Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)

2010-09-28 / 225. szám

2010. SZEPTEMBER 28., KEDD 3 SZÉCSÉNYI NAPLÓ SZÉCSÉNYI HÍRSZŐTTES Diákok találkoznak Szécsény/Nagykürtös. a gimnázium és szakkö­zépiskola két éve test- vériskolai kapcsolatot létesített a nagykürtösi műszaki iskolával. Az­óta a tanárok, diákok több alkalommal is ta­lálkoztak. Október el­sején, pénteken, Nagy­kürtösön egy közös sportrendezvényre ke­rül sor. Kiállítás Szécsény/Balassagyar­mat. A szécsényi fiatal, Bakos Tamara művész­tanár alkotásaiból ok­tóber elsején Balassa­gyarmaton a Szerb­templom galériában nyílik kiállítás, ame­lyet édesapja Bakos Fe­renc grafikusművész nyit meg. A tárlat no­vember 26-ig lesz lát­ható. Műszaki átadás Szécsény. Elkészült a Kistérségi Szakorvosi Rendelőintézet, amely­nek többnapos műsza­ki átadása szeptember 30-án, 10 órakor kez­dődik. A Szécsény és Térsége Egészségügyi Centrum Nonprofit Közhasznú Kft. ügyve­zető elnöke, Csóriné Botyánszki Ágnes Endrefalva polgármes­tere, az átadás első napjára, 10 órára meg­hívta az érintett telepü­lések polgármestereit, egészségügyi dolgozó­it, a kivitelezésben közveüenül, vagy köz­vetve részt vevő sze­mélyeket. A világmindenség megfoghatatlan szépsége A Kubinyi Ferenc Múzeumban október 21-én, csütörtökön, 17 órakor lesz a szécsényi Sz.Végh Erzsébet művésztanár tűzzománc, pasztell, akril és olaj képeiből rendezett kiállítás megnyitója. Szabó Andrea Balassagyarmat. Szenográdiné Végh Erzsébet tárlata nyílt meg a közelmúltban a Balassi Bálint Gimnázium galériájában. Az október közepéig látható alkotásokat Kovács Fe­renc, a gimnázium tanára ajánlotta az ér­deklődők figyelmébe. Mint az a megnyitó beszédben elhangzott: Végh Erzsébet Szécsény szülötte, aki első mesterének középiskolai rajztanárát, a ba­lassagyarmati festőművészt, Farkas Andrást tekintette, a művészetek szeretetét pedig Ré­ti Zoltántól és Csikász Istvántól tanulta. Ti­zenhét évesen Hódmezővásárhelyen a diák­festők országos kiállításán első helyen vég­zett. Egerben rajz-földrajz szakon kapott dip­lomát, majd a Képzőművészeti Főiskolán fel­sőfokú rajztanári képesítést szerzett. Itt találkozott második mesterével, Balogh Jenővel. Debrecenben középiskolai földrajz­tanárrá, Budapesten tanügy-igazgatási szak­értővé képezte magát. Nógrádmegyerben és , Szécsényben tanított, s a szécsényi gimnázi­um Benczúr Gyula galériájának egyik alapí­tója és kiállítás-szervezője lett. Az utóbbi négy évben új lendületet ka­pott művészete. Pasztellképeit, akvarelljeit, tűzzománcait, selyemfestéseit, akrillal, szénnel és olajfestékkel készült műveit a természet szeretete, az univerzum iránti mély vonzalom, a színek és formák rendje és megkomponáltsága hatja át. Figuratív és non-figuratív alkotásai már-már impresszi­onista módon erős hangulatiságot, sejtel- mességet árasztanak. Csendéletei, tájképei, levelei, virágai, nádasai, hajnali fényei egy­aránt beszélnek az idő múlásáról és a világ­mindenség megfoghatatlan szépségéről. A Balassi gimnáziumban bemutatott kiállítá­son Radnóti illusztrációi a költő életén mindvégig kísértő halálfélelemről adnak megrázó képet.