Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-30 / 176. szám

4 2011. JÚLIUS 30., SZOMBAT KULTÚRA „Ami állandó, a szép szavak varázsa" Az élet sok jóra képes, a haláltól minden rossz kite­lik. Az is, hogy annak előtte vigye el közülünk kollé­gánkat, barátunkat, hogy elolvashatná az alábbi soro­kat, amelyek az ő „Szelíd idők kezdetén” című köteté­ről, az ő könyvének bemutatójáról szólnak. A kegyet­len végzet sajnos megcáfolta dr. Zsély András egyik - a „Fontolgató” című fejezetben megfogalmazott - gon­dolatát, amely szerint „Minden dolgok leglényege, hogy sosincs késő.” A többi száz aforizma igaz... Sokan a salgótarjáni Szerda­társaság Irodalmi Kávéházban 2009 januárjában a Palóc Par­nasszus szerkesztősége által rendezett esten tudták meg, hogy az aktuális vendég - az egykori újságíró,, szerkesztő, a kilencvenes évek eleji megye- székhelyi polgármester, a Pro Urbe-díjjal éppen az idén kitün­tetett közéleti férfi, az évek óta ügyvédként praktizáló jogász­ember - nem mellesleg szépíró is: mívesen megformált gondolat - és érzelemgazdag versek, no­vellák is fűződnek nevéhez. Ak­kor az is kiderült, hogy szemér­mes alkotó, röviden, szinte tő­mondatokban válaszolt a beszél­getőpartner hozzá intézett kér­déseire. Az volt a meggyőződése, hogy helyette is beszélnek, be­széljenek a művek. Ez az elve a minapi könyvpre­mieren a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézményben szó szerint - bár fájdalmas kény- szerűségből - érvényesült. Hi­szen újólag kórházi ágyon fe­küdt - s mint most már elmond­ható - utolsókat birkózva a végülis legyőzhetetlennek bizo­nyult félelmetes kórral. De ott volt lélekben azokkal, akik az ő személye, írásai iránti tisztelet­ből szervezték meg a bemutatót, töltötték meg a zeneiskola hang­versenytermét s igyekeztek úgy szólni róla, hozzá mintha valójá­ban köztük lenne. A sort - Horváthné Berze Marianna mű­Fájdalmas búcsú dr. Zsély András­tól, könyve bemutatója alkalmából sorvezető felkérésére - Eötvös Mihály Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármestere nyitotta, aki elmondta, hogy mintegy két évtizedes - a rendszerváltás idő­szakáig visszavezethető - barát­ság fűzi dr. Zsély Andráshoz. „Előbb kölcsönös rokonszem, po­litikai nézetazonosság és egyazon hőfokú lokálpatrióta hév kötött össze bennünket” - fogalmazott Eötvös Mihály, azt sem elhallgat­va, hogy voltak vitáik is, ame­lyek azonban éppenhogy tartós férfibarátsággá formálták kap­csolatukat. Ami pedig a költőt, az írót illeti, többek között ek­ként szóltak a köszöntő szavak: „Megtapad bennem a kép az „igazléptű férfiról”, akinek „el­csendesült a világ”. Akin „átvág­tatott a világ”. Aki a „kitárt lelkét” úgy tisztogatja, „ahogyan madár a tolláit”. Kirostálja az időből a „fals percekets már letette „ádáz harcot." „Földi létben em­bernek / halhatatlanság”-ot nem ígér, de isten-kereső bizonytalan­ságában a „velejáró vigasz” segí­ti a hithez és reményhez. És Máté evangéliumából ott van verseiben Jézus szelíd igéje kis kezdőbetű­vel: „ne féljetek”! Mintha súgva suttogná a költő ezen igét mind­annyiunk fülébe. ” A könyvről - mintegy előze­tesként - a jó barát, Tóth Imre héhalmi tanár szólt. Mindenek­előtt a szerzőt magát Idézte a kö­tet előszavából: „Minden múlik és egyben születik körülöttem, ami állandó, a szép szavak vará­zsa, akkor is, ha hitem vergődik is olykor ebben-abban. Csak a szó varázsa tűnik fel újra és újra csa- logatóan”. Tóth Imre értelmezé­se szerint „költői hitvallásként is felfoghatjuk ezeket a sorokat. Ta­nulság ez az ars poetica minden földi halandónak: megragadni az állandót a múlandóság sodrásá­ban...Számomra világos a követ­keztetés: neki sikerült ezt elérnie. versek sorakoznak. A lírai részt - a kilencvenkét verset - kilenc novella követi, a fentebb már em­Héhalmi pedagógusok, jó barátok - Tóth Imre továbbá Drégeli Györgyné és Jakubné Szita Marianna - elevenítették meg dr. Zsély András verseit, szépprózai írásait Rohanó világunk gyorsan változó értékrendjében itt tartunk a ke­zünkben egy kötetet, amely im­már az örrökkévalóságé, bizony­sága az ő értékteremtő munkás­ságának. ” Tóth Imre elmondta, hogy dr. Zsély András tematika­ilag csoportosította írásait. Az el­ső részben a versek kaptak he­lyet öt fejezetben. Az „Elejtett ág” hitbéli kérdésekkel foglalkozik, a „Kiáltó kezdet” az emberi lét lé­nyegét kutatja, a „Rád ismeret­nek a szerelem, a férfi-nő kap­csolat ‘adja a témáját, a „Villanat”-ban az élet apró moz­zanatai sorjáznak tele szépség­gel, rejtéllyel, örömmel, bánat­tal, vigasztalással. S végül a „Bi­be kalapban” alcím alatt bizo­nyos alkalmakhoz, illetve meg­határozott személyekhez kötődő lített „Fontolgató" keretei közé pedig a szerző szerint „ötven év hiábavalóságáról szóló monda­tok”, valójában igazi bölcsessé­gek kerültek. Számuk százegy. Tóth Imre két költői illetve írói eszközre külön is felhívta a fi­gyelmet. Több példát is talált az alliterációra: „...hajnali harang­szó hallatszik három határból... ”, felhő fölött fénylő foltok...” A „Vi­rágzik az almafa” című novella részlete viszont a prózai művek líraiságáról tanúskodik: „Egysze­rű képlet. Vatta-virágok az alma- fán, dús tömött szirmok, álom az ágakon, még messze a mállasztó, szakajtó légidő. Zümmög a bim­bófakasztott elevenség, kedvteli élet. Pezseg a fény. ” S hogy a közönség jó néhány konkrét művet teljes egészében is megismerjen, arról Tóth Imre társaságában további két héhalmi pedagógus - Drégeli Györgyné és Jakubné Szita Mari­anna - gondoskodott. Értően, empatikusán adták elő mind a verseket, mind a prózai alkotá­sokat. A hely szelleme - az ének és zene műfaja - Lengyel Judit, Tóth Tibor (hegedű) és Bobály Csaba (gitár) stílusos közremű­ködése révén érvényesült, töb­bek között Bach és Mascagni- számokkal, illetve a „Derűd ölel” című megzenésített Zsély- verssel. A Bor és Barátság Bor- | lovagrend tagjai - köztük Berze | Gábor pincetulajdonos - levél- ! formájú köszöntőjét Végh József | László írótárs fogalmazta meg I illetve olvasta fel, majd virágcso­korral üdvözölték Zsély András két leányát és feleségét. Az est folyamán az irodalom és a mu­zsika mellé egy harmadik mű­vészeti ág, a képzőművészet is bekéredzkedett: Zachar Ildikó, Majcher Tamás és MajcherMárk állította ki a Zély-művek inspi­rálta illusztrációit. A kötet cím­lapjára Paczolay Péter szép, a szöveghez simuló - szíveket őr­ző kezet formázó - grafikája ke­rült. A szerző magánkiadásában napvilágot látott kötet dr. Palásthy Tamás szervezői és anyagi segítségével jelent meg. S ha már ilyen tragikusan ala­kultak e cikk körülményei, le­gyen ez az írás végső üzenet a túlvilágra, szolgáljon egy szál vi­rágként a ma utolsó útjára kísért dr. Zsély András mihálygergei sírhalmán. Csongrády Béla Folknapok a barátság jegyében (Folytatás az 1. oldalról) rendelkező nógrádi folklórfesz­tiválon, illetve azon belül a Tarjáni Folk és Szlovák Napo­kon. Annál is inkább, mert min­den ilyen alkalommal újabb Is­meretségek, barátságok köttet­nek a két szomszédos nép képvi­selői között. Meggyőződést fejez­te ki, hogy szép élményekkel gazdagodnak mindazok, akik akár Salgótarjánban, akár a szlovákiai városban tanúi lesz­nek a fesztivál sokszínű prog­ramjának. E gondolatok jegyé­ben invitálta, hívta meg a salgó­tarjániakat a szombat esti loson­ci gálaműsorra. A köszöntőket követően a Traditional Band (Losonc) lépett a szabadtéri színpadra. Műsoruk a klasszikus dixielandzenét idéz­te, mintegy kapcsolatot teremt­ve a Salgótarjánban több mint negyedszázada honos dixielandfesztivállal. A követke­ző együttesek - a Kazár néptáncegyüttes, a Nógrád tánc- együttes és gyermekcsoportjai és a Folt Folk Form zenekar - vi­szont már tényleg a folklórfeszti­vál elnevezését, jellegét idéző műsort mutattak be. Sajnos az esőre hajló időjárás nem volt ke­gyes a rendezvény szervezőihez, fellépőihez és megritkította a kö­zönség létszámát is. Pedig érde­mes volt kilátogatni a Fő térre - a fentieken túl - a kazáriak sütöt­te tócsni és laska kedvéért is. A XVI. Nógrádi Nemzetközi Folklórfesztivál péntek estére, a somoskői várhoz tervezett prog­ramját olyannyira kedvezőtlenül befolyásolták a folyamatosan rio­gató esőfelhők, hogy a rendez­vényt át kellett helyezni Salgótar­ján központjába és közvetlenül társítani kellett a Tarjáni Folk és Szlovák Napok műsorával. Július 30-án, szombaton 15 órakor Füle­ken, 20 órakor Bánkon „Szomszé­dolás” keretében lépnek fel a kül­földi együttesek, a losonci népvi- seletes felvonulás 18 órakor, a gá­laest 19 órakor