Nógrád Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-28 / 123. szám
2011. MÁJUS 28., SZOMBAT 3 ÉSZAK-, NYUGAT- ÉS DÉL-NÓGRÁD GYERMEKNAP Családi gyereknap NÓgrádsáp. Család- és gyermeknapot tartanak a nógrád- sápi sportpályán május 28-án, szombaton 10 órától. A szórakozni vágyókat arcfestés és kézműves foglalkozások, versenyek, sportolási lehetőségek, büfé és természetesen fellépők várják majd. Fél egytől a tánciskolások lépnek fel, fél kettőtől Zumba táncos-torna lesz, majd fél háromtól Zsuzsi és Orsi zenés gyermekműsora kezdődik. Az egész napos zeneszolgáltatás felelősei a nagy- családos apukák lesznek. Mesebeli mesterségek Balassagyarmat Május 29-én ío órától „Mesebeli mesterségek” elnevezéssel aszfaltrajzversennyel veszi kezdetét a gyermeknap a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. 11 órakor „Táncol a hold” címmel a Csalogató együttes ad koncertet a kamarateremben, majd kézműves foglalkozások, lábas játékok, fejtörő feladatok, fafaragó-, fazekas-, szövő bemutatók következnek. 15 órakor „A szegény ember gazdagsága” című népi játék veszi kezdetét a Batyu Színház előadásában. 16 órakor rendőrségi - és tűzoltó autó bemutató, KRESZ - és kerékpáros ügyességi verseny a Centrum Autósiskolával, illetve közösségi játékok a Szalézi Ifjúsági Mozgalom önkénteseivel szórakoztatják a kicsiket. 17 órakor rajzfilmslágereket énekelnek „Andi színjátszósai” Szécsényből. Egész nap vasútmodell kiállítás, könyvvásár, büfé, utazó Vidámpark kíséri a rendezvényt. Csak játékosan Tereske. Urbán Pál, a település polgármestere arról számolt be, hogy május 28-án, szombaton 10 és 16 óra között, gyermeknapi köszöntőt szerveznek az általános iskola kertjében. Az esemény díszvendége Nógrádi Tóth István, Budapesten élő előadóművész lesz, aki maga is Tereskéről származik. A művész, egy zongorát és értékes lemez- gyűjteményt ajánlott fel a helyi általános iskolának, ezzel tovább gazdagítva, a kulturális kincseket. A kicsiket sport és zenés programok, játékos vetélkedők, aszfalt-rajzverseny és ugrálóvár várja. Értük szól a lélekharang Székyné dr. Sztrémi Melinda szólt arról is, milyen lépések előzték meg a hazáért életüket áldozok neveit megörökítő első emlékművek felállítását (Folytatás az 1. oldalról.) Ahogy tette ezt a város önkormányzata 2000 áprilisában is, amikor döntött a Millenniumi Tabló című műalkotás felállításának támogatásáról. Hegedűs Gyula, fafaragó mester munkája tabló-szerűen örökíti meg a magyar történelem jeles eseményeit, korszakait és személyiségeit. Szimbolizálja a magyar történelem folytonosságát. Fölmutatja ezeréves múltunk minden jelentősebb sorsfordító történését, egy erős, egységes nemzettudat szükségességét is kifejezve - mondta a város vezetője. Hozzátette: - büszkék lehetünk arra, hogy Salgótarján ezen emlékmű elhelyezésével, egy évvel a törvény megszületése előtt, megünnepelte a feledésre ítélt, egykori „hősök emlékünnepét”. Székyné dr. Sztrémi Melinda szólt arról is, milyen lépések előzték meg a hazáért életüket áldozok neveit megörökítő első emlékművek felállítását. Mint mondta, a hősök napja, a hősök vasárnapja a hősi halott honvédekről való ünnepélyes megemlékezés hagyománya május utolsó vasárnapján az első világháború éveire nyúlik vissza. Báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy 1915-ben a frontról levelet intézett gróf Tisza Istvánhoz, amelyben javasolta a miniszterelnöknek, hogy „az országgyűlés már most hozzon egy törvényt, amellyel az állam minden községben egy szép kőemléket állít, amelyre elesett hőseit név szerint bevési...” Tisza beterjesztése alapján a képviselőház 1917- ben elfogadta a törvényjavaslatot. Ekkor azonban még a községek nem egy napon tartották a megemlékezéseket. 1924-ben újabb törvény született, amely a március 15-i és az augusztus 20- i nemzeti ünnepek mellé hősök emlékünnepe néven egy harmadikat vezetett be, május utolsó vasárnapját jelölve meg annak időpontjául.- Az ide vonatkozó, következő lényeges esemény 1942-ben volt: a honvédelmi és a belügyminiszter a hazáért életüket áldozó hősök megünneplését kiterjesztette az 1938 után elesettekre is. 1945-ben a szovjet vezetésű szövetséges ellenőrző bizottság követelte a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg az emléknapot. Ennek oka az volt, hogy az elesett katonák csaknem mindegyike a szovjet csapatok ellen harcolt a második világháborúban. Azért, hogy az emberek elfelejtsék a hősök emléknapját, 1946-tól május utolsó vasárnapján a gyermeknapot kezdték tartani. Ezt ugyancsak törvényben rögzítették. A szocialista Magyarországon tehát nem emlékeztek a hősökre. A rendszerváltás idején, 1989-ben rendeztek először ismét megemlékezést Szekszárdon. A világháborús emlékművek állítása 1990-től kezdődött újra, hivatalos állami ünnepen pedig először 1992-ben emlékeztek meg a hősi halottakról, ugyancsak május utolsó vasárnapján. Székyné dr. Sztrémi Melinda azzal folytatta beszédét: az első Orbán-kormány alatt 2001-ben született meg az újabb törvény a magyar hősök emlékünnepéről. Ennek indoklása így fogalmaz: „A Magyar Köztársaság az elmúlt ezer év méltó örököse akkor lehet, ha nem hagyja feledni azokat, akik a maguk életénél is fontosabbnak tartották a hont. A törvény ezért a haza szabadságáért és függetlenségéért, a magyar nemzet fennmaradásáért fegyverrel küzdött katonák és szabadságharcosok, a magyar hazát önfeláldozóan szolgáló, vagy más módon életüket kockáztató, illetőleg vértanúságot vállaló hazafiak emlékét megörökíti. A rendelkezés ezen ünnepnapot kívánja a hősök emléknapjává tenni. A polgármester idézte továbbá Móricz Zsigmond írását, miszerint „a magyarság a történelem folyamán öt krisztusi sebet kapott. Ez valóságos öt halálos szúrás, mindenik elég arra, hogy egy faj elvérezzen bele, hacsak az életereje nem olyan roppant szívós, hogy kiheverje.” - Muhi, Mohács, Kismajtény, Világos, Trianon után hatodiknak tegyük hozzá 1956 tragédiáját - mondta a polgármester, majd arra hívta fel a figyelmet: - A hősi elődök áldozata csak akkor nyerhet értelmet, ha tetteiket nem nyeli el a felejtés homálya, és ezáltal elfoglalhatják az őket megillető helyüket a nemzet panteonjában. Végül Garay János szép versének néhány sorával fejezte be gondolatait: „Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, Csak elfajult kor hős elődöket, A lelkes eljár ősei sírlakához, S gyújt régi fénynél új szövétneket.” Az ünneplés záró perceiben a résztvevők koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. Nyugdíjkatasztrófa A Fidesz-KDNP pártszövetség totális támadást indít a korengedményes nyugdíjasok ellen - mondta el Dóra Ottó, az MSZP salgótarjáni elnöke a napokban tartott sajtótájékoztatón, amely a Fidesz nyugdíjas-politikájáról, a korengedményes nyugdíjakkal kapcsolatos javaslatról szólt. Salgótarján. Mint ismeretes, a korengedményes nyugdíjakról szóló javaslat módot ad arra, hogy a törvényhozó a jelenleg már fennálló nyugellátásokat is ezen alkotmányi elveknek megfelelően rendezze át oly' módon, hogy a jelenleg nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíj- korhatárt még be nem töltött személyek a társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek. Dóra Ottó szerint ez totális támadás a korengedményes nyugdíjasok, az előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy más ilyen ellátásban részesülők ellen, akiktől akár teljes összegben megvonhatják az eddig nekik járó juttatásokat. Boldvai László, országgyűlési képviselő hozzátette: az intézkedés legfőbb célpontjai a nyugdíjas rendőrök, katonák, határőrök, tűzoltók, bányászok, buszsofőrök és a megrokkant munkások, akik évtizedeken keresztül tisztességesen dolgoztak és fizették az adót és járulékot. Dóra Ottó szerint ez az intézkedéssor a Nógrád megyei - amúgy is hátrányos helyzetű - térséget duplán sújtja, mivel a rokkantnyugdíjasok aránya ott az országos átlaghoz képest jóval magasabb. Ennek alapvető oka az, hogy ebbe menekültek az emberek, mikor a '90-es évek elején összedőlt az ipar. A második ok pedig az, hogy a térségnek nincs munkaerőpiaca, tehát nem lehet visszavezetni rá az embereket. Az így keletkező „szociális dráma” kezelése sincs kidolgozva. Az MSZP tiltakozik az újabb korlátozások ellen, amelyekről az érintettekkel nem történt egyeztetés és követelik hogy a kormány Fogadónapok Salgótarján. A városháza tisztségviselői a következők szerint tartanak fogadónapot májusban: 30-án 8-tól 12 óráig dr. Gaál Zoltán jegyző, 31-én 8-től 12 óráig Fenyvesi Gábor alpolgármester fogadja a lakosokat. Lomtalanítás Őrhalom. A község önkormányzata lomtalanítást szervez, amelynek időpontja május 28-a, szombat. Az elszállítandó hulladékot a lakóingatlanok elé kell majd kihelyezni, nem pedig a kukába. A lomtalanítás nem befolyásolja a következő hétfői szemétszállítást. Kihelyezni bútorok hulladékait, egyéb fából készült használati tárgyakat, szőnyegeket, textileket, ruhaneműket, műanyag padlókat lehet, de elkülönítve a többi hulladéktól még a különböző gumiabroncsokat is elszállítják. Amennyiben a szállítmányban vegyes települési, elektronikai, háztartási hulladék és egyéb a nem a szállítható listában szereplő anyag megtalálható, a szállítmányt az ártalmatlanító elutasítja. Tanévzáró tárlat Salgótarján. A Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény képző- és iparművész tanszak növendékeinek tanévzáró kiállítása nyűik meg a József Attila Művelődési és Konferencia-központ üvegcsarnokában május 30-án, hétfőn 17 órakor. A látnivalókat - amelyek június 13-ig várják az érdeklődőket - Romhányi Olga, művésztanár ajánlja a jelenlévők figyelmébe. Az ünnepségen közreműködik az Ifjú Nógrád Táncegyüttes, felkészítő tanáraik Szolnoki Borbála és Paluch Norbert. Könyv, kávé, kockacukor... Balassagyarmat. Győri László költő lesz a vendég a Kincsestár könyvesbolt Könyv, kávé, kockacukor című irodalmi sorozatának május 31-i, 17 órakor kezdődő rendezvényén. Beszélgetőtársa Mizser Attila költő, szerkesztő. Az esemény a Szépírók Társasága A Könyv utóélete című programjának része. azonnal hívja össze az Idősügyi Tanácsot és mutassa be a tervezett intézkedés várható hatásait. Boldvai László úgy gondolja, hogy a Fidesz képviselői ismét agresszív támadást intéztek a jog- biztonság ellen: jogállamban még gazdaságpolitikai okokból sem lehet a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sérteni, főként úgy nem, hogy arról előzetesen semmiféle egyeztetés nem történik. A jogbiztonság elvének egyik részeleme a bizalomvédelem, amelynek az állam működését át kellene hatnia. E helyett visszamenőleges hatályú jogalkotással, büntetőadóval, munkanélküliséggel, a megszerzett tulajdon elleni támadással találja szemben magát a társadalom. I
