Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-16 / 190. szám

2011. AUGUSZTUS 16., KEDD 5 NAGYVILÁG A romániai magyarság közös rendezvényeként kez­dődtek meg hétfőn a Kolozsvári Magyar Napok, amelynek szervezésében a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nem­zeti Tanács (EMNT) együttesen vett részt a történel­mi magyar egyházakkal és a civil szervezetekkel. Középkori mauzóleum Asztana. Az Arany Horda idő­szakából származó hatalmas, húszméteres mauzóleumot tár­tak fel Kazahsztánban Ekibasz- tuz mellett. Timur Szmagulov ásatásvezető régész szerint a 14. századi mau­zóleumban egy férfi aludta örök álmát, aki az archeológus szerint a korabeli elit tagja lehetett - olvas­ható az orosz kulturális tévécsa­torna (http://www.tvkultura.ru) honlapján. A szakember szerint a mauzó­leum falait különleges, mértani mintával díszített „csempével” borították. „A mintázat között rejtélyes jeleket fedeztünk fel, amelyeket meg kell fejtenünk” - hangsúlyozta Szmagulov. Az ásatások során középkori műhelyeket, öntözőcsatorna­rendszert tártak fel, valamint Kelet-Európábán és Kínában vert ezüst és réz pénzérmék ke­rültek napvilágra. Az Arany Horda mongol állam volt a mai Dél-Oroszország, Nyugat-Szibé- ria és Közép-Ázsia egyes terüle­tein a 13-16. században. A terü­let meghódítása után Dzsingisz kán fiára, Dzsocsira bízta álam­má szervezését. Legnagyobb ki­terjedését Dzsocsi fia, Batu kán uralkodása idején (1236-55) ér­te el. A mongol birodalmi köz­pont hatalmának gyengülésé­vel független állam lett, amely­nek élén a dzsingiszida uralko­dóház tagjai álltak. Az 1420-as évektől kezdődően az Arany Horda helyén több új államala­kulat jött létre. Növényvédő szerek Ausztrália. Komoíy károkat okoznak a Nagy Korallzátonyon a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek az ausztrál kormány vízminőségi jelentése szerint. Az összeállítás alapján a kertészetek csaknem egyne­gyede és az állattartó gazdasá­gok üzenkét százaléka elfogad­hatatlan módszereket alkal­maz. A Nagy Korallzátony a világ- örökség része. Az elmúlt években az éghajlatváltozás okozta korall- fehéredés súlyos csapást mért rá. Az ausztrál kormány által most első ízben készített vízminőségi jelentés alapján a mezőgazdaság­ból származó vegyszerek további veszélyt jelentenek az értékes élőhelyre - írta a BBC hírportál­ja (www.bbc.co.uk). Még hatvan kilométerrel a parttól is találtak növényvédő szereket olyan koncentrációban, hogy az mérgező a korallokra. A súlyos árvizek és a Queensland északi részén február elején át- száguldó ciklon feltehetően még több szennyezőanyag kimosódá- sát okozta a tengerbe. Az agrárágazat képviselői az­zal védekeznek, hogy a felmérés régi adatokon alapszik, és azóta jelentős változás történt a vegy­szerfelhasználásban. A kormány egyetértett velük abban, hogy a gazdálkodók valóban környe- zetbarátabb módszereket alkal­maztak az utóbbi időben, de a ciklon aláásta törekvéseiket. A természetvédők folyamatosan követelik, hogy a gazdálkodók kevesebb növényvédő szert al­kalmazzanak, és szüntessék be bizonyos gyomirtók kijuttatását. A cukornádtermesztők ugyanak­kor azzal érvelnek, hogy nincs más lehetőségük terményük vé­delmére. mti) Hlrfelhasználó^^^^ Garzó Ferenc, MTI Bukarest. Az augusztus 21-ig tartó, másodszorra megrende­zett kulturális eseménysorozat legfőbb tartalmi üzenetei a „nulladik napon”, vasárnap es­te hangzottak el a Magyar Ope­ra épületében, ahol Haáz Sán­dor karmester vezetésével a Szentegyházai Gyermekfilhar­mónia szerepelt. Az összetartozás érzésének erősítése miatt a kolozsvári ma­gyaroknak szükségük van erre a rendezvényre - állapította meg Kelemen Hunor kulturális mi­niszter, az RMDSZ elnöke üzene­tében, amelyet a konferanszié szerepét ellátó Sebesi Karen At­tila tolmácsolt. „Legyenek ezek a napok politikamentesek, hiszen azt, amit a kolozsvári magyarok akarnak, egyesek túlpolitizálják. Az 1712. január 24-én szüle­tett Frigyes és apja, a kortársak által kiképző őrmesternek mi­nősített I. Frigyes Vilmos viszo­nya hamar megromlott. Az apa fenyítette és verte a szerinte fe­lesleges és veszedelmes művé­szetek iránt érdeklődő fiát, és a brit uralkodó lányával tervezett házasságát is megtiltotta. Fri­gyes megpróbált Angliába szök­ni, de elfogták, és a hadbíróság halálra ítélte. A kivégzés végül elmaradt (bár legjobb barátjá­nak halálát végig kellett nézze), ezután egy hivatalba irányítot­ták, ahol megszokta a munkát, az engedelmességet és a takaré­kosságot. Frigyes 1740-es trónra lépte után arra törekedett, hogy alatt­valóinak jól menjen a sora, és mi­nél több adót fizethessenek a A kolozsvári magyarok nem akarnak mást, csak itt élni, és kultúrájukat megőrizni” - fejtet­te ki Kelemen Hunor. A miniszter emlékeztetett a legutóbbi időszak kolozsvári konfliktusaira. „Nem engedhet­jük meg, hogy a felújított Mátyás király szoborcsoport és a Szent Mihály-templom közelében za­jos eseményeket és sörfesztivá­lokat, továbbá zöldségpiacot szervezzenek”. Utalt a jövőre esedékes polgármester-válasz­tásra, amely szerinte az összefo­gás próbaköve lesz, legfőbb tét­je pedig az - fogalmazott -, hogy a magyarság felsorakozzon egy jelölt mögé. Tőkés László, az Európai Par­lament alelnöke az EMNT elnö­ke beszédében hangsúlyozta: a Mátyás király szoborcsoport elé helyezett Iorga-tábla (amely kincstárba. A cél érdekében re­formok sorát vezette be: új ipar­ágakat honosított meg, biztosítot­ta a vallásszabadságot, sőt befo­gadta az otthon üldözött francia hugenottákat, eltörölte a kínval­latást, egységes törvénykönyvet dolgoztatott ki. A porosz közigaz­gatás a maga korában a leghaté­konyabb és a legbecsületesebb volt, a törvény előtt mindenki egyenlő volt - elvileg maga a ki­rály is, akinek szava a gyakorlat­ban mégis megfellebbezhetetlen­nek számított. A felvilágosult abszolutista Frigyes bevételeinek nagy részét a hadseregre költötte, így lett Po­roszország a kontinens legerő­sebb katonai hatalma. Az oszt­rák örökösödési háború kezde­tén Sziléziáért cserébe szövetsé­get ajánlott Mária Teréziának, a Nicolae Iorga román történész magyarokat sértő idézetét tartal­mazza), a Házsongárdi temető­ben folyamatosan elkövetett sír- gyalázások, a verespataki cián­technológia bevezetése mind „Európa tagadását” jelenti. Tőkés emlékeztetett, hogy a Kolozsvári Magyar Napokat az RMDSZ, az EMNT, a történelmi magyar egyházak és a,civil szer­vezetek közösen szervezték meg, és ily módon szerinte a ko­lozsvári magyarok önazonossá­gának a visszaadását szolgálja. Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke úgy vélekedett: a Kolozsvári Ma­gyar Napok az összetartozást, a közös nyelvet és hagyományt jel­képezik. „Büszke vagyok arra, hogy Mátyás király szülővárosa Erdély kulturális fővárosa” - je­lentette ki. Úgy vélte: nem sza­bad hagyni, hogy a politikai szempontok felülírják a kolozs­vári magyarság érdekeit. Szilágyi Mátyás, Magyaror­szág kolozsvári főkonzulja úgy fogalmazott: kolozsvári magyar­nak lenni különleges minőséget jelent. Kifejezte tiszteletét azok nemleges válasz után erővel vet­te el a gazdag tartományt. A megalázott Ausztria 175ó-ban szinte az egész kontinenst szö­vetségbe kovácsolta Berlin ellen, de a katonái életével sosem taka­rékoskodó Frigyes a véres hét­éves háborúban végig kitartott a túlerő ellen, és 1763-ban végleg biztosította magának Sziléziát. Frigyes a tárgyalóasztalnál is te­hetségesnek bizonyult: 1772- ben Ausztriával és Oroszország­gal szövetkezett Lengyelország első felosztása érdekében, egye­sítve Brandenburgot és Kelet-Po- roszországot, később pedig két­szer is megakadályozta Ausztri­át Bajorország megszerzésében. A király a művészetek és tudo­mányok támogatója, sőt művelő­je is volt. Élénk kapcsolatban állt a francia felvilágosodás képvise­lőivel, történelmi és politikai munkákat írt, komoly mennyi­ségben gyártott verseket, szenve­délyesen fuvolázott. Hangszeré­nél jobban csak agarait és a férfi­társaságot szerette, házasságából iránt, akik magyarságukat meg­tartották, és továbbadták utóda­iknak. Az anyaország határain túl rekedt magyarság által most könnyített eljárással megszerez­hető magyar állampolgárságról a főkonzul azt mondta: kilenc­venéves adósságot törlesztenek ezzel a jogszabállyal. A rendezvénysorozat teljes programja megtalálható a www.magyarnapok.ro című honlapon, amelynek a román nyelvű változatát is üzembe he­lyezték a www.zilelemaghiare.ro cím alatt. A rendezvénysorozat