Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-05 / 181. szám
6 2011. AUGUSZTUS 5., PÉNTEK A SOR VÉGÉN Az Európai Alkalmazott Orvosok Szövetségének (FEMS) felmérése szerint csupán a romániai kórházi szakorvosok keresnek rosszabbul a magyaroknál. Náluk a keresetek 376-847 euró között szóródnak, az itthoniaké 475-1061 között van. Utánunk a csehek jönnek a 839-1369 euró közötti bérekkel. Legjobban a belgákat fizetik meg, ahol 6250-16 600 euró közötti sávban vannak a fizetések. A második legjobban kereső orvosok Itáliában vannak, ahol 4500-10 000 euró között keresnek a doktorok. Nem tudni, maradásra bírja-e a havi 100 ezer forintos rezidensképzési ösztöndíj a most végző medikusokat, vagy hátat fordítanak az országnak, ám az ágazatért felelős államtitkár újabb 12 milliárdot szerzett a továbbképzés támogatására. Nógrádi Tóth Erzsébet Az alapellátás megerősítése erősen hangoztatott egészségpolitikai cél, a 6800 háziorvosi praxis mégis kimarad a közelmúltban meghirdetett 12 milliárd forintos, uniós forrásból biztosított továbbképzési pénzből - mondta lapunknak Komáromi Zoltán háziorvos. Nem engedhetik meg maguknak a doktorok, hogy egy szakvizsga megszerzése miatt 3-5 hónapra - legalább ennyi a kötelező kórházi gyakorlat - otthagyják a betegeiket, praxisukat. Azokon sem segít a pályázat, akik többéves kórházi gyógyítás után vásároltak praxist, és meg kellene szerezniük a háziorvosi alapvizsgát. A főorvos Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitMENNEK? Készül a Magyar Rezidens Szövetség felmérése a most államvizsgázó medikusok migrációs szándékáról. Papp Magor elnök úgy látja, a külföldre igyekvőket nem tartja visz- sza a szaktárca pályázata, amely a 130 ezer forintos bruttó bér mellé havi 100 ezer forintot ajánl a rezidensképzési rendszerbe belépők. Azok is gondolkodnak, hogy igényeljék-e ezt, akik itthon maradnak. Ugyanis az öt évig járó ösztöndíjra nem lehet jövőt építeni - jelentette ki Papp Magor. NAGYVILÁG - GAZDASÁG Állatdoyen: 178 éves teknős London. Százhetvennyolc évesnek becsülik a világ legöregebb állatát, egy teknőst. A neve Jonathan. „Korelemzésében” sokat segített egy fénykép, amely 1900 körül készült, és amelyen természetesen a teknős is jól látszik. Az állat az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona-szigetén éldegélt akkor is, és a fotózáskor 70 esztendős lehetett. A teknősmatuzsálem élemedett kora ellenére meglehetősen energikus, egyértelműen szeret szerepelni. Az „ágyban” is legény a talpán: rendszeresen párzik a környezetében élő három nőstényteknőccel, Emmával, Fredrickával és Myrtle-lel. Jonathan gazdája a sziget kormányzata, azaz az állat állami tulajdon. Lakhelye a kormányzó rezidenciájának hatalmas kertjében van, külön neki alakítottak ki egy jókora részt. Hogy ne búsítsa magány, öt teknőc lakótársa is van, a három „grácia” mellett két hím: David és Speedy. Jonathan amúgy nem bennszülött, mivel 1882-ben érkezett a Nagy-Britanniához tartozó Szent Ilonára a Seychelle-szigetekről három társával együtt, amelyek már kimúltak. Becslések szerint legalább 50 éves volt, amikor áttelepítették. Élete során nyolc uralkodó követte egymást a brit trónon, miniszterelnökből pedig ötven a kormány élén - jegyezte meg a The Daily Telegrah című brit lap. Újra magyar nyelven tanítanak Pozsony. Magyar tanítási nyelvű alsó tagozatos iskola nyílik szeptemberben az abaúj-tornai Szádudvarnokon. Az Új Szó című pozsonyi lap szerint a Szent István Egyházi Alapiskola nyolc kisdiákkal kezdi meg működését, a tervek teljes szervezettségű magyar tannyelvű tanintézetről szólnak, amely Tornán működik majd. A Kassa-vidéki járásban található községben 1854-től 1944- ig működött magyar tannyelvű katolikus iskola, ám a második világégést követően bezárták. Ezután Szádudvarnoknak csak szlovák tanintézménye volt, a magyar ajkú diákok Tornán és Szepsiben tanulhattak. „Hatvanhét éve megszakadt hagyomány kelt most életre” - mondta a lapnak Miliczky Sándor (MKP), a falu polgármestere. „A demográfiai visszaesés természetesen nálunk is érezteti hatását, ám az iskola nemcsak a szádudvarnokiakat, hanem a széles környéket lesz hivatott szolgálni. A folytatáshoz hozzátartozik, hogy három-négy év elteltével Tornán megnyitjuk a római katolikus egyházi iskola felső tagozatát, miáltal teljes szervezettségűvé válik az intézmény” - fejtette ki Miliczky. Újra szobra lehet Sissinek Kolozsvár. Vissza kívánja állítani Erzsébet királyné mellszobrát a kolozsvári Fellegvárra vezető egykori sétálóúton levő talapzatra az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezete. A tervek szerint a kolozsvárival egy időben az egykori budapesti szobrot is helyreállítanák. A 19-20. század fordulóján a Sissi-kul- tusz jegyében négy azonos, Stróbl Alajos szobrászművész által alkotott mellszobrot állítottak fel Budapesten, Miskolcon, Eperjesen és Kolozsváron. A négy szoborból a miskolci maradt a helyén, a többi eltűnt az évtizedek folyamán. Gergely Balázs, régész, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke szerdán sajtó- tájékoztatón jelentette be, hogy a kolozsvári szobor újraállításának kivitelezését időszerűvé tette, hogy az erdélyi városban a héten elkezdték a Szamost átszelő Erzsébet híd felújítását - írja a Krónika című kolozsvári és az Új Magyar Szó című bukaresti napilap honlapján. Gergely elmondása szerint a miskolci önkormányzattal együttműködve másolatot készíttetnek a szoborról. Az alkotás ne- gatívja hamarosan Kolozsvárra érkezik, ahol egy helyi művészt kérnek fel a másolat megalkotására. A szobrot egyelőre a Donát úti Makovecz- templom kertjében állítanák fel, mivel a szobor eredeti talapzata rossz állapotban van. Sándor Krisztina, az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szobor talapzatának restaurálásáról és a Sissi-mellszobor visszaállításáról már egyeztettek két magyarországi ifjúsági politikai szervezet, a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség vezetőségével. A MIT elnöke elmondta, hogy az új kolozsvári és a budapesti mellszobrot egy időben szeretnék felállítani eredeti helyére. Depresszióban az orvosok Az államtitkár erőfeszítése kevés, rendszerszintű megoldás kell az egészségügyben Kérdés, ez a pályázat megállítja-e a migrációt. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász úgy látja, nem valószínű, hogy a szakorvosok és szakdolgozók továbbképzési ösztöndíja és a re- zidensi rendszerbe most belépőknek kiírt havi 100 ezer forintos ösztöndíj képes erre. Az államtitkár erőfeszítése kevés, az orvosok és szakdolgozók béremelésre várnak. Ez nem halogatható sokáig, hiszen mélységes depresszió telepedett a gyógyítókra, miközben a 2012-es és 2013-as költségvetés a forrásbővítés helyett 120 milliárd forint kivonását célozta meg az Egészségbiztosítási Alap gyógyszer- büdzséjéből - folytatta a közgazdász, aki szerint mielőbb meg kellene győzni a politikát arról, most nem az intézmények államosítása, hanem az intézmény- rendszer átalakítása a fontos. Egy kisebb és hatékonyabban működő rendszerben ugyanis pénz szabadulhat fel, amelyet - költségvetési források híján - az orvosok és nővérek béremelésére lehetne fordítani. HÁZIORVOSOK. Mivel nem tudják megoldani a helyettesítést, nem támogatható a továbbképzésük kár bejelentésére reagált. E szerint szeptemberben dolgozza ki az egészségügyért felelős állam- titkárság annak a 12 milliárd forintos uniós pályázatnak a feltételeit, amelyből támogatnák a szakorvosok és szakdolgozók továbbképzését, s a kórházak helyett fizetnék az őket helyettesítők költségeit. A Magyar Kórházszövetség következő elnökségi ülésén tárgyal a javaslatról - mondta a Világgazdaságnak Rácz Jenő. A szövetség elnöke, egyben a veszprémi megyei kórház főigazgatója úgy látja: azok járnak jól, akik hosszú távon itthon maradnak, mert nem kell saját zsebből fizetniük az oktatási költségeket. Jelentős kiadástól szabadul meg a kórház is. Intézményében például onkológiai központ épül, így szükség lesz onkológus szakorvosok képzésére, így mindenképpen pályáznak majd. A továbbképzés támogatására nincs egységes recept: van, ahol a kórház kifizeti a képzés költségét, van, ahol nem tudja. Veszprémben átvállalja, az ösz- szeg úgy 2,5-3 millió forintot taksál évente. Az első olyan lehetőségnek tartja a 12 milliárdos pályázati pénzt Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, amely áttételesen ugyan, de béremelésnek tekinthető. Az elnök a miskolci megyei kórház főigazgatója, ahol 450 orvos dolgozik, közülük 45-50 folyamatosan részt vesz valamilyen képzésben. Ennek átvállalása jelentős megtakarítással jár, de nem pótolja a fizetések emelését. Csiba Gábor gyors számvetést készített: ha a 100 ezer egészségügyi dolgozó bérét éves szinten csak 80 ezer forinttal emelnék, úgy 80 milliárd forintra lenne szükség. Ehhez viszonyítva a 12 milliárd, amelyből csak a továbbképzésen részt vevők kapnak, elenyésző - tette hozzá. Ellopták a pecsétnyomót flrad/Bukarest. Ellopták a nagybányai történelmi múzeumból az egykor a város címerének nyomtatására használt, 1362-ből származó ezüstbélyegzőt. A vitrinben kiállított történelmi ereklyét utoljára a múlt héten, csütörtökön délután látták— írja a Nyugati Jelen című aradi, az Új Magyar Szó című bukaresti és a Krónika című kolozsvári napilap honlapján. A Máramaros Megyei Történelmi és Archeológiái Múzeum vezetősége szerint a lopás július 28-án 15 és 17 óra között történt, a múzeum nyitvatartási idejében. A nyomozók ujjlenyomatokat gyűjtöttek, és kihallgatták az intézmény alkalmazottait. A nyomozást nehezíti, hogy a múzeum nincs bekamerázva. Nagybánya pecsétnyomója országos jelentőségű történelmi kincsnek számít, és egyben a múzeum egyik legfontosabb kiállított tárgya. A bélyegzőnek a XVI. században nyoma veszett, majd 1904-ben találták meg egy nagybányai szőlőskertben. A műtárgy 2004 óta volt látható a múzeumban.
