Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)
2010-09-29 / 226. szám
ALMANACH 2010 Karancskeszi Pofáim ester: Kurunczi István Alpolgármester: Kristáné Zsidai Erika Képviselők: Baksa Róbertné, Betz József, dr. Juhász Béla, Koczka Péter, Szentandrási László, Szőllős Gábor Győzőné, Varga Tamás, Zengő Árpád Józsefné. Lakosság: 1949 fő. Az önkormányzat címe: 3183 Karancskeszi, Fő 49. Telefon/fax: 32/530030. Honlap: www.karancskeszi.hu E-mail: karancskeszi@xmaiLprofinter.hu Civil szervezetek: Karancskeszi Községért Közalapítvány Szent Mihály Alapítvány Karancsvögye Vidékfejlesztő és Faluépítő Közhasznú Egyesület Polgárőrség Karancs Természetjáró és Védő Egyesület Karancskeszi Sportegyesület Jelentősebb ünnepek: Nemzeti ünnepeink, Farsang, Civil nap, Falunap, Tó zenei fesztivál, Tóparti játéknap, Karácsonyfa állítás a templomnál, hagyományőrzéssel A falu fejlesztése és a foglalkoztatás biztosítása volt a fő célja ciklusa elején Kurunczi Istvánnak, Karancskeszi 2006-ban megválasztott polgármesterének. Ma már egyértelműen látszanak az eredmények, hiszen gyönyörű óvoda fogadja a helybéli kicsiket, impozáns a falu orvosi rendelője, gyógyszertára, új tetőt és bútorokat kapott az iskola, rendbe tették a szeméttelepet, s számos utca megújult az időszak alatt. A finisben még 800 méter járda is elkészült, s folyamatosan láttuk a közmunkásokat, amint a települést csinosították - s most tényleg csak a legfontosabbakat emeltük ki. Csak az összefogás erejével lehetünk sikeresek! A hivatal motorja Az önkormányzat legidősebb KADLÓT ANDRÁSNÉ, ~ * aki negyven éve kötelezte el magát a közigazgatási munkának. Korát meghazudtoló tempóban látja el az igazgatási feladatokat, de saját bevallása szerint mindennel foglalkozik, amit rá bíznak. Segít például a fiatal kollégák betanításában, feladatköréhez tartoznak az anyakönyvi ügyek, hagyatéki eljárások, népesség nyilvántartás, kereskedelmi feladatok, szabálysértési eljárások, lakásfenntartással kapcsolatos teendők, állategészségügyi, földművelésügyi feladatok - felsorolni is nehéz.- 1971-ben a megyeházán kezdtem el dolgozni adminisztrátorként, majd a járási pénzügyi osztályon pénzügyi előadó lettem, később a Karancskeszi Községi Tanácshoz kerültem, ahol adóügyekkel foglalkoztam. Tizennyolc éve az önkormányzatnál igazgatási feladatokkal bíztak meg. Nagyon szeretem a munkámat, szeretek emberekkel foglalkozni és segíteni rajtuk. Nem is nagyon tudom elképzelni, mit fogok csinálni, ha a parlament dönt a negyven éves munkaviszony elfogadásáról - mondja.- Az az igazság, hogy Marakodin lakunk, ahol minden közintézmény megszűnt, szinte semmi sincs, de majd foglalkozom az unokákkal - mondja vidáman. Olimpikon a névadó t Szeptembertől séli HORVÁTHNÉ UUTAI erika, az iskola és a kultúrház igazgatója. olimpián bronzérmet szerzett a kitűnő lovas 110. születésnapját decemberben ünnepli a falu. Ekkor lesz a hivatalos névadó ünnepség is.- Ipolyamóccal tartjuk fenn közösen az intézményt, de vannak diákjaink a völgy több településéről is. Ezt a tanévet megújult környezetben kezdhettük, hiszen megtörtént az épületünkben a nyílászárók cseréje, a belső rekonstrukció, sőt, még új bútorokat, eszközöket is be tudtunk szerezni pályázati pénzből. A kooperatív oktatási formát választottuk, mivel meglehetősen sok a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekünk. Az alsó tagozaton egyre nagyobb a hátrányos helyzetű gyermekek száma, nekik különösen sokat kell segíteni, hiszen a szülők nem mindenben tudják előmozdítani felzárkózásukat A módszer bevált, hiszen valamennyi tanuló továbbtanul. Tehetségeknek sincsenek híján, egyik diákjuk például egy tavalyi országos KRESZ-versenyen 3. helyezést ért el.- A jövőben a létszám stabilizálását tűztük ki célul, annak érdekében, hogy megmaradhasson a nyolc osztály. - Ugyancsak megkezdődik a kultúrház rekonstrukciója, ahol sokkal aktívabb közéletet képzelünk el, persze a korábban jól bevált programok - színház, jótékonysági rendezvények, véradás - megtartásával' Ha Jtrindetr jót megy, tavasszal' vesz- sziik'birtokba az új épületet. U*?V *'**V#.*'-# * *« »•':* « t » * I I >' f * * ♦ * * % * s % ruf"/ : V * *’-»>♦ *>* il '.i,i »v' 1 o 3 Négy év jelentősebb eseményeit egy szépen szerkesztett kiadvány, a Keszi Krónika foglalja össze, rengeteg képpel. Aki először forgatja a kiadványt, bizonyára elcsodálkozik, miként lehetett ennyi mindent négy év alatt megcsinálni, különösen, ha hozzá tesszük: a fejlesztések túlnyomó része pályázati pénzekből valósult meg, s egy-egy projekt átfutása bizony nem két nap...- Nagy örömünkre a benyújtott pályázataink kilencven százalékban megkapták a támogatást - mondja. - Mintegy 200 millió forint értékű fejlesztés valósult meg a ciklusban. Különösen büszke vagyok a teljesen felújított orvosi rendelőnkre, amely a felújított gyógyszertárral, védőnői szobával, orvosi lakással egy komplex egészségközpontként működik, szép, parkosított környezetben, parkolóval. Az óvoda új nyílászárókat kapott, teljeskörű felújításon ment át az épület, s új bútorokat, valamint játékokat is beszereztünk. Megtörtént a Platthy József Általános Iskola belső felújításé, a padok cseréje, s számítástechnikai és nyelvi szaktantermet is kialakítottunk. Új játszótér épült a napközi mögött, a sportegyesület pedig egy gyönyörű öltözővel gyarapodott, melynek épp’ most folyik a parkosítása. Hat utca korszerűsítése fért a keretünkbe, persze már a folytatáson gondolkodunk. Ugyancsak elkészült 800 méter új járda is. Nagy öröm számomra, hogy az ötven éves marakodj templomhoz vezető utat és az előtte lévő teret is meg tudtuk csináltatni, a településrészen lévő iskolaépület többfunkciós átalakítására pedig már megvan az engedélyünk. Most beszéltem a doktornővel, s elképzelhető, hogy egy napot majd Marakodin tölt, ha megvalósul az orvosi rendelő. Sajnos, itt sok az idős ember, sokaknak nehézkes a közlekedés az orvosi ellátásért. Műemlék templomunk támfalát megerősítettük, rendbe tettük a temetőt Közparkot valósítottunk meg a központi buszmegálló mögött, s a díszkútnál kialakítottuk a Szent Erzsébet rózsaparkot. Egyáltalán elmondható, hogy megkezdtük a virágos Karancskeszi megvalósítását: mint látható, minden kisebb nagyobb teret növényekkel ültettünk be, s nemcsak Keszi- ben, hanem Lászlóvölgyön és Marakodin is. Tavaly egyébként már különdíjat kaptunk a Virágos Nógrádért pályázaton. Természetesen a felsorolás nem lehet teljes, hiszen a megújult árokpartok, a szépen kivitelezett buszvárók, az akadálymentesítés, a Jenő-akna felé vezető út hídjának, közvilágításának a kialakítása, és még számos probléma orvoslása is ide kívánkozna, ám meghaladná a terjedelmünket. Fontos, hogy mindez látszik és a helyiek értékelik is polgár- mesterük aktivitását - 1996-ban lettem képviselő, s tíz év után mondtam igent a felkérésre, hogy legyek polgármester - teszi hozzá érdeklődő kérdésünkre. - Lokálpatriótának és jó palócnak vallom magam, mindig is az alkotó szándék és a vállalkozási szellem vezérelt Szeretem a szépet, az igényességet, s ezt a felfogást próbálom a faluban érvényesíteni. Nem könnyű feladat, hiszen ahány ember, annyiféle érdek csap össze olykor-olykor. Akár egy egyszerű járdaépítésnél is számos konfliktus keletkezik, s ezért hangsúlyozom folyton az összefogás szükségességét, ami persze kompromisszumokat is jelent Ezt még tanulnunk kell, de majd belejövünk, bízom benne. Ami a jövő nagy terveit illeti, Kurunczi István elmondta, hogy a következő időszak kiemelt feladata lesz a kultúrház teljes felújítása, hasonló szellemben, mint ahogy a többi intézménynél is történt Aktívabb élet költözhet a házba, ha ezt a helyiek is úgy akarják. Azt tervezik, hogy még idén lebonyolítják a köz- beszerzést, hiszen a 48 milliós projekt támogatásban részesült- A közélet szervezésében jó néhány civil szervezetünk bekapcsolódott - mondja büszkén. - Különösen nagyra értékelem faluépítő egyesületünk munkáját, hiszen nélkülük nem alakulhatott volna ki a csodálatos szabadidőparkunk, amely ma már egyre több vendéget vonz más településekről is, s hogy mást ne említsek, immár második éve itt tartja főzőversenyét a VOSZ megyei szervezete. Hagyományőrzőink, természetjáróink, focistáink mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Karancskeszi élhető falu legyen. S ez a szellem ad erőt nekem is, hogy újabb feladatokat jelöljek ki a magam és a település számára. Persze tudom, hogy a szép környezet önmagában kevés, munkahelyek is kellenének. Bízom benn, hogy e téren a következő ciklusban átütő eredményt