Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-26 / 173. szám

2011. JÚLIUS 27., SZERDA 5 ORSZÁG-VILÁG - MEZŐGAZDASÁG ORSZÁGJÁRÓ Robbanótestek Székesfehérvár. Második vi­lágháborús robbanótestek kerültek elő Fejér megye több településén, vélhetően a csapadékos időjárás követ­kezményeként, egy részüket már elszállították, a többit kedd délelőtt viszik el és semmisítik meg a tűzszeré­szek - közölte a rendőrség az MTI-vel. Úrhida község szélén hétfőn ároktisztítás közben bukkantak II. világ­háborús lövedékekre. A tűz­szerészek megérkezéséig a körzeti megbízottak intézke­désére lezárták az érintett útszakaszt - mondta el a Fej­ér Megyei Rendőr-főkapi­tányság szóvivője. R. Szabó Ágnes tájékoztatá­sa szerint a területet átvizs­gálva a honvédség szakembe­rei két, 75 milliméteres re- peszgránátot, három páncél­törő gránátot és fél kilo- grammnyi . gyalogsági lőszermaradványt találtak, s szállítottak el megsemmisí­tésre. Sárosdon, valamint Gánt-Gránáson feltehetően az eső mosott felszínre egy rob­banótestet, illetve egy tüzér­ségi lövedéket. Mindkét eset­ben értesítették a tűzszeré­szeket, s várhatóan a kedd délelőtti elszállításig őrzik az előkerült II. világháborús ma­radványokat. Nyomoznak Tatabánya. Hatályon kívül helyezte korábbi határozatát a Komárom-Esztergom Me­gyei Főügyészség, és külö­nösen nagy vagyoni hát­rányt okozó hűtlen kezelés gyanújával nyomozást ren­delt el az esztergomi Vaszary Kolos Kórház, vala­mint az esztergomi önkor­mányzat ellen - közölte a fő­ügyészség. Az ügyben a Job­bik Magyarországért Moz­galom esztergomi alapszer­vezete tett feljelentést, ezt a főügyészség korábban eluta­sította, mert nem látta bizo­nyítottnak az abban megfo­galmazott állításokat. A ha­tározat ellen panaszt nyúj­tottak be, s a feljelentéshez később újabb dokumentu­mokat csatoltak, az egyes ál­lításokat konkrét adatokkal igyekeztek alátámasztani. A panaszt a főügyészség ala­posnak találta. A nyomozást a Komárom-Esztergom Me­gyei Rendőr-főkapitányság folytatja le, annak határide­je szeptember 18. A hid- lap.hu helyi portállal június végén a Jobbik azt közölte, hogy a kórházvezetés mu­lasztásai miatt az egészség- ügyi intézménynek több száz millió forintos vagyoni hátránya származhatott. A Jobbik álláspontja szerint a kórház adósságállománya döntően nem a betegellátás során képződött, adósságnö­vekedése a gondatlan és szakszerűtlen gazdálkodás­ra, a gazdálkodási szabályok esetleges megsértésére ve­zethető vissza. Az adósság- állomány mértéke 2010 de­cemberére már meghaladta a 700 millió forintot. A fő­ügyészség határozatából nem derül ki, hogy a nyomo­zás a kórház, illetve az esz­tergomi önkormányzat mű­ködésének pontosan mely időszakára vonatkozik. A magyar tárgyalások megszakítását követelik a szlovák tokajiak A kelet-szlovákiai Tokaj-borvidék hét községének kép­viselői felszólították a pozsonyi kormányt, hogy azon­nal zárja le a Magyarországgal folyó tárgyalásokat és véglegesen jelölje ki a régió határait. Az ezt követelő petíciót, amelyet az érintettek hétfőn elküldték Iveta Radicová miniszterelnöknek, illetve a koalíciós pártok vezetőinek, eddig mintegy 1200-an írták alá - közölte a keddi szlovák sajtó. üzente, hogy a Magyarországgal és az Európai Bizottsággal foly­tatott tárgyalások lezárása előtt bármiféle információ nyilvános­ságra hozatala káros lehetne. A szóvivő szerint a szlovákiai to­kaji termelők és földtulajdono­sok követelései rövidlátóak és Szlovákia számára kedvezőtle­nek. Kokes János, MTI Pozsony. „A múltban természe­tes volt, hogy a magyar féllel folytatott tárgyalásokon a tokaji bortermelők és földtulajdono­sok képviselői is részt vettek. A tavalyi kormányváltás óta Si­mon Zsolt földművelésügyi mi­niszter rólunk, de nélkülünk tárgyal” - jelentette ki Pavel Eftimov, a Tokaj-szövetség elnö­ke. Simon Zsolt a bírálatra nem válaszolt. Szóvivője útján meg­„A tárgyalások folyamatban vannak és folytatódni fognak, mert erre az egész régió fejlődése érdekében szükség van” - mond­ta Szabó Mónika, szóvivő újság­íróknak. Magyarországon a Tokaj- borvidék kiterjedése mintegy 12 ezer hektár. Szlovák oldalon jelen­leg összesen 980 hektár. A Sme cí­mű pozsonyi liberális lap értesülé­se szerint Simon Zsolt hajlandó­nak mutatkozik, hogy meghátrál­jon a magyar követelések előtt és 565,2 hektárra csökkentse a szlo­vákiai Tokaj-borvidék területét „Felhívásunk nem irányul senki ellen, nem akarunk újabb konfliktust gerjeszteni. Csak azt szeretnénk elérni, hogy a szlová­kiai jogi helyzet ugyanolyan le­gyen mint Magyarországon, ahol Tokaj-borvidék határai nem változnak” - hangoztatta Mag­da Haburdová, a tokaji kis bor­termelők szövetségének elnöke. OECD: javult a magánnyugdíj-alapok teljesítménye Javult a magánnyugdíj-alapok teljesítménye 2010-ben, így több országban az alapok eszközértéké elérte a válság előtti szintet - írja elemzésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Párizs. Az OECD-tagállamok magánnyugdíj-alapjai - súlyo­zott átlaggal számítva - reálér­tékben 2,7 százalékos, nominá­lis szinten 4,3 százalékos nettó hozamot értek el 2010-ben. A reálhozamot tekintve legjobban teljesítő államok között volt Új- Zéland (+10,3 százalék), Chile (+10,0 százalék), Finnország (+8,9 százalék) és Kanada (+8,5 százalék), míg a leggyengébb hozamot Portugália (-8,1 száza­lék) és Görögország (-7,4 száza­lék) nyugdíjalapjai hoztak. Magyarországon a nyugdíj­alapok 2010-ben 4,0 százalékos, egy évvel korábban 14,3 száza­lékos reálhozamot értek el - de­rül ki a jelentésből. A régió or­szágai közül Szlovákia idén +0,4 százalékos, egy évvel korábban -0,1 százalékos, Csehország rendre -0,4, illetve -0,7 százalé­kos, Lengyelország pedig 7,7 százalékos, illetve 8,9 százalé­kos reálhozamot ért el. A három­éves, 2008 és 2010 közötti reál­hozam az OECD tagállamaiban átlagosan 0,0 százalék, Magyar- országon -3,2 százalék, Szlováki­ában -3,1 százalék, Csehország­ban -1,7 százalék, Lengyelor­szágban pedig-1,5 százalék volt. Az OECD jelentése szerint összességében változatlan ma­radt a magánnyugdíj-alapok be­fektetési portfolióiban a részvé­nyek és a kötvények aránya. Mindazonáltal egyes országok­ban, mint Ausztriában, Lengyel- országban vagy Finnországban 6-7 százalékponttal is nőtt a részvények hányada, a kötvény­hányad hasonló mértékű csök­kenése mellett. A legnagyobb részvényhányad Ausztráliában és az Egyesült Államokban volt, míg a legnagyobb kötvényhá­nyad Magyarországon és Cseh­országban. A magánnyugdíj-alapok GDP-arányos eszközértéké a 2009. évi 68,0 százalékról 71,6 százalékra nőtt 2010-ben az OECD államaiban, ám továbbra is alacsonyabb a 2007. évi 78,2 százaléknál. Ez a mutató Hol­landiában (203,6 százalék), Iz- landon (123,9 százalék) és Ausztráliában (90,9 százalék) volt a legmagasabb. Magyaror­szágon 14,6 százalék, Lengyel- országban 15,8 százalék, Szlo­vákiában 7,4 százalék, míg Csehországban 6,3 százalék volt ez a szám. A magánnyug­díj-alapok működési költségei Csehországban (eszközérték- arányosán 1,4 százalék) és Spa­nyolországban (1,3 százalék) és Magyarországon (1,0 száza­lék) voltak a legmagasabbak. A legalacsonyabb Dániában és Portugáliában volt ez az arány (rendre 0,1 százalék). A nem OECD-tagállam Ukrajnában 2010-ben 5,9 százalék volt a magánnyugdíj-alapok működé­si költségének aránya. A szer­vezet értékelés szerint az olyan országokban magasabb ez a hányad, amelyekben több ki­sebb alap működik. Keményebb fellépést sürgetnek Berlin. A szélsőjobboldal el­leni keményebb fellépésre szólították fel a kormányt a norvégiai kettős merénylet nyomán a német ellenzéki pártok. A Német Szociáldemokra­ta Párt (SPD) és a Zöldek pártja kedden egyaránt azt hangoztatta, hogy nem ele­gendők a szélsőjobboldal megfigyelésére eddig alkal­mazott módszerek. Mindkét párt annak a nézetnek adott hangot, hogy a rendőri intéz­kedések szigorítására van szükség az NPD és más szél­sőjobboldali csoportokkal szemben. Az oslói hatóságok a kettős merénylet elkövető­jét szélsőjobboldali kapcso­latokkal rendelkező, „ke­resztény fundamentalista­ként” írták le. Hibáztak Varsó. Daganatos veséje he­lyett az egészségeset távolí­tották el az egyik betegnek a varsói Onkológiai Cent­rumban, amelynek igazga­tóját azonnali hatállyal fel­mentette az egészségügyi miniszterhelyettes. A fatális tévedés múlt hétfőn történt, de csak több mint egy hét múlva, kedden adott róla hírt a lengyel sajtó. A műté­tet követő napon, kedden derült ki, hogy a kioperált vese egészséges, nincs rajta daganat. Szerdán lemon­dott Andrzej Cichocki, a se­bészeti osztály osztályveze­tő főorvosa. Közölte, hogy felelősséget érez a történte­kért, mert a műtét előtt nem ellenőrizték a beteg teljes dokumentációját - ír­ta a Gazeta Wyborcza című napilap. A műtétet végző sebészt szabadságolták. A főorvos szerint tapasztalt sebészről van szó. A beteg kilétét nem hozták nyilvánosságra. Azt remélik, hogy sikerül eltávo­lítani a daganatot megma­radt veséjéről, és nem lesz szükség veseátültetésre. A varsói Onkológiai Cent­rumban évente 1500 műté­tet végeznek, és eddig nem követtek el ilyen hibát. Az osztályvezető főorvos sze­rint a betegek értékelik az it­teni munkát, jelenleg 130-an várnak műtétre, annak elle­nére, hogy az elmúlt idő­szakban 12 sebészeti ágyat megszüntettek. A kórház ar­ra számít, hogy nagy össze­gű kártérítést kell fizetnie a tévedésért a betegnek. Ha ezt a biztosítás nem fedezi, kénytelen lesz a tartalékok­hoz nyúlni. A tárca közölte, hogy szakértői csoportot ál­lít fel, amelynek feladata lesz a kórház szerkezetátala­kítása. Elbocsátások is lesz­nek, mert a tárca szerint a kórház indokolatlanul sok, 2700 alkalmazottat foglal­koztat.

Next

/
Thumbnails
Contents