Nógrád Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 150-176. szám)

2010-07-29 / 174. szám

6 GAZDASÁG 2010. JÚLIUS 29., CSÜTÖRTÖK A BUX index 2010. július 28-án 15.3(1, s New York-tp tőzsde nyitása h 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK _____________2010.07.28. Rt aóiy Otofeó ár (R> Változás (%) MóFt Émász 22 490 0,85 2 Synergon 635 0,79 0 VESZTESEK forrás bét KEG Utolsó ár(R) 153 Változás (%) MfflióFt-3,16 9 Econet 98-2,00 6 Rába 861-1,60 91 FHB 1156-1,19 25 OTP 5 310-0,93 14751 Danubius 3 995-0,74 21 PannErgy 809-0,73 3 ANY 767-0,64 2 22 «60 A BUX index az elmúlt napokban 23000 22800 22 600 22 400 22 303 22277 22200 22000 21800 21944 21600. _______________________ 07 .20 07.21 07.22 07.23 07.2607.27 FORRÁS: BÉT 21943 # BET-áruszekció (forint/tonna, 07.27.) ■■■■■■■ Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010, augusztus 44 000 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 36 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember 41500 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 35 600 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. október 89 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. július 28-án 1 IS 1CHF Jg — 4 4 4 282,48 Ft 217,06 Ft 204,79 Ft-2,54 Ft-2,19 Ft-2,54 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3hó| Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB3 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank2­4,50 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Eurwalutaárfolyamok (forint/euró, 07.28.) Vételi Eladási Allianz Bank 275,77 289,91 Budapest Bank 274,52 291,50 CIB Bank 271,67 294,31 Citibank 271,90 294,56 Erste Bank 274,97 290,81 K&H Bank 275,82 291,72 MKB Bank 276,90 291,10 OTP Bank 276,61 290,79 Raiffeisen Bank 277,20 289,68 Mi lesz veled, KÖEF - felélesztik? költségvetés 2011 Az önkormányzatok szeretnének beleszólni az előkészítésbe Érdemes-e felújítani a ko­rábbi ciklusban - annak is főleg az elején - vi­szonylag jól működő, ám tavaly ősszel az idei költ­ségvetés vitái miatt elhalt Kormány-Önkormány­zatok Egyeztető Fórumát (KÖEF), vagy más formá­ban ismertessék a telepü­lések, megyék vélemé­nyüket a kabinetnek a 2011-es büdzséről? Erről is kérdeztük az önkor­mányzati szövetségek vezetőit. Almási B. Csaba Rövidesen nagyon aktuális lesz az önkormányzatok-kormány konzultáció kérdése, hiszen ké­szül a jövő évi büdzsé tervezete. S az önkormányzatok a támoga­tásuk idei 80 milliárdos lefaragá­sa és az egyébként is rendkívül rossz pénzügyi helyzetük után jelentős támogatásra számíta­nak jövőre. Ám egyelőre a Belügyminisz­térium nem alakította ki a véle­ményét a Kormány-Önkor­mányzatok Egyeztető Fórumá­ról (KÖEF). A Világgazdaság ér­deklődésére annyit közölt a saj­tóosztály, hogy „eddigi tevé­kenységének és feladatkörének áttekintése jelenleg folyamat­ban van”. A szaktárca az érdekszövetsé­gekkel sem tárgyalt még. Gé- mesi György, a KÖEF társelnöke szerint az új parlament hozott már önkormányzatokat érintő rendkívül fontos döntéseket - például jelentősen csökkentet­ték a városatyák számát -, ám ezek többnyire egyéni képviselői indítványok voltak, így nem is volt szükség hivatalos konzultá­cióra. Gémesi várja, hogy Pintér Sándor miniszter vagy Tállai András államtitkár keresse meg az érdekszövetségeket, és álla­podjanak meg velük. Gödöllő polgármestere azt szeretné, hogy akár a KÖEF-en belül, akár más szervezeti formában, de olyan egyeztetés folyjon, amely­nek következtében garanciát kapnak a falvak, városok veze­tői, hogy a kormány be is tartja a megbeszélteket. Gémesi felve­tette, ő akár egyetértési, azaz vé­tójogot is adna az önkormány­KOVÁCS RÓBERT: Az önkormány­zatok érdekeit, lehetőségét növel­hetné, ha területi - akár megyei, akár regionális - alapon is erős önkormányzatok jönnének létre zatoknak olyan ügyekben, mint például a képviselők, illetve a polgármesterek jogállásáról szó­ló törvény. Zongor Gábor, a Települési Ön- kormányzatok Országos Szövet­ségének (TÖOSZ) a főtitkára sze­rint lenne értelme, hogy felújít­sák a KÖEF-et, előtte azonban ér­tékelni kellene a munkáját. S