szer­vezésében több mint 150 önkén­tes vesz részt. Társszervezők­ként tevékenykedik a Magyar If­júsági Tanács (MIT), a Kolozsvá­ri Magyar Diákszövetség (KMDSZ), valamint a Kolozs Me­gyei Magyar Diáktanács (KMDT). A programok megren­dezésében 60 országos és helyi civil szervezet működik közre. A Kolozsvári Magyar Napok je­lenleg 39 támogatóval (köztük magáncégekkel, magyar és ro­mán állami intézményekkel) és 19 médiapartnerrel rendelkezik. gyermek nem született. Élete vé­gén magányos és mogorva, kösz- vényes fájdalmaktól gyötört öreg­ember lett, de a nép előtt megma­radt a „kedves öreg Fritznek.” A modern német történelem egyik legnagyobb alakja 1786. augusz­tus 17-én halt meg. A porosz nagyhatalmi állást megalapozó, a hétéves háború­ban egész Európa ellen egyedül harcoló és végül diadalmaskodó királyt a propaganda rendszer­től és ideológiától függetlenül ál­lította példaképül a német nép elé. A nácik még a második vi­lágháború végén is készítettek róla filmet, és bár az első német munkás-paraszt állam, az idő­közben megszűnt NDK 1950- ben az átkos feudalista múlt em­lékeként lebontatta szobrát, azt 1980-ban mégis visszahelyezték az Unter den Lindenen. Frigyes koporsóját a második világhábo­rú végén a közelgő szovjet csa­patok elől Nyugat-Németország- ba menekítették, és csak 1991- ben temették újra Potsdamban. Nagy Frigyes porosz király 225 éve halt meg Kétszázhuszonöt; éve, 1786. augusztus 17-én halt meg II. Frigyes, Poroszország harmadik királya, a porosz nagyhatalmi állás megalapozója, aki uralkodásával méltán érdemelte ki a Nagy melléknevet. Zenélő installáció Bécs. November 20-ig még Bécsben látható az a mintegy húszméteres zenélő köztéri szo­bor, amely a Thyssen-Bornemi- sza Kortárs Művészeti Alapít­vány jóvoltából több nagyváros­ban is vendégeskedett már. A The Morning Line című mm dern alkotás a városközpont és a Belvedere palota között fekvő pa­tinás tér, a tágas Schwarzen­bergplatz kellős közepén, a szov­jet hősi emlékmű és Schwar­zenberg herceg lovasszobra kö­zött fogadja a járókelőket. A nyolc méter magas, húsz méter hosszú installáció Matthew Ritchie amerikai kép­zőművész, valamint az Aranda\Lasch építésziroda és az Arup AGU formatervező iroda közös alkotása. Fekete burkolat­tal bevont alumínium elemekből áll, és úgy tervezték meg, hogy más-más alakzatokban is felállít­ható. A szobor egyúttal pavilon­ként is szolgál, „falai” között minden városban más-más kor­társ elektronikuszenei szerze­mények hallhatóak. A zeneda­rabok az alapítvány felkérése alapján, kifejezetten az installá­ció számára készültek. A bécsi állomáson nyolc szerző, illetve szerzőpáros kompozíciói hallha­tóak, köztük egy magyar művé­szé, Olejnik Zsolté. A The Morning Line-t 2008-ban Sevil­lában mutatták be, majd 2010- ben Isztambulban állították ki az Európa Kulturális Fővárosa rendezvények keretében. Huszonötezer éves ékszer Madrid. Huszonötezer éves ék­szert, egy függőt találtak Spa­nyolország északi részében egy barlangban. Az ősi ékszer körülbelül tíz­ezer évvel idősebb, mint a ha­sonló tárgyak, amelyek az Ibéri­ai-félszigeten, a Praileaitz bar­langban kerültek elő. A hosszú­kás, 10 centiméteres, sima szür­ke kő felső részét átfúrták, nyilvánvalóan valamilyen zsine­get vagy bőrszíjat fűztek rajta keresztül, hogy egykori tulajdo­nosa a nyakába akaszthassa. A szakemberek szerint viszont a függő alsó része szerszámként szolgált, amellyel különböző kő­eszközöket - nyílhegyeket vagy kaparókéseket javítgathattak - olvasható a Fox News honlapján. Alvaro Arrizabalaga ásatásve­zető régész közlése szerint a füg­gő, amely igen jó állapotban ma­radt fenn, a cro-magnoni embe­ré volt. „Huszonötezer évvel ez­előtt látogatták elődeink a bar­langot, amely a nomád csoportok vadászati szállása volt. Évente mintegy nyolcszor kerestek fel olyan helyeket, ahol specifikus élelemforrásra szá­míthattak” - magyarázta a ré­gész. A cro-magnoni ember (Ho­mo sapiens fossilis) a felső paleolitikumban, Kr.e. 35 000 körül Európában megjelent ar­chaikus embertípus. Hosszú agykoponya, széles, szögletes arc, tégla alakú szemüreg és erő­teljes csontváz jellemezte. Kolozsvári Magyar Napok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents