Nógrád Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 75-99. szám)

2011-04-19 / 90. szám

2011. ÁPRILIS 19., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Püski és Kocsis lesz a vendég Salgótarján. Püski István, a Püski Kiadó vezetője, valamint Kocsis István író-történész lesz a vendég a Salgótarjáni Erdély- Kör és a Magyarok Világszövet­sége soron következő közös rendezvényén. Az előbbi sze­mélyiség a kiadónak a magyar­ság szolgálatában végzett tevé­kenységéről tart előadást, az utóbbi pedig a Szent Korona misztériuma és tana időszerű kérdéseiről - így az alkotmá­nyozásról - értekezik. Az ösz- szejövetelt április 19-én, ked­den 15.45 órakor tartják a Ba­lassi Bálint megyei könyvtár­ban. Bibliaklub, fotóklub Salgótarján. „Bevezetés Péter második leveléhez” címmel tar­tanak előadást a Bibliaklub so­ron következő összejövetelén, április 21-én, csütörtökön 17 órától a József Attila Művelődé­si és Konferencia-központban. Ugyanezen a napon és helyszí­nen 17.30 órától a Nógrád Me­gyei Fotóklub Egyesület tagjai is megrendezik heti összejöve­telüket: dr. Fancsik János tart vetítést és előadást „A város, ahol élünk” címmel. Színjátszásban jeleskedtek Szécsényfelfalu. A napokban megrendezett balassagyarmati színjátszó találkozón képvisel­tette magát a helyi általános is­kola első, második, harmadik és negyedik osztályos tanulók­ból álló színjátszó csoportja is. Mint azt Bárányné Bamnyi Ág­nes tanítótól megtudtuk, a ki­lenc tanuló bronzéremmel tért haza. Felkészítő tanáruk Homo­ki Marianna volt. Színpadon Zorán Salgótarján. A Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas előadóművész, énekes, gitáros és zeneszerző, Zorán ad koncertet a megye- székhelyen, a József Attila Mű­velődési és Konferencia-köz­pontban április 21-én, csütörtö­kön 19 órától. Szerkesztőségünk számítógépeit az smart security védi. Az akarat és az innováció diadala Kíváncsiak voltunk, hogy a Palócföldön 2011 - Magyar-Szlovák Kiállítás és Vásáron megjelent cégek, miként ítélték meg a vásár hangulatát, vala­mint milyen szakmai elvárásokat és követelményeket fogalmaztak meg önmagukkal szemben, amelyet az érdeklődők és vásárlók szolgálatába tudnak állítani. Elsőként Nádasdi Gyula, a Nádasdi Elektro Kft. ügyvezető igazgatója számolt be tapasztalatairól. „Nagyon jó kezdeménye­zésnek tartom a kiállítást. Itt lehetőséget kaphatnak a kis- és középvállalkozások ar­ra, hogy bemutathassák az innováció útján elért évről-évre elért fejlesztéseiket, meg­újuló szolgáltatásaikat és ennek jegyében jelentünk meg mi is ezen a kiállításon. A cé­günk több mint két évtizede jelen van a va­gyonvédelem területén. Cégfilozófiánk, hogy mindent a vevő érdekében, ennek kö­szönhetően több száz meglévő ügyfelünk­nek nyújtunk teljes körű vagyonvédelmi szolgáltatást a következő területeken: teljes körű tervezés, kivitelezés és karbantartás. Továbbá kiemelném a távfelügyeleti szol­gáltatást, amire az elmúlt években rendkí­vül nagy gondot fordítottunk. Ennek kö­szönhetően azonnali kültéri videó- elemzést készíthetünk, így riasztás esetén gyorsabban tudunk intézkedni, rövid időn belüli vonulással a helyszínen megjelenni. Ezenkívül, kifejezetten lakossági célú fej­lesztéseket is eszközöltünk. A vásáron rend­kívüli kedvezménnyel jelentük meg, ami a lakosság számára abszolút elérhetővé teszi szolgáltatásainkat. A kiállítás érdeklődői megtekinthetik a kamerarendszereinket és azokat a minőségi szolgáltatásokat, amiket a Nádasdi Elektro Kft. tud biztosítani. Mind­ezt kiváló színvonalon és megfizethető, - a piaci árakhoz képest - közepes árfekvés­sel. A lakossági szolgáltatásunkkal kapcso­latban kiemelném, hogy a rendszer telepí­tése teljesen ingyenes, mindössze a beépí­tett technikáért kell fizetni és a távfelügye­let esetében, mindössze 2 év hűségnyilatko­zatot kell az igénylőnek aláírni, amiért cserébe teljes körű szolgáltatást tudunk biz­tosítani, a tervezéstől a felügyeletig, hozzá­járulva a lakosság nagy fokú biztonságérzet­éhez. Az idősek védelmére nagy hangsúlyt fektetünk, amit a jól működő segélyhívó rendszerünk hivatott biztosítani. Bármi­lyen probléma esetén azonnali vonuló szol­gálatunk rövid időn belül, helyszíni intéz­kedést tud lehetővé tenni. A cégünk folya­matosan ügyel az innovációra, amihez pá­lyázati forrásokat is igénybe veszünk. A mottónk: minőség a biztonságtechnikában, elérhető áron.” A nagy forgatagban, esküvői és menyasz- szonyi ruhák sokasága hívta fel magára fi­gyelmünket. Varga Ottóné kézműves, női szabó mester számolt be nekünk tapaszta­latairól. „Fontosnak tartom ezt a vásárt, hi­szen rajtam kívül sokan gondolták úgy, hogy érdemes megmutatni termékeiket, kézmű­ves portékáikat a látogatóknak. Keresztény gondolkodású ember lévén nagyon sajná­lom, hogy az esküvők száma drasztikusan csökken. Pedig minden leány álma az, hogy egyszer gyönyörű menyasszonyi ruhában vezessék az oltár elé. Ez az év a családok éve, így fontosnak tartottam, hogy minőségi ru­háinkkal felhívjuk az emberek figyelmét er­re a fontos eseményre, hiszen ki ne álmod­na esküvőről és ez az élményegyszerűen ki­hagyhatatlan és megismételhetetlen az em­ber életében. Ruháinkkal örömet szeretnénk szerezni az embereknek.” Tovább sétálva igényes bőrdíszekre le­szünk figyelmesek. Zajácz Tamás iparmű­vész a következő élményekről számol be: „A mai rohanó világban egy iparművésznek nagy hangsúlyt kell fektetni a megjelenésre. A precizitás és az igényesség garancia lehet a vásárlókkal való jó viszony kialakításában. Jó ötletnek tartom, hogy ezen a vásáron - köztük a cégünk is - felhívhatja az érdeklő­dők figyelmét a munka értékére. A mi szak­mánkban a kapcsolattartás létfontosságú, erre a Zajácz Design kiemelt hangsúlyt fek­tet. Cégünk folyamatosan törekszik a bőr- és faliképek, domborművek, egyedi plasztikák professzionális kidolgozására, s mindezt - a válság ellenére - elérhető árakon.” Báli Dániel Szakmai megbeszélés a Nádasdi Elektro Kft. standjánál Kulcs a gazdaságfejlesztéshez Salgótarján. Az innovációról tartottak konfe­renciát a napokban a Nógrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara, az MKIK Magyar-Szlovák Tagozata és a Besztercebá­nyai Kereskedelmi és Iparkamara Losonci Irodája által szervezett PALÓCFÖLDÖN 2011 elnevezésű Magyar-Szlovák Kiállítás és Vásáron. A legjobb kiállító címét a Samotka szlovák cég kapta. Az „Innováció: kulcs a gazdaságfejlesztés­hez a határ két oldalán” című konferencián Bagyin Pál, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke köszöntötte a részt­vevőket. Beszédében elmondta, hogy azért tűzték napirendre az innováció kérdését, mert úgy gondolják, hogy a fejlődés záloga a profit növelésében rejlik. Az EU-ba való belépésünkkel és a határok megnyitásával azonnal megjelentek a konkurens termé­kek, melyek árban és színvonalban magasan felülmúlták a hazai termékeket. A kamara elnöksége közösen a projekt résztvevőivel úgy gondolta, hogy akkor tudnak a legtöb­bet segíteni a tagoknak, ha felhívják a fi­gyelmüket arra, hogy hogyan lehet a kihívá­soknak megfelelni: innovációval. Dr. Reith János, a Direct-Line Kft. ügyve­zetője előadásának elején bemutatta az inno­váció hazai helyzetét. Ebből kiderült, hogy Magyarország leszakadóban van és nem csak az innováció terén: tartalékaink elfogy­tak, olcsó és jó munkaerőnk pedig eltűnt. A tudomány és minden más értékteremtő munka leértékelődött, az ország oktatási színvonala pedig sajnos sereghajtó lett Eu­rópában. Véleménye szerint komoly szemlé­letváltásra van szükség, ebből a helyzetből az innováció segítségével tudunk kilábalni. Mindezeket a gondolatokat a saját cégére ki­vetítve igazolta az előadás további részében. A következő előadást Ing. Marina Spirová, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara Besz­tercebányai Irodája igazgatója tartotta, mely­ben az innováció szlovákiai helyzetéről adott jelentést Az országuk a legfrissebb felméré­sek szerint hátulról az ötödik helyet foglalja el, de számukra ez is siker, mert az utolsó csoportból az utolsó előttibe léptek fól. Szlo­vákia a megfontolt innovátorok csoportjába tartozik, bár majdnem mindenben az euró­pai átlag alatt van, kivéve az emberi erőfor­rások területét. Végezetül pedig egy hazai kisvállalkozás mutatkozott be, a családi vállalkozásként működő Puru Fisch Kft. Az előadásból töb­bek közt az is kiderült, hogy egy kisvállal­kozás is lehet innovatív. Szabadon a tilosban Közlekedünk. Ki így, ki úgy. Van, aki mániákusan próbál be­tartani minden szabályt és van, akit nem érdekelnek a szabályok Nekem eszembe nem jutna át­menni a piroson, de vannak, aki­ket nem zavar a tilos jelzés. Ők azok, akika legnagyobb forgalom közepette is átszaladnak a túlol­dalra, nem zavarja őket sem a du­da, sem a balesetveszély. Az sem, hogy egy vétlen autóst tehetnek örökre lelki nyomorékká, ha vélet­lenül elgázolja őket Persze ami­kor ők ülnek autóba és előttük szalad át valaki szidják is rende­sen az illető felmenőit A minap autóval közleked­tünk Piros lett a lámpa, megáll­tunk. Legalább öt másodperce álltunk a pirosnál, amikor szé­pen, lassan elhajtott mellettünk egy autó. Őt nem érdekelte, hogy tilos jelzés van, magabiztosan át­hajtott rajta - ő, az ismert közsze­replő csemetéje. Valószínűleg úgy gondolta, hogy neki szabad. Ha a rendőrök elkapják, majd leg­feljebb „édesapa elintézi”... Ne­hogy már ő, aki egy sokmilliós autóban ül álljon a tilos lámpá­nál..! Ő nemegy a sokközül, ha­nem „VALAKINEK” a gyermeke. Nem változott sokat a világ és még mindig vannak olyan tizen­évesek, akik azt hiszik, hogy ne­kik mindent szabad. Azért, mert a szüleik olyan helyen dolgoznak és olyan pozícióban vannak, hogy „bármit elintéznek”. Éppen ezért számomra már nem meglepő, ha valakitől azt hallom, hogy „en­nek” vagy „annak” a közszereplő nek a gyermeke „ezt” árul vagy „azt” terjeszt Esetleg„őaz” aki ti­zenhárom-tizenöt évesként alko­holt visz a buliba és utána része­gen fetreng. Sok szülő azzal véde­kezik, hogy ők „elfoglalt emberek” és így kevesebb idejük jut a gyer­mekre. Azt hiszik, hogy az a kár­pótlás, ha soktízezres zsebpénzt adnak vagy százezres telefont, esetleg sokmilliós autót vesznek a csemetéjüknek. Közben pedig ha úgy adódik, akkor kihúzzák a bajból. Másoknak ettől még sze­met fog szúrni a gyermek viselke­dése és nem fognak annak örül­ni, ha az ő gyermekük az „ilyen” csemeték társaságát keresi és az „ilyenekről” vesz példát Tavaszköszöntő A Cserhát és a Nyugat-Mátra turisztikai reményei A Cserhát és a Nyugat-Mátra térsége turizmusfejleszté­sének jegyében 2010 nyarán Kozárdon megalakult a Cserhát-Mátra Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesületazzal a céllal, hogy felkészítse a térséget és szomszédait a leendő TDM szervezetek működésének támogatására forrást biztosító pályázati lehetőségekre. Szécsény. A Lipthay Béla Mező- gazdasági Szakképző Iskolában április 16-án az iskola Ancsamajorjában Tavaszköszön­tő címmel harmadik alkalommal rendezték meg az iskolanapot. Azoknak, akik a sertésvágásban közreműködtek, korán kellett kelniük, mert a hagyományos disznóölés reggel 6 órakor volt. Mindazok, akik ezen a napon ki­látogattak a majorba, különböző szórakoztató programokban ve­hettek részt A gyermekek köré­ben népszerű volt az állatsimo- gatás, a szalma ugróvár, Nagyné Mákos Izolda népi játékai, a to­jásfestés. A felnőttek végignéz­ték a tangazdaságot, a kísérő ta­nárok válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. Sokan megnézték Véghné Turányi Éva tanárnő ta­nítványainak lovasbemutatóját Természetesen lehetet lovagolni is, sétahintózást tenni. Volt nép­művészeti kirakodóvásár. A sza­kács és a panzió tanulók Ispán Lászlóné és Kürtösiné Mayer Margit tanítványai a sütemény­készítésben jelesre vizsgáztak. Este, a disznótoros vacsoránál Pál István, a népművészet mes­tere, a magyarnándori és a var­sányi asszonykórus adott mű­sort. Fiikor Lajos az iskola igaz­gatója elmondta, rendezvé­nyünkkel a szórakozatás mel­lett az volt a céljuk, hogy az em­berek jobban megismerjék isko­lájuk életét. A vacsora árából, tombolából, valamint a támoga­tó jegyekből kapott pénzt a ma­jorban kialakításra kerülő ősho­nos állatfajtákat felvonultató park megvalósítására fogják fordítani. A szervezet 2010. decemberé­ben kezdte meg működését, amelynek első lépése a sok-sok ad­minisztrációs feladat mellett az egyesület megismertetése volt a térség turisztikai szereplőivel és önkormányzataival. Szorgos mun­ka folyt és folyik jelenleg is, hiszen április elején a szervezet regisztrál­tami kívánja magát a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM) T\i- risztikai Főosztálya által. A regiszt­ráció feltétele az Új Széchenyi Terv keretén belül kiírásra került TDM szervezet működését támogató pá­lyázaton való indulásnak, így eddi­gi legaktívabb időszakát éli az egyesület Honnan is jött a gondolat egy ilyen szakmai szervezet létrehozá­sára? Erről kérdeztük Kanyó Bűi­két a Kozárdi Cserhát-Mátra TDM Egyesület titkárát- A korábbi pl. szécsényi térségi szerveződések sajnos nem jártak sikerrel és „elárvultán” maradt a megye 4 kistérsége szolgáltatóival, önkormányzataival, civil szerveze­teivel. Igen nagy nyomásként nehe­zedett ez is a korábbi szerveződé­sekben résztvevő szakemberekre, hiszen szinte minden településen érzékelhető volt a turizmusfejlesz­tési igény. A magánszemélyek ösz- szefogásából elinduló szerveződés célja, hogy egységes desztiná- cióként jelenhessen meg a Cserhát és a Nyugat-Mátra térsége, valódi eredmények kerüljenek a látoga­tók invitálása céljából a nyilvános­ság elé és méltó módon közvetítse az egyesület a vidék, a falvak és kisvárosok rengeteg érdekes és vonzó értékét Dyenek az ökotu­risztikai és a palóc gasztronómiai hagyományok, de ilyenek a mai pénzhiány miatt veszélyben levő fesztiválok is. Gyűjtjük a turisztikai projekt ötleteket és segítjük a helyi termékeket előállító gazdákat fesz- tiváli és piaci megjelenésekben. Például Kozárddal közösen készü­lünk a kozárdi Palóc Galéria meg­nyitására, amelyben a helyi és kör­nyékbeli gazdák és kézművesek termékei is megvásárolhatók lesz­nek. Ehhez hasonló a „Palóc ízek udvara” kezdeményezés is, amely Pásztón, Salgótarjánban, Szé- csényben és Balassagyarmaton te­remti meg a helyi termék piacot Nagy lelkesedéssel vágunk bele a tervek megvalósításába, közben teljes körben igyekszünk magunk és céljaink mellé állítani a térség összes szereplőjét Ehhez szükség van az alapos és érthető tájékozta­tásra, a feladatok tisztázására és el­sősorban a pályázat által biztosít­ható, sok előnyt és segítséget jelen­tő tevékenységek bemutatására. Közös erővel egy működőképes marketing és fejlesztő szervezetbe tömörülve ismertté tehetjük a Már­ta és Cserhát értékeit - fejezte be gondolatait Kanyó Ildikó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents