Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-11 / 160. szám

2011. JULIUS 12., KEDD 5 ORSZÁG-VILÁG - MEZŐGAZDASÁG Szigorúan titkos Földi László szerint nem annyira kémkedés, mint inkább „dilettáns, jóhiszemű butaság” lehet Szilvásy György volt titokminiszter és a két volt nemzetbiztonsági főigazgató meggyanúsításának a hátterében. Az Információs Hivatal egykori mű­veleti igazgatója erről hétfőn az ATV műsorában beszélt. Budapest. A szigorúan titkos minősítésű ügyben az elmúlt két hétben négy em­bert vettek őrizetbe kémkedés gyanújá­val: Szilvásy György mellett Galambos Lajost és Labore Sándort, a Nemzetbiz­tonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazga­tóit, és egy negyedik személyt, aki egyes sajtóhírek szerint hacker és egy orosz kötődésű biztonsági cég társtulajdono­sa. A katonai ügyészség kezdeményezte mind a négy ember előzetes letartóztatá­sát is, ám az elsőfokú bíróság nem jog­erős döntésében ezt csak a negyedik gyanúsítottnál látta indokoltnak, Szilvásy Györgyöt és Labore Sándort szabadlábra, Galambos Lajost pedig há­zi őrizetbe helyezte. Földi László hétfőn az ATV reggeli műso­rában arról beszélt: egy külső cég jelenhetett meg Galambos idején a magyar titkosszolgá­latoknál, ami egyébként a nemzetközi gya­korlatban elképzelhetetlen. Ráadásul ez a cég személyi munkával összefüggő tevé­kenységet végezhetett, például poligráfos vizsgálatokat. Mint mondta, a miniszter fe­lelőssége abban ragadható meg, hogy ezt át­gondolatlanul, a szakmában bízva engedé­lyezte, ami lehetett jóhiszemű döntés, de ha nem ellenőrizték le a cég hátterét, akkor egyúttal szakmai dilettantizmus. Arra a riporteri kérdésre, hogy hol itt a kémkedés, a szakember azt mondta: akkor lehet erről beszélni, ha a cég hátterében el­lenérdekű titkosszolgálat áll. Földi László többször nyomatékosan hangsúlyozta: az ügyben semmi nem biztos, azonban egyér­telműen károsnak tartja a kiszivárogtatást, és a politikai felhangokat, amelyek ártanak a titkosszolgálatoknak és az ország bizton­ságának. A szakember szerint hibázik, aki az ügy jelenlegi szakaszában politikai szán­dékot sejt vagy sejtet, az ország biztonságát kérdőjelezi meg, ha a titkosszolgálatok prob­lémáján keresztül játszanak le pártcsatákat. A politika majd akkor vizsgálhatja ezt az ügyet és vonhatja le a konzekvenciákat, ha megszületett a jogerős ítélet - tette hozzá. A szakember arra szólított fel: a politika szálljon ki a szakmai kérdésekből. Megje­gyezte azt is, hogy miután az ország Kelet és Nyugat határán fekszik, a titkosszolgálatok által preferált speciális helyzetű tranzitország, amire a magyar szerveknek fel kell készülniük. A büntető törvénykönyv szerint az, „aki idegen hatalom vagy idegen szervezet ré­szére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesz­téssel büntetendő”. Megfejtették a burgonya genomját ORSZÁGJÁRÓ Megegyezett a főváros azAlstommal Budapest. Minden vitás kér­désben megegyezett a fővá­ros az Alstommal a metrósze­relvények ügyében - értesült megbízható forrásból az MTI. Budapest tizenkét pontos ja­vaslatcsomagot dolgozott ki, amelyből a francia cég tizen­egyet már korábban elfoga­dott, az egyetlen vitatott kér­désben, a vis maior-ügyben pedig most tudott egyezségre jutni a két fél. A megállapodás részletei egyelőre nem ismer­tek, a szerződést csütörtökön, zárt ülésen tárgyalja majd a Fővárosi Közgyűlés. Földrengés Oroszlány. A Richter-skála szerinti 3,7-es erősségű föld­rengés volt hétfő reggel, nyolc óra hat perckor Ma­gyarországon, Oroszlánytól 15 kilométerre délkeletre - közölte a Magyar Tudomá­nyos Akadémia (MTA) Geo­déziai és Geofizikai Kutatóin­tézete az MTI-vel. A rengést a lakosság nagyobb területen érzékelte. Az obszervatóri­umba károkról nem érkezett bejelentés. Oroszlány önkor­mányzata az MTI-vel azt kö­zölte, hogy a földrengés epi­centruma Gánt és Csákvár között volt. Az első, gyors kárfelmérés szerint a közin­tézmények működésében sem okozott zavart a rengés. A város polgármestere, Ta­kács Károly (Fidesz-KDNP) úgy ítélte meg, hogy egyelőre nem szükséges a helyi védel­mi bizottság összehívása. London. Nemzetközi együttmű­ködésben elkészült a burgonya komplex genetikai állományá­nak leírása: az eredményt a Nature tudományos magazin­ban vasárnap tették közzé (http:/www.nature.com). A burgonyagenom leírására alakult konzorcium (PGSC) 2006-ban kezdte meg munkáját. Intézeti tagjai voltak Argentíná­ból, Nagy-Britanniából, Chiléből, Kínából, Indiából, Írországból, Hollandiából, Új-Zélandról, Pe­ruból, Lengyelországból, Orosz­országból és az Egyesült Álla­mokból. Összesen 26 kutatóinté­zet vett részt a világ legnépsze­rűbb zöldsége genomjának leírá­sában. A szakértők szerint ez az eredmény hozzásegíthet, hogy életerősebb, nagyobb tápanyag­tartalmú fajtákat fejlesszenek ki. A konzorcium kutatóinak leg­fontosabb eredménye, hogy si­került több mint 800 betegség­rezisztenciagént is azonosítani­uk. Köztük van például olyan re­zisztenciagén is, amelynek is­merete segíthet a későbbiekben az 1840-es évek nagy ír burgo­nyavészét okozó fitoftóra (Phytophthora infestans) gomba elleni küzdelemben. A burgonya genomjában 12 kromoszóma ta­lálható 840 millió bázispárral. A burgonyát - amely a paradi­csom közeli rokona - mintegy hétezer éve kezdték termeszteni Dél-Amerikában, ám ma már az Antarktiszon kívül minden kon­tinensen terem. A kukorica, a rizs és a búza után a burgonya a negyedik leggyakoribb élelmi- szernövény; 2007-ben 309 millió tonna termett belőle világszerte. Kína a világ legnagyobb burgo­nyatermelője a maga éves 48 millió tonnás mennyiségével, ám fejenként Fehéroroszor­szágban fogyasztják belőle a leg­többet, 180 kilogrammot évente. Halálos áldozatok Ciprus. Legalább tizenkét ál­dozata van annak a robba­nássorozatnak, amely hétfőn történt egy dél-ciprusi hadi­tengerészeti támaszponton - jelentette a CNA félhivatalos hírügynökség. A szóban for­gó támaszpont az Evangelosz Florakisz, amely Limassol és Larnaca városok között he­lyezkedik el. Katonai forrá­sok szerint több tucatnyi sé­rültje is van a katasztrófá­nak. Valószínűleg egy lőszer- raktár robbant fel, amelyben lefoglalt muníciót tároltak. Egy olyan hajóról kobozták el a lőszereket, amely Iránból tartott Szíriába 2009-ben. Volgái hajóbaleset Oroszország. Számos halottat találtak hétfőre virradó éjsza­ka a Volgán vasárnap felbo­rult és elsüllyedt Bulgaria ki­rándulóhajó belső helyiségei­ben reggeli jelentések sze­rint. Nagyobb létszámban ál­dozatokra a hajófenékben lé­vő bárban és étteremben bukkantak. A rendkívüli helyzetek minisztériumának közlése szerint minden bi­zonnyal rendezvényeket tar­tottak a két helyiségben. A mentés egész éjszaka tartott, először kívülről végigkopog­tatták a hajótestet, de válasz nem érkezett. mtij Hfrfelhasználó^,^^^ GMO-s kukorica A vétlen gazdáknak nagyon sokba kerül a külföldről származó Magyarországon , génmódosított kukorica-vetőmag használata A GMO-s termőterület nagysága az öt legnagyobb termesztő országban (millió hektár) az 5 legnagyobb termelő ország (USA, Kanada, Brazília, Argentína, Kína), amelyek a világ GMO-termelésének több mint 95 százalékát adják további termelő országok -kísérleti jelleggel termelő országok A napokban genetikailag mó­dosított kukoricát találtak ba­ranyai földeken - ezt a terme­lőknek meg kell semmisíteni­ük. A külföldről származó ve­tőmagot másutt is használhat­ták idehaza. Magyarországon tilos ilyen növényeket ter­meszteni. Braunmüller Lajos Mintegy 400 hektárnyi kukorica kitárcsázására kényszerültek magyar gazdák, miután kiderült, a növények génmódosított vető­magból származnak. Bognár La­jos, a Vidékfejlesztési Minisztéri­um élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási helyettes állam­titkára közölte: a szennyezett ve­tőmag több termelőtől, nemzet­közi forrásból származik. Az állományt először Baranyában találták meg 160 hektáron, de a hétvégén kiderült, hogy az or­szág más területein is felhasznál­ták. A gazdák mindenképp vesz­tettek, hiszen júliusban már nem lehet újravetni a földjeiket. Az eladott termékekért - jelen esetben a vetőmagért - annak ér­tékesítője, forgalmazója felelős. Vetőmagot Magyarországon nem lehet másképp értékesíteni, csak GMO-mentesként. Ha az eladott áru nem felelt meg az előírásnak, a terjesztőnek kell jótállni a gaz­dák káráért. Az összeg nem kor­látozódhat a vetőmag árára, hi­szen a termelők ezzel a mezőgaz­dasági művelés lehetőségét is el­vesztették az idei évre. Peres úton nem lesz egyszerű eljárni, hiszen a legálisan műkö­dő, jogtiszta vállalkozások nem kockáztatják meg, hogy ilyen ve­tőmagot adjanak el, a feketén működő terjesztőkkel szemben jogilag fellépni pedig nem min­dig lehet - mondta lapunknak Raskó György agrárközgazdász. Az ilyen esetek nem fordulhat­nak elő olyan termelőknél, akik pontos nyilvántartást vezetnek a felhasznált vetőmagokról. Az ügyet alapvetően polgári peres úton kellene rendezni ­szögezte le a Világgazdaságnak lávor Benedek. A Lehet Más a Po­litika (LMP) országgyűlési képvi­selője, az Országgyűlés fenntart­ható fejlődés bizottságának elnö­ke hozzátette: ha mégis az derül ki, hogy a kérdés szabályozásá­ban vannak kiskapuk, amelyek megnehezítik az ilyen esetekben a kárrendezést, azokat a törvény- hozásnak kell bezárni. Az eset rávilágít arra is, hogy a kérdés bonyolultabb annál, mint hogy azt az alkotmányban szabályoz­zák. Valószínűleg nagyobb az ilyen vetőmagokat előállító bio­technológiai cégek felelőssége, hiszen ezzel kérdésessé vált a ha­zai GMO-mentesség fenntartása. A nemzetközi szűrőrendszer a je­lek szerint nem elég hatékony, ezért a kérdést nemzetközi szin­ten kellene szabályozni - véli. „Tudományos okkal nem indo­kolható a GMO-tilalom, az elmúlt tizenöt évben még egyetlen bizo­nyíték sem erősítette meg, hogy bármilyen káros hatása lenne a genetikailag módosított növé­nyeknek az emberi egészségre vagy a környezetre” - szögezte le Balázs Ervin. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének oktatási igaz­gatóhelyettese rámutatott: „ren­geteg kísérleti és tapasztalati eredmény van, hiszen a világon már több mint 150 millió hektá­ron termesztenek ilyen növénye­ket minden probléma nélkül, el­sősorban kukoricát, szóját és gyapotot. Az összvetőterület na­gyobb, mint Franciaország, Né­metország, Olaszország és a Be­nelux államok együttes területe. Argentínában és az USA-ban a termesztett szója 97 százaléka ilyen állomány, a kanadai olaj­repcének pedig gyakorlatilag az egésze. Ezek semmiféle igazolha­tó problémát nem okoznak, a GMO-növényekkel kapcsolatos aggodalmak a fikció kategóriájá­ba tartoznak” - hangsúlyozta. Ám az ország GMO- mentességéről meghozott politi­kai döntés természetesen jog­szabályokban is testet ölt, s eze­ket be kell tartani. „Mégis non­szensz, hogy míg a hazai gaz­dálkodó nem termeszthet ilyen, egyébként kedvezőbb tulajdon­ságokkal, nagyobb termésho­zammal rendelkező növényeket, addig a kereskedelem - például takarmányként - behozhat ilyen terméket” - fejtette ki Ba­lázs Ervin. EGY MEGYE PÉLDÁJA A baranyai viszonyok között a 160 hektáron ösz- szesen körülbelül 1300 tonna kukorica teremhetett volna, ennek piaci értéke megközelíti a 60 millió fo­rintot, ennyi tehát a gazdák elmaradt árbevétele. A költségek levonása után egyhektárnyi kukorica 200 ezer forint körüli hasz­not hoz, a mostani termés kivágása tehát körülbelül 32 milliós tiszta haszontól fosztotta meg a gazdákat. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents