Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-18 / 192. szám

2011. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK NAGYVILÁG 5 Irán kész tárgyalni Moszkva. Irán kész tárgyalni a nukleáris kérdésről, de nyo­másnak nem enged - jelentet­te ki szerdán Moszkvában Ali Akbár Szálehi iráni külügymi­niszter orosz kollégájával, Szergej Lavrowal tartott talál­kozót követően újságírók előtt. Szálehi hangsúlyozta: orszá­ga az együttműködést és a tár­gyalási folyamatot tekinti a leg­ésszerűbb módszernek és meg­közelítésnek. A vonatkozó orosz javaslatot Teherán rend­kívül fontosnak tekinti - fűzte hozzá Szálehi, aki abban ma­radt Lavrowal: az indítványról szakértői szinten folytatják a megbeszéléseket. Lavrov a saj­tóértekezleten azt hangsúlyoz­ta: az orosz javaslat kedvező iráni fogadtatása reményei sze­rint a tárgyalások mielőbbi fej­újításához vezet, miután az orosz fél indítványát a hatos közvetítő csoport többi tagja már elfogadta. Tartalékalapból fizetnek Kovács Péter, MTI Varsó. A lengyel kormány ren­deletével lehetővé tette 4 milli­árd zloty (260 milliárd forint) elvételét a demográfiai tarta­lékalapból (FRD) azért, hogy fizetni tudja a folyó nyugdíja­kat, a munkaügyi minisztéri­um szerdai lengyel sajtójelen­tések szerint közölte, enélkül nem volna miből kifizetni az esedékes nyugdíjakat. Az idő sürget) mert a 4 milliárd zloty- ra már szeptemberben szük­ség lesz. i )ii j A szakszervezetek és a mun­kaadói szervezetek már hosz- szabb ideje tiltakoznak a kor­mány döntése ellen, szűklátó­körűséggel és rablópolitikával vádolva a kabinetet. A kormány már második éve nyúl ehhez az eszközhöz azért, hogy csök­kentse a költségvetési dotációt, s már jelezte, jövőre is a tarta­lékalapból fedezi a nyugdíjak egy részét. Három év alatt így összesen 14,5 milliárd zloty (942,5 milliárd forint) kerül át az FRD-ből a társadalombiztosí­tási alaphoz (FUS), amely az idén mintegy 162 milliárd zlotyval (10,5 ezer milliárd fo­rint) gazdálkodhat. A tartalékalapot 1999-ben hozták létre a nyugdíjreform keretében azzal a céllal, hogy - tekintettel a lengyel társadalom elöregedésére - biztosítani le­hessen a nyugdíjak kifizetését néhány évtized múlva is. Kez­detben az alapba befizetendő összeg a nyugdíjjárulék 0,1 szá­zaléka volt, majd aránya az el képzelések szerint fokozatosan emelkedve elérte volna az 1 százalékot. Azonban egyetlen lengyel kormány sem tartotta magát ehhez a célkitűzéshez. Jelenleg a nyugdíjjárulék 0,35 százaléka kerül a demográfiai tartalékalapba. 2020 után a jelenlegi 40 éve­sek nyugdíjának kifizetésére az előrejelzések szerint évente 46 milliárd zloty (2,9 ezer mil­liárd forint) hiányozhat a nyug­díjkasszából, ami 2025-re elér­heti az évi 63 milliárd zlotyt (4,1 ezer milliárd forint) is. A tartalékalapban lévő összeg - a 4 milliárd zloty kivétele után - az idén év végén várhatólag 14,25 milliárd zloty (926,2 mil­liárd forint) lesz. EU-segélyek az arab államok számára Több, az arab világot támogató intézkedést hozott szer­dán az Európai Bizottság a 201 l es éves akcióprogram keretében, ami nyomatékot ad az Európai Unió erőtel­jesebb közel-keleti fellépést célzó szándékának. Nádor Alexandra, MTI Brüsszel. Egy szerdai közle­mény szerint az EU 100 millió euróval támogatja a kairói sze­gények lakhatási körülményei­nek fejlesztését, az álláslehető­ségek bővítését, a környezetvé­delmet, illetve a megújuló ener­giaforrások népszerűsítését. A program 1 millió egyiptomi ja­vát szolgálja. Az egyiptomi fő­városban élők 60 százaléka sze­génynegyedekben lakik, és nem jut hozzá ivóvíz-ellátás­hoz, csatornázáshoz és hasonló