Nógrád Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 278-303. szám)

2010-12-31 / 303. szám

2010. DECEMBER 31., PENTEK 5 KITEKINTŐ A probléma része leszünk, vagy a megoldásé? A országok képviselői kézfelnyújtással szavaznak az Európai Unió intézményeiben FOTÓ: ÉGERHÁZI PÉTER (Folytatás az 1. oldalról.) A Baden-Württemberg német tartomány képviseletében a ma­gyar EU-elnökség lehetőségeit és kihívásait vizsgálták a szakem­berek a közelmúltban, többek között dr. Györkös Péter, a Ma­gyar Köztársaság EU melletti Ál­landó Képviseletének vezetője; Deutsch Tamás, az Európai Par­lament tagja; valamint dr. Vér­tes András, a GKI elnöke. A fent említetteken kívül a magyar el­nökség feladata lesz‘a nemzeti költségvetés rendbetétele, a gaz­dasági-pénzügyi válság kezelé­se, az európai szintű stabilitás és mobilitás megteremtése - emlékeztetett prof. dr. Wolfgang Reinhart, a baden-württembergi nemzetközi és európai ügyekért felelős miniszter. Deutsch Tamás szerint nincs okunk aggodalom­ra, hiszen az „Európai Unió jó kezekben lesz a magyar elnök­ségben”. Vértes András már nem volt ilyen optimista a staféta átvéte­lével járó, megoldandó felada­tok kapcsán. Mint mondta, a magyar elnökség alatt nyilván nem tudunk minden problémát megoldani, de természetesen ar­ra kell törekednünk. Vértes megjegyezte: egy ország akkor lesz igazán EU-tag, ha elnöksé­get vállal. A konferencián elhangzott: nem kis terhet jelent számunk­ra 2011 első fele, de annyiban ta­lán könnyebb dolgunk lesz, hogy ugyanazon dolgok jelente­nek problémát európai szinten, amelyek Magyarországon is fel­ütötték fejüket, így az orvoslás módja is hasonló lehet. Deutsch Tamás szerint: az uniónak és az azt képviselő politikusoknak el kell dönteni, hogy a probléma része akarnak-e lenni vagy a megoldásé? Hiszen a nehéz kér­désekre csak és kizárólag együttműködve, nem széthúzva lehet jó megoldásokat találni. A romastratégia - amely szintén prioritást élvez a programok kö­zött - kapcsán többen is arra a következtetésre jutottak: a ro­mákkal kapcsolatos problémá­kat először felismerni kell, csak ezután lehet megoldást találni azokra. Mint azt az Európai Bi­zottság elnöke, Jósé Manuel Barroso is megemlítette: az uniónak európai szinten és módon kell kezelni a romák in­tegrációját. A magyar elnökség is kitűzte zászlajára a romák vándorlásának megál­lítását, amit elsősor­ban megfe­lelő i is­PRESIDENT OF THE european COMMISSION koláztatással és munkahelyte­remtéssel képzelnek el. A program hivatalos része után Lakatos Roby hegedűmű­vész és zenekara szórakoztatta a fo­gadás résztvevő­it. Először még csak a színpadról lehetett hallani a fi­José Manuel Barroso: Csak az európai ügy támogatásában részt vevő regionális és helyi szintű képviselők vezetésével nyerhetjük meg a polgárokat! foiű: égerházi péter nőm vacsora mellé társuló lágy, halk zenét, majd a magyar dele­gáció asztala körül igazi magya­ros, lakodalmas hangulat alakult ki a zenészek társaságában. Mi, magyar újságírók, így igyekez­tünk megmutatni a soros elnök­ségre készülő ország hagyomá­nyinak kicsiny szeletét Célunkat előttük: ha csak egy éjszakára is, de minden jelenlévő politikust és hivatalnokot mosolyra derített és énekre fakasztott a figyelemre­méltó „hagyománybemutatónk”. A Régiók Bizottságának 87. plenáris ülése A decemberi ülés egyik sarka­latos pontja az volt, hogy a régi­ók és a városok nagyobb szerep­hez jussanak az EU célkitűzése­inek eredményre jutásában. Az Európai Bizottság elnöke, Jósé Manuel Barroso szerint „csak az európai ügy támogatásában részt vevő regionális és helyi szintű képviselők vezetésével nyerhetjük meg a polgárokat”. Hiszen, mint mondta, ők az alap­vető láncszemek a polgárok és az unió között. Nem mindenki osztotta azonban ezt*a véle­ményt. Egy német ellenzéki sze­rint a 2013 utáni „forrás-átcso­portosítások” éppen azt eredmé­nyezik, hogy az unió elveszíti népszerűségét a polgárok szint­jén, mert nem ad számukra any- nyi lehetőséget és forrást, mint eddig. A 27 tagállamot összefogó intézmény egyébként a 2013 utáni pénzügyi keretek kidolgo­zásán dolgozik, s a bizottság mindezt a soros magyar elnök­ség alatt fogja bemutatni. A vitákra reagálva Barroso ki­fejtette, hogy a „kohéziós politika nem csupán a régiók hasznát szolgálja, hanem egész Európáét” Mint mondta, kohéziós politika nélkül nincsen unió. Mercedes Bresso, a Régiók Bizottságának el­nöke egyetértett Barroso-val, s hangsúlyozta: a kohéziós politika eddig is emberek millióit segítet­te munkához, hozzájárult a közle­kedési összeköttetések moderni­zálásához, valamint támogatta a környezetvédelmi erőfeszítéseket - Kétségtelen, hogy mindig lehet továbbfejleszteni, és mindig lehet egyszerűsíteni. A kohéziós politi­ka azonban már most is a legjob­ban kézben tartott finanszírozási program a