Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-01 / 126. szám

2011. JÚNIUS 1„ SZERDA 5 ORSZÁG-VILÁG Fellendülhet a tejágazat Kitűnő vízminőség Háromezer új munkahely Budapest. A Munkaerőpiaci Alapból rendelkezésre álló 5 milliárd forintból 372 kis- és középvállalkozás nyert el vis­sza nem térítendő támogatást 3095 új munkahely kialakítá­sához - közölte a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel. A minisz­térium februárban hirdetett pályázatot a mikro-, kis- és középvállalkozások számára munkahelyteremtő beruhá­zások támogatására. A támo­gatás egyúttal 5.881 munka­hely megőrzését is segíti, mert a pályázók vállalták, hogy a meglevő létszámukat is megtartják további két évig. A vissza nem térítendő támo­gatás elsősorban új gépek, be­rendezések, műszaki eszkö­zök beszerzését, továbbá új lé­tesítmények építését segíti. Az előző évekhez képest idén több mint négyszer annyi vál­lalkozás nyújtott be pályáza­tot. A támogatási igény több mint kétszeresen haladta meg a rendelkezésre álló keretösz- szeget. Körültekintő tervezés­sel, átgondolt pályázati kiírás­sal el lehet érni, hogy a forrá­sok valóban oda jussanak, ahol szükség van rá. Budapest. Növelni kell a magyar tejágazat versenyképességét, aminek alapvető feltétele az ágazati szereplők nagyobb ösz- szefogása és a hozzáadott érték növelése a termelési folyamat során - jelentette ki Jakab Ist­ván, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gaz­daszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke kedden egy szakmai fórumon. A Tej Ter­méktanács által szervezett, a 36. Tej Világnap alkalmából tar­tott fórumon a magyar tejága­zat helyzetét értékelték a meg­hívott szakértők és szakembe­rek. Istvánfalvi Miklós, a ter­méktanács elnöke arról beszélt, hogy a szakmai szervezet által elkészített tízéves stratégiai program fontos célja, hogy a ha­zai tejfogyasztás mértéke ismét elérje az 1987-es 200 literes szintet fejenként és évente. Ez most 150 liter körül mozog. Emellett szeretnék, ha a belföl­di értékesítésben 80 százalék lenne a magyar és csak 20 szá­zalékban az importtermékek aránya, míg most van olyan ter­mékcsoport, amelyben az utób­bi arány meghaladja a 40 szá­zalékot is. Ennek érdekében a tejelő tehenek számát a 2003- as szintre szeretnék növelni, azaz 365 ezerre a jelenlegi alig 200 ezerről. Zágráb. A strandok több mint 98 százalékánál kitűnő az Adriai­tenger vízminősége - közölte honlapján a horvát környezetvé­delmi minisztérium. A tárca az idei első - május 16. és 20. kö­zött elvégzett - mérési eredmé­nyeit összesítve közölte, hogy a partokon található 523 kijelölt strand közül 515 kiváló minősí­tést ért el. Ezen kívül öt jó és há­rom megfelelő besorolású für­dőhelyet találtak, olyan strand nem volt, ahol ne lett volna elfo­gadható a vízminőség. Idén szeptember végéig 15 napon­ként összesen 914 mérési pon­ton vesznek mintát a hét tenger­parti megye strandjain. A minő­sítéseket a tárca a Földközi-ten­ger térségében egységes euró­pai előírások szerint végzi el, el­juttatja az Európai Környezetvé­delmi Ügynökségnek, és folya­matosan közzéteszi a honlapján is. A világ számos pontján a für­dőhelyek minőségét értékelő dán nonprofit alapítvány, a Foundation of Environmental Education által kiosztott kék zászló minősítést az idén össze­sen 136 hely érdemelte ki Hor­vátországban. A weblapon meg­található, a tisztaságot és a szol­gáltatások körét is értékelő lista szerint 116 horvát strandon és 20 kikötőben helyezhetik ki az idén a kék lobogót. A vikingek távozásáról Oslo. Egy, a 12. században Grönlandra betört hideghul- lám okozhatta, hogy a viking telepesek eltűntek a szigetről- közölték a napokban ameri­kai és brit kutatók. A jelen­téshez úgy rekonstruálták a korabeli hőmérsékletet 5600 évre visszamenően, hogy a Grönland nyugati részén ta­lálható tavak üledékének ösz- szetételét vizsgálták. Az ame­rikai Brown Egyetem kutatói­nak közleménye szerint nagyjából 1100-tól kezdődően nyolcvan éven keresztül 4 Celsius-fokot esett vissza az átlaghőmérséklet. Ez a kü­lönbség körülbelül akkora, mint a mai Edinburgh (Skó­cia) és Reykjavik (Izland) át­laghőmérséklete közti elté­rés. - Egy határozott lehűlési trend figyelhető meg közvetle­nül azt megelőzően, hogy az északiak eltűntek a területről- mondta William D'Andrea, kutatásvezető. A vikingek a 980-as években érkeztek meg Grönlandra a jelenlegihez ha­sonló meleg éghajlat idején. A mostani tanulmányban kimu­tatott átmeneti klímaváltozás újdonság volt a szakemberek számára. Összeállt az otthonvédelmi akcióterv Az árfolyamgát révén átlagosan havi 15 ezer forinttal csökkenhetnek a lakáshitelek törlesztőrészletei RÉG VÁRT PILLANAT. Matolcsy György, Orbán Viktor és Patai Mihály a tegnap délutáni bejelentésen Február óta tartó kemény megbeszélések után a kor­mány és a bankszövetség kép­viselői bejelentették, hogy mi­lyen elemből álló akciótervvel szeretnék megoldani a lakás­hiteleiket nem fizetők problé­máit. A kormánynak és a ban­koknak egy hónapnyi idejük maradt, hogy kidolgozzák a részleteket és felkészüljenek a végrehajtásra, ugyanis július­tól feloldják a kilakoltatási moratóriumot. Giczi József A várakozásoknak megfelelő adósmentő csomagot jelentettek be tegnap a kormány és a Ma­gyar Bankszövetség képviselői. Az otthonvédő akciótervnek ne­vezett program részét képezi a devizahitelek törlesztőrészletei­nek fix árfolyamon történő forint­ra váltása, a nem fizető adósok ingatlanjainak fokozatos elárve­rezése, a nemzeti eszközkezelő társaság felállítása és a kisebb la­kásba költözők hiteleinek támo­gatása. A kormány és a bankszövetség azonban nem állapodott meg a bankok különadójának csökken­téséről, a hitelezés ösztönzéséről és a hitelintézeteknek az ingat­lanjuknál nagyobb értékkel tarto­zók terheinek csökkentéséről. Az egyezség látszólag újraindítja az euróalapú lakáshitelezést, ám azt csak nagyon magas jövedelműek vehetnék igénybe. A csomag első eleme szerint az adósok kérelmezhetik, hogy svájcifrank-alapú hiteleik tör­lesztőrészleteit 2014. december 31-ig 180 forintos árfolyamon váltsák át forintra. Ugyanilyen árfolyamgát eurónál 250, száz ja­pán jennél 200 forint lesz. A kü~ lönbözetet 2015 után kell megfi­zetni a banknak, amely a buda­pesti irányadó kamatláb (Bubor) mindenkori értékét számolja fel a kölcsön kamataként A hitelre az állam 1,5 százalékos díjért ga­ranciát vállal a bankoknak. Ez a frankalapú hiteleknél a törleszté­sek mintegy 17-18 százalékos, át­lagosan havi 15 ezer forintos csökkenését jelenti. Ugyanakkor egy átlagos nagyságú frankalapú hitelnél ez számításaink szerint 2015. január 1-jén mintegy 830 ezer forinttal növeli meg a hitel- felvevő adósságát. A megállapodás szerint a kor­mány július 1-jén feloldja a kila­koltatási moratóriumot, a bankok viszont vállalták, hogy csak foko­zatosan árverezik el a nem fizető adósok ingatlanait. így 2015 ja­nuárjáig a nem fizető lakáshite­lek felétől szabadulhatnak meg a bankok. Az viszont nem derült ki a bejelentésekből, hogy mi lesz a többi érintett hitellel, és müyen alapon sorolják be a negyedévek­be a hiteleket a bankok. A csomag része egy nemzeti eszközkezelő társaság felállítása, amely egyrészt megvásárolná és régi tulajdonosaiknak bérbe adnáaz érintett lakások egy ré­szét, valamint bérlakásépítésbe kezdene az ingatlanjaikat eladni kényszerülők számára. A társa­ság működéséről csak annyit tudhattunk meg, hogy 2012-től negyedévente legfeljebb néhány ezer ingatlant vásárolhat meg az adósoktól. A társaság tervezett tőkéjéről, a finanszírozás és a megvásárlandó lakások kiválasz­tási módjáról nem beszéltek a sajtótájékoztató résztvevői. Az akcióterv elvben visszaál­lítja az euróalapú lakáshitelezés lehetőségét. Ezzel azonban csak nagyon kevesen élhetnek majd. A megállapodás értelmében ugyanis csak azoknak a hitelké­relmeit fogadják el a bankok, akik devizában kapják a jövedel­müket, és legalább a minimálbér 15-szörösét keresik, ez jelenleg havi bruttó 1,270 millió forint. A csomag ötödik eleme szerint azok az adósok, akik hitelüket nem tudják fizetni és készek ki­sebb értékű ingatlanba költözni, legfeljebb öt évig évi 3,5 százalé­kos kamattámogatást kaphatnak az államtól. Kérdéses: az állam és a bankok hogyan ellenőrzik majd, hogy az adós önként vagy kényszerből költözik kisebb la­kásba, valamint az is, hogy a köl­tözők közül mindenkinek jár-e ez a támogatás. A közös sajtótájékoztatón Matolcsy György nemzetgazda­sági miniszter közölte, hogy a kormány tovább folytatja a tár­gyalásokat a bankszövetséggel, és néhány hónapon belül meg­egyezhetnek például a hitelezés ösztönzéséről vagy az ingatlanja­ik értékénél nagyobb adósságot viselők hiteleinek kezeléséről. A miniszter szerint azonban a banki különadók jövőjéről csak jóval később születhet döntés. Orbán Viktor miniszterelnök az utóbbi kapcsán hangsúlyozta, hogy a bankokat terhelő külön­adók az államadósság elleni harc szerves részét képezik. A kor­mányfő kijelentéséből követke­zik, hogy a kormány csak komoly feltételekkel vagy egyáltalán ESZKÖZKEZELŐK: SZÁMOS PÉLDA KÜLFÖLDÖN IS Az 1998-as válság hatá­sára Indonéziában, Koreá­ban, Malajziában, Thaifói­don, Tajvanon, Japánban, Kínában és a Fülöp-szigete- ken alakítottak ki eszközke­zelő társaságokat. Azokat állami forrásból, külön törvény alapján hozták létre, és működésüket több szerv is ellenőrizte. Finanszírozásuk vagy ál­lami forrásból, vagy kötvény- kibocsátásból és hitelfelvétel­ből történt. Malajzia eszközkezelő társaságát 80 százalékban piaci kötvénykibocsátáso­kon keresztül finanszírozta, Koreában ez az arány 99, Thaiföldön pedig 95 száza­lék volt. A piaci alapokon nyugvó mű­ködéssel elkerülhető, hogy az állam komoly pénzügyi veszteséget szenvedjen el. A 2008-ban kezdődött globális gazdasági válság idején Törökország, Írország és Nigéria is eszközkezelő felállításába kezdett, ezek csak a közeljövőben kezdik meg a tevékenységüket. Kronológia • 2010. június: A kormány köz­zéteszi 29 pontos akcióter­vét, amelynek része a Nem­zeti Eszközkezelő Társaság létrehozása. • 2011. február: Megkezdőd­nek az egyeztetések a Ma­gyar Bankszövetség és a kor­mány között az intézkedés- csomagról. • 2011. március 4.: Gyuris Dániel, az OTP Bank vezér­igazgató-helyettese bejelenti, hogy napokon belül kör­vonalazódhat a helyzet meg­oldása. • 2011. május 14.: A Magyar Hírlap közzéteszi a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás tervezetét. • 2011. május 18.: A Reuters közzéteszi Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelét, amely változásokat tartalmaz az utolsó ismert vál­tozathoz képest. • 2011. május 20.: Müller Já­nos, a Magyar Bankszövet­ség vezető tanácsadója beje­lenti, közel a megállapodás, melyet várhatóan május 24- én hoznak nyilvánosságra. • 2011. május 24.: Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvi­vője közli: május 26-án is­mertetik a részleteket. • 2011. május 30.: A kormány és a Magyar Bankszövetség képviselői bejelentik az ak­ciótervet. nem hajlandó ennek az elvonás­nak a csökkentésére. A miniszterelnök azt is beje­lentette, hogy az akcióterv meg­valósítása érdekében a kormány törvénytervezetet terjeszt az Or­szággyűlés elé. Azt azonban nem közölte, hogy mikor tárgyalja és fogadja el a jogszabályt. így az sem vilá­gos, hogy mikortól léphetnek ér­vénybe az adósmentő csomag elemei.

Next

/
Thumbnails
Contents