Nógrád Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 75-99. szám)
2011-04-19 / 90. szám
4 2011. ÁPRILIS 19., KEDD INFORMÁCIÓ Rigó énekeljen! Nógrádsipek. Napjainkban egyre többször szembesülünk azzal, hogy fogyóban vannak nem megújuló energiáink, egyre szennye- zettebb a környezetünk, szmogriadót rendelnek el, pusztítjuk a környezetet, ezáltal növény- és állatfajok tűnnek el, sőt egyre kevesebb az iható tiszta víz. Mindezek ellenére mégsem teszünk semmit. így látják ezt a helyi keresztény általános iskola pedagógusai, s nagyon megörültek, amikor kaptak egy versenyre szóló felhívást, amely a környezet megóvására irányuló törekvéseket fogalmazott meg. Ez a Kárpát-medencei Környezetvédelmi Csapatverseny a Rigó énekeljen! címet kapta. Az iskola a második osztályosokkal nevezett be a megmérettetésre, amely teszteket, többfordulós feladatokat, összességében érdekes megoldandókat tartogatott számukra. A versenyző csapat tagjai: Balázs Bálint, Bozsó Blanka, Figura Zsanett, Gecse Bianka, Gergely Viktória, Langstad- ler Zsolt, nagy buzgalommal vettek részt a fordulókban, s ezeket olyan jó eredménnyel zárták, hogy bejutottak a döntőbe, amely pár hét múlva lesz Nyíregyháza-Sóstó Gyógyfürdőn. A nógrádsipeki diákok és tanáraik azt vallják: az eddigiek során is sokat nyertek azáltal, hogy megtanultak környezettudatosabban élni. Róka és ember: egyre közelebb... Vásártéri felnőttek és gyerekek az utóbbi hetekben sötétedéskor nem egy alkalommal találták szembe magukat szelídnek látszó - ennélfogva veszettnek vélt - rókával. A gyerekek ijedten mesélték el otthon az eseteket, a felnőttek pedig azt látták helyesnek, ha tesznek valamit a „jelenség” ellen. Lapunknak is jelezték észrevételeiket, kérdéseiket, legfőképpen pedig a tanácstalanságukat... Salgótaiján. Leginkább az izgatja a vásártérieket, hogy ha valóban veszettek az állatok, ez nagyon komoly veszélyt jelenthet az ott élő óvatlanokra. S ha nem, akkor mi a helyes álláspont, hogyan ajánlatos kezelni az ilyen helyzeteket? Dr. Solti Miklóst, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága megbízott igazgató főállatorvosát kerestük meg ez ügyben. A szakember rávilágított egyebek mellett arra, a közvetlen emberi környezet egyre vonzóbb a kisebb erdőlakóknak... Mint közölte, újabban nem csak a vidéki települések közelébe merészkednek az erdőben élő vadak, egyre gyakrabban fordul elő, hogy városi kertes házak portája körül, az utcákon is feltűnnek. Városba „költözésük” (urbanizálódásuk) nem új jelenség, viszont az utóbbi időben egyre nagyobb méreteket ölt. S hogy mi lehet ennek az oka? Egyes vélemények szerint nem szabad lebecsülni az állatok intelligenciáját. Mi sem azért alszunk házakban, mert nem jut más, hanem mert szeretjük a kényelmet és a biztonságot, a tető a fejünk fölött megvéd minket az időjárás viszontagságaitól. A bundás és tollas vadonélők is felismerték azt, hogy a lakott területeken kevesebb veszély leselkedik rájuk, nem vadásszák őket, és a kitett csapdák is többnyire hasztalanok. A vad vér ugyanis a városban sem válik vízzé, és nem tompítja el az állatok hatodik érzékét. Meglepő, hogy a második generációs - tehát a már városban született és ott felcseperedő - kölykök menynyire alkalmazkodtak az új körülményekhez. Más vonatkozása is van azonban a szokatlannak tartott magatartásuknak: Az ember nagy mennyiségben termel ugyanis olyan szemetet, mely az állatok számára táplálékot jelent. Ennek lehet szerepe abban, hogy a rókák mindennapi viselkedése is megváltozott. A korábban éjszakai életet élő ragadozó ma már fényes nappal is élelem után kutat, nappali ragadozóvá (is) vált Utazás, autózás, vagy kirándulás közben egyre gyakrabban láthatunk rókát (ez korábban nem volt jellemző). Felbátorodásuk, elszaporodásuk következtében egyre több (elgázolt) rókatetemmel találkozhatunk a közutakon. Véleményem szerint nem megijedni kell az emberhez alkalmazkodó állatoktól, hanem elfogadnunk kell őket, és lehetőség szerint törekednünk kell a békés egymás mellett élésre. Sokan először inkább megijednek, amikor róka somfordái a díszkertben, vagy utcákon. Márpedig különösen tavasszal erre nagy az esély, hiszen a kölykei- ket szoptató anyarókát hajtja az éhség, felborítja a kukákat, gugot, és főleg ne etessük őket. Megérintésük, simogatásuk komoly veszélyt jelenthet. Legfontosabb kerülni a gyors mozdulatokat, és maradjunk csendben. Semmi esetre se fussunk el előle, főleg ne próbáljuk elijeszteni őket! Elvben fennállhat a veszélye, hogy a megváltozott viselkedésű róka veszett. A szokatlan szelídség, a félelemérzet elveszberál a szemétben. Ne féljünk! Tévhit, hogy a településekhez közel merészkedő róka mindenképpen veszett. De nem árt felkészülni az esetleges személyes találkozóra. Ha valaki szemtől szemben találja magát az állattal, ne tegyen semmit. Az egészséges róka nem támadja meg az embert: kitér előle, tisztességes távolságot tart. Ok nélkül biztos nem támad, még ha körbeveszik, akkor is inkább a menekülést választja. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy vadonélő állatokkal van dolgunk. Bármennyire is szelídnek tűnnek, tartsuk meg a kellő távolsátése, a váratlan agresszivitás a veszettség tünete is lehet. A veszett rókák természetes félelemérzésüket elveszítve, feltűnően szelídnek, mondhatni igen jámbornak tűnnek, de pillanatok alatt agresszívvé válhatnak. Az agresszivitást bármely váratlan inger kiválthatja. A veszettség emberre, állatra nézve gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű. A fertőzés a veszett állatok okozta sérüléssel - harapással -, ezen állatok friss, vírus tartalmú testváladékával - főként nyállal - való közvetlen érintkezéssel - a mart sebbe, esetleg szem kötőhártyára való kerülése révén - következik be. Ilyen esetben haladéktalanul orvoshoz kell fordulni! A veszettség megelőzésére Magyarországon 1992 óta egyre nagyobb területen folyik a rókák megelőző védőoltása. Megyénkben 2001 és 2007 között a tavaszi és őszi időszakban csalétekbe ágyazott fóliakapszulákat szórtak le repülőgépről a terepre. A védettség kialakulásának ellenőrzésére évente 100 kilőtt rókát kellett a vadásztársaságoknak az állategészségügyi hatóság részére laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat céljából. 2008 óta nincs immunizálás, ennek ellenére évi száz rókát továbbra is ki kell lőni vizsgálat céljára. A diagnosztikai ellenőrzések alapján megyénkben 2003 óta veszettség nem fordult elő. (A veszettség-mentesség fenntartása érdekében fontos az ebek vakci- názása is.) Dr. Solti Miklós végül arra is felhívta a figyelmet: lakott területen a kárt okozó vad elejtéséhez - közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból, illetve a köz - és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében - az elejtés helye szerint illetékes rendőr- kapitányság engedélye szükséges. Ezt bárki kérheti a következők feltüntetésével: az elejtést irányító és a résztvevő személyazonosító adatai, a fegyvertartási engedély dokumentálása, az elejtés pontos helye, ideje, a biztonsági intézkedések, a lakosság tájékoztatásának módja. (Mj.) A megváltozott munkaképességűek támogatásáról- A Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjában 2011. évben is nagy hangsúlyt fektetnek a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítésére - mondta la-’ púnknak Tamási Ildikó, a központ igazgatója, aki a továbbiakban a támogatási formákról is beszélt.- A munkáltatók a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása után magasabb mértékű vagy hosszabb időtartamú támogatáshoz juthatnak. Ezek az alábbiak: foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás, TÁMOP 1.1.1 program terhére bérköltség támogatás és rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás.- Milyen mértékű lehet a támogatás összege?- A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás mértéke a megváltozott munkaképességű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a munkabér és járulékai legfeljebb 60 százalékának megfelelő összeg, amely legfeljebb egyévi időtartamra nyújtható.- A támogatás megállapítása során kit kell megváltozott munkaképességű személynek tekinteni?- Azt a személyt, aki rehabilitációs járadékban részesül, vagy olyan álláskereső, aki a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX.2) Kormány rendelet 2. § e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel. Támogatás azon munkaadó részére állapítható meg, aki a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban az általa foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg. Aki vállalja megváltozott munkaképességű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatását legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt (foglalkoztatási kötelezettség). Annak is megállapítható, aki kötelezettséget vállal arra, hogy az általa foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát a támogatás folyósításának időtartama alatt működési körében felmerülő okból, rendes felmondással nem szünteti meg, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással érintett munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel sem szűnik meg. Vállalja, hogy a támogatással érintett személy felvétele az érintett vállalkozás munka- vállalói létszámának nettó növekedését eredményezi az előző 12 hónap átlagához; a munkaerőigény benyújtására vonatkozó kötelezettségét a kérelemben megjelölt munkakörökre vonatkozóan a támogatási kérelem benyújtását megelőző hat hónapban teljesítette, és a munkaügyi központ által kiközvetített személy foglalkoztatását vállalja.- Az unió is támogatja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását?- Igen. A TÁMOP 1.1.1 „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” című kiemelt projekt keretében is van lehetőség a munkaadók támogatására, amennyiben az érintett személy rehabilitációs járadékra jogosult, illetve olyan álláskereső, akiknek a munkaképességcsökkenése - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvos Szakértői Intézetének szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvos szakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-66 százalékos mértékű. Illetőleg az egészségkárosodása - az ORSZI szakvéleménye szerint - 40-49 százalékos mértékű, vagy az egészségkárosodása - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való Tamási Ildikó foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható.- A program keretében milyen bérköltség támogatás nyújtható?- A munkakipróbálás célú munkatapasztalat-szerzés bérköltség támogatás a munkavállaló munkabírásának, illetőleg - képzettségének, képességeinek, esetleges korábbi szakmai tapasztalatainak figyelembevételével - a valós munkafeltételek között zajló munkavégzésre való alkalmasságának felmérésére szolgáló foglalkoztatás. Időtartama maximum 90 nap, mértéke maximum 100 százalék. A munkagyakorlat-szerzés célú munkatapasztalat-szerzés bérköltség támogatás az alábbiakban nyújtható: a programban résztvevő személy korábbi munkakörétől eltérő új munkakörben, vagy a korábbihoz hasonló, de magasabb képzettségi fokot igénylő másik munkakörben történő foglalkoztatását jelenti, a támogatás időtartama maximum 12 hónap, és legfeljebb 100 százalék. Á munkatapasztalat-szerzés célú bérköltség támogatás az első alkalommal munkába álló személyek számára nyitva álló foglalkoztatási lehetőség, a támogatás időtartama legfeljebb 12 hónap, mértéke maximum 100 százalék.- Kiknek szól a rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás?- A megváltozott munkaképességű munkavállalót munkaviszonyban - képzettségének és egészségi állapotának megfelelő munkakörben és munkahelyen - foglalkoztató munkáltató részére, a megváltozott munkaképességű személy állapotából adódó foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése céljából nyújtható. A támogatás célja, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak a rehabilitációs célú munkavégzést követően esély legyen a nyílt munkaerő- piacon történő elhelyezésére. Rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatásban és munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához költségkompenzációs támogatásban részesülhetnek a megváltozott munkaképességű munkavállalókat (munkaszerződés szerinti munkaidő a napi négy órát eléri) munkaviszony keretében foglalkoztató, az ML 73. §-a hatálya alá tartozó munkáltatók - a közigazgatási szervek, illetőleg az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek kivételével. Bértámogatás csak akkreditált munkáltató részére nyújtható, az akkreditációs tanúsítványban megjelölt székhelyen, telephelyen, fióktelepen munkát végző megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához. A foglalkozási rehabilitációhoz a megváltozott munkaképességű munka- vállaló munkaképesség csökkenéséből, egészségkárosodásából, illetve fogyatékosságából következő termelékenység kompenzálásaként a munkabér és járulékai együttes összegének 40-100 százaléka állapítható meg bértámogatásként legfeljebb 36 hónapra, ha a munkáltató a foglalkoztatást - a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaképesség csökkenésének, vagy egészségkárosodásának, illetve fogyatékosságának mértékétől függő időtartamra - olyan munkakörben vállalja, amelynek ellátására a munkavállaló az OOSZI vagy az ORSZI (illetve MÁOI) szakvéleménye szerint egészségi állapota, továbbá gyakorlata, képzettsége és megmaradt képességei alapján alkalmas. A foglalkoztatást a munkavállaló meglévő képességeinek megfelelő olyan rehabilitációs célú munkavégzés keretében biztosítja, amely a társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában, illetőleg vállalkozói igazolványában megjelölt tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik, továbbá megváltozott munkaképességű munkavállalókat az Fit. 41/A. paragrafusában meghatározott kötelező foglalkoztatási szintet meghaladó létszámban foglalkoztat, és ennek teljesítését a támogatás teljes időszakában vállalja. A támogatást csak a már szerződéssel rendelkező munkáltatók vehetik igénybe, létszámbővítésre nincs lehetőség. Amelyik szerződésnek a hatálya lejár, ott kérelem beadására, ahol a pénzügyi kötelezettség jár le, ott kiegészítő nyilatkozat leadására van szükség a hosszabbításhoz 2011. évben - tájékoztatta lapunkat Tamási Ildikó.
