Nógrád Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-74. szám)

2011-03-30 / 73. szám

2 2011. MÁRCIUS 30., SZERDA ÉSZAK- ÉS KELET-NÓGRÁD Népismeretről bővebben Piliny. A cigányság világnapja al­kalmából szerveztek programot a helyi óvodás gyerekek számá­ra a közelmúltban. Mint meg­tudtuk a kicsik számára - élet­koruknak megfelelően - a világ­térképen keresztül mutatták be a cigányság vándorlását. Ezután cigányzászlót színeztek, eléne­kelték a himnuszukat, táncoltak s mesét is hallgathattak. Lokálpatrióták összejövetele Bátonyterenye. A Bátonyterenyei Lokálpatrióták Társasága márci­usi összejövetelén megtárgyalta a város közbiztonsági, bűnmeg­előzési koncepciójára tett javas­latot Juhász István, nyugalmazott rendőrezredes előterjesztésé­ben. Az elhangzottakhoz a jelen­lévők a saját, valamint környeze­tük ezzel kapcsolatos közvetlen tapasztalatainak felsorolásával igyekeztek megjelölni mindazo­kat a területeket, amelyek mára már halaszthatatlanná teszik az ». új, több évre szóló koncepció ki­dolgozását. Az összejövetelen szó esett továbbá a város intéz­ményeihez, üzemeihez, lakóihoz címzett felhívásról, a „Ne csak várjuk a jövőt, de tegyünk is ér­te!” jegyében. Társalgó az egészségért Bátonyterenye. A tavaszi méregte­lenítésről tart előadást a kastély- kerti társalgó (kasztélykerti mű­velődési ház) március 31-i csütör­töki, ló órakor kezdődő foglalko­zásán Szomszéd Teréz természet- gyógyász. Ezután frissítő torna- gyakorlatokat tarnt a tagoknak. Polgármesteri fogadóóra Salgótarján. Székyné dr. Sztrémi Melinda, a város polgármestere a korábban tervezettől eltérően március 31-én csütörtökön tart fogadóórát 15-től 16 óráig. Betörtek a boltba, megrongálták a buszt (Folytatás az 1. oldalról) Ennek során a bejelentő által megadott személyleírás alapján felkutatták a bűncselekmény el­követésével megalapozottan gya­núsítható személyeket. Az ada­tok szerint egy 16 éves tari és egy 20 esztendős salgótarjáni fi­atalember kővel dobta be az üz­let ajtajának üvegét. Élelmiszereket és szeszesitalt akartak eltulajdonítani onnan, amikor megzavarták őket és elme­nekültek a helyszínről. Elfogásu­kat követően mindkettőjüket gya­núsítottként hallgatták ki a Bátonyterenyei Rendőrkapitánysá­gon, lopás kísérlete miatt. A nyo­mozás során megállapítást nyert továbbá az is, hogy a két fiatal már­ciusban már betört ugyanebbe a boltba; akkor élelmiszert és sze­szesitalt tulajdonítottak el, mint­egy hetvenötezer forint értékben. Közvetlenül a lopás után kővel rongáltak meg egy autóbuszt, amely az utcán parkolt. Pénzt akartak eltulajdonítani, a kassza azonban üres volt, de a járműben hatvanezer forint kárt okoztak. „Békességet a világnak, a családnak!” Sziiassy Erzsébet mostanában szeret a kertben sétálgatni és olvasgatni 1911. március 27-én látta meg a napvilágot Szécsényben Sziiassy Erzsébet, egy ötgyermekes családban. Századik születésnapját az elmúlt hétvégén egy salgótarjáni étteremben ünnepelte 28 családtagja körében. Salgótarján. Sziiassy Erzsébet a szécsényi zárdába és polgári iskolába járt, s világ életében tanítónő szeretett volna lenni. Szüleinek azonban nem volt pénze a jó eszű lány taníttatá­sára, így Erzsébet korán meg­ismerkedett a szabás-varrás fortélyaival. 1938-ban ment férjhez Vendel Lászlóhoz, az­óta Salgótarjánban él. Aszta­los férje 26 éve halott, de két lánya, fia, hat unokája, kilenc dédunokája - akik közül a leg­idősebb 22 éves, a legkisebb négy hónapos - együtt ünne­pelhetett vele március 27-én. Legidősebb lánya, Zsuzsanna teljesítette édesanyja álmát: tanítónő lett. Most az időköz­ben megözvegyült Zsuzsanná­val él a koránál sokkal fiata- labbnak kinéző, kiváló szelle­mi frissességnek örvendő asz- szony, akit Eötvös Mihály, Sal­gótarján alpolgármestere és szülővárosa, Szécsény polgár- mestere, Stayer László is kö­szöntött a kerek évforduló al­kalmából hétfőn. - Két éve még ruhát varrtam, mostan­ság inkább csak lustálkodom, olvasok, tévét nézek, a ker­tünkben sétálok - mondta a Nógrád Megyei Hírlapnak Er­zsiké néni, aki arra a kérdésre is felelt, mi lenne a három leg­főbb kívánsága? - Békességet a világban, az országban, a családban! Ezt kívánom min­denkinek - fogalmazott az ün­nepelt. Schiffer az alkotmányról Fórumot tartott a Lehet Más a Politika a közelmúlt­ban a megyeszékhelyen. A meghívott vendég Schiffer András, az LMP frakcióvezetője volt. Salgótarján . Schiffer a beszélge­tés elején kifejtetté: a Fidesz már a választások óta alkotmá- nyozó szerepre készül, annak ellenére, hogy erről a lehető­ségről a választási kampány során mélyen hallgattak - ezért tartja hibás érvelésnek, hogy a választópolgárok két­harmada, vagy akár csak több­sége is egyetért az alkotmányo­zás jelenlegi módjával. Annak megértésére, hogy az LMP mi­ért maradt ki az alkotmányo­zásból, Schiffer András szerint fontos tisztázni, hogy a párt há­rom, egyszerűen teljesíthető feltételt szabott a részvétel­éhez. Ezekre azért volt szük­ség, mert a választások óta több dolog is arra utalt: a két­harmados többség képtelen önmérsékletet tanúsítani, és visszaél helyzetével. Korlátoz­ták az alkotmánybíróság jog­körét, egyetlen párt tagjaiból összeálló testület ellenőrizheti a sajtó egészét, és olyan törtvé­nyeket hoztak, amelyekkel sú­lyosan megsértették a jogálla­miságot és a bírói függetlensé­get. Az első feltétel az volt, hogy az új alkotmány hatályba lépéséhez vagy megerősítő népszavazásra (és a népszava­zásról szóló törvény rendbeté­telére), vagy pedig a következő ciklus jóváhagyó szavazatára legyen szükség. Második felté­telként az LMP azt kérte, hogy a parlament térjen vissza a Fi­desz eredeti forgatókönyvéhez és az év végéig készüljön el az új alaptörvény - ez ugyanis ele­gendő időt hagyott volna a való­di társadalmi egyeztetésre. A harmadik feltétel az volt, hogy állítsák helyre az Alkotmánybí­róság október végén leszűkített jogait, és az Alkotmánybíróság hatáskörét csak a parlamenti képviselők 80 százalékának egyetértése mellett lehessen módosítani. A bevezetőt követő beszélgetésben elsőként az a vélemény merült fel, hogy az LMP nem konstruktív és nem vesz részt a parlament munká­jában, sőt: cserben hagyta vá­lasztóit. Schiffer András szerint a párton belül súlyos és komoly dilemma volt a részvétel kérdé­se, de az utóbbi hónapok kor­mányzati intézkedései, és az LMP feltételeinek teljes eluta­sítása után a párt tagsága eh­hez - parlamenti párt számára a legvégső - eszközhöz nyúlt, hogy felhívja a társadalom fi­gyelmét az alkotmányozás buktatóira. Az LMP szerint fontos, hogy az önkormányza­ti, a bírói, az alkotmánybírósá­Schiffer András gi hatalom mindig korlátja le-, gyen bármilyen parlamenti többségnek, a kormányzat pe­dig ne tudjon több száz milli­árd forintot átcsoportosítani a felső középrétegek irányába. Ráadásul mindezt az alkot­mányban rögzítve, hogy a kö­vetkező kormánynak se legyen lehetősége a változtatásra. Ezt követően az LMP alkotmányo­zással kapcsolatos médiameg­jelenéseit érte kritika: volt, aki a közérthetőséget, az egysze­rűbb megfogalmazást kérte számon az egyes megnyilatko­zásokban és kiadványokban. Olyan felvetés is érkezett, hogy a közszolgálati és kereskedel­mi médiát megkerülve alterna­tív felületeket kell kialakítani, amelyen keresztül az LMP a választópolgárokat az ország legfontosabb ügyeiről tájékoz­tatja. Schiffer András ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a pártnak ugyan még so­kat lehet fejlődni üzeneteinek egyszerűsítésében és átadásá­ban, viszont egy saját médiu­mot nem tart reálisnak - már csak azért sem, mert erre a pártnak nincsenek milliárdjai. A rendelkezésre álló erőforrás­ok legnagyobb részét hálózat- építésre kívánják fordítani: je­lenleg a vidéki tagság és segí­tői kör bővítése a legfontosabb feladat. Hatranics