tudunk majd elérni! Kurunczi István Talán Marakodin is lesz rendelő Egyelőre még csak felvetés, de lehet, hogy jövő tavasztól már Marakodin is lesz orvosi rendelési idő, a hét egy napján. Sok még a kérdőjel, hiszen az egynapos rendeléshez is ugyanolyan felszerelés szükséges, mint a folyamatoshoz, de épület már volna hozzá - csöppenek bele éppen a jxjlgármester és a közelmúltban kinevezett új körzeti orvos, dr. lackó Katalin belgyógyász szakorvos beszélgetésébe. A szépen felújított orvosi rendelő előtt egy virágos park fogadja a pácienseket, a fűtött váróban néhány idősebb beteg várakozik. Nyűik az ajtó, a doktornő kedvesen invitálja betegét.- A kórházban dolgoztam, ahol a férjem is, de a sok ügyelet miatt nem maradt idő a gyerekeink nevelésére. Ezért döntöttem úgy, hogy elfogadom polgármester úr ajánlatát, mivel 37 év után nyugdíjba ment az elődöm - meséli. - Kesziben rengeteg krónikus betegségben szenvedő emberrel találkoztam. Az a legnagyobb baj, hogy nem törődnek magukkal, sokszor olyankor jönnek, amikor már elhatalmasodott a baj a szervezetben. Nehezen fogadják el, ha például új gyógyszerre állítok át valakit, hiszen új és újabb gyógyászati készítmények jelennek meg. Majd elárulja, hogy szeretné, ha az el nem foglalt szolgálati lakásban a védőnői szolgálat rendezkedne be, mert sokszor alig férnek a parányi helyiségben, különösen, ha tömeges védőoltásról van szó. A polgármester úr erre is hajlik, csakúgy, mint a marakodjak problémájának orvoslására. Lehet, hogy jövőre már helyben lesz; •számukká orvosi rendelés? AWV.V ' » * t » * \ > ti i « ( ? ?j t t i 1 f t* Olcsóbb, jobb a helyi tej! bata PÁL karancskeszi gazda nem érti, hogyan lehet versenyképes az a tej, amit elszállítanak Szegedre, ott feldolgozzák, majd visszafuvarozzák. Valami itt nincs rendben, különösen az, hogy a termelőtől nyomott áron veszik át a tejet, a legtöbbet pedig a kereskedő keresi rajta.- Tudja, itt valamikor minden portán volt tehén, malacka, ma jó, ha négyen tartanak haszonállatot a faluban. - Nekem 14 tehenem van, s most éppen azon dolgozunk több gazdával, hogy a helyi feldolgozás, értékesítés feltételeit megteremtsük, vagy bővítsük. Az a baj, hogy az emberek megszokták a bolti tejet, amiből a feldolgozás során nagyon sok alkotót kivesznek, így aki megkóstolja a frissen fejt tejet, nem ismer rá, annyira más az íze. Mondják, hogy kevés marhahúst eszik a magyar. Hát lassan már állat sincs, mert nem éri meg tartani. Ezen is segítene egy helyi, mini vágóhíd, ahová a helybéliek leadhatnák jószágaikat. Mert ma a Dunántúlra fuvarozzák a vágóállatokat, nem is tudom, hogy éri meg 350 forintos gázolaj mellett? De egy biztos: a mezőgazdaságnak itt mindig volt és van is létjogosultsága. Csak ügyesen kellene szervezni. Ez már a fiatalokra marad.... Szakképzett fiatalokra lenne szükség Kényszerből lett vál- Bf ~~M lalkozó 1993-ban baksa róbertné, aki egy családi könyvelő cég megalakításával próbálta megélhetését biztosítani, amikor korábbi munkáltatója, a Karancs Tsz. megszűnt- Huszonöt évig dolgoztam a számvitel területén, ehhez értettem, ezért alapítottuk meg fiaimmal a könyvelő céget. Ezen át persze rálátásom van a helyi vállalkozók problémáira is, arra, hogy a foglalkoztatás sajnos, még mindig csökken, sokaknak csak a közmunka jelent megélhetést. Mint mondja, jelenleg az önkormányzat a legjelentősebb munkáltató, miután a korábbi nagy foglalkoztatók, köztük is a tsz, vagy az építőipari, faipari vállalkozások megszűntek. Pedig valamikor több száz szakember élt itt, s a mezőgazdaság is munkát adott 5-600 embernek.- A válság nagyon érződik, ma is jelezte az egyik cégem, hogy három dolgozóját elküldi, mivel véget ért az idény. Tetézi a bajt, hogy igen jelentős a hátrányos helyzetű ember a faluban, s azok nagy része munkanélküli, szakképzet- len ember. Hathatós megoldás kellene, mert egy időzített bombán ülünk. Sok, fiatal szakemberre lenne itt szükség, s piacképes vállalkozásokra. A Karancs- völgyben ez oldaná meg a problémát hosszabb távon. Közmunkára berendezkedni nem lehet, bár szükséges feladat. Jól jelzi a helyzetet, hogy a legjelentősebb partnerem egy másik településen lévő vállalkozó, helyben csak egy módo- yabb ga/da veszj’jel vele a versenyt, bár neklkéflhlubah is van telephelye.
