Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-08 / 132. szám

4 2011. JUNIUS a, SZERDA NYUGAT- ÉS ÉSZAK-NÓGRÁD Trianon emléknap Tolmács. Hajnis Ferenc, a tele­pülés polgármestere beszá­molt lapunknak, a hétvégén megtartott megemlékezésről:- Szombat délután kezdő­dött meg az ünnepélyes meg­emlékezés a Nemzeti Összetar­tás jegyében. Rajtunk kívül a csíkszentléleki polgármester és Fitód testvértelepülésünk alpolgármestere is jelen volt az ünnepségen. Tóth Ferenc, plé­bános egy hosszabb köszöntőt mondott és megszentelte a tri­anoni emlékhelyünket. Ezek után a tolmácsi népdalkor mű­sora tette még emelkedettebbé a megemlékezést. Szerencsé­re a rossz idő elkerült minket így minden a program szerint haladhatott. Az emlékezés ele­jén a Himnuszt és az ünnepség zárásaként a Szózatot, vala­mint a Székely Himnuszt éne­keltük el. A vendégeinket a szerencsés véletlennek kö­szönhetjük, hiszen testvértele­pülésünk Ludányhalásziban volt hivatalos testvérközségi találkozóra és közvetlenül on­nan érkezetek a mi rendezvé­nyünkre. Testvértelepülésünk­ről azt tudni kell, hogy közigaz­gatásilag Csíkszentlélekhez tartozik, amely Csíkszentlé- lek, Csíkmindszent és Fitód fa­lu társulásából áll össze - kö­zölte a polgármester, akitől azt is megtudtuk: este szűk bará­ti körben, beszélgetéssel zár­ták a megemlékezést. Másnap, a vasárnapi szentmisén, a plé­bánosuk egy pár mondat ere­jéig megemlékezett a trianoni rendezvényükről. A népdal visszatért Bujákra Buják. A település immár 28. alkalommal rendezte meg a Bujáki Vasárnap elnevezésű folklórfesztivált a közelmúlt­ban. Ennek apropóján kértük meg, a helyi Glatz Oszkár Mű­velődési Központ igazgatóját, Molnámé Bódi Piroskát, hogy számoljon be lapunk olvasói­nak, élményeiről és tapaszta­latairól.- Sajnos az időjárás nem fo­gadott kegyeibe minket. A programok nagy részét viszont meg tudtuk tartani. Az ese­ményt településünk polgár- mestere, Kodák Csaba nyitotta meg ünnepi köszöntőjével. Rendezvényünk középpontjá­ban a zene, tánc és a népdal állt. Bár a szabadtéri progra­mok nagy részét el kellett ha- lasztanunk, de a művelődési központban megtartott ren­dezvények előadások nagy si­kert arattak. Felléptek a bujáki Búzavirág néptáncegyüttes és a vanyarci Rozmarín Hagyo­mányőrző Egyesület tagjai, a bujáki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola tanulói, vala­mint a herédi amatőr tánckar és a Mona táncstúdió táncosai. A szervezésben sokat segítet­tek a helyi Őszirózsák nyugdí­jas baráti klub tagjai, a helyi önkormányzat és a település lakói is. Az est fénypontja az volt, amikor a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Egyetem hallga­tói bujáki népdalokat adtak elő. A népdalokat Kusnyár Jánosné, a Népművészet Mes­tere cím birtokosa tanította meg nekik. így elmondható, hogy a bujáki népdal vissza­tért Buják földjére - jelentette ki Molnárné Bódi Piroska. Gagarinosok az Összetartozás Napján Első alkalommal rendeztek ünnepséget Ópusztaszeren a Nemzeti Összetartozás Napja al­kalmából a hétvégén. Erre a fon­tos rendezvényre nem csak az ország 19 megyéjében tevékeny­kedő pedagógusok és diákok kaptak meghívást, hanem a ha­tárainkon kívül élő magyar taná­rok és tanulók is. Mint megtudtuk, az a meg­tiszteltetés érte a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon székhelyintézmé­nyének kórusát és öt pedagó­gusát, hogy képviselje Nógrád megyét ezen a nagyszabású rendezvényen, amelyet a Duna Televízió közvetített egyenes adásban. A műsorban elhangzott töb­bek között dr. Kiss-Rigó László, Szeged-csanádi megyéspüspök hálaadó imádsága, dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöké­nek ünnepi beszéde. Hallhatták a Ghymes együttest és a nagyselmenci polgármester kö­szöntőjét. A műsort Kautzky Armand konferálta. Az ünnepi összejövetelen