Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)
2010-09-11 / 211. szám
i____________________________________________KULTÚRA_______________________________ _____________2010. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT „F eledheted-e ezeket az arcokat?" Hosszú éveken át a Pásztora hazajáró Gaál István vonzó személyiségével, viliódzó gondolataival ejtette rabul földijeit, a 2007-ben bekövetkezett halála óta azonban már csak példaadó szellemisége lengheti l)e a nevével fémjelzett történéseket Az elhunyta utáni évben, születésének 75. évfordulóján szeretett városa emlékszobát alakított ki tiszteletére, tavaly pedig megrendezte az első' Gaál István-fUmnapokat Ennek folytatásaként a Pásztói Múzeum, a Gaál István Egyesület és a Csohány Baráti Kör Pásztó Kultúrájáért Alapítvány rendezésében került sor e héten a „Mesterek és pályatársak” című kétnapos programra. A múzeumban megjelenteket Shah Gabriella művészettörténész, a hagyaték gondozója üdvözölte. A filmnapok nyitórendezvénye Sára Sándor „India, a szépség koldusa” című fotókiállítása volt. Kriston Péter, a Nógrád Megyei Ön- kormányzat Közgyűlésének alel- nöke köszöntőbeszédében annak jelentőségét emelte ki, hogy Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező - aki nemcsak pálya- és sorstársi, hanem bensőséges, baráti viszonyt is ápolt Gaál Istvánnal - különleges hangulatú tárlata Pásztón is a nyilvánosság elé kerülhetett. Sisák Imre, Pásztó polgármestere bevezetőjében hangsúlyozta Gaál István szoros kötődését az általa „varázsvölgynek” nevezett Mátra alji városhoz, ahol gyermek- és ifjúkora egy részét töltötte, majd fő vonulataiban ismertette a kiállító Sára Sándor életútját, operatőri, rendezői, fotográfusi pályaképét s a Duna Televízió megalapozásában játszott kitüntetett szerepét. Felidézte Gaál Istvánhoz és Sára Sándorhoz fűződő néhány személyes emlékét és örömét fejezte ki, hogy sokan megtisztelték megjelenésükkel a kiállítás illetve a filmnapok megnyitását A Pásztói Múzeum és a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány együttműködésében megrendezett fotókiállítást szakmailag Pörös Géza, a Duna TV kulturális igazgatója méltatta, ,,/é- ledheted-e ezeket az arcokat?” -tette fel a kérdést a „Feldobott kő” című Sára-filmből idézve. A költői kérdésbe rejtett erkölcsi imperatívusz arra utal, hogy Sára Sándor mindenkor etikai felelősséget vállalt azokért, akiket megörökített, akikről - filmjeiben, felvételein - tanúságot tett. Utazásai során ő is eljutott Indiába - ahová Gaál István többször is - s nemcsak dokumentumfilmet készített ott, de fo- tograf4jt is. Fényképeinek hősei szegényemberek, akiknek egy gyékény, egy bot vagy egy palack víz képezi minden vagyonukat. Ruhát mosnak, kereskednek, halásznak, koldulnak, mintha bibliai példabeszédek elevenednének meg a képeken. Sára Sándor ob- jektívje elsősorban az arcokra irányult, amelyeken felfénylik az ember sorsa, rendeltetése. Az arcban jelen van az isteni igazság, a legmagasabb rendű misztikus megnyilatkozás. Az utazás - fejtegette Pörös Géza F. N. Pessoa huszadik század eleji portugál költőre utalva - az utazó maga. így az útiélmények önmagunkat tükrözik vissza. Ennélfogva az indiai képek akár Sára magyar világának folytatásaiként is felfoghatók. Gaál István emlékére és nevével másodszor rendeztek filmnapokat Pásztón A filmnapok programja Sára Sándor „India, a szépség koldusa" című fotókiállításának megnyitásával kezdődött Emikor Pásztó városa úgy döntött, hogy Sára Sándor Indiájával nyissuk meg a második Gaál István- fllmnapokat, akkor a névadónak tetsző dolgot cselekszünk. Hisz nemcsak barátját látja „ vendégül ”, hanem azt a földrésznyi országot, amelyhez maga Gaál István is oly erősen kötődött, amely lelki tája volt” - mondta Pörös Géza. A megnyitóünnepségen jelen volt Gaál István leánya, Réka is, akit Sisák Imre virágcsokorral köszöntött. A vetítések Gaál István mesteréről és jeles pályatársáról, - többek között - az „Emberek a havason” című emlékezetes alkotás rendezőjéről, Szőtslsvárwól 1990-es évek közepén készített riportfilmjével kezdődtek. A film lényegében egy megrázó, fájdalmas önvallomás, amelyben Szőts István - azontúl, hogy kifejti a magyar filmművészet gyökeres megújítására vonatkozó elveit - jórészt azokkal a nehéz időkkel, politikai tabukkal foglalkozik, amelyek megakadályozták, hogy ezek az elképzelései a gyakorlatban is megvalósulhassanak és amelyek végül is ausztriai emigrációba kényszerítették. Mondandóját Tinódi Lantos Sebestyén „Ami keveset írtam, igazat írtam” híres kijelentésére - mint mottóra - és Nyíró József erdélyi író szenvedélyes hazaszeretetet tükröző gondolataira építve fogalmazta meg. Szőtsné Gyenes Mária - aki ismét eljött Pásztora - Pintér Judit filmkritikus kérdéseire válaszolva idézte fel emlékeit férjéről. A beszélgetés nyomán is megerősítést nyert, hogy Szőts Istvánt milyen mély barátság fűzte Gaál Istvánhoz, akinek életmű-kiállítását is megnyitotta a Műcsarnokban 1990-ben. Gaál István viszont egy pásztói filmklubot szervezett Szőts István szellemében, majd 1998-ban búcsúztatót mondott a temetésén. Szőtsné Gyenes Judit szép szimbólumként említette, hogy karácsony táján mindig dúsan virágzik az a ciklámen, amelyet évekkel ezelőtt kapott Gaál Istvántól. . A pásztói rendezvény keretében újra láthatta a közönség Gaál István „Zöldár” című filmjét, s vetítésre került Sára Sándor, Huszárik Zoltán, Gyöngyössy Imre, Kása Ferenc és Gaál István néhány közös alkotása is. Sára Sándorral Pintér Judit filmkritikus beszélgetett, Vincze Teréz - aki szintén filmkritikus - pedig erről a nagy generációról tartott előadást. A II. Gaál István-filmnapok „Mesterek és pályatársak” című programja méltó főhajtás volt Pásztó egyik joggal tisztelt, múlhatatlan emlékű alakja előtt. Csongrády Béta Újabb kézfogás Óradnával „Kedves vendéglátó barátaink! Szerencsésen hazaérkeztünk. Köszönjük a szíves vendégfogadást Gyönyörű napokat varázsoltatok számunkra. Nagyon jó volt veletek lenni..”-írtaS. OsztrovszkiErzsébet, az Óradnai Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, amint az általa vezetett kilenc fős kulturális küldöttség visszatért Erdélybe a szeptember 3-5-i nógrádi, salgótarjáni látogatás után. A háromnapos program során a vendégek jártak Pásztón - ahol városnézés keretében megtekintették a Szent Lőrinc plébániatemplomot és a romkert nevezetességeit Bátonyterenyén pedig közösen felléptek a helyi bányász dalkörrel és részt vettek a fáklyás felvonuláson. Ugyancsak aktív részesei voltak a salgótarjáni bányásznapi rendezvényeknek. Az 1920-tól plébánia-templom vasárnapi - az óradnai plébános által koncelebrált - szentmiséjén, majd a főtéren rendezett bányarémfesz- tiválon önálló műsor keretében illetve a bányász-kohász dalosokkal is színpadra lépett. Mint a fentebb idézett sorok igazolják, az óradnaiak ezúttal is szép élményekkel, mély érzelmekkel feltöltődve utaztak haza. A nógrádi megyeszékhely több mint egy évtizeddel ezelőtt a salgótarjáni Erdélyi kör, konkrétan a körvezető Valiskó Ferenc közvetítése révén vette fel a kapcsolatot a Radnai-havasok nyugati oldalán fekvő, mintegy hétezer lakosú, egykori bányászvárossal. Salgótarján első kulturális „követeként” az Akkord Fúvósegyüttes járt Óradnán 2004-ben. Azóta a Diósi János vezette Bányász-kohász dau Az órádnál asszonykórus a salgótarjáni Bányász-kohász dalkörrel lépett fel a baglyasaljai bányásznapi ünnepségen reműködése révén a két város vec-7ÍntiZr.Jr mp-rffrpmfödött a JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Mi a diagnózisa doktor úr, jó a dinnye?” Szerencsés nyertesünk: Angyal Béláné Somoskőújfalu, Kilátó út 8. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. szeptember ló-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. I RITKA V I NŐI NÉV K> c r KÖVETSÉG! TISZTVISELŐ RÓMAI 1500 SPANYOL EXKIRÁLYNÉ UNIÓS PÉNZ KORTÁRS ÍRÓ (GYÖRGY) SZÖVEGET ÚJRA LEÍR Cl TŰZHELY FEDŐLAPJA Cl VERÉS, GYERMEKNYELVEN CSAK EGYSÉGÉBEN TEKINTHETŐ EZEN A MÁSIK HELYEN KNÉZY ...; SPORTRIPORTER TÁV VÉGE ! KÁRT OKOZ T~ "T PÉLDÁUL A FEJ u NÉMET AUTÓJEL A HÉT VEZÉR EGYIKE ... HOC BIZOTTSÁG