Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-18 / 192. szám
6 2011. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG A kormány kezében a városok Ma tárgyaljak az új önkormányzati törvényt, de őszig is tarthatnak a viták, és sokat változhat az eredeti koncepció MIT KEZDJENEK BUDAPESTTEL? Külön kategóriát jelenthet a készülő törvényen belül Budapest. Forrásaink megerősítették azt a sajtó- értesülést, amely szerint a Tarlós István főpolgármester és a kerületek közti vita olyan nagy, hogy emiatt a fővárost ki is hagyhatják a törvényből, és külön szabályozzák majd. A parlament-, ben a kerületek képviselői az erősebbek, de nem annyira, hogy tisztán az ő akaratuk érvényesüljön. Ebben a kérdésben tehát még tovább tolódhat a megoldás. Forrás: VG-gyűjtés Közigazgatási egység Szám Elképzelések Megyék 19 területfejlesztési feladatok maradnak csak ott Járások 150-200 a közigazgatás kvázi központjai is lehetnek Járási jogú városok 150-200 helyi adminisztratív központok Megyei jogú városok 23 csökkenhet a hatáskörük, de kevésbé, mint a megyéké 2000 fő fölötti települések 807 bizonytalan; csökkenhet a hatáskörük 2000 fő alatti települések 2361 az önkormányzat szinte teljes megszüntetése sem lehetetlen Budapesti kerületek 23 teljes bizonytalanság NAGY ÁTALAKÍTÁSOKRA VÁRVA Nem egy kormánypárton belüli ellentétet hozott felszínre az új önkormányzati törvény tervezete. A javaslat ma kerül a kormányülés napirendjére, de még sokat változhat a lobbicsoportok nyomására. Sztojcsev Iván A kormány szándéka a központosítás, de a települések még ellenállhatnak. Egyedül a megyék helyzete tűnik biztosnak, az új önkormányzati törvény minden más témájában változhat a kormányzati álláspont a javaslattal foglalkozó kormányülés napján is - értesült a Világgazdaság ön- kormányzati forrásokból. Úgy tudjuk, olyan erők feszülnek egymásnak, hogy bár konkrétumokkal előállnak ma, ezek akár ellenkezőjükre is fordulhatnak, egészen a parlamenti végszavazásig, októberig vagy novemberig. Nagy szükség lesz a lobbierőre, hiszen a különböző nagyságú és feladatkörű települések, valamint a járások és a megyék közt is jöhetnek még komoly viták. Forrásaink úgy tudBUDAPEST SZÍVE. A kerületek és a főváros között is komoly viták vannak, így Budapest akár ki is kerülhet az új tervezetből ják, hogy az egyes típusokon belül már létrejöttek az egyezségek arról, hogy a vezetőik mit szeretnének a törvényben látni, de az összefésülés nehéz lehet. A kérdés háromoldalú: ki kapjon több pénzt, hova kerüljön több döntési jogkör, valamint hogyan segíthetné az állam az önkormányzati eladósodottságot. A megyék esetében világos az eredmény, és olyan megállapodás született, amelyet minden ' szereplő elfogad. A megyéket gyakorlatilag kiürítik, csupán területfejlesztési feladatokat hagynak meg nekik. Ez elvileg nagy presztízsveszteséget is jelenthetne az ottani vezetőknek, de mivel a megyék fele-kétharmada is a csődközeli helyzetet próbálja elkerülni, ennél többet jelent az, hogy mennyi feladatot vesz le az állam a vállukról. Érdekes kérdés a megyei jogú városoké, hiszen a megyék szerepének csökkenésével ezek is sok hatáskört elvesztenének. Nagy vita folyhat még arról, hogy az ő képviselőik hogyan kapjanak beleszólási lehetőséget a területfejlesztésbe, ha azok a megyékhez kerülnek, s elképzelhető, hogy a megyei jogú városokból is ülhetnek néhányan a megyegyűlésekben, szavazati jog nélkül. A megyéken belül létrejönnek a járások is. Ezeknek a térképét várhatóan sokkal inkább a mostani kistérségi hálózatból kiindulva rajzolják meg, mintsem az 1983-ban eltörölt járási rendszerből. A kormányzati szándék az, hogy sok feladat átkerüljön oda a települések jegyzőitől, ez azonban azon is múlhat, hogy milyen a városok érdekérvényesítő képessége. Sokat jelenthet, hogy 75 polgármester is ül a Fidesz parlamenti padsoraiban, ők még kiharcolhatnak a városaiknak többet. A pontos hatáskörelosztás azonban bizonytalan, s nem kizárt, hogy a kistérségi rendszer éljen tovább a járásokban, más néven. Arról sem szabad elfeledkezni forrásaink szerint, hogy 2014-től a parlament csupán 200- 210 fős lesz, sok mostani képviselő kiesik onnan, és az ő kárpótlásukra is megfelelhet egy-egy járási vezetői poszt. Vitás kérdés a kistelepülések helyzete. Az eredeti tervek közt arról volt szó, hogy az ezer vagy kétezer lakos alatti falvak önkormányzatainál a hivatal szűnjön meg, s csak a polgármester dolgozzon, ő is ingyen. Ez nagyobb ellenállást váltott ki, valószínűleg még a végszavazás előtt is módosulhatják. Áremelésben már élen vagyunk Szigorítás a nyerőgépeknél Ősszel kerülhetnek a parlament elé a terület módosításai KISKERESKEDELEM. Öt százalékkal emelkedtek az élelmi- szer-napicikkek kereskedelmi átlagárai a második negyedben az elmúlt év azonos időszakához képest. Ennél nagyobb drágulást - nyolc, illetve hét százalékot - csak Törökországban és Finnországban regisztrált a Nielsen piackutató vállalat 21 európai államban végzett felmérése. A kereskedelmi ágazatban tapasztalható tendencia az első fél évben még megegyezett az európai átlaggal, ám a második negyedben már jelentős volt az eltérés. Az élelmiszer-kiskereskedelem árbevétele ugyanis három százalékkal emelkedett a bázishoz viszonyítva, ám az eladott árumennyiség két százalékkal elmaradt a tavalyi második három hónap adataitól, vagyis eny- nyivel kevesebb terméket vásá|VÁLTOZÁS Forrás: Nielsen (élelmiszerboltokban elkelt árumennyiségnél, százalék) 2010.2010. 2011.2011. l-lll. IV-VI. l-lll. IV-VI. hó hó hó hé Európai átlag 2 0 0 2 Magyarország-3-3 0 -2 Szlovákia 4 4 0 3 Csehország-3-1 2 4 Lengyelország 2-1 1 1 Ausztria 3 0 1 1 Görögország-1-4-6 -4 roltak a magyar háztartások - foglalta össze Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója, hozzáfűzve: a vizsgált 21 ország átlagát tekintve a volumen két, az árbevétel öt százalékkal lett magasabb. ■ Az élelmiszer-kiskereskedelem árbevétele három százalékkal nőtt. A magyar háztartásoknál jobban csak a görögök és a finnek fogták vissza a fogyasztást, négy, illetve három százalékkal, ám érdekes, hogy Svájcban egy százalékkal csökkent az élelmi- szernapicikk-kereskedelem mennyiségben mért teljesítménye. Ezzel szemben leginkább - hét százalékkal - a norvég lakosság fogyasztása emelkedett az elmúlt három hónapban, de a török, valamint a cseh vásárlások is öt, illetve négy százalékkal haladták meg a tavalyi második negyedéves mennyiséget. Szalókyné Tóth Judit szerint az európai élelmiszer-kiskereskedelem alakulását jelentősen befolyásolja a harmadik negyedben a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyek biztonsága, valamint az, hogy általában megingott a fogyasztók bizalma. Fontos kérdés továbbá, milyen módon hat majd az árak további emelkedése a mennyiségi eladásokra. ■ VG SZERENCSEJÁTÉK. Várhatóan már az ősszel a parlament elé kerülhet több olyan törvénymódosítás, amely a szerencsejátékipar területének újraszabályozását szolgálná. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Lázár János fideszes képviselő kérdésére adott válaszát idézve a Népszava és a Napi Gazdaság keddi száma azt írta, hogy a tárcavezető szerint Magyarországon a szerencsejáték-iparon belül a két legsürgősebb beavatkozást igénylő terület a pénznyerő automaták, valamint az online szerencsejáték szabályozása. A miniszter szerint a cél a visszaélés lehetőségének a minimalizálása, a megfelelő adóbevétel biztosítása, a fogyasztók védelme, valamint a szabályozott és ellenőrzött keretek közt való működés új jogi feltételeinek a kialakítása. A két témához kapcsolódó törvénymódosítókat a miniszter válasza szerint előreláthatólag még 2011 őszén az Országgyűlés elé terjeszti a kormány. A Világgazdaság témával kapcsolatos megkeresésére még a nyár elején azt válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy a tárca felülvizsgálta a szerencsejátékokra vonatkozó szabályozást, ez alapján szükségesnek látszik annak átalakítása, többek között az online szerencsejátékra és a pénznyerő automatákra vonatkozóan is. A most napvilágot látott tervek szerint 2012 első fél évében áttekintik a kártyatermek szabályozását is, és - ha szükséges - a teljes ágazatot lefedő új szerencsejátéktörvényt is kidolgoznak. A pénznyerő automatákat illetően felmerült az online felügyeleti rendszer bevezetésének lehetősége: a gépek működtetésének feltétele lenne, hogy a megjátszott tétek, kifizetett nyeremények összegének adatait online módon, valós időben megküldjék a felügyeleti szervnek. Az online felügyelet lehetővé tenné a pénznyerő automaták játékadójára vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát is. Az NGM elemzései szerint ugyanis az egy gépre eső tiszta bevétel nagy szórást mutat, havi 200 ezer forinttól akár több millióig, emiatt a tételes játékadó általános, jelentős emelése több helyen ellehetetlenítené a legális üzemeltetést. Csakhogy a tételes játékadó 2005. szeptember 1-je óta változatlan, havi 100 ezer forint játékhelyenként, ez sok esetben indokolatlanul alacsony, s akár pénzmosás eszközévé is teheti az ágazatot - írta Matolcsy György. ■ VG KARRIERVONAL Szerkeszti: Németh Márk, karrier@vg.hu Új értékesítési igazgató az ING-nél 2011. augusztus 15-től Erdei László tölti be az ING Biztosító értékesítési és disztribúciós igazgatói pozícióját. Az ING 1997 óta vezet a magyar életbiztosítási piacon. Erdei László a cég több mint 1400 tagot számláló szerződött partneri értékesítési hálózatát, valamint a banki és brókercsatornákon keresztül történő értékesítést irányítja majd. A szakembernek 21 éves biztosítói múltja van. 1990 és 2008 között a Generali Biztosítónál dolgozott, ahol 1997-tól 2000-ig értékesítési vezető, 2000-től 2008-ig pedig értékesítési és marketingigazgató, az igazgatóság tagja volt. Az elmúlt négy évben saját cégét vezette, amely magán-nyugdíjpénztári és biztosítási termékek online értékesítésével, majd értékesítéstámogatási rendszerek fejlesztésével foglalkozott. Az ING Biztosítóhoz történő csatlakozásával párhuzamosan Erdei László értékesítette tulajdonrészét e cégben, i VG SZERENCSEJÁTÉK ZRT.: MILLIÁRDOK MŰSOROKRA Az idén közel hárommilli- árd forintot költ el a Szerencsejáték Zrt. közbeszerzési eljárás nélkül a sorsolási műsoréira, a beszállító pedig egy „sok szempontból politikaközeli” műsor- készítő, a Hung-lster Zrt. - írta a Bodoky Tamás által vezetett atlatszo.hu, amely cikksorozatot szentel az állami lottócég tevékenységének. A sorozat első része azt írja, hogy a Hung- lster tulajdonosa „50 százalékban a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó B-Fteklám Kft., 50 százalékban pedig a szövevényes (új-zélandi, majd osztrák) offshore hátterű, Bányai Péter ügyvédhez köthető Thyramos Kft. A szerencsejátékcég többek közt egy 4000 négyzetméteres stúdiókomplexum üzemeltetésére, műsor- gyártásra, reklámanyagok készítésére szerződött a céggel a cikk szerint. A Szerencsejáték Zrt. az elmúlt években évi 150-170 milliárd forint árbevétel mellett rendre 5-6 milliárd forint adózott eredményt ért el.