Jószef, me­gyei koordinátor hozzátette: ha minden megyében megerősöd­nek a helyi szervezetek, akkor jó esélyt lát arra, hogy azok együttesen már elég felületet kapjanak - így pedig eredmé­nyesen tudnak egy reális politi­kai alternatívát nyújtani. Ez vi­szont kizárólag akkor jöhet lét­re, ha a vidéken élők is felisme­rik a lehetőséget, és aktívan tá­mogatják a párt munkáját, a helyi politikai életben is képvi­selve az LMP alapelveit. Eladósodott a város Salgótarján. Az elmúlt köz­gyűlés három sarkalatos pontját elemezte sajtótájé­koztatóján Dóra Ottó MSZP-s frakcióvezető, va­lamint Huszár Máté, a pénzügyi bizottság elnöke. A Rákóczi, a Bóna Kovács Károly iskolák és a Napsugár Óvoda bezá­rásáról szólva a frakcióvezető el­mondta: több mint hatszáz általá­nos iskolást és hetven óvodást érint közvetlenül a döntés, s azt sem lehet tudni, mi fog történni a három ingat­lannal. - A Rákóczi épületének ál­lagmegóvása becslések szerint éves szinten a tízmillió forintot is megha­ladhatja, a baglyasi iskola őrzése gyakorlatilag megoldhatatlan, a Napsugár Óvodáról semmit nem tu­dunk. Azt sem tudjuk, együtt költöz- nek-e a gyerekek, ami az alsó tago­zatosoknál különösen fontos lenne. Azt látjuk azonban, hogy az általá­nos iskolai és az óvodai rendszerből 44 pedagógust elbocsátanak. A há­rom intézmény bezárása mindösz- szesen bruttó nyolcvan millió forint megtakarítást jelent a városnak, eközben kétmilliárd forint Salgótar­ján működési hiánya. A hiány keze­lésére vonatkozólag érdemi javasla­tot a város vezetésétől még nem hal­lottunk, s közel öt év nem volt ele­gendő a teljes közoktatási rendszer átalakítását megcélzó terv létreho­zására - szögezte le Dóra Ottó, hoz­zátéve: a városvezetők tavaly de­cemberben még azt mondták: nem zárnak be intézményt- A megyei jogú város 2008 de­cemberében nyert 3,4 milliárd fo­rintot a városközpont funkcióbőví­tő rehabilitációjára és a szociális városrehabilitációra. Eddig még egyetlen forintot sem költöttek el ebből a pénzből. Nagyon leegysze­rűsítve: a mozi felújítását és egy otromba beton parkolóház kialakí­tását tűzték ki célul. A parkolóhá­zat megvalósítani akaró partner­vállalkozás még nem kapott bank­hitelt a projekthez. A szociális városrehabilitáció a garzonház elektromos fűtésrekonstrukcióját, a „kolduspaloták” külső rekonstrukci­óját , a Petőfi iskola és az acélgyári óvoda külső felújítását takarja. Való­jában az acélgyári körzetnek azt a részét, amelyre igazán ráfért volna a felújítás, a projekt nem érinti - hangsúlyozta a politikus, aki hiá­nyolta a projekt azon elemeit is, amelyek a munkaerő piacról kike­rült emberek életének alakulását se­gítették volna. A frakcióvezető a Jó­zsef Attila Művelődési- és Konferen­cia központ mozival való összevo­násáról, s a kulturális szolgáltató és marketing kft. létrehozásáról is be­szélt. - Senki nem látott arra vonat­kozó számításokat, miért lesz az új struktúra gazdaságosabb a város számára. 2007-től nem sikerült jog­szabályi keretek között vezetőt kine­vezni a Józsi” élére, s ezt most azzal oldották meg, hogy megszüntettek egy közintézményt, egy kfL vezető­je pedig bárki lehet, iskolai végzett­ség és szakmai megkötés nélkül. Hu­szár Máté kiemelte: az Orbán-kor- mány 31 milliárd forintot különít el önkormányzati mentőcsomagként a rászorult önkormányzatok részére, az összegre három ütemben lehet pályázni. - Megkérdeztem polgár- mestertől, Salgótarján egyáltalán pá­lyázhat -e, milyen ütemben és mi­lyen pénzösszegre. Egyértelmű vá­laszt nem kaptam. Azok az önkor­mányzatok, amelyek több hitelt vet­tek fel, mint amit az önkormányzati törvény lehetővé tesz, ezzel a lehető­séggel nem élhetnek. Salgótarján fldeszes vezetésének sikerült úgy eL adósítania a várost, hogy most már a fldeszes kormányzat segítségére sem számíthat - fogalmazott a pénz­ügyi bizottság elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents