Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-04 / 180. szám
5 2011. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK ORSZÁGJÁRÓ - MEZŐGAZDASÁG Változatlan támogatás Budapest, a 2011/2012-es borpiaci évben is 500 ezer eurónak megfelelő támogatás jár a borászati termékek alkoholtartalmának növeléséhez szükséges sűrített szőlőmust előállításához - a vidék- fejlesztési miniszter erről szóló rendelete a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg. A korábbi rendeletet módosító új szabályból ugyanakkor kimaradt az a lehetőség, hogy többlet igény esetén az 500 ezer eurón felüli összeg a következő borpiaci év keretéből fizethető ki. Az új miniszteri rendelet módosítja a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásának a szabályait is. A melléktermékek forgalomból való kivonási kötelezettsége továbbra is a 25 hektoliter feletti bor előállításnál kezdődik. Aki ettől több bort állít elő, ületve ennyi bornak megfelelő szőlőt dolgoz fel, annak - az új szabály szerint - gondoskodnia kell a melléktermékek kivonásáról. Kikerült a rendeletből az a szabály, hogy az ezer hektoliter feletti bor előállítójának kötelező a törkölyt lepároltatni. Nemzetközi mézvásár és méhésztalálkozó Szolnok. Augusztus első hét végéjén, 6-án, szombaton rendezik meg a nemzetközi mézvásárt és méhésztalálkozót Jászberényben, a méztermelők, a méhészeti eszközgyártók és forgalmazók legnagyobb magyarországi szakmai eseményét. A huszonnegyedik alkalommal megtartandó program iránt minden korábbinál nagyobb az érdeklődés, a magyarok, mellett lengyel, román, szlovén és szlovák résztvevőket is várnak - közölte Molnár György főszervező, a Szatmári László jászsági Méhészegyesület elnöke az MTI-vel. A több mint száz kiállító többsége méhészeti eszközgyártó és -forgalmazó, de felvonulnak a mézből készített termék előállítói kóstolókkal és bemutatókkal. A kiállítást az eddigi tapasztalatok alapján 4-5 ezer ember keresi fel. A rendezvényt szakmai részében Bross Péter, az Országos Magyar Méhész Egyesület elnöke ad áttekintést a hazai méhészet helyzetéről, majd Nagy István országgyűlési képviselő Méhészeti érdekképviselet a parlamentben címmel tart előadást. Szó esik még az elmúlt évek és napjaink méhegészségügyi gondjairól valamint a méhek gyógyító erejéről, az apiterápiáról. Emellett a gyakorlatban látható mti) Hirfelha$ználó_v1^ majd többek között egy élő méhcsalád kezelésének méhszúrás nélküli technikája, valamint füstölgő gyújtó és keretszegező verseny. A méhészek jászsági seregszemléje ezúttal sem nélkülözi a szórakoztató elemeket, számos vetélkedő és kulturális műsor kínál kikapcsolódást. Idén is megválasztják a mézkirálynőt, a címre hatan pályáznak, akiknek a méhészkedés ébécéjéről is számot kell adni a zsűrinek. A győztes hölgy egy éven keresztül képviselheti a magyar méhésztársadalmat a különböző gazdasági rendezvényeken. GMO-balhé: késhet a vetés A laboroknak augusztus végéig kellene végezniük a GMO-vizsgálatokkal IRTÁS. Kukoricaültetvényt semmisítenek meg Baranyában, mivel az MGSZH szerint génkezelt mag terem BRÜSSZELHEZ FORDULNAK AZ EURÓPAI VETŰMAGOSOK Önkényuralomnak és despotizmusnak lehetünk tanúi a magyarországi kukoricaültetvények megsemmisítése kapcsán - fogalmaz az Európai Vetőmagszövetség (ESA) júliusi hírlevelében Garlich v. Essen, a szervezet főtitkára, aki elfogadhatatlannak nevezi a kukorica kitárcsázását. Az ESA hivatalos panaszt nyújt be az Európai Bizottsághoz a magyarországi intézkedések ellen, és támogatni kívánja a magyar tagszövetséget a helyzet megoldásában - áll a hírlevélben. A hibrid magok GMO- mentességét akkreditált uniós laborok már igazolták, de az állam csak a még nem akkreditált magyar laborok eredményét fogadja el. A repcevetés ideje közeleg, a gazdákat szorítja az idő, így a bizonytalanság miatt várhatóan a kisebb hozamú repcefajtákat lesznek kénytelenek elvetni. Braunmüller Lajos A vetőmagvizsgálatot végző laboratóriumok már azokat a repcemagmintákat ellenőrzik, amelyeket a forgalmazók küldenek be a forgalomba hozatal előtt - nyilatkozott Bognár Lajos. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára hozzátette: a laborok augusztus elején kapják meg akkreditációjukat. Az akkredi- táció hiányát egyes, a génmódosított kukorica-vetőmagok ügyében érintett cégek vetették fel, amelyek erre hivatkozva nem ismerik el a hivatalos vizsgálatok eredményét, hogy a magyar jogszabályoknak nem megfelelő vetőmagot hoztak forgalomba. A vetőmagcégek által felkért akkreditált laborok azt az eredményt hozták ki, hogy a vetőmag GMO- mentes, ezt azonban az állam nem fogadja el. A laboreredmények közötti ellentmondás miatt a hazai gazdák már a repcetermésüket féltik. A vetőmagot árusító cégek ugyanis hiába állítják, hogy árujuk „tiszta”, egyes termelők attól tartanak, hogy a kukoricához hasonlóan a repcéről is kiderülhet, hogy génmódosított. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a közelmúltig hétezer hektárnyi kukoricaterület megsemmisítését rendelte el, mert saját laboratóriumi vizsgálatai a vetőmagmintákban GMO- tartalmat mutattak ki. Az állami laboroknak most már a repcét kell ellenőrizniük, mégpedig gyorsan. Az olajos növény vetését ugyanis augusztus utolsó napjaiban meg kell kezdeni. „A repce esetében a Magyar- országra kerülő vetőmagnak csak kis része származik harmadik országból, döntően hazai eredetű vagy az Európai Unió más államaiból származó vetőmagot vesznek a magyar gazdák. Magyarország GMO- mentessége miatt a hazai eredetű vetőmagokat nem vizsgálják ilyen szempontból” - nyilatkozott a Világgazdaságnak Ruthner Szabolcs. A Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója hozzátette: „A szúrópróbaszerű vizsgálatokkal kapcsolatban a vetőmag-kereskedők és a termelők is gyorsaságot kértek a hatóságoktól. Bízunk benne, hogy az eljáró szervezetek felmérik a laborok teljesítőképességét, s ennek megfelelően határozzák meg a mérések gyakoriságát és szórását. Mivel azonban továbbra sincs egyeztetés a szakma és a kormányzat között, nem tudható, hogy hány helyen hány mintát vizsgálnak a hatóságok. Az idő szorít, csak reménykedni tudunk, hogy a laborok időben befejezik a repcevetőmagok laboratóriumi ellenőrzését.” REPCESAJTOLÓ Ezen a héten tartják a próbaüzemét annak az évente 14 ezer tonna repcemag sajtolására alkalmas üzemnek, amely a Komárom-Esztergom megyei Héregen kezdi meg működését. A beruházó családi vállalkozásban működő V+V Coop Szövetkezet 5-7 ezer hektárnyi terület termését lesz képes feldolgozni. Az alapanyagot elsősorban a környékbeli gazdáktól vásárolják. Az üzemben repceolajai gyártanak, amelyet bioetanol-gyártáshoz használnak fel. Az eljárás során fennmaradó pelletet takarmányként fogják értékesíteni. Ha valaki túlzottan tart a kockázatoktól, akkor van B terv, ez pedig a szabad elvirágzású repce termesztése - nyilatkozott lapunknak Bartha Sándor Békés megyei agrárvállalkozó. A szabad elvirágzású repce vetőmagja hazai gyártású, de a - nem génmódosított - hibrid fajtákhoz képest 20-30 százalékkal kisebb hozamot eredményez. „Ilyen jó felvásárlási áraknál még így is megéri repcét termeszteni” - tette hozzá Bartha. Az agrárvállalkozó elmondta: „A repce termesztésének technológiája és a vetőmagkínálat amúgy is sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. Míg húsz évvel ezelőtt a repce két tonnát termett hektáronként, addig ma a szabad elvirágzású fajta három és fél tonnát is terem Békés megye adottságai mellett. Igaz, hogy ez elmarad a hibrid fajták öttonnás hozamától, és ez akár 160 ezer forintos bevételkiesést is eredményezhet a gazdáknak hektáronként, de a jelenlegi bizonytalan helyzetben a termelők valószínűleg kénytelenek lesznek beérni ennyivel.” Repcesajtoló üzem nyílik Tatabánya. Évente 14 OOO tonna repcemag sajtolására alkalmas üzem kezdi meg próbaüzemét a héten a Komárom-Esztergom megyei Héregen. A 430 millió forintos fejlesztés forrásainak felét pályázaton nyerte el a beruházó V+V Coop Szövetkezet - tájékoztatta a vállalkozás tulajdonosa az MTI-t. Vörös Zsig- mond elmondta: a társaság korábban is foglalkozott repcetermesztéssel, most már az elsődleges feldolgozást is el tudják végezni. A családi vállalkozásban működő szövetkezet 5-7000 hektárnyi terület repcetermését lesz képes feldolgozni. A szövetkezet jelenleg 280 hektáron gazdálkodik, a terület felén repcét, felén búzát termesztenek. A repcesajtoló üzem alapanyagigényét a környékbeli gazdáktól vásárolják, illetve együttműködést kötöttek a Gyermely Zrt.-vel, ahonnan a búzáért repcét kapnak. Az üzem évi 14000 tonna repcemagot sajtolhat ki, ennek a meny- nyiségnek 35 százalékából lesz olaj, amely a bioüzemanyag- gyártás alapanyaga. Bezárt a kaposvári laboratórium Kaposvár. Bezárt a kaposvári akkreditált laboratórium, ezentúl Hódmezővásárhelyen vizsgálják a somogyi zöldség- és gyümölcsmintákat - írta a Somogyi Hírlap. Harmincnyolc év után kerül lakat az intézményre, ahol az országos évi 3000-ből 500 vizsgálatot végeztek, köztük több kiemelt ügyet - olvasható a napilapban, amelynek Trenyik Tibor, a megyei növényvédő mérnöki kamara elnöke érthetetlennek nevezte a döntést. Tóth István, a megyei növény- és talajvédelmi igazgatóság nyugalmazott igazgatója arról számolt be, hogy a termelők mostantól hűtőtáskában, autóval szállíthatják a gyümölcs- és zöldségmintákat 150-200 kilométerre. A jó esetben 8-10 nap múlva visszaérkező eredmény köny- nyen alkalmatlan lehet a gyorsan reagáló, problémafeltáró, a veszélyhelyzetet megelőző intézkedések megtételére - tette hozzá. A kaposvári labor bezárása az agrárkamara csütörtöki elnökségi ülésén is szóba kerül. Exner Zoltán megyei elnök jelezte: a döntés tetemes költséget okozhat, érdemes volna felülvizsgálni az elképzelést. A Somogy Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatala a lapnak küldött tájékoztatójában közölte: a korábbi években működtetett eredményes monitoring rendszert változatlan formában megtartják, az erőforrások koncentrálásával, hatékonyabb formában fogják működtetni a hatósági eljárások alapját biztosító vizsgálóbázisokat. Mint írták: „a laboratóriumhálózat racionalizálásával csökken ugyan a telephelyek száma, de a megmaradó növényvédőszermaradék-ana- litikai laboratóriumok (Hódmezővásárhelyen, Miskolcon, Szolnokon és Velencén) a racionalizálásból eredő költségmegtakarítás révén, mind műszerezettség, mind szakemberellátottság tekintetében európai uniós színvonalú, akkreditált laboratóriumok lesznek.”