- Csillagok vezetik az alkotót, amelyek a végtelent nyitogatják - fogalmazott méltató beszédében Kovács Ferenc. Építés és kátyúzás Szécsény. A Városmag D. Rehabilitációs prog­ram keretében, amelynek bekerülési költsé­ge közel egymilliárd forint, a szakemberek egyszerre több helyszínen is dolgoznak. Las­san befejeződik a városháza rekonstrukciója. Átalakításra kerül a volt óvoda épülete, felújí­tás alatt áll a főutca, elkezdődtek a munkála­tok a művelődési házban. Rövidesen hozzá­fognak az evangélikus templom rekonstruk­ciójához. Szerepel a programban a várfal, a rondella helyreállítása, a Szent Erzsébet tér rendezése. Másik sikeres pályázatuknak kö­szönhetően befejezés előtt áll a kistérségi járóbeteg szakrendelő építése. A nagy munkálatok mellett jelentéktelen­nek tűnik, de az ott lakók és arra utazók számára nagy dolog a kátyúzás, amit a vá­ros több utcájában elvégeznek. FOTÓ: SZENOGRÁDI TAMÁS SZENOGRÁDI FERENC Egy tucat gondolat az ifjúságnak • Hidd el magadról, hogy le­hetsz valaki és leszel! • Az életedért te vagy a felelős. Vigyázz rá, mert el kel vele számolnod! • Addig nem tudhatod, hogy mire vagy képes, még ki nem próbálod önmagad. • Az emberek addig tisztelnek, míg fel nem fedezik hibáid, gyengeséged. • Előbb ismerd meg önmagad, aztán döntsd el, hogy mi a cé­lod, s annak megvalósítására tudatosan készülj! • Attól még szárnyalhatsz, hogy a Földön jársz. • Az alkohol minél jobban fel­dob, annál inkább a mélybe taszít • Ne tűrd meg a szennyet kör­nyezetedben, fejedben, tel­kedben! • Ne arra törekedj, hogy örök­ké élj; amit alkotsz, az legyen örök! • A lehetőséged a tudásoddal, bátorságoddal, akui alci öddt-l egyenes arányban van. • Sokszor ami bonyolultnak látszik, az egyszerű, s ami egyszeriűnek tűnik, az bo­nyolult • Mindig tudd, hogy mit mikor kell elkezdeni és abbahagyni. Az Ipoly folyó hídjainak helyreállítása A szlovák-magyar határszakasz egy részét képező Ipoly-völgyben Losonc és Szob között - fokozatos fejlődés eredményeképpen - a XX. században 47 híd kötötte össze a szemben fekvő települése­ket. Átlag három kilométerenként állt egy-egy híd. A második vi­lágháború harci cselekményei során mindegyik hidat felrobban­tották, vagy megrongálták a harcoló felek. A békeszerződések alá­írása után Csehszlovákia és Magyarország - befelé forduló politi­kájuk miatt - mindössze két hidat állítottak helyre a közös határ- szakaszon. A rendszerváltás után az EU tagjai közé igyekvő Ma­gyarország és Szlovákia Ipoly-völgyi térségében élő lakosok (kb. 400 000 ember) részéről elemi igényként és első helyre rangso­rolva merült fel a korábbi átkelési lehetőségek, azaz a hidak visz- szaállításának kívánsága. Alsósztregova polgármestere vezeté­sével 1995-ben szlovákiai térségi önkor­mányzatok kezdeményezték - a ma-, gyár külügyminiszter megkeresésével - újabb határátkelők, ezzel együtt a hi­dak helyreállítását. A kérésre a magyar külügyminiszter kedvező választ adott. Elindultak az önkormányzati, civil szer­vezeti, lakossági egyeztető fórumok a prioritások eldöntéséről. A hídépítő szakma is a segítségünkre sietett. A FŐMTERV 2003-ban elkészítette a „Hálózati vizsgálat Ipoly-hidak újjáépí­tésére” című tanulmányát 29 egykori híd helyreállítási lehetőségeit elemez­ve. Ebből választottuk ki hosszú egyez­tetési folyamatok után az elsőként meg­építésre javasolt tíz hidat és egy száraz1 földi határátkelőt. Ezt a kört tovább szű­kítve Szlovákia a Ráróspuszta - Raros közti hidat nevezte meg első helyen, míg Magyarország a Pösténypuszta - Petov hidat rangsorolta előre. Á két híd felépítésére elindultak az előkészítő, tervező munkák kormányszinteken is. Országgyűlési képviselőként napi­renden tartottam az Ipoly-hidak kérdé­sét, sikerült megértetnem a különböző minisztériumokkal, hogy az Ipoly-hi­dak felépítéséhez szükséges tervekhez az anyagi erőforrást biztosítsák, illetve más eszköz átadásával is segítsék ezt a feladatot. 2003-ban a magyar gazdasá­gi és közlekedési miniszter az állami tartalékkészletből hídelemeket adott át a térségnek a két Ipoly-híd felépítésére. 2004-ben Szlovákiában, Busa község­ben megalakult az Ipoly-hidak újjáépí­tését szervező polgári társulás. Vezető­je Molnár Katalin busái lakos lett, a ma­gyarországi társelnöki feladatainak el­látását én vállaltam el. 2005-ben a szlo­vák parlament negyvenmillió szlovák koronát szavazott meg a hídépítő mun­kák elindítására. Még ez évben megtar­tottuk Pösténypusztánál a híd alapkövé­nek letételét. Ez alkalomból az ideigle­nesen megnyitott határátkelőt hétezer- ötszázán vették igénybe. Úgy tűnt, hogy a következő évben a híd is megépül. Nem így lett. Elveszett a szlovák parlament által megítélt támo­gatás, a tervezők magyar és szlovák ol­dalon egyaránt nem javasolták az épí­téshez átadott hídelemek felhasználá­sát, hanem új anyagból készült hidak tervezésében állapodtunk meg. Minden hónapban ülést tartottunk, hol magyar, hol szlovák oldalon. Ezeken az ülése­ken a tervezők az illetékes állami szer­vek vezetői, munkatársai számoltak be a hidakkal kapcsolatban végzett felada­taikról, jelezték a problémákat, ame­lyek megoldásában kérték a civil szer­vezetünk tevékeny részvételét. Erőt adott, hogy a térségi lakosság változat­lanul kitartott mellettünk a nehézségek és határidőcsúszások ellenére is. Ma­gunk mögött tudhattuk a térségi pár­tok, önkormányzatok, civil szervezetek és más EU-szervezetek, EU-régiók tá­mogatását is. 1 Dr. Serfőző András, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás társelnöke Az erőfeszítések eredménnyel jártak. 2007. június 18-án a két ország minisz­terelnöke aláírta a „Közös múlt, közös jövő a pályázatok tükrében” című meg­állapodást, amelynek 11. pontja nevesí­tette a két híd megépítését. 2007. no­vember 6-án Párkányban a két ország külügyminisztere aláírta a két híd meg­építéséről a kormányok megállapodá­sát. A korábban megtett hangzatos nyi­latkozatok ellenére egyik ország sem érezte annak szükségét, hogy legalább országának prioritásaként megneve­zett híd építési költségeit biztosítsa. A Magyarország-Szlovákia Európai Terü­leti Együttműködés Operatív Program (2007-2013) nevesítette a határon át­nyúló hidak támogatását és ehhez a be­ruházási összeg 85 százalékát biztosí­totta támogatásként. A támogatás el­nyeréséhez szükséges pályázatot a Ma­gyar Állam nevében a Nemzeti Infrast­ruktúra Zrt., a szlovák állam nevében Besztercebánya megye önkormányzata nyújtotta be. A pályázatot sikerült meg­nyerni, hidanként hárommillió eurót biztosítottak a felépítéshez. A sikeres pályázatot követően a pályázati kiírás­nak megfelelően a közbeszerzési eljá­rás eredményeképpen a napokban Pösténypuszta és Ráróspuszta térségé­ben járók már azt is tudják, hogy mely cégek a hidak kivitelezői... A rárósi hidat a tervek szerint ez év végéig, a pöstényi hidat a jövő év köze­péig át kell adni a forgalomnak a hoz­zájuk vezető utakkal együtt. Úgy tűnik, hogy az esős időjárás, az Ipoly többszö­ri áradása a határidő csúszását fogja eredményezni, azonban a kivitelező cé­gek jelezték, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél előbb át­adásra kerüljenek a hidak. A helyi ön- kormányzatok, régiós szervezetek civil szervezetek és a térség szlovák és ma­gyar lakosai támogatása nélkül még most is csak álom lenne a hidak hely­reállítása.

Next

/
Thumbnails
Contents