Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-16 / 190. szám
6 2011. AUGUSZTUS 16., KEDD GAZDASÁG Változó munkaügyi tervezet Mind a munkaadók, mind a munkavállalók háromoldalú egyeztetést akarnak Az új munka törvénykönyvének tervezetéhez érkező írásos javaslatok, a munkaadókkal és munkavállalókkal történő találkozók és kormánypárti nyilatkozatok után már látszik: hangsúlyos pontokon módosul az anyag. Több kifogásolt elemben azonban nem várható változás, és új javaslatok is vannak. Braunmüller Lajos A munkavállalókkal és a munkaadókkal is találkoztak a múlt héten a nemzetgazdasági tárca képviselői, ám továbbra sem ismert az a módosított szöveg, amely a leginkább kifogásolt pontokon vátoztatott volna. A hetek óta vitatott anyaggal kapcsolatban kormánypárti nyilatkozók leszögezték: a védett kor bekerül a végső javaslatba, és ígéretet tettek arra is, a kismamák felmondás elleni védelme sem szűnik meg. A múlt hét végén a nemzetgazdasági tárca (NGM) közleményben adta hírül, hogy a szabadságos napok száma sem csökken, jóllehet a munka törvénykönyvének tervezete ilyesmit nem is tartalmazott. Ezt az elemet a munkapolitikai stratégiai iratként felfogható Magyar munkatervben és a Széli Kálmán-tervhez kapcsolódó Bürokráciacsökkentő csomagban fogalmazta meg a kormány. A jelenlegi tervezet változtatta volna a szabadság kiadásának rendjét, és a megszerezhető legtöbb szabadságot későbbi életkorban lehetett volna csak elérni. Ennek az elemnek a felülvizsgálatáról azonban egyelőre nincs szó. „Kifejezetten konstruktív, jó hangulatú egyeztetés zajlott a munkáltatók és a Nemzetgazdasági Minisztérium között” - mondta el a Világgazdaságnak Dávid Ferenc a pénteken tartott egyeztetésre utalva. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: „A munkaadók egyetértenek azzal, kirándulás . A szabadságos napok számát nem csökkenti az új munka törvénykönyvének tervezete hogy új munka törvénykönyv kell, eljött az idő, amikor már nem elegendő a régi jogszabály módosítgatása. A jelenlegi tervezet irányultságával is egyetértünk, való ban jó az, ha a felekre, a szakmákra, az ágazatokra bízza a törvény egyes lényegi kérdésekben a megállapodás megkötését. A munkaadók nem vitatják a védett kor megmaradásának szükségességét, és nem kívánják a szabadságos «napok számának csökkentését sem. Ezeknek a dolgoknak a megváltoztatása érthető módon nagy felháborodást váltana ki a társadalomból, ez pedig nem lehet a cél” - mondta el a főtitkár, aki szerint ugyanakkor az Ország- gyűlésnek önmegtartóztatást kellene gyakorolnia az újabb munkaszüneti napok kiadását illetően. Dávid Ferenc hangsúlyozta: olyan jogszabálynak kell létrejönnie, amely mindenki számára elfogadható, nem akarják a munkaadók NEM ELÉGEDETT A SZAKSZERVEZETI VEZETŐ „A raütoz tatás okra csak nyilatkozatokból következtethetünk, valójában nem tudhatjuk, mi került ki a tervezetből, és melyik elem maradt benne, mert az NGM a csütörtöki alkalomra sem hozott semmilyen szöveget. Ezért az eseményt nem egyeztetésnek, inkább csak találkozónak minősíteném” - mondta el a Világgazdaságnak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „Szeretném elkerülni azt a látszatot, hogy a felmerülő változtatásokkal elégedettek lennénk, mert a kismamák védelme megszűnésének fel sem szabadna merülni. A szabadság csökkentésének cáfolatát hangsúlyozó minisztériumi közlemény is megtévesztő, mert a tervezetben egyáltalán nem szerepelt ilyen pont, a munkaanyag későbbi életkorban tette volna elérhetővé a 30 napos szabadságot, és a kiadásának rendje is megváltozott volna” - mondta. A műnkaválálókka ltörtént találkozón az NGM hangsúlyozta: a végleges szövegben garantálni fogják a szakszervezetek nemzetközi szerződésekben foglalt jogosítványait, így például nem lehet majd elbocsátani az érdekképviseletek tisztségviselőit. sem, hogy a munkavállalók a törvényt egyfajta cselédtörvényként éljék meg. A munkaadók egyik javaslata szerint a táppénz összegéhez hasonlóan a munkáltató által fizetett betegszabadságra jutó kifizetést is limitálnák. „Ezt az is indokolja, hogy a keresőképtelenség átlagos esetben nem haladja meg a három hetet, így lényegében a munkáltató állja ennek teljes költségét, lévén 15 napig a cég fizeti a dolgozót betegsége idején” - tette hozzá Dávid Ferenc. További munkaadói javaslat az is, hogy - kizárólag a dolgozó kérésére - gyűjthetők legyenek a szabadságos napok, és korlátlanul átvihetők legyenek a következő évre. Ennek Dávid szerint a dolgozó akkor vehetné hasznát, ha például előre tervezett időpontban építkezik, de akár a szülés idejére előre is kivehető hosz- szabb szabadság. így például egy dolgozó, akinek 25 nap szabadságra van jogosultsága, megtehetné, hogy egy évben csak 15-öt vesz ki, a következőben pedig a maradék 10 nappal együtt összesen 35-öt. Az NGM ígéretet tett a munkaadói javaslatok megvizsgálására. „Szeretnénk, ha az új munka törvénykönyve nevesítené a közelmúltban megszűnt Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) helyett létrejött Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot” - mondta a főtitkár. Dávid Ferenc szerint ez azért lenne fontos, mert nem szeretnék, ha a minimálbér kérdésében a kormány a megkérdezésük nélkül döntene. Az egyeztetés jövőjéről szólva a VOSZ főtitkára megjegyezte: a hat szakszervezeti konföderáció képviselőivel és a kormányoldallal együtt kívánnak háromoldalú tárgyalásokat folytatni a tervezetről. „Azt remélem, ez meg fog valósulni, mert máris látszik, hogy hiányzik az egyeztetési folyamatból az ÓÉT” - fogalmazott a főtitkár. VILÁGGAZDASÁtí ONLINE Indul a verseny a reálhozamokért Alaposan felkészültek a pénzügyi szolgáltatók az ebben a hónapban kifizetendő, nagyjából 230 milliárdnyi reálhozam fogadására. Nyolcszázalékos betéti kamatot éppúgy találni a piacon, mint eddig jobbára ismeretlen megtakarítási konstrukciókat. vg.hu/betet RÖVIDEN Lemond a hírközlési helyettes államtitkár Mai hatállyal benyújtotta lemondását Vasváriné Menyhárt Éva, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkára. Nyitrai Zsolt, a tárca infokommunikációs államtitkára pénteken közölte, kezdeményezik a helyettes államtitkár felmentését. „Eltelt egy év a kormányzásból, így mint minden államtitkár, én is értékelem az államtitkárságon zajló munkát - mondta Nyitrai Zsolt, i MTI Népszerűek az ÚSZT kerékpárutas kiírásai Több mint 500 pályázat érkezett egyetlen hét alatt az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) programjaira, ez azt mutatja, tovább élénkül a pályázói aktivitás - közölte Molnár Ágnes, a fejlesztési minisztérium államtitkára. Az ÚSZT indulása óta eddig csak kétszer haladta meg a heti pályázatok száma az 500-at. Rekordszámú beadvány érkezett Közlekedésfejlesztési programra. A legtöbben a kerékpáros-infrastruktúra fejlesztését célzó kiírásokra jelentkeztek. i MTI @IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap- portálján. http://wap.t-zones.hu Állami pénzhez juthat a BKV Tovább ketyeg az adósságbomba Az önkormányzatok helyzete egy-két év múlva válhat igazán kritikussá Többlettel köszöntjük az EDP-határidőt SEGÍTSÉG. Még ebben a hónapban megkaphatja a BKV annak az állami támogatásnak a második részletét, amelyet március elején ígért meg a kormány. Tarlós István főpolgármester ezt a kabinet meg nem nevezett illetékeseire hivatkozva jelentette be. Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke pedig azt hangsúlyozta: nincs ok aggodalomra a közlekedési cég pénzügyi helyzete miatt. A BKV korábban arról tájékoztatta lapunkat, hogy 29 milliárd forint támogatással számolnak erre az évre, ebből 25 milliárd a működést, 4 milliárd pedig a fejlesztéseket segítené. Ez nem csupán az államtól származik: 11 milliárdot adott már a főváros, a többi a központi költségvetésből érkezik, s ezt még tízmilliárddal növelhetik, ha van miből. Az első, tízmilliárdos részletet április elején, az eredetileg tervezetthez képest néhány napos késéssel utal-, ták át Budapest számlájára, a többire viszont azóta is várni kell. Felmerült az a veszély is, hogy ha sokáig csúszik a kilencmilliárdos második részlet, fizetésképtelen lesz a BKV. ■ Sz. I. TARTOZÁSOK. Rövid távon épphogy tartható, de gyors segítséget igényel az önkormányzati hitelek mennyisége. A távirati iroda részletes összeállítást készített a nagyobb magyar városok, valamint néhány megye hiteleiről, s az összkép borús. Az önkormányzatok többsége ugyan arról tájékoztatott, most ki tudják fizetni minden hitelüket a svájci frank magas árfolyama ellenére is, mégis, 2012-13 körül csak akkor lenne megnyugtató az anyagi helyzet, ha addig nagyon szerencsésen alakulnának a hazai és a nemzetközi gazdaság eseményei is. Kevés ugyanis az olyan hely, ahol ne a következő két évben járna le a néhány éve felvett hitelek törlesztési moratóriuma, így joggal nyilatkozhatják sokan azt, egyelőre nincsenek problémáik, de hamarosan változatlan gazdálkodás mellett is jöhetnek nagyobb nehézségek. Általános gyakorlat, hogy a bankokkal abban állapodtak meg a települések, a 200Ó-08 környékén kibocsátott önkorÁTÜTEMEZÉS A legtöbb helyen i egyelőre nem gondolkoznak adósságátütemezésben, bár két önkormányzati szövetség is kérte a kormánytól ezt a lehetőséget, s a Magyar Bankszövetség is jelezte, nyitott a kérdésben. Különleges helynek számít Nagykanizsa, az ottani polgármester, a fideszes Cseresnyés Péter ugyanis azt nyilatkozta, a meglévő négy devizahitelük mellé még most is terveznek újabb kötvénykibocsátást, hárommilliárd forint értékben. mányzati kötvények vagy felvett hitelek után az első években csak a kamatokat kell törleszteni, a tőketartozást nem. További probléma, hogy a legkedveltebb pénznem, amelyben eladósodtak, a svájci frank volt. 2008-ban például 140-160 |ADÓSSÁGOK (milliárd forint*) Adósság Forrás: MTI Svájci- frank- atapú hitel Miskolc 30,4 8,0 Szolnok 26,9 19,7 Szeged 23,2 2,1 Kaposvár 22,7 10,8 Hódmezővásárhely 19,9 17,3 Kecskemét 16,0 12,8 Dunaújváros 15,8 0 Békéscsaba 12,6 6,7 * 250-es frankárfolyammal számolva. forint körül mozgott az árfolyama, vagyis akár a felvett ösz- szeg másfélszeresét is törleszthetik most. Szerencsés kivétel ezalól a megkérdezettek közül Dunaújváros, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg, valamint - bár az MTI listáján nem szerepel - Budapest s a megyék közül Somogy. Ajkán, Szekszárdon vagy Békéscsabán például 2013-ban kell megkezdeni a tőketartozás törlesztését. Kiemelkedő példa Hódmezővásárhelyé, ahol a polgármester 2002 óta Lázár János Fidesz- frakcióvezető. A csongrádi település 2006-ban 69,4 millió svájci frank értékben bocsátott ki kötvényt, ez 250-es frankárfolyamon több mint 17 milliárd forint tartozást jelent. A város adósságszolgálata most évi hét- milliárd forint, úgy, hogy ennek a hitelnek a tőketörlesztése még csak ezután, ez év végén kezdődik. A megyék közül Baranya kerülhet kritikus helyzetbe, ott a hitelállomány a megye teljes bevételének a 64 százalékát is eléri. Ráadásul a működési kiadásokra többet fordítanak a hitelekből, mint a fejlesztésekre, pedig nem egy figyelmeztetés elhangzott: ez a leginkább pazarló költekezési forma. Nem sokkal jobb a helyzet a megyeszékhely önkormányzatánál sem - Pécs adósságállománya 34 milliárd forint, és ott is az idén kezdődik meg egy 2008-as frankalapú kötvény tőketörlesztése. Meglehetősen rossz a helyzet keleten is: húszmilliárdon felüli adóssága van Szegednek és Szolnoknak, Miskolcé pedig a harminc- milliárdot is meghaladja. ■ Sz. I. JELENTÉS. Véglegesen eltörölte a kormány a korábban a büdzsébe betervezett 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot, ennyivel csökkentve a tárcák kiadási előirányzatát - többek között ez szerepel abban a jelentésben, amelyet a túlzott államháztartási hiány megszüntetésének érdekében hozott lépésekről készített a kormány az Európai Tanács és az Európai Bizottság számára. A jelentés bemutatja a konvergenciaprogram áprilisi benyújtása óta eltelt időben a Széli Kálmán-terv megvalósítása keretében hozott döntéseket, valamint a konvergenciaprogramban található további egyenlegjavító intézkedések előrehaladását. A kormányhu honlapon elérhető jelentés rögzíti: mivel a nyugdíjrendszer átalakítása keretében a korábbi magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka visszalépett az állami pillérbe, a kasszákban eddig felhalmozott vagyonuk átutalása többletet eredményez az államháztartás egyenlegében. A dokumentum kiemeli azt is, a túlzott hiány lefaragására vonatkozó eljárás (EDP) határideje Magyarország esetében az idén lejár. ■ VG í
