Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-19 / 167. szám

2011. JULIUS 20., SZERDA 5 ORSZÁG-VILÁG Nőttek az átlagkeresetek Budapest. Májusban a bruttó átlagkeresetek 6,7 százalék­kal, az első öt hónapban 3,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A prémium, ju­talom és egyéb külön juttatá­sok nélkül számított bruttó át­lagkereset az áprilisi 5,1 szá­zalékos emelkedés után 5,7 százalékkal, volt magasabb májusban, mint egy évvel ko­rábban. Májusban a nettó a keresetek 7,5 százalékkal, az első öt hónapban 5,1 százalék­kal haladták meg a 2010. azo­nos időszakit. A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségve­tési intézményeknél és a meg­figyelt nonprofit szervezetek­nél alkalmazásban állók lét­száma 2011. január-májusban átlagosan 2 millió 667 ezer fő volt. Magánnyugdíj-pénztári reálhozamok Budapest. A postákon szeptem­ber 16-ig vehetők át a magán­nyugdíj-pénztári reálhozamok - közölte a Pénzügyi Szerveze­tek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Posta közös közle­ményében. Mint írták, több magánnyugdíjpénztár már írásban visszaigényelte az álla­mi társadalombiztosítási nyug­díjrendszerbe visszalépett ta­goknak járó hozamgarantált tőke feletti összeg (reálhozam) és tagdíj-kiegészítés összegét a Nyugdíjreform és Adósság­csökkentő Alaptól. Van olyan pénztár, amelyik már megindí­totta a kifizetést a tagok részé­re. Akik másként nem rendel­keztek, azok szeptember 16-ig a Magyar Posta közvetítésével juthatnak a kiutalt összeghez. 9 milliárdos kár Debrecen. Évente mintegy 9 milliárd forint veszteséget szenved el a Tigáz DSO-Kft. a szabálytalan gázvételezések következtében - közölték a cég képviselői kedden egy saj­tótájékoztatón. Kállai László, a cég ellenőrzési vezetője sze­rint 2010-ben több mint négy­ezer gázlopást derítettek fel, idén az első félévben csak­nem ötezerszer találtak sza­bálytalanságot. Területi elosz­lásban a legtöbb lopás Szabolcs-Szatmár-Bereg, Haj- dú-Bihar és Pest megyében történik. Az egyszerű, házila­gos módszerek helyett ma már szervezett keretek között egész vállalkozások foglalkoz­nak a legkülönfélébb gázlopá­si technikák beszerelésével - mondta a szakember. Kiemel­te, hogy évente mintegy 70 millió köbméter gázt, a cég ál­tal forgalmazott mennyiség 1,5 százalékát lopják el az észak-magyarországi és észak-alföldi szolgáltatási te­rületükön. Ez mintegy 50 ezer család éves fogyasztásának felel meg. Kállai László rámu­tatott arra is, hogy a lopások döntően a kisfogyasztók köré­ben elterjedtek. Az ellenőrzé­si vezető a bűncselekmények megelőzéséről és felderítésé­ről szólva elmondta: évente több tízmillió, de volt olyan év, hogy százmillió forintot költöttek eszközbeszerzésre, amivel a szabálytalanságok száma csökkenthető vagy könnyebben felderíthető. Szövetségben a hazai kézművesség Magas helypénz, csekély kereslet és az előre fizetős kártyarendszer be­vezetésének terve - többek között ezekkel a nehézségekkel kell szembe­néznie a Magyarországon élő és alkotó mintegy másfél száz kézműves­nek, akik nemrég szövetségbe tömörültek, hogy jobban érvényesíthessék közös érdekeiket. Az augusztus végi Savaria Történelmi Karneválról egy­ségesen visszaléptek, mert ott is be akarták vezetni a kártyás rendszert. (A Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Közalapítvány elnökének a hét elején közzétett közleménye szerint a rendszer alkalmazásának fel­tételei időközben oly módon változtak meg, hogy minden látogatónak öt­száz forintba kerülne a kártya kiváltása, ezért a kuratórium úgy döntött, hogy a karneválkártya bevezetését elhalasztja.) A szakma szépségeiről és a kibontakozás útjában álló akadályokról Szántó Ágnessel, a Magyar Kézműves Szövetség elnökével beszélgettünk. Borda Máté- Hány kézművest tömörít a szövetség?- Mintegy száznegyvenet, akik azonban családtagjaikkal és alkalmazottaikkal együtt körülbelül ezer ember megélhetését biztosít­ják. Tagjaink mindegyike főállásban végzi mesterségét, ez a munkánk, a hobbink, az életünk. Vannak köztünk keramikusok, fa­faragók, bőrösök, ötvösök, szárazvirágkötők, rongyművesek, kovácsok, mézeskalácsosok és sok más szakma képviselői.- Milyen az életmódja egy mai kézműves­nek?- Szabad életünk van, de a nap 24 órájá­ban dolgozunk: tévénézés közben, buszon, vonaton. Egyszerűen nem tudunk leállni, már-már kényszeresek vagyunk. Ha mást nem, rajzolunk. Valószínűleg már gyerekko­runkban hiperaktívak voltunk, egyeseknél pedig már a szülők-nagyszülők is a szakmá­ban voltak.- Milyen korúak a szövetség tagjai?- A túlnyomó többség a negyvenes korosz­tályhoz tartozik. Az a generáció ez, amely húsz éve bekapcsolódott a népijáték- és kis­mesterség-szakoktató képzésbe, érdeklődött a Hagyományok Házában és a vidéki nagy­városokban újjáéledő néptánc kultúra iránt, kijárt Erdélybe tanulni. A nagy öregek gya­korlatilag eltűntek: otthon maradtak, lebete­gedtek, és már egyáltalán nem vagy csak a házuk táján foglalkoznak kézművességgel.- És mi a helyzet az utánpótlással?- Egyrészt itt vannak saját gyerekeink. Ők már ebben nőnek fel, kis koruktól kezd­ve segítenek a munkában, és úgy tűnik, hogy - adott esetben egyetemi kitérő után ­vissza is térnek majd a műhelybe. De kívül­ről is érkeznek érdeklődők, ők inasként ta­nulhatják meg a szakma csínját-bínját né­hány év alatt. Ma egy négy- vagy nyolchetes tanfolyam után sokszor már azt mondják valakire, hogy mester, de mi úgy látjuk, hogy ennyi idő alatt nem lehet elsajátítani egy mesterséget. A szövetség igyekszik majd feléleszteni a hosszabb, tapasztalt oktatók által vezetett tanfolyamokat.- A technikai fogások mellett mi tesz egyjó kézművest?- Például az, hogy tud köszönni. Ha vala­ki megáll a standom előtt, tiszteletből kö­szöntőm, nem azzal a szándékkal, hogy fel­tétlen eladjak neki valamit, hanem csak azért, mert ő is megtisztelt azzal, hogy meg­állt az árum előtt. Ma a boltokban minden­re figyelnek, jó az illat, minden fényes, a ze­ne is szól, csak épp nem köszönnek.- Hogyan lehet elkülöníteni a kézművessé­get a népi és iparművészettől?- Amit ma népművészetként ismerünk, az lényegében akkor kezdődött, amikor a 19. században egy csoport kitűzte, hogy megőr­zi az elmúlt egy-kétszáz év népi tárgyait, ezért elkezdte lemásolni őket. A népművé­szetben tehát a lényeg az értékmegőrzés, nem a tárgyak továbbgondolása. Az iparmű­vészet ezzel szemben elmegy a dizájn irá­nyába, a tervezett tárgyakat nem feltétlenül lehet használni a mindennapokban. A kéz­művesek a jelenkor emberének készítenek használati tárgyakat természetes vagy újra­felhasznált alapanyagokból, kézi, de nem feltétlenül hagyományos technikával. Évről- évre újítjuk, alakítjuk az árunkat egy belső hajtóerőnek engedve. A színek, minták ál­landó változását a vevők is értékelik.- Milyen a kézművesek gazdasági helyze­te? Nehéz talpon maradni?- A válság miatt az embereknél alig van költőpénz, mi tehát egyáltalán nem tapasz­taljuk, hogy megkezdődött volna a kilábalás. A vásárokon elképesztő helypénzeket kér­nek, ráadásul sokszor nekünk is meg kell venni a belépőjegyet a fesztiválokra, ahol árulunk. A legújabb bőrt pedig az előre fize­tős kártyarendszer bevezetésével próbálják lehúzni rólunk, de ellenállunk, részben ezért is alapítottunk meg a szövetséget.- Mi ennek a lényege?- Az, hogy a vásárokon megszűnik a kész­pénzforgalom. Az embereknek kijelölt stan­doknál kártyákat kell kiváltaniuk pénz elle­nében, és később ezekkel vásárolhatnak. Az árusok pedig a nap végén, sokszor éjszaká­ba nyúlóan sorban állhatnak a pénzükért, amit ráadásul néha nem is fizetnek ki azon­nal, csak hetekkel később. Fogalmam sincs, hová tűnhet a pénz, hiszen aznap fizették be. Ráadásul 22 százalékos adó sújtja ezt a be­vételt, a vevőktől pedig további 5 százalékot vonnak le. Mindezt egy olyan alapítvány erőltetné rá a szakmára, amelynek nincs eh­hez jogköre.- Hogyan tiltakoznak?- Egyebek között több ezer aláírást gyűj­töttünk össze, ezenkívül az adóhatósághoz, a pénzügyi felügyelethez és az ombudsmanhoz is fordultunk.- Külföldön jobbak a körülmények?