világon - mondta Mer­cedes Bresso. A plenáris ülés kiemelt témái voltak többek között az agrárpo­litika, valamint a női esélyegyen­lőség megteremtése. Ez utóbbi sokak hozzászólását kivívta. Gödöllő ajtót nyit Európának Gémesi György, Gödöllő füg­getlen polgármestere lapunknak elmondta, hogy a gödöllői kas­télyban és annak lovardájában kiépített konferenciatermek igen sok uniós esemény helyszínéül szolgálnak majd. A város ugyan­is januártól az EU-elnökséghez kapcsolódó eseményeknek ad otthont. ******* ************** ******* ******* ******* Brüsszel - mint szívmelengető európai főváros Az európai bürokrácia kaval- kádjában Brüsszel - mint szív­melengető európai főváros - is bemutatkozott. A magyar elnök­ség alkalmából rendezett ünnep­ségre érkező magyar delegáció tagjai nem csak a méretükben és eleganciájukban is lenyűgöző uniós épületekben tájékozódtak az aktuális ügyekről, hanem kö­rülnéztek Európa fővárosában is. X sokszor esősnek, nyirkosnak és szürkének titulált város a de­cemberi arcát mutatta meg szá­munkra, nem kis csodálatunkra. A hóesés - érkezésünk napján - csupán a repülőgép leszállását nehezítette, de pár perces Brüsz- szel feletti körözés után sikere­sen megérkeztünk belga földre. A téli hóesés nem csak a főváro­si forgalmat lassítja le, de a járó­kelőket is. Az ünnepi díszekben pompázó épületekre, a hangula­tosan kivilágított szűk kis utcák­ra a turisták, de még a helyiek is rácsodálkoztak. Nem beszélve a híres Grand Place-ról, ahol az „égig érő karácsonyfa” és az élet­nagyságú betlehem körül villan­tak a fényképezőgépek vakujai. A farkasordító hidegben a tal­punk alatt ropogott a hó Európa egyik legszebb főterére tartva, de a csokiboltok hívogató kirakatai természetesen elterelték figyel­münket a kemény mínuszokról. Brüsszeli trió: csoki, sör, kagyló Belga csoki A híres belga csoki lágy, köny- nyedén krémes és... abbahagy- hatatlan. A csokiimádók igazi paradicsoma Brüsszel, ahol a fő­térre vezető szűk, sikátoros ut­cák mindegyikében találunk drágább, olcsóbb, túlcicomázott, kevésbé megmunkált, kilóra és szemre vehető darabokat is. Nem ajánlatos azonban sok bolt­ba betérni, hiszen a vendégsze­rető eladók mindenféle finom­sággal kínálják a - reményeik szerint - vásárlókat és így ha­mar betelhetünk az édességgel. Ha már csokiparadicsomban va­gyunk, muszáj megemlíteni, hogy a hangulatos boltokban a trüffeltől, a fehér, a grillázsos be­vonatú, marcipános, narancsos csokiktól egészen a tömény, majd' száz százalékos kakaótar­talmú nyalánkságokig találha­tunk finomságokat. A sör hazája Brüsszelben a ízletes nedű szinte minden fajtáját meg­kaphatja az ember. Érdemes ellátogatni a Grand Place-tól nem messze lévő híres szóra­kozóhelyre, a Delíriumba, ahol több mint 2000 fajta sör közül válogathat a kedves vendég. Van itt külföldi és belga, vilá­gos, barna, félbarna és számta­lan ízesített nedű. Az ízek utcája Másnéven, „zabáló utca” Brüsszel gasztronómiai köz­pontja. A szűk kis utcában egymást érik a jobbnál jobb éttermek, amelyek előtt buz­gón bókoló pincérek állnak, azon reményben, hogy az ál­taluk képviselt étteremben költi el a vendég a finom - bár hozzá kell tenni, nem a legol­csóbb - vacsorát... Ha már Brüsszelben vagyunk, rá kell szánnunk a pénzt és az időt arra, hogy kipróbáljuk a helyi specialitást, a kagylót, ame­lyet számtalan formában ké­szítenek és tálalnak. A kiadós ételeknek azonban megvan az áruk is: egy kétfős vacsora al­só hangon is hatvan eurót kóstál. Az ízek utcájában kedvünkre válogathatunk a tengeri herkentyűkből A csokiból készült pisilő kisfiúkat akár haza is vihetjük fotó: padár zsőfia Európa „szívének” jelképei Manekken Pis Vagyis a pisilő kisfiú is olyan helyi látványosság, amit műiden turista lencsevégre kap - legalább egyszer. A szobrocskát megpil­lantva talán kicsit csalódott az em­ber, hiszen a kisfiú alig nagyobb egy pár hónapos babánál, és kerí­tés mögött van. A látványossághoz vezető út azonban tele van csoki­ból készült pisilő kisfiúkkal, ame­lyek igencsak termetes darabok... Kevesen tudják, hogy a közelben van egy pisilő kislány is, ám ő sze­rényebb népszerűségnek örvend. Atomium A brüsszeli jelképeket sorolva nem hagyhatjuk ki az Atomiumot, amelyet az 1958-as vüágkiállítás alkalmából állítottak. A hatalmas, molekulát ábrázoló szobor belsejét is lehet látogatni, jó időben fentiül szinte a lábunk alatt hever az egész város. Üröm az örömben Megérkezésünket követő alig fél óra múlva, egy forgalmas met­rójáraton, próbálták megfosztani kollégánkat tárcájától. A dolgát csöndben, feltűnés nélkül végző tolvaj szerencsétlenségére a ma­gyar delegáció egyik hölgy tagja észrevette a rabló mesterkedését, így az gyorsan visszacsúsztatta a tárcát a táskába és sietve leszállt a metróról egy „bocsánat” kísére­tében.

Next

/
Thumbnails
Contents