Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-07 / 131. szám

2011. JÚNIUS 7, KEDD 3 KÖZÉLET Bömböl a mord medve Hazánkban leginkább az állatkertekben találkozhatunk medvékkel (Folytatás az 1. oldalról.) Természetvédelmi szakember­ként azt tudom elmondani, hogy önmagában a medve, nem ve­szélyforrás. A hasonló esetek több­ségében, valamilyen emberi hiba, mulasztás áll. Habár egyes becslé­sek szerint, a szlovákiai medveál­lomány területi kiterjedésének nö­vekedése mellett az állomány nö­vekedését is említik, de nem je­lentős elszaporodásról van szó. A szakértői jelentések szerint, a tel­jes szlovákiai medveállomány is, csupán néhány száz, legfeljebb ezer egyedből áll. Egy-egy medvé­nek az élettere, akár több száz négyzetkilométer is lehet. Itt sza­porodik vagy szerez táplálékot. Ennek a területnek a nagysága egyedtől, az élőhelyi adottságok­tól, de akár a szezonális aktivitás­tól is függhet. Arról tudunk, hogy a medvék a szlovák oldalról néha átjárnak, de ez nem gyakoribb az eddig tapasztaltaknál. Az elmúlt évben is érkezett a Bükki Nemze­ti Park Igazgatóság Természetvé­delmi Őrszolgálatához olyan beje­lentés, amely medvék előfordulá­sát jelezte. Pár évvel ezelőtt, több hasonló, dokumentált eset vált is­mertté a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság műkö­dési területén. Amikor medve jele­nik meg településeken vagy azok közelében, akkor a legtöbb eset­ben, a nem megfelelően kezelt kommunális hulladék, a szemét­ből megszerezhető könnyű táplá­lék vonzza őket, a lakott terület kö­zelébe. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Eszak-Európában, de már Szlovákiában és Romániában is - ahol a lakosság gyakrabban ta­lálkozik vadon élő medvékkel - megfelelő óvintézkedések történ­nek a medvékkel kapcsolatosan. Példaként említeném, hogy a sze­metet „medvebiztos” konténerek­ben tárolják. így kisebb az esélye, hogy a mackók a lakott települé­sek közelében fognak portyázni. A fajjal kapcsolatos legjelentősebb természetvédelmi probléma, hogy az ember igényeinek növekedésé­vel, a medvék természetes élette­re lecsökkent. Olyan helyek tele­pülnek be, amely feldarabolja a medveállományok élőhelyeit Gon­dolok itt vonalas létesítményekre, utakra, vasutakra, vagy akár lakott településrészekre, amelyeken az­előtt vadon élő állatok - köztük medvék is - éltek. Szerencsére vannak olyan pozitív példák is, amikor a nagyobb beruházások so­rán figyelembe veszik e faj igénye­it is. A medvék számára alkalmas területek kiterjedése rohamosan csökken, így nagyobb számban fordulhatnak elő olyan esetek, ami­kor az ember és a medve „találkoz­hat”- mondta a szakember. Én nem érzem annak veszélyét, hogy - igazgatóságunk működési terü­letén - a medvék nagyobb problé­mát okoznának a határ menti tele­püléseken. Ha szükséges, megfele­lő óvintézkedéseket lehet tenni, az embereket informálni kell, de sem­mi nem igazolja, hogy a veszély nagyobb lenne, mint az elmúlt években. Felbukkanásuk, ritka­ságszámba megy - ahogy említet­tem, a tavalyi évben, Nógrád és He­ves megye határáról - mindössze egy alkalommal jeleztek medvé­ket, a Bükki Nemzeti Park Igazga­tóságának munkatársai felé. Kíváncsiak voltunk, hogy a szintén illetékes, Ipoly Erdő Zrt. munkatársai felé érkezett-e bár­milyen bejelentés vagy észrevétel medvékkel kapcsolatosan. Lengyel László, az Ipoly Erdő Zrt. szakem­bere a következőket tartotta fon­tosnak, lapunk olvasóival megosz­tani:- Irányunkba bejelentés nem érkezett arról, hogy bárki is látott volna medvét az elmúlt időszak­ban. Ha az elmúlt öt évet nézzük, rendre felbukkannak ilyen hírek, azonban ezeknek a vizsgálata so­rán általában az derül ki, hogy nem medvét láttak. Ezért mindig óvatosan kezeljük ezeket a beje­lentéseket, hiszen nagy a bejelen­tő részéről a tévedés lehetősége. Elmondható, hogy ilyen esetek, nagyon ritkán fordulnak elő. Szak­mai szemmel azok a barna med­vék, amelyek átjönnek a magyar oldalra, az esetek zömében fiatal állatok. A medvék akkor vándo­rolnak, ha az életterük lecsökken vagy túlszaporodnak, ilyenkor a fiatalabb állatok új helyeket keres­nek, értelemszerűen az élelem szűkössége miatt. Valószínűsíthe­tő, hogy a szlovák oldalon, a mos­tani esetnél is azért merészkedett be egy házhoz, mert nem volt elég élelme az állatnak. Szlovákiában, bár kevés engedélyt adnak ki a ki­lövésükre, a barnamedve éppúgy védett, mint Magyarországon ép­pen ezért nagyon körültekintő el­járást igényelnek a befogás során ezek az állatok. Attól nem kell tar­tanunk, hogy nagyobb számban fognak feltűnni Magyarországon. A medvék évtizedek óta portyáz- nak a két ország között, hiszen számukra nincsen országhatár. Egyébként a gödöllői Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgaz­dálkodási Tanszék kutatói 2003 óta vizsgálják a magyarországi nagyragadozókat (elsősorban a farkast és a hiúzt). Még a Börzsöny is, amely Magyarország legna­gyobb egybefüggő erdőterülete, a medve számára kevésbé megfele­lő élettér, mint Erdély vagy a Kár­pátok erdőségei. Mint minden vad, a medve is fél az embertől és normál körül­mények között kifejezetten kerüli a lakott területeket. Ha mégis be­lekerülnénk a szlovákiaihoz ha­sonló helyzetbe, járjunk el nagyon óvatosan, ne fotózzuk, ne ingerel­jük, lehetőség szerint messze ke­rüljük el a medvét. Később érde­mes értesíteni az illetékes vadá­szati hatóságot vagy a helyi er­dészt, illetve a természetvédelmi hatóságot, a természetvédelmi őrt Bármennyire népszerű egy-egy ilyen hír a médiumokban, a med­vék gyakori felbukkanására nem számíthatunk a megyénkben. Ép­pen ezért nem kell tartanunk at­tól, hogy a medvék ritka átvándor- lása a lakosságra nézve állandó vagy komoly veszélyt jelentene. Megkérdeztük az érintett tele­pülések polgármestereit is, akik kivétel nélkül felhívták a figyel­met arra a tényre, hogy mivel az itt élők semmilyen szokatlant nem tapasztaltak, emiatt azt az infor­mációt és lehetőséget, hogy a kör­nyéken felbukkanó medvék, bár­milyen problémát, veszélyt okoz­nának, inkább fenntartásokkal kell kezelni. Vérségi Zoltán, Litke polgármestere a következőket nyi­latkozta:- A településen nem tapasztal­tuk azt, hogy a lakosság vagy a va­dásztársaság bármelyik tagja, medvével találkozott volna. Mi is az országos médiából értesültünk az ügyről. Eddig a polgármesteri hivatal felé - hangsúlyozom - semmilyen bejelentés nem tör­tént A szomszédos szlovák közsé­gek polgármesterei jelezték, hogy láttak medvét a településük köze­lében - a másik oldalon ez gyako­ribb eset - de problémát vagy medvetámadást ők sem jeleztek. Hasonlóképpen vélekedett Sza­bó Tibor, Ipolytarnóc polgármeste­re is:- A lakosság részéről, eddig sem­milyen bejelentés nem érkezett irá­nyunkba. Ugyanez vonatkozik a vadásztársaságok tagjaira is. A hi­vatalos szervek sem hívták fel a fi­gyelmünket egy esetleges veszély- helyzetre. Mi is csak anynyit tu­dunk, amennyi megjelenik az or­szágos médiában. Az emberek en­nek hatására óvatosabbak, de a félelem vagy az óvintézkedés ak­kor lenne indokolt, ha valaki tény­leg találkozott volna medvével. Jobb félni, mint megijedni!”- tartja az ismert mondás, de ezen információk birtokában kijelent­hetjük, hogy badarság lenne pánikolni. Még végtelenül sok ide­ig kell arra várnunk, hogy Nógrád megye erdeiben - állandó lakó­ként - ismét felüssék a tanyájukat a mackók. Konferencia a roma integráció kilátásairól „Roma integráció versus apartheid” címmel rendeztek konferenciát a napokban Budapesten. Az eseménynek Nógrád megyei vonatkozásai is voltak: azon túlmenő­en, hogy a Munkáspárt 2006 bátonyterenyei szerveze­te is képviseltette magát, előadást tartott Berki Judit, szociálpolitikus is. Budapest A konferencia, amely a magyarországi roma integrációs politika kilátásait helyezte kö­zéppontjába, a Magyarországi Munkáspárt 2006, a Zöld Balol­dal és a Roma Polgárjogi Mozga­lom szervezésében valósult meg. A rendezvényt Pierre Laurent, fő­védnök, az Európai Baloldali Párt elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy az európai baloldalnak óriási a felelőssége, mindenekelőtt az emberi alapjo­gokért, a szociális ellátásért való küzdelem, a kizárás, a rassziz­mus és a társadalmi egyenlőtlen­ség elleni fellépés terén. Pártja kezdeményezője volt, hogy az Európai Parlamentben alakulja­nak ki azok a keretek, amelyek lehetővé teszik a romák integrá­cióját, viszont mindez kevésnek bizonyul, hiszen nincs szankcio­nálási lehetőség. Az állami kere­tek között történő megvalósítás során nem áll módjukban ellen­őrizni annak betartását. Horváth Aladár, a Roma Pol­gárjogi Mozgalom vezetője - a konferencia levezető elnöke - a rendezvény aktualitása kapcsán megfogalmazta: kulcskérdés, hogy napjainkban a döntéshoza­tali mechanizmus hogyan tudja a munkaerőpiacról kizuhant ci­gány tömeget visszahozni. Amennyiben folytatódik a jelen­legi tendencia, akkor legalizál­ják a romák kirekesztését, s az Európa által kinyitott kapukat bezárja Magyarország, mintegy törvényesítve a gettók világát. Berki Judit szociálpolitikus „A leszakadó magyar társadalom és a cigány szegénység a kormányzati politikai döntések tükrében” cím­mel tartott előadást. Kitért a gettósodás folyamatának okaira, s következményeire. Szólt a mun­kanélküliségről, az alulképzett­ségről, a lakáspiaci diszkrimináci­óról, az építészeti környezet leépü­léséről, a közszolgálat hiányáról, s a kriminalitás megjelenéséről. A közmunka-program, s annak mó­dosulása, a segélyezés rendszere, a szabályok, ellenőrzések, szigorí­tások nem hoznak megoldást. A politika azonnali érdekeinek ki­szolgáltatott roma-ügy most még mélyebbre nyomja az amúgy is mélyszegénységben élőket. A 2005-2015 közötti Roma év­tized programról folytatott kerekasztal beszélgetés résztve­vői, Setét Jenő, romaszakértő, Szegedi Dezső, szociálpolitikus és Noé Krisztina, gyógypedagó­gus, közoktatási szakértő saját területük tapasztalatait össze­gezték. Eredményesnek ítélték az integrációs oktatáspolitika megvalósításának példáit, a tá­mogatási rendszer, s az új mód­szertani eszközök bevezetésé­nek hatását. Megfogalmazták, hogy a 2010-2011-es év élesen eltér az eddigiektől, nem tekinti értéknek az oktatási integráci­ót. A kötelező korhatár csökken­tése ellentétes a munkaerő-pia­ci realitásokkal, a megélhetési bűnözés útjára léphetnek a fia­talok. A törvények szigorítása, az esélyegyenlőségi szakértők érdemi jelenlétének hiánya a ok­tatásban nem szolgálja a roma­gyerekek felzárkóztatását. A konferencia munkájába be­kapcsolódott Helmuth Scholz, A Bal (Die Linke) nevű német párt európai képviselője is. Kifejtette: a sok-sok programot ma a társa­dalom nem képes a gyakorlatba átültetni, ha nincs mögötte poli­tikai akarat. Őszintébben, az ér­tékek átadására figyelve, az egyén szabadságának biztosítá­sával kellene élnünk. Minderről magyar szakértők is elmondták véleményüket. Dr. Lengyel László, közgazdász, dr. Fleck Zoltán, jogszociológus, s dr. Majtényi Balázs, jogász szerint a jogi diszkriminációval kapcsola­tos pont megfogalmazása is in­dokolt, szükséges lenne. A köz- alkalmazottak körében kívána­tos lenne a pozitív diszkriminá­ció, az átláthatóbb életpálya biz­tosítása. Mint mondták, hosszú távú, folyamatokban történő gondolkodásra van szükség. HIRDETÉS V HB Hl KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI iH £ / \ HBfl EH MINISZTÉRIUM ssy 11 r V ~ KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Ül ÖNKÉNTES KÖZPONT ALAPÍTVÁNY 6U, * y A

Next

/
Thumbnails
Contents