alapvető szolgáltatásokhoz. Libanon 33 millió eurót kap igazságügyi rendszerének meg­reformálására, a környezetvédel­mi politikák népszerűsítésére, valamint az önkormányzatok pénzügyeinek, adminisztrációs tevékenységének átláthatóbbá tételére. Az EU 71 millió euróval támo­gatja a jordániai oktatási rend­szer fejlesztését és a megújuló energiaforrások népszerűsíté­sét. A program célja oktatási lé­tesítmények építése, továbbkép­zések szervezése, és a legszegé­nyebb vidékeken élő gyerekek alapvető oktatáshoz való hozzá­férésének biztosítása. Az EU emellett nagy hangsúlyt helyez arra, hogy lordánia teljesíteni tudja a 2007-2020-as energia- stratégiájában vállaltakat. A kö­zel-keleti ország ebben azt tűzte ki célul, hogy 2020-ig 20 száza­lékkal csökkenti energiafogyasz­tását. Marokkó 139 millió eurós tá­mogatásban részesül. Az össze­get egy elmaradott északi térség fejlesztésére, a nők jogainak bő­vítésére, társadalomban elfoglalt helyzetük javítására, valamint az EU-marokkói partnerség ke­retében vállalt kötelezettségek megvalósítására fordíthatják. Algéria 34,5 millió eurót kap kulturális örökségének védel­mére, illetve a közlekedéssel kapcsolatos jogi és intézményi környezet átalakítására. Emel­lett később további 23,5 millió eurós támogatás várható, amely­nek célja a munkakörülmények és a fiatalok helyzetének javítá­sa. Az arab országok támogatása mellett az EU fenntartja a diplo­máciai nyomást Izraelre a közel- keleti békefolyamat kérdésében. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője augusztus eleje óta immár har­madszor fejezte ki aggodalmát a kelet-jeruzsálemi és ciszjordániai telepbővítések mi­att. Ashton korábban jelezte: még az ENSZ Közgyűlésének szeptemberi ülésszaka előtt sze­retne a térségbe utazni, hogy tár­gyaljon a vitában álló felekkel. Izrael az utóbbi két hétben 2700 új lakás építését engedé­lyezte az 1967-ben megszállt te­rületeken, amelyeket a paleszti­nok leendő államuk alapjának tekintenek. A terjeszkedés fel­háborította a Palesztin Hatósá­got, amely a tárgyalások megfe- neklése miatt arra készül, hogy szeptemberben az ENSZ-ben el­ismertesse a palesztin államot. Cameron egyetért a szigorú ítéletekkel David Cameron brit miniszterelnök egyetért a bírósá­gok által a múlt heti angliai zavargások vádlottaira ki­szabott szigorú ítéletekkel. Több parlamenti képviselő és jogi szervezet túl szigorúnak tartja az eddig szüle­tett ítéleteket. A kormányfő a cheshire-i Warrington- ban azonban úgy nyilatkozott, jó, hogy a bíróságok „kemény üzenetet” közvetítenek ítéleteikkel. Bolczek Krisztina, MTI London. Egy 21 és egy 22 éves férfit a bíróság négy év börtön- büntetésre ítélt, mert a Facebook közösségi weboldalon biztattak rendbontásra. Egyi­kük ügyvédje bejelentette, megfellebbezik az ítéletet, amely „sokként érte” a férfi családját. Eddig több mint 2770 embert vettek őrizetbe a zavargások kapcsán, és 1277 gyanúsított je­lent meg a bíróságokon, 64 szá­zalékuk továbbra is őrizetben marad. 2010-ben a bíróság elé áhítottaknak mindössze 10 szá­zaléka maradt őrizetben. A londoni rendőrség szerdán közölte: a fővárosban eddig 1773 embert vettek őrizetbe és 1005 ember ellen emeltek vádat. Boris Johnson londoni polgár- mester úgy látja, ezek a számok azt mutatják, hogy a rendőrség nagy támogatást kap a törvény- tisztelő helyiektől, „akik nem to­lerálják az efféle viselkedést”. Egy 22 éves férfit azért állíta­nak bíróság elé a jövő héten Manchesterben, mert beismer­te, hogy két gombóc fagylaltot lopott. Egy 23 éves férfit hat hó­nap börtönbüntetésre ítéltek Londonban, mert 3,50 font ér­tékben ásványvizet lopott el egy élelmiszerüzletből, míg koráb­ban egy 18 éves fiút, aki két Burberry-pólót lopott el, egy nap börtön után elengedtek. Egy kétgyermekes anyát azért ítéltek öt hónap börtönre Man­chesterben, mert elfogadott egy rövidnadrágot, amelyet egy bolt­ból loptak el a városközpontban. Egy 17 éves suffolki fiút 12 hó­napra eltiltottak a közösségi ol­dalak használatától. Andrew Neilson, a Howard League for Penal Reform jogi szervezet munkatársa úgy fogalmazott, négyéves börtönbüntetésre olyan bűncselekmények elköve­tőit ítélik, mint a szexuális zak­latás vagy a súlyos testi sértés. Véleménye szerint a szigorú íté­letek túl nagy terhet rónak a börtönökre is. Közben a zavargások és fosz­togatások által érintett londoni városrészeket keres fel Károly walesi herceg és Kamilla cornwalli hercegné, akik először az észak-londoni Tottenhambe, a rendbontások kiinduló pontjá­ra látogattak el, majd később Hackneybe, Lambeth-be és Croydonba mennek, útjukon pe­dig a helyiekkel is találkoznak. Világgazdasági hangulatindex München. Romlott a világgaz­dasági üzleti hangulatindex a harmadik negyedévben a müncheni ifo gazdaságkuta­tó intézet és a párizsi ICC nemzetközi kereskedelmi kamara által készített WES (World Economic Survey) vi­lággazdasági felmérés kimu­tatása szerint. Az ifo gazdaságkutató inté­zet által az MTl-hez eljuttatott elemzés megállapítja, hogy nem csupán az aktuális hely­zet megítélése romlott a fel­mérésben résztvevő szakem­berek körében, hanem az el­következő hat hónap kilátása­inak megítélése is. A harmadik negyedévben a világgazdasági üzleti han­gulatindex 97,7 pontra gyen­gült a második negyedévi 107,7 pontról. Az aktuális hangulat megítélése 99,1 pont a második negyedévi 108,4 pont után, az elkövetke­ző hat hónap kilátásainak megítélése pedig 96,5 pontra gyengült a második negyed­évi 108,4 pontról. Észak-Amerikában az üzle­ti hangulatindex a hosszú tá­vú átlag alá süllyedt elsősor­ban az aktuális üzleti környe­zet megítélésének romlása miatt. Az elkövetkező hat hó­napra vonatkozó várakozások csak kismértékben romlot­tak. Az összesített hangulat index 81,2 pontra csökkent a második negyedévi 98,7 pontról. Nyugat-Európában a gazda­sági hangulatindex 2009 ele­je óta első alkalommal csök­kent a második negyedévi 115,1 pontról 105,2 pontra a harmadikban, elsősorban a kilátások romlása miatt. A WES szakértői szerint a jelen­legi helyzet megítélése vi­szont alig romlott valamit. Ázsiában a gazdasági han­gulatindex a hosszú távú át­lag felett maradt, de 101,8 pontról 94,7 esett a harmadik negyedévben mind az aktuá­lis helyzet, mind a kilátás megítélésének romlása miatt. Emelkedtek az inflációs vá­rakozások világszerte. Az elő­ző negyedévi 3,8 százalékkal szemben a harmadik negyed­éves felmérés 4,0 százalékos inflációs várakozási átlagot mutatott ki. Az áprilisi felmé­réssel szemben a mostaniban kevesebb WES-szakértő - de még így is a többség - vár emelkedő kamatlábakat az el­következő hat hónapban. A felmérés a dollárt és a font-sterlinget megfelelő árfo­lyamon látja, az eurót, a jent viszont túlértékeltnek tartja. A dollár árfolyamában azon­ban ennek ellenére is csökke­nést várnak az elkövetkező hat hónapban. Az müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete 1981 óta végez negyedéves állapot- felmérést a gazdasági ciklu­sok és számos gazdasági mu­tató állásáról. A 2011-es har­madik negyedévi felmérés­ben 117 ország 1.080 gazda­sági szakembere vett részt. A felmérés az ICC párizsi nem­zetközi kereskedelmi kamara együttműködésével készül. mti) Hírfelhasználó^^^

Next

/
Thumbnails
Contents