Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)
2011-06-01 / 126. szám
4 2011. JUNIUS 1., SZERDA KÖZÉLET Kitekintő, nem csak nyugdíjasoknak Tudjuk s sokszor tapasztaljuk is, hogy a különböző országok vezetése bizony nem egyformán reagál a nyugdíj- korhatár és az ahhoz kapcsolódó kedvezmények kérdésére. Következő összeállításunkban arról olvashatnak, hogy az Egyesület Államokban és a Magyarországhoz közeli országokban hány évesen, mennyi idő után, kik és milyen feltételekkel vonulhatnak nyugdíjba, különös tekintettel a közalkalmazottak, a rendőrök, a tűzoltók és a fegyveres erőknél szolgálók körére. Egyesült Államok A 67 éves általános nyugdíj- korhatár alatt azok mehetnek korkedvezménnyel nyugdíjba, akik már nem képesek dolgozni vagy akiknek a leépítésre kényszerülő munkáltatója fel tudja ajánlani ezt az „önkéntes” lehetőséget. Ez rendes esetben 62 éves kortól lehetséges, de ilyenkor a nyugdíj összegé akár a 25- 30 százalékkal is kevesebb lehet a teljes összegnél. Közalkalmazottak esetében az 50. betöltött életév és 20 esztendei szolgálati idő vagy a 25 évi szolgálati idő lehet a korkedvezményes nyugdíj alapja. Az amerikai rendőrök 20 évi szolgálat után általában fél fizetéssel, 30 évi munka után pedig a bérük 75 százalékával vonulhatnak nyugdíjba. A fegyveres erőknél 20 évi szolgálat után választható a nyugállományba vonulás. Az öregségi fizetés nagysága a szolgálatban eltöltött évek számától, a kapott kitüntetésektől és a rendfokozattól is függ. Németország A német rendvédelmi dolgozók minimális nyugdíjkedvezményben részesülnek. A jelenleg 65 évben megszabott általános korhatár nem vonatkozik a rendőrökre, a tűzoltókra és a katonákra, akik 60, 61, illetve 62 éves korban mehetnek nyugdíjba. Ennél fiatalabb korban csakis betegség esetén lehet szó nyugdíjazásról. A rendőrök és a tűzoltók már többször próbálkoztak azzal, hogy elérjék a korábbi nyugdíjba menetel lehetőségét. Ennek kapcsán legutóbb azt igyekeztek kiharcolni, hogy 55 évesen nyugdíjba mehessenek. A rendőri és tűzoltói szakmát semmilyen kiváltsággal nem teszik vonzóbbá és ugyanez vonatkozik a katonákra is. Az egyetlen „privilégium” az, hogy munkahelyük biztosabbnak tűnik, mint a más szakmákban dolgozóké. A nyugdíj nagysága csekély mértékben elmarad a gazdaság területén dolgozók nyugdíjának mértékétől. Franciaország Egyes állami nagyvállalatok az általános nyugdíjrendszernél jobb feltételeket biztosító külön nyugdíjrendszerrel és ahhoz tartozó önálló állami nyugdíjpénztárakkal rendelkeznek: az állami vasúttársaság, a párizsi tömegközlekedési vállalat vagy az elektromos művek munkatársai mellett a mezőgazdasági alkalmazottak, a katonák és a köz- igazgatásban dolgozók is külön nyugdíjpénztárhoz tartoznak. A közalkalmazottakra foglalkozásonként más-más nyugdíjkorhatár vonatkozik, de a nyugdíjba vonuláshoz legalább 15 év szolgálati idő szükséges. Teljes ösz- szegű nyugdíjra azonban jelenleg 37,5 év, 2012-től pedig 41 év munkaviszonnyal válik jogosulttá a munkavállaló. A közszférában dolgozók nyugdíjkorhatára általában 60 év, de például a tanítók 55 évesen, a rendőrök vagy a fegyőrök pedig már 50 évesen nyugdíjba mehetnek. A tűzoltóknál legalább 20 év munkaviszony kötelező a nyugdíjhoz s 55 év a nyugdíjkorhatár. A hadseregből a tisztek 25, a tiszthelyettesek 15 év szolgálat után nyugdíjba vonulhatnak, ezt átlagosan 45,47 évesen teszik meg. Nagy-Britannia Azok a rendőrök, akik 2006 áprilisa előtt kezdték szolgálati viszonyukat, 30 évi szolgálati idő után vonulhatnak nyugdíjba maximális nyugellátással. A vonatkozó törvény időközbeni módosítása nyomán azoknak, akik rendőri munkaviszonyukat 2006 áprilisa után kezdték, ugyanehhez 35 év szolgálati időt kel letöltetniük. Az első kategóriába tartozó rendőrök nyugdíjba mehetnek 50 éves korukban is, ha addig legalább 25 évet leszolgáltak a rendőrség kötelékében, ám ebben az esetben nyugellátásuk kevesebb. A második kategóriába tartozók egységes alsó nyugdíjkorhatára 55 év, ha addig elérték a 35 év szolgálati időt. A tűzoltók legalább 25 évi munkaviszony esetén 50 éves korukban nyugdíjba vonulhatnak, a teljes állami nyugdíjellátáshoz azonban 30 évi munkaviszony szükséges. Oroszország A dolgozók jelentős része jogosult korengedményes nyugdíjra. Férfiaknak 60, nőknek 55 éves kortól, minimum 25, illetve 20 évi munkaviszony után jár teljes, de igen csekély nyugdíj. Előbb vonulhatnak nyugállományba teljes nyugdíjjal a veszélyes munkahelyeken dolgozók - vagyis az ipari, bányászati munkások jelentős része bizonyos pedagógiai, egészség- ügyi, színházi és cirkuszi dolgozók, légi utaskísérők és a fúvós zenészek. A fegyveres testületeknek, továbbá a tűzoltóságnak, határőrségnek és hasonló szervezeteknek saját nyugdíjszabályozásuk van, ezek legtöbbjében szerepel a korengedmény, továbbá az átlagosnál némileg magasabb nyugdíj. Lengyelország Évek óta napirenden van a rendvédelmi szervek dolgozóit érintő nyugdíjrendszer reformja. A jelenlegi rendszerben az érintetteknek 15 évi szolgálati idő után van lehetőségük korengedményes nyugdíjba vonulásra. A kormány reformtervei értelmében legkevesebb 20 évre emelnék a minimális szolgálati időt, a rendvédelmi dolgozók leghamarabb 55. életévük betöltése után mehetnének nyugdíjba, s ez vonatkozna mindkét nem képviselői számára. Jelenleg férfiak esetében 65, nőknél 60 év a nyugdíj- korhatár. Donald Tusk, miniszterelnök nemrég kijelentette: a rendőrök és katonák jelenlegi kiváltságai túlzottak és nem mindig jogosak, de megígérte, hogy a reform nem fogja érinteni a már nyugdíjban lévőket. Csehország Korkedvezményes szolgálati nyugdíjat a fegyveres erők dolgozói - egyebek között hivatásos katonák, rendőrök, titkos- szolgálati alkalmazottak, börtönőrök, vámosok és tűzoltók - kaphatnak. Az illetők szolgálati idejük befejeztével végkielégítést, majd nyugdíjat kapnak. Ezek nagysága alapvetően a szolgálatban eltöltött évektől és az átlagos bér nagyságától függ. Az egyes szakmákban a korkedvezményes nyugdíj külön szabályozás alá esik, és nem egyforma. A végkielégítés nagysága egységes: 10 évi munkaviszony után egy havi fizetés, 10-15 év között kéthavi, 15-20 év között háromhavi és 20 éve felett pedig négyhavi fizetés jár. Míg korábban legkevesebb 20 évig kellett a fegyveres erőknél szolgálni, hogy az illető jogosult legyen szolgálati nyugdíjra, a legutóbbi szabályozás szerint ez az idő 15 évre csökkent. Szlovákia A korkedvezményes szolgálati nyugdíjak terén hasonló a helyzet mint Csehországban, a szabályozás legfontosabb elemeit mindkét állam ugyanis az egykori közös csehszlovák ’állam szabályozásából vette át. Eltérés, hogy Szlovákiában a fegyveres erők tagjai már öt év szolgálat után kapnak egyhavi végkielégítést, míg Csehországban ez a határ 10 év. Minden további leszolgált évvel a havi átlagbér felével emelkedik a végkielégítés. A 15 évi munka után korkedvezményes szolgálati nyugdíjba vonuló szlovák katonák és rendőrök nyugdíjként havi átlagbérük 30 százalékát kapják. Ez az összeg a 15-20 év közti szolgálatért évi egy, 20-25 év közti időszakért évi két, több mint 25 évi szolgálat után pedig évi három százalékkal emelkedik. A mai szlovák kormány szigorításokat tervez. Ezekből kitűnik, hogy a jövőben legkorábban 55 éves korban és 20 évnyi szolgálat után mehetnének a katonák és a rendőrök szolgálati nyugdíjba. Mindkét országban a kedvezmények célja, hogy vonzóvá tegyék e nehéz foglalkozásokat. A kedvezmények skálája a nyugdíjaknál sokkal szélesebb. Komoly összegeket jelentenek a rokkantnyugdíjak, elhalálozás esetén a családtagok nagyobb összegeket kapnak. Ukrajna Jelentős mértékben csökkennek a szolgálati nyugdíjkedvezmények, ha a parlament jelentősebb módosítások nélkül fogadja el az egyre fenntarthatatla- nabb jelenlegi nyugdíjrendszert gyökeresen átalakító törvénytervezetet. Különösen érzékenyen érinti az év elején beharangozott ukrán nyugdíjreform a rendőröket, akik 20 év szolgálati idő után mehettek nyugdíjba, miközben a munkaviszonyban minden egyes szolgálati évet másfélként számítottak be. Ennek folytán a rendvédelmi szervek dolgozói sok esetben 35-37 éves korukban nyugállományba vonulhattak. Az új törvény tervezete azonban a szolgálati idő számításánál alkalmazott másfeles szorzót csak a járőrszolgálatot teljesítő rendőrök és a bevetési egységek tagjai esetében hagyná meg. A jogszabálytervezet a katonák körében okozta a legnagyobb felzúdulást, mivel esetükben az új törvény a nyugdíjazáshoz szükséges eddigi 20 szolgálati évet 25-re emelné azzal a kikötéssel, hogy csak 60 éves kortól folyósítanák a leszerelők járandóságát, miközben 55 évben szabnák meg a katonák és alacsonyabb rangú tisztek szolgálati korhatárát Ukrajnában jelenleg 14 millió dolgozóra 13,8 millió nyugdíjas jut, akik közül közel hárommillió a kedvezményezett. Ausztria A rendőrök és a hivatásos katonák törvényes nyugdíjkorhatára 65 év. A tényleges nyugdíjba vonulási kor, akárcsak a lakosság többi részében, alacsonyabb ennél. Egy tavalyi minisztériumi kimutatás szerint átlagosan 57,5 év a rendőröknél és 60 év a katonáknál. Ez megközelítőleg megfelel a többi köz- alkalmazott - tanárok, közigazgatásban dolgozók - átlagának (60,5 év), és nem tér el lényegesen a. magánszférában foglalkoztatott^ tényleges nyugdíjba vonulási életkorától (58 év). A kimutatás szerint a rendvédelmi dolgozók körében magas, 36 százalék azoknak az aránya, akik munkavégzés folytatására való alkalmatlanság, illetve munkaképtelenség miatt kérik előre hozott nyugdíjazásukat. 2005-ben még ennél is magasabb, 69 százalék volt ez az arány, az átlagos tényleges nyugdíjkorhatár pedig 55 év volt. A legnagyobb rendőrszakszervezet vezetőjének egy közelmúltbeli nyilatkozata ugyanakkor arra utal, hogy kollégáinak egy jelentős része 57,5 évnél jóval előbb fejezi be a szolgálatot. Románia A rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerveknél dolgozók számára több kedvezményt biztosít a nyugdíjtörvény. Tavaly fogadta el a román parlament az új nyugdíjtörvényt, amely a kiemelt öregségi járandóságokat beépítette a köznyugdíjrendszerbe. Azelőtt külön jogszabály rendelkezett a rendvédelmi szervek dolgozóinak és az egyéb, kiemelt juttatásra jogosult állami alkalmazottaknak a nyugdíjazásáról. A változtatás ellenére az új jogszabály is kiemelten kezeli a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek kötelékében dolgozókat. így például a katonák, rendőrök, csendőrök és titkosszolgálati tisztek nyugdíjkorhatára a férfiak és a nők esetében egyaránt 60 év, míg a általános nyugdíjkorhatárt 65 évben állapítja meg férfiaknál, és 63 évben nőknél. Az érintettek számára ezenkívül egytől 13 évig terjedő nyugdíjazási korkedvezményt állapít meg a jogszabály annak függvényében, hogy hány évet szolgáltak e kiemelt státusú munkában. f i