a mintegy 1400 főből álló ifjúsági kórus szólal­tatta meg a Himnuszt és a Szó­zatot. Az együvé tartozás örömét, kultúránk határainkon átívelő egységét mi sem hangsúlyozza jobban, mint a közös éneklés, amely biztosítja hagyománya­ink, nyelvünk megtartó erejét. A nagyszámú kórus, a Him­nuszt éneklők kara, a magasz­tos eszmék és azok közvetítése mindenki számára megélhető- vé tette az összetartozás élmé­nyét. A Duna Televízió jóvoltá­ból a határainkon túl élő ma­gyarok is láthatták a műsort. Ezáltal még többen élhették át azt az élményt, aminek a gagarinosok közvetlen részesei lehettek. Az ünnepi műsor után mindenki ellátogatott a Skan­zenbe, ahol régi, természetes anyagokból készült játékokat is kipróbálhattak a gyerekek, mindemellett Ghymes koncert szórakoztatta a résztvevőket. Majd elérkezett a várva várt pil­lanat, a híres festmény, a Feszty-körkép megtekintése. Ez mindenkire nagy hatással volt. A gagarinos diákok és tanítóik nagyon örültek, hogy részesei lehettek az egész napos rendez­vénynek, amely rendkívül szer­vezett volt. Élményekkel gazda­godva, feltöltődve térhetett haza kicsi és nagy. II. ORSZÁGOS BOR PARTY AZ AGRIA PARKBAN 2011. JÚNIUS 10 11. JÚNIOS10. péntek 18:00-24:00 ÉJSZAKAI BOR PARTY BORKÓSTOLÓ 6 BORVIDÉK LEGFINOMABB NEDÜIBŐ 20:00 SZTÁRFELLÉPŐ: BERECZKI ZOLTÁN NIGHT ““ SHOPPING JONIUS11. szombat 10:00-20:00 BOR PARTY ­ZJ 19.00 H n \* mi BOR PARTY - BORKOSTOLO 6 BORVIDÉK LEGFINOMABB NEDŰIBŐL MY NAME IS BOR- BADORA DANCE COMPANY Falusi gasztronómia Bandi a hegyen fözoshow A rendezvényre a belépés díjtalan. jpaoio i www.agriapark.hu 2014-ig így marad a 21-es főút Salgótarján. írásbeli kérdést in­tézett Fellegi Tamáshoz, a nem­zed fejlesztési miniszterhez a Hatvant Salgótarjánnal össze­kötő 21-es út hiányzó szaka­szainak négynyomúsításával kapcsolatban Boldvai László, országgyűlési képviselő. Arra volt kíváncsi, hogy mikor foly­tatódik a fejlesztés, mivel a tér­ség tőkeszerző képességének és az itt élő emberek legna­gyobb problémáját orvosolni tudó munkahelyteremtésnek ez elengedheteüen feltétele. Mint ismeretes, Hatvan és Salgótarján között korábban már hét szakaszt négynyomú- vá alakítottak, de még hiányzik egy 31,2 kilométeres, hét rész­ből álló szakasz, amelyből öt megyénkben, kettő pedig He­ves megyében fekszik. A képvi­selő elmondta, hogy még a Gyurcsány-kormány idején született meg az a kormányha­tározat, amely uniós forrásból vállal garanciát arra, hogy a hi­ányzó szakaszok 2013-ig meg­épülnek. A fejlesztéshez szük­séges mintegy 30 milliárd fo­rintot el is különítették a Köz­úti Operatív Programban, a ter­vezések és az engedélyezések egy része már elkészült, a má­sik részének pedig folyamat­ban van a jogerőre emelkedése. Boldvai László elmondása szerint tartott attól, hogy az elő­készített, kormányhatározat­ban lévő fejlesztés kapcsán is­mét megnyilvánul a Fidesz ko­rábbi, Salgótarjánnal szemben tanúsított álláspontja. Emlékez­tetőül a salgótarjáni tehermen­tesítő út, „elvételét” hozta fel, amelyet a Fidesz-kormány még 1998-ban „vont meg” Salgótar­jántól. Véleménye szerint Fellegi Ta­más nemzeti fejlesztési minisz­ter válasza „feketén-fehéren azt tartalmazza, hogy 2014-ig, amíg a Fidesz politikai felhatalmazá­sa a kormányzásra szól, egyet­len új méter nem épül meg a 21-esen”. Fellegi Tamás levelé­ben azt is írja, hogy „a rendelke­zésre álló közösségi keretek nem teszik lehetővé a Közúti Operatív Programban szereplő minden beruházás megvalósí­tását”. Hozzáteszi, hogy a teljes befejezés üteme a programfi­nanszírozás lehetőségeinek függvénye, a 2014 és 2020 kö­zötti támogatások pedig 2012 és 2013 között dönthetők el. Az MSZP-s képviselő felhívta a figyelmet Székyné dr. Sztrémi Melinda országgyűlési képvise­lő 2009 őszén tett nyilatkozatá­ra, mely szerint: „Annak termé­szetesen mindannyian örülünk, hogy több mint egy évtized szo­cialista ígérgetése után állítólag 2013-ban végre négysávos lesz a 21. főút. Azt pedig csak remél­ni tudjuk, hogy Bajnai, Boldvai és a szocialista kormány több hibát már nem vétenek, s jövő­re nem kell bejelenteni, hogy csak 2015-ben adják át a meg­újult szakaszt.” Boldvai László értékelése sze­rint nagy valószínűséggel sem­mi előrelépés nem fog történni ebben az ügyben, vagyis a kor­mány véglegesen „leírta” a tér­séget. RÓLUNK SZÓL ERKI TAMÁS Alkotás vagy segégmwika? Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája - idézte Szent-üyörgyi Albert szavait nemrég az egyik okta­táspolitikus. Ha ez igaz, akkor szomo­rú jövő elé nézünk! - mondta erre vi­tapartnere. Feltehetjük a kérdést, mi a valós helyzet, s milyen szerepe van ebben a pedagógusoknak? Noha tény, hogy a magyar iskola- rendszer régóta nem tartozik a világ él­vonalába, s presztízse romlott is az utóbbi évtizedekben, ebben azonban - a Pedagógus Nap környékén kije­lenthetjük - nem a pedagógusoka lu­dasak Évek óta folyton változó „kon­cepciók" terhelik őket, satársadalom a nehezedő helyzetben is mindenna­pos helytállást, áldozatvállalást vár tőlük Úgy is fogalmazhatunk hogy olyan képességek meglététfeMelezik amefyeknemhiányozhatnakagyam- podó fobdatok megoldásához Akad­nak persze, akik csupán csökkent in­tenzitással képesek dolgozni s a gye­rekanyag” minőségére panaszkod­nak A pedagógusok döntő többsége azonban a - körülmények által befo­lyásolt mértékben ugyan - sikeresnek mondható nevelőoktató munkát vé­gez Hogy milyen munkát? Irodalmi hetilapunkban olvashattuk néhány héttel ezelőtt, hogy mára a pedagógus tevékenysége segédmunkává silá­nyult A megállapítás erőteljesen túl­zó, s szándéka nyilván a meglévő gon­dolán történő figyelem ráirányítás volt Akik hosszú időt töltöttek el a pályán szilárdan vallják hogy a pe­dagógus hivatás alkotó jellegű tevé­kenységet igényel, s nem kevesen -je­lentős energiát mozgósítva - ezzel él­ni is tudnak űfo2 csökkenő lelkese­déssel Ugyanis az alkotáshoz olyan légkörre, olyan iskolához kötődő kör­nyezetre van szükség ahol a pedagó gus biztonságban érzi magát, nem szorong, nem idegeskedik s a gyerek is jól érzi magát Szerencsére a szakma hivatásjelle­ge az inflálódó presztízs és az anyagi megbecsülés hiányosságai ellenére többé-kevésbé fennmaradt. Nem könnyű azonban a több irányból zá­porozófeladatoknak megfelelni Mivel az iskola szerepéről, a tudás­ról és a tanulásról vallott jelfogás, va­lamint a tanulók egy részének moti­váltsága mám jelentősen átalakult, a feladatok csupán számottevő többlet- munkával és korszerű szakmai- pedagógiai-pszichológiai felkészült­séggel és szociológiai ismeretekkel oldhatók meg. Ennek ellenére akad­nak - néha az oktatási potentátok között is - akik úgy gondolják, hogy a pedagógus munka félnapos elfog laltságot jelent, igen sok és hosszú szünettel. A látszat azonban megté­vesztő. Az oktatási, s nem utolsó sor­ban a nevelési és a munkakörrel já­ró egyéb feladatok garmadát, vala­mint a sokasodó adminisztrációt fi­gyelembe vevő átvilágító vizsgálatok azt állapították meg, hogy a pedagó­gusok elfoglaltsága nem kevesebb, sőt - például az osztályfőnökök ese­tében - jóval több és összetettebb, mint más értelmiségi munkakörben. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy minden gyerek más személyiség és a korszerű szakmai felfogás szerint speciális gondoskodást, bánásmódot igényel Ennek megvalósításához pe­dig a pedagógusnak a szakértelem mellett időre, bizabmm, biztonságra van szüksége. A döntéshozók nyilván tudják, hogy túlterhelt, kedvét vesztett, anyagi gondokkal küzdő pedagógus nem képes a jövő szempontjából oly' fontos területen alkotómunkálvégezni A * 1 *

Next

/
Thumbnails
Contents