- Aki teheti, kijár. Szívesen látnak, és na­gyon megbecsülnek minket, mert máshol nincs ekkora hagyománya a kézművesség­nek. A dél-amerikaiakkal együtt egyedülál­lónak számítunk azzal, hogy a lószőrtől a csontig mindenből tudunk díszeket és hasz­nálati tárgyakat készíteni. A külföldi vásá­rok olcsóbbak is a hazaiaknál, még az uta­zással együtt is, ráadásul az adminisztráció is sokkal egyszerűbb. Úgy tapasztaltuk, hogy a magyar portékáknak az északi né­peknél - az íreknél, a svédeknél, a finnek­nél, a dánoknál - van a legnagyobb keletjük. Talán mivel rövidebbek itt a nappalok, az emberek vidámságra vágynak, és mi színt viszünk az életükbe.- Úgy tudom, nemcsak árulnak, de vásárol­nak is külföldön.- Igen, az elmúlt öt évben itthon már nem lehet beszerezni egy sor alapanyagot: nincs bőr, textil, fa, agyag. Utóbbit leginkább Ausztriából, a faanyagot Szlovákiából, Uk­rajnából, a bőrt Olaszországból, a textilt pe­dig főként Németországból és Dániából vesz- szük.- Mi a Magyar Kézműves Szövetség fő fel­adata?- Az, hogy segítsen megtartani a jelent, és megteremteni a jövőt. Mert utóbbit most nem nagyon látjuk. Ha akarnánk, persze ta­lálnánk más munkát, de mi ezt szeretjük, ezt csináljuk húsz-harminc-negyven éve. Még soha nem volt ekkora összefogás a szakmán belül. Eddig elbeszéltünk egymás mellett, apró szigetek voltunk, de most fel­ismertük, hogy kommunikálnunk kell egy­mással, és fejlesztenünk kell magunkat. A megélhetésnél kell valami több cél. Az állan­dó fejlődés az, ami életben tart minket. Kungfuharcra készülnek Bécs. A leghosszabb kung- fuhard világrekordjának megdöntésére készülnek Bécsben augusztus 2-án. Az eddigi csúcstartó a Guin­ness Világrekordok Könyve szerint száz menetet küz­dött végig összesen öt óra alatt. Perry Zmugg osztrák kungfumester legalább százegy, kétperces menetet harcol végig tervei szerint. Az egyes körök között mind­össze egyetlen perc pihenő­je lehet. A férfi elmondta, a kihívás a test és a lélek szá­mára is nagy megterhelést jelent. Utolsó küldetés Egyesült Államok. Befejezte utolsó küldetését, és a Nem­zetközi Űrállomásról (ISS) kedden reggel elindult visz- sza a Földre az amerikai Atlantis űrsikló. Az Atlantis - fedélzetén négy amerikai űrhajóssal - a tervek szerint csütörtökön landol a floridai Kennedy űrközpontban. Ha­zatérésével lezárul a 30 éves amerikai űrrepülőgép­program. Márciusban a Discovery, májusban pedig az Endeavour űrsikló hajtot­ta végre utolsó útját a Nem­zetközi Űrállomásra. Az űr­repülőgép a tervezett idő­pontban, közép-európai idő szerint 8 óra 28 perckor kapcsolódott le az ISS-ről a Csendes-óceán felett, Új-Zé- landtól keletre, 350 kilomé­teres magasságban. Urándúsítás Teherán. Irán újabb, gyor­sabb urándúsító centrifugák telepítését kezdte meg - je­lentette be kedden a teherá- ni külügyminisztérium, hoz­zátéve, hogy erről tájékoztat­ták a Nemzetközi Atomener­gia-ügynökséget (NAÜ) is. Az új centrifugák telepítése megszilárdítja az iszlám köztársaság nukleáris téren elért sikerét - jelentette ki Ramin Mehmanparaszt kül­ügyi szóvivő heti sajtótájé­koztatóján. Iránnak jelenleg mintegy 8000 első generáci­ós centrifugája van az or­szág középső részén fekvő Natanzban működő üzem­ben, amely eddig több mint 4 tonna gyengén dúsított (3,5 százalékos) uránt állí­tott elő a NAÜ által legutóbb (május végén) közzétett ada­tok szerint. Tüntettek Ciprus. Több ezren tüntettek hétfő este Nicosiában az el­nöki palota előtt a ciprusi kormány ellen. Egyes becs­lések szerint a résztvevők száma a 15 ezret is elérte. A tiltakozók Dimítrisz Hrisztofiasz elnök lemondá­sát és a limasszoli kikötő kö-' zelében, egy haditengeré­szeti támaszponton történt, 13 halálos áldozatot követe­lő lőporrobbanás bűnösei­nek felelősségre vonását kö­vetelték. Cipruson már egy hete tartanak a tüntetések, amióta a július 11-i robba­nás működésképtelenné tet­te a szigetország legna­gyobb elektromos erőmű­vét, és az energiahiány poli­tikai válságot váltott ki.

Next

/
Thumbnails
Contents