Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)
2011-06-07 / 131. szám
2011. JÚNIUS 7, KEDD 3 KÖZÉLET Bömböl a mord medve Hazánkban leginkább az állatkertekben találkozhatunk medvékkel (Folytatás az 1. oldalról.) Természetvédelmi szakemberként azt tudom elmondani, hogy önmagában a medve, nem veszélyforrás. A hasonló esetek többségében, valamilyen emberi hiba, mulasztás áll. Habár egyes becslések szerint, a szlovákiai medveállomány területi kiterjedésének növekedése mellett az állomány növekedését is említik, de nem jelentős elszaporodásról van szó. A szakértői jelentések szerint, a teljes szlovákiai medveállomány is, csupán néhány száz, legfeljebb ezer egyedből áll. Egy-egy medvének az élettere, akár több száz négyzetkilométer is lehet. Itt szaporodik vagy szerez táplálékot. Ennek a területnek a nagysága egyedtől, az élőhelyi adottságoktól, de akár a szezonális aktivitástól is függhet. Arról tudunk, hogy a medvék a szlovák oldalról néha átjárnak, de ez nem gyakoribb az eddig tapasztaltaknál. Az elmúlt évben is érkezett a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatához olyan bejelentés, amely medvék előfordulását jelezte. Pár évvel ezelőtt, több hasonló, dokumentált eset vált ismertté a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Amikor medve jelenik meg településeken vagy azok közelében, akkor a legtöbb esetben, a nem megfelelően kezelt kommunális hulladék, a szemétből megszerezhető könnyű táplálék vonzza őket, a lakott terület közelébe. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Eszak-Európában, de már Szlovákiában és Romániában is - ahol a lakosság gyakrabban találkozik vadon élő medvékkel - megfelelő óvintézkedések történnek a medvékkel kapcsolatosan. Példaként említeném, hogy a szemetet „medvebiztos” konténerekben tárolják. így kisebb az esélye, hogy a mackók a lakott települések közelében fognak portyázni. A fajjal kapcsolatos legjelentősebb természetvédelmi probléma, hogy az ember igényeinek növekedésével, a medvék természetes élettere lecsökkent. Olyan helyek települnek be, amely feldarabolja a medveállományok élőhelyeit Gondolok itt vonalas létesítményekre, utakra, vasutakra, vagy akár lakott településrészekre, amelyeken azelőtt vadon élő állatok - köztük medvék is - éltek. Szerencsére vannak olyan pozitív példák is, amikor a nagyobb beruházások során figyelembe veszik e faj igényeit is. A medvék számára alkalmas területek kiterjedése rohamosan csökken, így nagyobb számban fordulhatnak elő olyan esetek, amikor az ember és a medve „találkozhat”- mondta a szakember. Én nem érzem annak veszélyét, hogy - igazgatóságunk működési területén - a medvék nagyobb problémát okoznának a határ menti településeken. Ha szükséges, megfelelő óvintézkedéseket lehet tenni, az embereket informálni kell, de semmi nem igazolja, hogy a veszély nagyobb lenne, mint az elmúlt években. Felbukkanásuk, ritkaságszámba megy - ahogy említettem, a tavalyi évben, Nógrád és Heves megye határáról - mindössze egy alkalommal jeleztek medvéket, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai felé. Kíváncsiak voltunk, hogy a szintén illetékes, Ipoly Erdő Zrt. munkatársai felé érkezett-e bármilyen bejelentés vagy észrevétel medvékkel kapcsolatosan. Lengyel László, az Ipoly Erdő Zrt. szakembere a következőket tartotta fontosnak, lapunk olvasóival megosztani:- Irányunkba bejelentés nem érkezett arról, hogy bárki is látott volna medvét az elmúlt időszakban. Ha az elmúlt öt évet nézzük, rendre felbukkannak ilyen hírek, azonban ezeknek a vizsgálata során általában az derül ki, hogy nem medvét láttak. Ezért mindig óvatosan kezeljük ezeket a bejelentéseket, hiszen nagy a bejelentő részéről a tévedés lehetősége. Elmondható, hogy ilyen esetek, nagyon ritkán fordulnak elő. Szakmai szemmel azok a barna medvék, amelyek átjönnek a magyar oldalra, az esetek zömében fiatal állatok. A medvék akkor vándorolnak, ha az életterük lecsökken vagy túlszaporodnak, ilyenkor a fiatalabb állatok új helyeket keresnek, értelemszerűen az élelem szűkössége miatt. Valószínűsíthető, hogy a szlovák oldalon, a mostani esetnél is azért merészkedett be egy házhoz, mert nem volt elég élelme az állatnak. Szlovákiában, bár kevés engedélyt adnak ki a kilövésükre, a barnamedve éppúgy védett, mint Magyarországon éppen ezért nagyon körültekintő eljárást igényelnek a befogás során ezek az állatok. Attól nem kell tartanunk, hogy nagyobb számban fognak feltűnni Magyarországon. A medvék évtizedek óta portyáz- nak a két ország között, hiszen számukra nincsen országhatár. Egyébként a gödöllői Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék kutatói 2003 óta vizsgálják a magyarországi nagyragadozókat (elsősorban a farkast és a hiúzt). Még a Börzsöny is, amely Magyarország legnagyobb egybefüggő erdőterülete, a medve számára kevésbé megfelelő élettér, mint Erdély vagy a Kárpátok erdőségei. Mint minden vad, a medve is fél az embertől és normál körülmények között kifejezetten kerüli a lakott területeket. Ha mégis belekerülnénk a szlovákiaihoz hasonló helyzetbe, járjunk el nagyon óvatosan, ne fotózzuk, ne ingereljük, lehetőség szerint messze kerüljük el a medvét. Később érdemes értesíteni az illetékes vadászati hatóságot vagy a helyi erdészt, illetve a természetvédelmi hatóságot, a természetvédelmi őrt Bármennyire népszerű egy-egy ilyen hír a médiumokban, a medvék gyakori felbukkanására nem számíthatunk a megyénkben. Éppen ezért nem kell tartanunk attól, hogy a medvék ritka átvándor- lása a lakosságra nézve állandó vagy komoly veszélyt jelentene. Megkérdeztük az érintett települések polgármestereit is, akik kivétel nélkül felhívták a figyelmet arra a tényre, hogy mivel az itt élők semmilyen szokatlant nem tapasztaltak, emiatt azt az információt és lehetőséget, hogy a környéken felbukkanó medvék, bármilyen problémát, veszélyt okoznának, inkább fenntartásokkal kell kezelni. Vérségi Zoltán, Litke polgármestere a következőket nyilatkozta:- A településen nem tapasztaltuk azt, hogy a lakosság vagy a vadásztársaság bármelyik tagja, medvével találkozott volna. Mi is az országos médiából értesültünk az ügyről. Eddig a polgármesteri hivatal felé - hangsúlyozom - semmilyen bejelentés nem történt A szomszédos szlovák községek polgármesterei jelezték, hogy láttak medvét a településük közelében - a másik oldalon ez gyakoribb eset - de problémát vagy medvetámadást ők sem jeleztek. Hasonlóképpen vélekedett Szabó Tibor, Ipolytarnóc polgármestere is:- A lakosság részéről, eddig semmilyen bejelentés nem érkezett irányunkba. Ugyanez vonatkozik a vadásztársaságok tagjaira is. A hivatalos szervek sem hívták fel a figyelmünket egy esetleges veszély- helyzetre. Mi is csak anynyit tudunk, amennyi megjelenik az országos médiában. Az emberek ennek hatására óvatosabbak, de a félelem vagy az óvintézkedés akkor lenne indokolt, ha valaki tényleg találkozott volna medvével. Jobb félni, mint megijedni!”- tartja az ismert mondás, de ezen információk birtokában kijelenthetjük, hogy badarság lenne pánikolni. Még végtelenül sok ideig kell arra várnunk, hogy Nógrád megye erdeiben - állandó lakóként - ismét felüssék a tanyájukat a mackók. Konferencia a roma integráció kilátásairól „Roma integráció versus apartheid” címmel rendeztek konferenciát a napokban Budapesten. Az eseménynek Nógrád megyei vonatkozásai is voltak: azon túlmenően, hogy a Munkáspárt 2006 bátonyterenyei szervezete is képviseltette magát, előadást tartott Berki Judit, szociálpolitikus is. Budapest A konferencia, amely a magyarországi roma integrációs politika kilátásait helyezte középpontjába, a Magyarországi Munkáspárt 2006, a Zöld Baloldal és a Roma Polgárjogi Mozgalom szervezésében valósult meg. A rendezvényt Pierre Laurent, fővédnök, az Európai Baloldali Párt elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy az európai baloldalnak óriási a felelőssége, mindenekelőtt az emberi alapjogokért, a szociális ellátásért való küzdelem, a kizárás, a rasszizmus és a társadalmi egyenlőtlenség elleni fellépés terén. Pártja kezdeményezője volt, hogy az Európai Parlamentben alakuljanak ki azok a keretek, amelyek lehetővé teszik a romák integrációját, viszont mindez kevésnek bizonyul, hiszen nincs szankcionálási lehetőség. Az állami keretek között történő megvalósítás során nem áll módjukban ellenőrizni annak betartását. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője - a konferencia levezető elnöke - a rendezvény aktualitása kapcsán megfogalmazta: kulcskérdés, hogy napjainkban a döntéshozatali mechanizmus hogyan tudja a munkaerőpiacról kizuhant cigány tömeget visszahozni. Amennyiben folytatódik a jelenlegi tendencia, akkor legalizálják a romák kirekesztését, s az Európa által kinyitott kapukat bezárja Magyarország, mintegy törvényesítve a gettók világát. Berki Judit szociálpolitikus „A leszakadó magyar társadalom és a cigány szegénység a kormányzati politikai döntések tükrében” címmel tartott előadást. Kitért a gettósodás folyamatának okaira, s következményeire. Szólt a munkanélküliségről, az alulképzettségről, a lakáspiaci diszkriminációról, az építészeti környezet leépüléséről, a közszolgálat hiányáról, s a kriminalitás megjelenéséről. A közmunka-program, s annak módosulása, a segélyezés rendszere, a szabályok, ellenőrzések, szigorítások nem hoznak megoldást. A politika azonnali érdekeinek kiszolgáltatott roma-ügy most még mélyebbre nyomja az amúgy is mélyszegénységben élőket. A 2005-2015 közötti Roma évtized programról folytatott kerekasztal beszélgetés résztvevői, Setét Jenő, romaszakértő, Szegedi Dezső, szociálpolitikus és Noé Krisztina, gyógypedagógus, közoktatási szakértő saját területük tapasztalatait összegezték. Eredményesnek ítélték az integrációs oktatáspolitika megvalósításának példáit, a támogatási rendszer, s az új módszertani eszközök bevezetésének hatását. Megfogalmazták, hogy a 2010-2011-es év élesen eltér az eddigiektől, nem tekinti értéknek az oktatási integrációt. A kötelező korhatár csökkentése ellentétes a munkaerő-piaci realitásokkal, a megélhetési bűnözés útjára léphetnek a fiatalok. A törvények szigorítása, az esélyegyenlőségi szakértők érdemi jelenlétének hiánya a oktatásban nem szolgálja a romagyerekek felzárkóztatását. A konferencia munkájába bekapcsolódott Helmuth Scholz, A Bal (Die Linke) nevű német párt európai képviselője is. Kifejtette: a sok-sok programot ma a társadalom nem képes a gyakorlatba átültetni, ha nincs mögötte politikai akarat. Őszintébben, az értékek átadására figyelve, az egyén szabadságának biztosításával kellene élnünk. Minderről magyar szakértők is elmondták véleményüket. Dr. Lengyel László, közgazdász, dr. Fleck Zoltán, jogszociológus, s dr. Majtényi Balázs, jogász szerint a jogi diszkriminációval kapcsolatos pont megfogalmazása is indokolt, szükséges lenne. A köz- alkalmazottak körében kívánatos lenne a pozitív diszkrimináció, az átláthatóbb életpálya biztosítása. Mint mondták, hosszú távú, folyamatokban történő gondolkodásra van szükség. HIRDETÉS V HB Hl KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI iH £ / \ HBfl EH MINISZTÉRIUM ssy 11 r V ~ KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Ül ÖNKÉNTES KÖZPONT ALAPÍTVÁNY 6U, * y A
