Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)

2010-09-11 / 211. szám

ALMANACH 2010 Nagyoroszi. Polgármester: Hornyák Endre. Alpolgármester: Koncz László. Körjegyző: Dr. Varga Tibor. A képviselő-testület további tagjai: Borbély István László, Gál József, Gönczöl József, Kissné Unatényi Katalin, Marótiné Drajkó Mónika, Sasinszki István, dr. Vártok Zoltán, Vigyinszki Attila. A polgármesteri hivatal címe: 2645, Nagyoroszi, Felszabadulás út 1. Telefon: 35/ 574-009, Fax: 35/ 574-022, E-mail: nagvorosziph@is.hu, weboldal: www.nagyoroszi.hu, A falu lakóinak száma: 2195 fő Tizenkét éve a község háziorvosa DR. VÁRTOK ZOLTÁN HÁZIORVOS: 1960- ban születtem Budapesten, ahol a Piarista gimnáziumban tett érettsé­gi után 1985-ben végeztem a SOTE Általános Orvosi Karán. Három évig dolgoztam a székesfehérvári kórház belgyógyászatán, majd Nagyoroszi községben töltöttem egy éves csapat orvosi honvédségi szol­gálatomat. 22 éve vagyok háziorvos, először Érsek- vadkerten, majd 12 éve Nagyorosziban vállalkozó há­ziorvosként dolgozom. Eközben üzemorvosi szakvizs­gát is megszereztem. 2006-ban önkormányzati képvi­selőnek választottak és a szociális bizottság munkájá­ban is részt veszek. Nagyorosziban nyílt, egyenes beszédű embereket is­mertem meg, akik képesek befogadni a messzebbről jött egyént is, nem kezelik „ jöttment”-ként. Mivel fe­leségem is e községből származik, két gyermekünkkel letelepedési szándékkal nemrégiben családi házat épí­tettünk. Az elmúlt nyolc év alatt igencsak megváltozott Magyarországon az egészségügy és így a házi orvos­lás helyzete, valamint a válság is érezhetően mély nyo­mokat hagyott az emberek szociális és gazdasági hely­zetén. Mint ismert, nagyfokú forráskivonás történt az egészségügyben, így az amúgy is „ magányosan” dol­gozó, önmagára utalt, egyedüli felelősséget viselő há­ziorvos mögül kivették a szakrendelői, illetve kórházi hátteret, azok átszervezésével vagy megszüntetésével. Ezzel párhuzamosan az alapellátás finanszírozását is befagyasztották, annak reálérték csökkenésével egye­temben. Ezért a praxisban is három nővérből kettőtől meg kellett válnunk, a működés legalább minimál szin­ten tartása a cél, semmilyen fejlesztésre, műszer vásár­lásra nem jut keret. Fizetésemelésre már négy éve nem volt lehetőség. A betegek is tapasztalják a hosszú elő­jegyzési terminusok, várólisták hátrányát, valamint egészségkárosító hatását, amelyet mi, praxisban dol­gozók időnként kénytelenek vagyunk elfogadni. A le­hetőségekhez képest azért természetesen megpróbál­juk az egészségügyet sújtó kusza, zavaros, időnként ér­telmeden rendeletek közt „lavírozva” a betegek ellátá­sát minél zavartalanabbá, elfogadhatóbbá tenni. Nem marad más hátra, - mint betegnek és orvosnak egyaránt - bizakodva tekinteni az elkövetkezendő évekre, annál is inkább, mivel az egészségügyi kor­mányzat azt tervezi, hogy a betegellátást a kórházi fek­vőbeteg ellátásról a járó beteg ellátás irányába, vala­mint a háziorvosok felé tolja el. Ez magában foglalja, hogy hosszú távon, a működtető rendszer konszolidá­ciója elkerülhetetlen lesz. Sokszínű klubélet sátori sándorné, a községi nyugdí­jas klub vezetője: 1989. február 9-én alakult meg klubunk 42 fővel. 1990. április 15-én be is jegyezték a klu­bot a megyei bíróságon. Az első el­nök Vass József országgyűlési kép­viselő volt. 1992 augusztusától Hinger Gáborné vezette a szerveze­tet, én 1997 augusztusától vagyok az elnök. A klub létszáma jelenleg 94 fő. Tevékenysé­günket munkaterv alapján folytatjuk. Klubunk célja a korosztály összefogása. Tagságunk kétharmad része egyedülálló. Tevékenységi körünkbe tartozik az isme­retterjesztés. Orvos, védőnő, polgármester, pap, isko­laigazgató, természetgyógyász tartott már nálunk elő­adást. Évente három-négy színházlátogatást teszünk, évente egyszer a révkomáromi Jókai Színházat keres­sük fel. Múzeumba, gyógyfürdőkbe járunk, három al­kalommal közös ünnepi vacsorán, szüreti mulatsá­gon, Mikulás ünnepen és nőnapon ünnepiünk együtt. Az ételeket magunk készítjük. Havonta egyszer szü­letésnapokat tartunk. Egészségünk megóvása érde­kében közösen járunk szűrővizsgálatokra, például ér­vizsgálatra, bőrgyógyászatra, tüdőszűrésre, szájüreg rákszűrésre, nőgyógyászatra. A községünkből elszár­mazott híres embereket hazahívjuk előadásokra. Ven­dégünk volt már Réti Zoltán festőművész, Pálfalvi Nándor író, dr. Bartal Gábor, a balassagyarmati kór­ház osztályvezető belgyógyász főorvosa, dr. Varga Já­nos professzor, az USA állami díjasa, Teszári Károly, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Börzsöny tájegységi körze­tének vezetője. Különféle akciókat szervezünk: szedd magad alma és barack, konzerwásár, olcsóbb barom­fi beszerzése, vagyis ami segíthet az időskorúaknak egy kicsit spórolni. Szinte az egész országot bebaran­goltuk Ópusztaszertől a Jeli Arborétumig, Tokajtól Ba- latonfüredig. Elmondhatjuk, hogy aktívan részt ve­szünk a község közéletében is. 2006-ban, amikor polgármesterként az utolsó ciklusomban elindultam, tudtam, milyen helyzetben van az ország. Azt gondoltam, ha eddig elláttam a polgármesteri feladatokat, akkor a nehezebb időszakban is vállalnom kell a munkát. Természetesen olyan kiemelke­dő eredmények, amelyeket az előző tizenhat évben tudtunk produkálni, eleve kétségesek voltak. Egyedül a pályázati lehetőségekben lehetett bízni - kezdte települése bemutatását Hornyák Endre polgármester. „Pénzügyi helyzetünk nem romlott"- A pályázati forrásokat kiaknáz­va felújítottuk a Dózsa György utat, s az iskola új épületét 2008-ban aka­dálymentesítettük. A mi gesztorsá­gunk alatt működik a községben a Nyugat-Nógrádi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, amely har­mincegy község társulásából jött lét­re, a rétsági kistérségből huszonöt és a balassagyarmati ldstérségből hat település részvételével. Egy megfe­lelő, központi helyet kellett találnunk az én elnökségem alatt működő szol­gálat számára. A volt bölcsödét meg­vette a társulás, s pályázat útján 42 millió forintos beruházással 2009- ben kialakítottuk a központot. Szín­vonalas, minden igényt kielégítő iro­daépületet hoztunk létre, amelyben az alkalmazottak jó körülmények kö­zött dolgoznak és a családokkal való foglalkozás feltételeit is megterem­tettük. A gyermekláthatás helyisé­geit is tartalmazza az épület, amely játszótérrel rendelkezik. Az önhibá­jukon kívül hátrányos helyzetbe ke­rült, segítségre szoruló családokkal is tudunk foglalkozni. Az alkalma­zottak mikro térségenként járják a falukat, családokat, s kapcsolatot tar­tanak fenn a jegyzőkkel. Ezeken a beruházásokon kívül a fő célunk a működőképesség fenntartása volt. A művelődés-oktatás területén eszköz- beszerzésekkel, az iskolai berende­zések korszerűsítésével, a számítás- technikai tanteremmel igyekeztünk fenntartani a színvonalat, s a régi is­kolai épületben is végeztünk felújításokat. Az óvodánk is színvo­nalas körülmények között működik, a nyílászárókat kicseréltettük az épületben. Az óvodavezetés gyűjtöt­te a pénzt, s a belső burkolatot, a fo­lyosókat, a mosdók egy részét felújí­tották, a szakmunkát pedig a szülők biztosították. Háziorvosi szolgálat és fogászat is működik vállalkozási for­mában a faluban. E ciklusban újítot­tuk fel a polgármesteri hivatalt is, ahol kicseréltük a padlózatot és új bútorokat vásároltunk. Ami a mun­kahelyeket illeti: a Knaus lakókocsi gyár és a C. F. Maier Polimer- Technikai Kft ad munkát a község­ben. Helyben nagy létszámot foglal­koztató más üzem nincsen. Sokan járnak Vác, Budapest irányába dol­gozni, a munkanélküliség azonban eléri a tíz százalékot. A közmunka programnak igen nagy hasznát vettük, sok mindent megoldottunk vele. Évek óta foglal­koztatunk közmunkásokat, s érték­teremtő munkát végeztetünk velük a parkgondozástól kezdve, a teme­tő rendben tartásán keresztül, az intézmények felújításáig. Az iskola vizesblokkjának felújításában is se­gítettek a közmunkások. Jelenleg negyvennégy foglalkoztatottunk van. Az utóbbi négy évben is támo­gatta önkormányzatunk a jelző- rendszerrel egybekötött házi szoci­ális gondozást, amely a rétsági többcélú társulás keretein belül in­dult be. Megoldott a szociális étkez­tetés a gyermekélelmezési konyha révén, támogatjuk a sportegyesüle­tet, a nyugdíjas egyesületet. 2006-ban megörököltük a volt helyőrségi klubot a honvédségtől, amelyet ingyen kapott meg a falu. Ennek mindenki örült, bár az üze­meltetés nagy tehertétel a község számára. Lerobbant volt a ház a köz­művek tekintetében, de sikerült megoldanunk a problémákat, s most a művelődési házként funkci­onáló épületben a honvédségi nyug­díjas egyesületnek is helyet biztosí­tunk. Az épületben működő könyv­tárunkra büszkék vagyunk, folya­hornyák endre polgármester Nagyorosziban született 1946- ban. Gépész szakmát szer­zett és felső­szintű vezető képzőt vég­zett. A tolmá- csi gépállo­máson hu­szonegy évig dolgozott, tizenhat évig a gép­gyártó üzem vezetőjeként te­vékenykedett, majd 1990-től, öt cikluson keresztül volt pol­gármestere szülőfalujának. Nős, két lánya és két-két uno­kája van. A most következő ciklusban már nem jelölteti magát. Munkássága nagy eredményének tartja azt, hogy úgy veheti át a községet a következő vezetés, hogy nin­csen olyan hiány, amely meg­akadályozná a működés folya­matosságát. matosan bővítettük a könyvállo­mányt, amely a honvédségtől örökölt könyvekkel is kibővült. Internet bázist is kiépítettünk a könyvtárban. A közművelődés­ben tevékenykedő csoportokat, egyéneket kiemelten támogat­juk, így például a néptánc­oktatást és a társastáncot is. He­lyet adunk a tornának a műve­lődési házban, ahol a helyi köl­tők, írók, képzőművészek is be­mutatkoznak. Összességében: a község infrastruktúrája - a köz- világítással együtt - kialakult az elmúlt húsz évben. Volna igény azonban egy sportterem­re, hiszen sajnos az iskolának nincsen tornaterme, mert a ta­nulólétszám miatt nem fértünk bele a pályázatba. Azt tartom a legnagyobb sikernek az elmúlt négy évben, hogy a pénzügyi helyzetünk nem romlott. Hitel- állományunk minimális, nem éri el a költségvetésünk egy szá­zalékát, s ezt nagyon kevés ön- kormányzat mondhatja el ma­gáról. AZ OLDALT ÍRTA: SZABÓ ANDREA, SZERKESZTETTE: CSÖRGŐ BALÁZS Sokszínű és gyerekközpontú iskola vigyinszki Attila pedagógus: Tizenhat évvel ezelőtt költöztem Nagyorosziba. Azóta itt élek, itt dolgozom. Földrajz nevelést tanítok a Börzsöny Általános Iskolában. A mi iskolánk - úgy gondolom - sokszínű és igazán gyerek­központú. Körzeti általános iskola vagyunk, 15 tanuló a környező településekről (Borsosberény, Horpács, Drégelypalánk) jár ide. Két idegen nyelvet oktatunk: angolt és németet. Számítástechnika termünkben húsz gépen dolgozhatnak a gyerekek. Jó kapcsolatot ápo­lunk az egyházzal, közösen ünnepeljük az adventi ünnepkört és a karácsonyt. Az iskola udvara gyönyörű park, százéves fákkal, ma­darakkal. A tanári kar egységes nevelési el­veket vall. Jó csapatként együtt kirándultunk Erdélybe, illetve a Felvidéken. A középiskoláktól sok pozitív visszajelzést kapunk. Á tőlünk kikerülő gyerekek - szinte ugyanolyan érdemjegyekkel - megállják he­lyüket a váci és a balassagyarmati oktatási in­tézményekben is. A lassabban haladó gyereke­ket korrepetáljuk, hetedik- nyolcadik osztályo­sainknak felvételi előkészítőket szervezünk, szakköreink minden diák számára nyitottak. A sportszakkörökön kívül lányaink rendszere­sen kézilabdáznak, s a Kisiskolák Országos Döntőjében 2010-ben hatodik helyezést értek el. Atlétáink két éve Békéscsabán a Kisiskolák Országos Döntőjében közel kétszáz iskola kö­zül összesítésben az előkelő harmadik helye­zést érték el. Országos bajnokunk és csúcstar­tónk 800 méter futásban Kovács Gergely. Or­szágos második helyezett volt kislabda hajítás­ban Busái Norbert. A mezei futás megyei dön­tőjén idén tavasszal három bajnokunk és több dobogósunk volt. Egyébként mi az iskolában évente rendezünk házi futóversenyt, ahol min­den diákunk indul. Néptáncosaink - a Bör­zsöny Gyermek Néptáncegyüttes - szintén nagy sikerrel járják az országot fellépéseik­kel. Három néptánccsoportunk van, ötven is­kolás heti két-három órában részesül hagyo­mányaink elsajátításában. A legnagyobbak már hat éve táncolnak. „Aranytorkú” gyerme­keink is „kitesznek magukért”. A „Tiszán in­nen, Dunán túl...” országos népdaléneklő ver­senyen négy diákunk kiemelt arany fokozatot nyert. A kicsik mesemondó versenyen ügyes­kednek. „Aranykezű” rajzosaink kidekorálták az iskola külső és belső falait, országos rajz- és fotópályázatokon nyertek. Gyermekeink rend­szeresen jól szerepelnek az országos közleke­dési versenyen. Évente visszük a gyerekeket Vácra úszótanfolyamra. Tanár kollégáinkkal rengeteg kirándulást szervezünk. Osztályon­ként is sok szabadidős foglalkozást, osztályki­rándulást szervezünk. Azt hiszem, nem tétlen­kedünk. De megéri, mert ezek a sikerek szár­nyakat adnak a gyereknek, hírnevet hoznak a falunak. Büszkék vagyunk diákjainkra. Az or­szágban - így az oktatásban - tapasztalható válság minket is érint, jó lenne egy tornaterem tornaszoba helyett. A nehézségek ellenére az önkormányzat minden segítséget megad az iskola működéséhez. Reményeim szerint ez a továbbiakban is így marad. Az iskola sorsa és a község jövője összefonódik. Mivel az iskola sorsát szívemen viselem, polgármesterré vá­lasztásom esetén minden tőlem telhetőt meg­tennék az iskoláért és Nagyorosziért.

Next

/
Thumbnails
Contents