kezdődik. Július 31-én a folklórfesztivál zárónap­ján 14 órakor Mihálygergén illet­ve Ragyolcon lesz „Szomszédo­lás”. Vasárnap hagyományosan főszerep jut Bánknak, ahol 15 órakor az elődök emlékére tart­ják a folklór-istentiszteletet, az együttesek 16 órától vonulnak fel a víziszínpadhoz. Az „Öröksé­günk” című programot - amely a 45. Nógrád Megyei Nemzetiségi Találkozót illetve a Magyarorszá­gi Szlovákok 15. folklórfesztivál­ját jelöli - Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyű­lésének elnöke és Milan Vetrák, a Külföldi Szlovákok Hivatalának elnöke nyitja meg. A 2011-es nemzetközi folklórfesztivál a 19.30 órakor kezdődő bánki gála­műsorral búcsúzik Nógrádtól. Cs. B. Dr. Egyed Ferdinánd, a Salgótarjáni Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke virággal is köszöntötte dr. Ale­xandra Pivkovát, Losonc polgármesterét és a vendéglátó város vezetőjét, Székyné dr. Sztrémi Melindát (jobbról) JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Ha véget akar vetni a férje fulladási rohamainak, akkor hagyja, hogy őkösse mega nyakkendőjét!” Szerencsés nyertesünk: özv. Benkő Tibomé, Salgótarján, Tanács út 2. Kér­jük, mai rejtvényünk megfejtését 2011. augusztus 4-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Sal­gótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át r f ül A BIZONY ► . 2 r~ A NAGY VARÁZSLÓ FEHÉRJE HEINE: ...TROLL • NITROGÉN BAJOR MŰVÉSZ­CSALÁD PRÁGA RÉSZE ÉS A SZÉN VEGYJELE INJEKCIÓT SZÚRAT NEM IGAZI ROCK- ' SZTÁR BECÉZETT ALBERT ERDEI NÖVÉNY ÖVEZET L_ ¥ ¥ KUTYÁKRA VONATKOZÓ RENDELET ŰRMANÓ ► • ¥ ¥ r ¥ VILLANYT KAPCSOL SPORT­KUPA ► BAKI LISTÁN • ROHAM. TÁMADÁS ► ¥ SVÉD EGYÜTTES ► FELÜ­LETÉRE BANDA- TAG ! BÁRMELY HELYRE ANGOL VILLAMOS ► ELKÉP­ZELÉS ► ¥ UTÓIRAT, RÖV. ► ÉRZÉ­KETLEN ÁBRÁZAT ZENEI IRÁNYZAT ÖNFEL­ÁLDOZÓ GÖRÖG TENGER ► ÍZLIK KENYÉR VÉGE ► ¥ ¥ APRÓ MÉRETŰ ¥ VERMET KÉSZÍT ► KÁRTYA­JÁTÉK ► ¥ KIS ÁDÁM ► ¥ A HEGY LEVE UKRÁN AUTÓJEL r KÖZÉPRE ÍVEL GÖRÖG MÚZSA ► ¥ JEL­KULCS EZEN A NAPON VÉR­CSATORNA ► ¥ NEBRAS- KAI VÁROS ► • A STRON- CIUM VEGYJELE ► RÉGI IDŐSZAK SPORT­SZER MÉLYEDÉS IVÓHELY, RÉGIESEN ¥ ÜREG MALÁJ FÖLD­SZOROS ► ¥ CELSIUS, RÖV. PAPAGÁJ­FAJTA ► AJÁN­DÉKOZ ír* AMÁLIA, BECÉZVE ► ' RÉSZ­ARÁNY ► ¥ ¥ STATISZ­TIKUS DOLGOZIK VELE KESERV A KALCIUM VEGYJELE NORVÉG L RÓMAI 101 ÉVEINEK SZÁMA ► ELLEN­ÉRTÉKE ► ¥ ERDEI SZALONKA LÜKTETNI KEZD I ÖREG BÁCSI TÁRSA, RÖV. ¥ PÜSPÖKI SZÍN ► ¥ ROMÁNIAI VÁROS ► ¥ SZÜLŐ­FÖLD VILLA JELZŐJE ESEK I L AZ ÁLDÓJÁT I FRANCIA NÉVELŐ ► ¥ __L GOMBA SZAPORÍ­TÓSEJTJE DEHOGY ! ►¥ SZLOVÁ­KIAI TELE­PÜLÉS ____ ¥ TENGER­ISTEN Jr l— I ► ¥ r ¥ TÖRÖK VÁROS ért v—r h KOCSI­BEJÁRÓ ► KRONO­MÉTER ► ¥ <£ ÉTLEN SÉF 1 DUNAKE­SZI RÉSZE r AMMÓNIA­SZÁRMA­ZÉK MÁTKA ► ¥ • / TOVÁBBÁ BARANYA MEGYEI KÖZSÉG f j I Mí n Ip FRANCIA KÖLTŐ, ÍRÓ VOLT (LOUIS) ► * TENGER SEKÉLY vizű ÖBLE I

Next

/
Thumbnails
Contents