Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-11 / 160. szám
4 2011. JÚLIUS 12., KEDD VÁLLALKOZÁS - GAZDASÁG Az egyszerű államról, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséről szóló program második csomagjának intézkedéseiről az ősszel dönthet a kormány, ennek eredményeként 2012-ben 500 milliárd forinttal csökkennek a vállalkozások terhei - jelentette be a napokban Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Tovább csökken a vállalkozások adminisztrációs terhe Cséfalvay Zoltán Budapest. Az államtitkár a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal Egyszerű állam címmel június elején indított országos konzultáció-sorozatának zárkonferenciáján elmondta: Magyarországon több mint háromezer milliárd forint a vállalkozások adminisztrációs költsége, ami a GDP 10,5 százaléka, az európai uniós átlagnak pedig több mint háromszorosa. A terhek csökkentésére már 105 milliárd forint mérséklést jelentő intézkedéseket hoztak, amelyek megvalósítása folyik. A konzultáción a kormány a program második üteméhez, a 400 milliárd forintos csökkentéshez várt javaslatokat. A program harmadik üteme az adminisztráció „újratermelődésének megakadályozásáról” szól majd. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a közigazgatás fejlesztését célzó Magyary Zoltán tervet ismertetve az egyik legfontosabb intézkedésnek a kormányablak létrehozását nevezte, amellyel lehetővé vált, hogy 29 féle ügyet egyetlen helyen intézzenek az ügyfelek. A vállalkozások adminisztrációs terheit európai uniós módszerrel, becslések alapján számolják - magyarázta egy szakértő az MTI kérdésére. Közvetlenül becsülhető az, hogy mennyi munkaerő- költséggel jár a vállalkozásoknak az adminisztrációra fordított idő, és mennyibe kerülnek azok a szolgáltatások - könyvelés, tanácsadás, szakértői tevékenység - amit külön meg kell fizetniük. Közvetetten becsülhető az, hogy mit jelent a vállalkozásnak, a hivatallal szembeni kiszolgáltatottság, az, hogy bizonyos, adminisztrációhoz tartozó tevékenységeket finanszírozás hiányában nem tudnak elvégezni, vagy feketén, szürkén intézik el. Szintén közvetetten becsülhető az, hogy az adminisztrációs költségek miatti szervezeti „optimalizáció” mibe kerül. Az ebből számított közvetett költségeket a becsült bevételkiesés és a plusz költségek alapján kalkulálják. Cséfalvay Zoltán a konferencián a 34 rendezvény, az ezer online konzultáció és a vállalkozói műhelyek javaslatait összegezve elmondta: az rajzolódik ki, hogy a vállalkozások az adó és számviteli adminisztráció csökkentését, egyes ágazatok sajátos szabályainak egyszerűsítését, a telephelyek létrehozásának adminisztrációs könnyítését javasolják. A vállalkozások kockázatnak tekintik a hatósági tevékenységet is, például az elhúzódó engedélyezést, és igénylik a jogalkotás kiszámíthatóságát azért, hogy legyen idő felkészülni a változásokra. Az államtitkár példaként említette: az adatok dupla vagy többszörös bekérését, valamint azt, hogy a hatóságok tevékenysége legyen összehangolt, és a vállalkozókat ne tekintsék a hivatalok közötti „közvetítőknek”. Rétvári Bence egy kutatásra hivatkozva szólt arról, hogy a megkérdezettek 60 százaléka szerint a hivatali ügyek sikeres intézéséhez ismerős kell, és 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy pénz is kell hozzá. Az államtitkár ismertette a közigazgatás átalakításának lépéseit. Hangsúlyozta, hogy a köz- igazgatási eljárásokban várható változtatások lényege az egységesítés, a minőségi jogalkotás, a visszacsatolás és értékelés. Utalt a tavaly elfogadott jogszabályra, ami szerint a törvényelőkészítőknek a hatályba lépést követő egy éven belül értékelniük kell a jogszabály „eredményeit”. A konferencián felszólaló érdekképviseleti vezetők közül a legkisebb vállalkozásokat képviselő Szűcs György, az IPOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy számos, sokszor indokolatlan szabály szankciója ellehetetlenítheti a mikro- és kisvállalkozókat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszerváltoztatáskor vállalkozásba kezdők ma már az „utolsó mohikánok”, ezért a jogszabályoknak foglalkozniuk kellene a vállalkozások „átadásának” szabályozásával. Vadász György, a Magyar Ipar- szövetség elnöke kiemelte, hogy a parlamenti kétharmados többség jó lehetőség a szükséges változtatásokhoz, de a gyorsaság veszélyeket is rejt. Tardos János, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) soros elnöke elmondta, hogy jogi, pénzügyi, gazdasági és foglalkoztatási szakembereik 70 oldalas dokumentumot készítettek a konzultáció során, amit átadnak az illetékes minisztériumnak. A VOSZ tagjai garanciát kérnek arra, hatásvizsgálat készül a gazdaságot érintő jogszabályokhoz azt vizsgálva, hogy miként hatnak a bürokráciára. Kifogásolták az ellenőrzések gyakoriságát, lassúságát és ösz- szehangolatlanságát, ami hátrányos a vállalkozók számára. Tardos János elmondta azt is, hogy a bírságolások esetében bizonyítékuk van arra, hogy bírsá- golónak a prémiuma miatt érdeke a büntetés kiszabása. Az ülést vezető Szőllősi László, a Nemzet- gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára emlékeztetett arra a jogszabályra, miszerint a bírságokból befolyó pénzt nem lehet jutalmazásra fordítani. A Joint Venture Szövetség ügyvezetője, Szendrey Szilvia fontosnak tartotta, hogy a bürokrácia csökkentésének folyamata folytatódjék. A legirritálóbbnak a bírságolás kiszámíthatatlanságát, a túlzott közjegyzői kötelezettséget, az elektronizálás szűkösségét említette. Szerinte az egyszerűsítés eredményeként betarthatób- bak lennének a jogszabályok. Mikola Gergely, a Brit Kereskedelmi Kamara képviseletében elmondta: az adminisztráció csökkentésének végső sikere azon múlik, hogy a felszabaduló erőforrásokat a vállalkozások a versenyképességük növelésére fordítják-e. Tartalmas kikapcsolódás, közös élmények A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) Nógrád megyei szervezete az idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a Nógrád megyei Vállalkozók Napját. A szűkebb hazánk vállalkozóinak teljes körét érintő' invitálás ezúttal Alsópeténybe, a Cser-tó és környékére szólt. Alsópetény. Az egész napos, változatos szórakoztató program másodszor települt Nyugat- Nógrád kapujába, „a turisztikára ítéltetett”, történelmi hagyományaiban gazdag, természeti Andreanszky Gábor, a híres botanikus „hagyatéka” párosulva a természet ajándékával, no meg a maiak tenni akarásával a „Cserhát Kis-Svájcát” eredményezte. VOSZ ügyvezető igazgatója, Tardos János, a VOSZ soros elnöke is. A különféle - ez esetben a vízhez kapcsolódó - vetélkedők sorát megritkította az időnként hűvös-szeles perceket hozó időjárás, a többi program pótolt mindent. Eljött a gyerekek kedvence: Ricsi bohóc kuriózumként hatott, s „mesés” látványt nyújtott a régi amerikai autók impozáns jelenléte. A helyiek színvonalas szórakoztató programja a színképviselői is. Ők már korábban is kapcsolatba kerültek Alsó- peténnyel, hiszen a település turisztikai célállomássá válásában kulcsszerepet játszó, a horgász turizmusnak helyszínt adó öt hektáros tó partján már állnak a rönk és gerendaépületek, melyek létrehozásában ők is részvettek. A kialakult kapcsolat további erősítését szolgálják azok a nagyszerű tervek, amelyek egy, a kárpát-medencei magyar népi építészet jegyeit magán hordozó skanzen - üdülő-, rönkfalu - létrehozásáról, a 11 hektáros Cser- Malom Liget terveiről, egyáltalán a fesztivál- és horgászturizmus megteremtését szolgáló beruházásokról szólnak. Mint ahogy a megye vállalkozóinak életében is a nagyszerű kikapcsolódás, nívós szórakozás, emberi és üzleti kapcsolatok kialakítását segítő, példaértékű helyként volt, s van jelén Alsópetény. (óné) szépségében páratlan településre. Ahol a múltra alapozva, a természet adta lehetőségeket jó érzékkel és tehetséggel a ma „szolgálatába” állították, nemcsak az itt élőknek, de ma már országos, s határon túli ismertségre is szert téve. A 700 körüli lakos őrzi és ápolja mindazoknak emlékét, akik mai napig maradandó nyomot hagytak múltú(n)kban. Werbőczy István, aki 1507-től volt a település birtokosa, s itt írta a Tripartitum-ot, Prónay Mihály,' aki egy évszázaddal ezelőtt a megye főispánja volt, s Laluja Imre, polgármester, a VOSZ megyei elnökség társelnöke jogos büszkeséggel látta el a házigazda szerepét. Bár ezen a július eleji szombaton a megye számtalan helyén rendeztek jelentős kulturális, hagyományőrző rendezvényt, s az időjárás is próbára tette, ijesztgette a szabadban szórakozókat, Alsópetényben ezúttal is érdemes volt eljönni. Gazsi Ferenc megyei VOSZ elnök nemcsak vállalkozó társait, s családtagjaikat köszönthette, de itt volt dr. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, Perlusz János, a pádon: Aliz és Jetta, a Vadmacskák, a zumba táncbemutató, s nemcsak a retro jegyében zenélő rock and roll-zenészek, Harry Potterék Rétságról... S rótta a település látnivalóihoz vezető utat a lovashintó is, a gyermekek, no meg a „kényelmesebb” felnőttek örömére. A nap csúcspontja ezúttal is a főzőverseny volt, ami aztán sok-sok különlegességgel-érdekességgel szolgált, igazolva a palóc-vállalkozók „kulinális tehetségét” is. A csapatok tizennégy, rendkívül finom, ízletes tájjellegű menüt sorakoztattak fel a zsűrinek, tehát a főétel mellé sajátos desz- szerteket is készítve. Aztán a vállalkozókra jellemző találékonysággal oldotta meg a dr. Csodá Béla zsűri elnök vezette bíráló bizottság a finomságok sorrendjének kialakítását. Három első helyezett - Fahéj Kft., Jegesi Kft., Romhányi Autó Kft. - három második, (VÁTESZ- csapat, Romhányiék második menüje, Magyar Vállalkozók Üzleti Köre - budapesti vállalkozói közösség), - s három (Alsópetényi Boszorkák csapata, Fleurimport KFT, Magyar Vállalkozók Üzleti Köre 2. menüje) harmadik helyezés került kihirdetésre. A remek étkek, az együtt töltött jó hangulatú nap nemcsak a kikapcsolódást, hanem a közösségépítést is segítette, a jó beszélgetések során pedig üzleti kapcsolatok (üzletek) létrejöttét is biztosította. A hazaiak mellett itt voltak Erdély és a Felvidék A
