Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-04 / 180. szám
6 2011. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Magyarországra számottevő hatása lehet az iszonyatos frankszárnyalásnak. A devizában eladósodottak mindenképpen megérzik az árfolyamváltozást, amely alig két nap alatt meghaladta a 14 forintot. NAGY ÁRAT FIZET A VILÁG Döcögősen ment az ÁKK-aukció A svájci frank napról napra dönt meg újabb csúcsokat a vezető devizákkal szemben, kedden 249 forint felé került, ez kevesebb mint két nap alatt 14 forintos drágulásnak felel meg. Magyarország helyzete sokat javult a világgazdasági válság kirobbanása óta, azonban a sokkokra továbbra is érzékeny hazánk. Hornyák József-Kiss Roland A svájci frankot már nem csupán az eurózóna adósságválsága erősíti, hanem az Egyesült Államok gazdaságának kilábalásába vetett bizalom csökkenése is. A befektetőknek minden okuk megvan az aggodalomra: a múlt héten erőteljesen, 1,9 százalékról 0,4-re lefelé módosították az USA első negyedéves GDP-jét, a második negyedben pedig 1,3 százalékos a bővülés a várt 1,8-del szemben. E héten pedig a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index zuhanása okozott pánikot: az ISM index április óta 9,5 pontot esett, erre a 2008 szeptember-novemberi időszak, vagyis a Lehman Brothers összeomlása óta nem volt példa. Az adósságplafont ugyan megemelik az USA-ban, elkerülve az államcsődöt, azonban továbbra is felettük lebeg a leminősítés réme. Abban sem hisz a piac, hogy az euróválság megáll: a spanyol és olasz államadósság törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási felár rekord- magasságba emelkedett kedden, és az itáliai 10 éves kötvényhozamok 23 bázisponttal, 6,24 százalékra ugrottak. Ezen a szinten már kérdéses az államadósság refinanszírozása, további hozamnövekedés esetén pedig el is lehetetlenülhet, ahogyan Írországban és Portugáliában is megtörtént. A svájci frank szárnyalása miatt Magyarország is a figyelem középpontjába kerülhet az alpesi fizetőeszközben denominált hitelállomány miatt. „A magyar bankrendszerre rendszerkockázatot jelent, ha hosz- szabb ideig fennmarad a 240 forintos frankárfolyam, illetve ha folytatódik az erősödés” - mondta Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank közgazdásza a Világgazdaságnak. Az euró frankkal szembeni új mélypontja 1,09-os szinten állt be, vagyis csupán 9 százalékra van az alpesi deviza a paritástól. A svájci frank Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője szerint „évtizedekig erős maradhat", mert az ország folyó fizetési mérlege 15 százalékos többletet mutat a GDP- hez viszonyítva, valamint a „fél világ” frankban adósodott el. Amíg a törlesztés tart, az folyamatos keresletet gerjeszt az alpesi fizetőeszköz iránt - tette hozzá. „Fel kell készülni arra, hogy akár rövidesen elérheti a paritást a svájci frank az euróval szemben, vagyis egy euróért egy frankot kell majd adni. A Svájci Nemzeti Bank (SNB) sem tud- mit tenni a frank erősödése ellen, mert 10-20 évig is eltarthat, amíg például az osztrákok, lengyelek vagy éppen mi visszafizetjük a frankhiteleket” - hangsúlyozta Suppan. Véleménye szerint az euró/fo- rint árfolyam 270 körül alakulhat, és nem fog elszállni, mint ahogyan 2009 elején, a válság kitörésekor történt, még akkor sem, ha felerősödnek a globális kockázatok. Emlékezetes: két évvel ezelőtt az eurót 300 forint felett is jegyezték, azonban Suppan szerint most teljesen más hazánk megítélése, mint akkor volt. „Akkor 15 milliárd eurón alakult Magyarország devizatartaléka, most meghaladja a 36 milliárdot. A folyó fizetési mérlegünk most többletet mutat, a válság kitörésekor pedig hiányt jelzett. A külső egyensúlyi pozíciónk sokat javult” - összegezte a helyzetet az elemző. A frank szárnyalása fokozatosan ronthatja a megítélésünket, de tekintettel arra, hogy a fogyasztás gyors kilábalására nem lehet számítani, a külkereskedelmi többlet meghaladhatja a várakozásokat, amely stabilitást nyújt a forintnak az euróval szemben - mondta lapunknak Suppan Gergely. Úgy látja, az euróövezeti gazdaságok lassulása negatívan érinti Magyarországot is, de a kapacitásbővítések némiképp ellensúlyozzák ezt. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) tegnap 40 milliárd forint értékben adott volna el 3 hónapos diszkontkincstárjegyeket, azonban igen alacsony, 46,67 milliárd forintos kereslet mellett 27 milliárdra csökkentette a kibocsátási szintet. „Nagyrészt a globális hangulat romlásával indokolható a jóval gyengébb kereslet’ - mondta Jobbágy Sándor a Világgazdaságnak. A CIB Bank elemzője hozhogy magasabbra engedjék a hozamszintet, amely 5,72 százalék lett, 5 bázisponttal magasabb a megelőző kibocsátásnál, ahol viszont az idén a legalacsonyabb hozam alakult ki.” „Az elmúlt fél évben különösen jelentősen emelkedett a külföldiek kezében lévő állampapírok állománya, amely jelenleg 3721 milliárd forinton áll. Kockázatos, ha a piacokon a rizikós eszközöket eladják, amely a forintot is gyengítheti” - húzta alá. A magyarországi bankok képesek kezelni az extrém árfolyamot is Nemcsak a devizahitelesek, hanem a bankrendszer és az államháztartás számára is rejteget kockázatokat a svájci frank folytatódó erősödése. Ezek egyike az, hogy a részletek emelkedése a belső kereslet csökkenésének irányába hat, amely a szintén kedvezőtlenül alakuló külső tényezőkkel együtt veszélyeztetheti a növekedési célkitűzéseket is. Egyes elemzők már a hiánycélok betartásával kapcsolatos kockázatokat is pedzegetik a frankerősödés kapcsán, ugyanakkor ezek a felvetések már önmagukban veszélyesek lehetnek ezekben az adósságválságokkal terhes hónapokban. „A lakosság egyes csoportjai az idén több csatornán keresztül is többletjövedelemhez jutnak, ám ha a svájci frank erősödése tartósnak bizonyul, az visszavetheti valamelyest a fogyasztást” - közölték lapunk kérdésére a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztályán. Hozzátették azonban, egyelőre túl kevés idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy meg lehessen ítélni ennek a hatásnak a nagyságát. A sajtóosztály emlékeztetett a Simor András jegybankelnök múlt keddi sajtó- tájékoztatóján elmondottakra is: az MNB idén áprilisban végezte el azt a stressztesztet, amelynek keretében egy sokkal erősebb svájci frank (2011 végére 245-ös árfolyam, 2012 végére pedig 257-es árfolyam) hatását vizsgálta. Ez azt mutatta, hogy a magyar bankrendszer ilyen árfolyamok mellett is képes lenne a keletkező veszteségek kezelésére, ehhez megfelelő tőkeereje és likviditási helyzete. A következő stressztesztet az októberi pénzügyi stabilitási jelentés tartalmazza, míg a költség- vetési és makropályára vonatkozó jegybanki előrejelzés a szeptemberi inflációs jelentésben szerepel majd. SIMOR ANDRÁS zátette: „Nem volt szükség rá, VITA AZ ÁRFOLYAMRÖGZÍTÉSRŐL Meglehetősen rossz időpontot választott a korábban nemigen tapasztalt napon belüli erősödésre a frank a hét elején a magyar adósok szemszögéből. A hirtelen emelkedés további 5-10 ezer forintot vesz ki a hónapban a frankadósok zsebéből azután, hogy egyes hitelek törlesztőrészlete az évekkel korábbi, eredeti összeghez képest ma már akár 80-90 százalékkal is magasabb lehet. Három év alatt a kétmillió forintot is elérheti az úgynevezett gyűjtőszámlahitel egyenlege a kormányzati „mentőcsomagot” igénybe vevő devizahitelesek esetében a jelenlegi frankárfolyam mellett. Legalábbis ez derül ki a lapunknak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által éppen a hét elején elindított, úgynevezett árfolyamrögzítő kalkulátorral végzett számításaiból, így mindenképpen számolni kell azzal, hogy az átmeneti, három évre szóló könnyebbség árát később - szó szerint - kamatostul ki kell fizetni. A kormány által kidolgozott „mentőcsomag” lényege a frankárfolyam 36 hónapon ke^- resztüli 180 forinton történő rögzítése. Ezt a nehézségekkel küzdő, de 90 napos késedelembe még nem esett adósok vehetik igénybe szeptember 1-jétől. A már említett közel kétmilliós gyüjtőszámlahitel az átlagosnak nevezhető, 10 millió forint körüli hitelösszeg, a kedvezőnek számító 7 százalékos THM és ötéves futamidő mellett jött ki. Ez utóbbin nagyban múlik a 180 forinton történő, mesterséges árfolyamrögzítésből származó gyüjtőszámlahitel összege: öt- helyett húszéves futamidő esetén - minden más feltétel változatlanul maradása mellett - a külön forinthitel összege csak 750 ezer forint körül jár. Ezek a számok a jelenlegihez közeli, 240-es forint-frank árfolyamot tükrözik. Amennyiben 210-es árfolyammal számolunk, a gyűjtőszámlán még ötéves futamidő mellett is alig egymillió forint halmozódik fel, húszéves futamidővel ez az összeg a négy- százezer forintot sem éri el. Érdemes összevetni a je. lenlegi és a rögzítés „kifutása”, vagyis a 2014 utáni törlesztő- részleteket is. Egy kissé horrorisztikus, de nem zárható ki, hogy 270-es frankárfolyam mellett a későbbi törlesztés a jelenleginek bő másfélszerese is lehet ötéves futamidő mellett, igaz, egy 25 éves futamidő már jócskán csökkenti a kilengéseket. Optimista, 200- 210 forint körüli frankárfolyam mellett ötéves futamidőnél tizedével, 25 évesnél pedig csupán 4 százalékkal nő a teher a rögzítés kifutása után. Ennél is kisebb tehernövekedést vetít előre a miniszterelnök szóvivőjének tegnapi megszólalása. Szijjártó Péter szerint ugyanis „a szabályozás értelmében az árfolyamgát időszaka után a töriesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb, mint az árfolyamgát időszakában”. Vagyis a 15 százalékos emelkedés a mesterségesen „nyomott” összegre rakódhat rá. A PSZÁF- kalkulátor tanúsága szerint azonban ez a rés a hitelek többségénél még arra sem elég, hogy a részletek a jelenlegi valós szintet elérjék. Nem világos az sem, hogy ez a 15 százalékos limit honnan származik, a szabályozásban ugyanis ennek nincs nyoma. Ha egy ilyen korlátozás kerül be a készülőben lévő rendeletbe, nem kérdés, hogy megéri igénybe venni a „mentőcsomagot”, ahogy ama tegnap a miniszterelnök szóvivője buzdított. Komoly kérdés azonban, valójában mikor fizetik vissza az adósok a tartozásukat, az említett 15 százalékos korlát ugyanis újabb évekkel, évtizedekkel tolná ki a futamidőt. Mindeközben nem mellékes, hogy a kölcsön felvételekor megállapított havi törlesztéshez képest sokan már ma is 80 százalék körüli vagy a fölötti tehernövekedésnél járnak. Az pedig immár általános igazság, hogy a frankalapú hitel korábbi előnye mára teljesen elenyészett a forinthitelekéhez képest. A korábbi évekre visz- szanyúló adatok szerint ugyanis az utóbbiaknál minimális tehernövekedés következett be a havi részletek terén, de még az eurónál is türhetőnek tűnik a töriesztőrészlet emelkedése. A korábban emlegetett átlagos hitelnél azonban a frankalapú kölcsön havi részlete a korábbi 60-70 ezerről már 120 ezer forint környékére vagy akár a fölé nőtt. | DEVIZAHITEL-TERHEK __________________________ Fo rrás: PSZÁF, VG -számítás (forint; feltételezések: a hitelösszeg: 10 millió forint [41 ezer CHF]; THM: 7 százalék; a gyűjtőszámla kamata az árfolyamrögzítés alatt: 6 százalék; a gyűjtőszámla kamata az árfolyam- rögzítés időszaka után: 10 százalék) HUF/CHF árfolyam Futamidő 5 év 10 év 20 év 180 törlesztőrészlet 146 133 85 688 57 217 210 piaci törlesztőrészlet 170 488 99 969 66 753 törlesztőrészlet rögzített árfolyamon 146 133 85 688 57 217 gyüjtőszámlahitel számított egyenlege 962 403 564 325 376 821 együttes törlesztőrészlet 2014-től 218 548 109 496 70 616 240 piaci törlesztőrészlet 194 844 114 251 76 289 törlesztőrészlet rögzített árfolyamon 146 133 85 688 57 217 gyüjtőszámlahitel számított egyenlege 1 924 807 1 128 651 753 642 együttes törlesztőrészlet 2014-től 290 963 133 304 84 015 270 piaci törlesztőrészlet 219 199 128 532 77 561 törlesztőrészlet rögzített árfolyamon 146 133 85 688 57 217 gyüjtőszámlahitel számított egyenlege 2 887 210 1 692 976 803 884 együttes törlesztőrészlet 2014-től 363 387 157 112 85 801