tény: számos ponton meg kelle­ne változtatni a korábbi gyakor­latot. Nem szóbeli kormányzati előterjesztésekről vagy a már a parlament elé került törvényja­vaslatokról kellene vitatkozni, hanem jóval hamarabb kellene az érdekszövetségeknek bekap­csolódni a munkába. Zongor Gá­bor szerint az lenne a helyes gyakorlat, ha a kabinet stratégiai ügyekben készítene elemző anyagokat, és ezt vitatnák meg a felek a munkabizottságokban, majd a plenáris üléseken. A fő­titkár azonban úgy véli, újra cél­szerű lenne felvetni a kétkama­GÉMESI GYÖRGY: Célszerű lenne, ha az önkormányzatok vétójogot is kaphatnának, többek között a polgármesteri jogállás meg­határozásának kérdésében ZONGOR GÁBOR: Újra célszerű lenne felvetni a kétkamarás parlament ügyét, amelynek a felsőházában képviseltetnék magukat az önkormányzatok rás parlament ügyét, amelynek a felsőházában az önkormány­zatok képviselete is helyet kap>- na. így a legmagasabb szinten képviseltethetnék magukat a te­lepülések, megyék. Kovács Róbert, az önkormány­zati ügyekre szakosodott kutató- intézet, a Helyi Obszervatórium ügyvezetője úgy fogalmazott, fo­lyamatos egyeztetésekre van szükség a kormány és az önkor­mányzatok között, bármilyen formában is történjen ez. Tavaly a kormány a településekkel, me­gyékkel akarta megfizettetni az Önkormányzati pénzügyek (NETTÓSÍTOTT BEVÉTELEK, KIADÁSOK ALAKULÁSA, MILLIÁRD FORINT) 2006 2007 2008 2009 Bevételek 3585 3708 4083 3694 Kiadások 3275 3250 3407 3283 FORRÁS: ÁSZ államháztartás konszolidációjá­nak egy jelentős részét az idei büdzsében, ez ellen határozot­tan tiltakoztak az önkormány­zatok. Bár a formális tárgyalá­sok látszólag megszakadtak, mégis sikerült több tízmilliárd- dal csökkenteni az ez évi lefara­gás mértékét. Az idén is hasonlóan kemény tárgyalásokra lehet számítani. Az önkormányzatok érdekeinek érvényesülését pedig az növel­hetné, ha az ügyeikbe történő, garanciális elemekkel átszőtt be­leszólási joguk mellett hosszabb távon, azonos feltételek mellett működtetett, kiszámítható gaz­dasági, pénzügyi környezetben, átlátható támogatási rendszer­ben, illetve területi - akár me­gyei, akár regionális - alapon te­vékenykedő erős önkormány­zatok jönnének létre, amelyek gazdasági erejüknél fogva bizto­sítékot, hátteret jelentenének a települések számára. APEH: figyelni kell a hipára késedelmi pótlék felszá­mítását kockáztatja, aki még mindig az adóható­sághoz fizeti be a helyi iparűzési adót (hipa), mi­vel az június 29-ével visz- szakerült az önkormány­zatokhoz. Bár a helyi ipar­űzési adóval kapcsolatos adószámlára az állami adóhatóság legkésőbb jú­nius 28-i terhelési dátum­mal fogadhatott el befizeté­seket, továbbra is érkeznek befizetések ide - derül ki az APEH tájékoztatójából. A június 29. után átutalt, postára adott megbízások alapján beérkező befizeté­seket az APEH haladékta­lanul visszautalja a befize­tőnek. Ha pedig az adózó június 29-től nem fizeti meg a hipát, az önkor­mányzati adóhatóság kése­delmi pótlékot számít(hat) fel, sőt ellenőrzési eljárás során adóhiányt is megál­lapíthat) - figyelmeztet az APEH. így kezdődött A kormány-Önkormány­zatok Egyeztető Fóruma 2006 decemberében, kor­mányhatározattal jött lét­re. A jogszabály szerint ez a fórum a kormány mellett működő döntés-előkészítő, véleményező, tanácsadó, javaslattevő és - meghatá­rozott körben - koordináló testület Feladatai közé tar­tozik az önkormányzati rendszert érintő jogsza­bályok, kormányzati dön­tések véleményeztetése, az érdekszövetségek állás­pontjának megismerése, a településeket, megyéket érintő országos költségve­tési javaslatokkal kapcso­latos egyeztetések lefolyta­tása, részvétel a törvények, rendeletek előzetes és utó­lagos hatásvizsgálatában, ilyenek kezdeményezése. A KÖEF plenáris üléseken és szakmai munkacso­portokban dolgozik. Fellélegezhet a bábolnai IKR: kaphat hitelt a cég szerződés Hosszas huzavona után állapodtak meg a finanszírozó bankokkal - Fizetőképesek Aláírja hitelezőivel a finanszíro­zásához elengedhetetlen rész­vényóvadéki szerződést az IKR Zrt., így elhárult annak a veszé­lye, hogy a 750 embert foglal­koztató, évente 3-4 ezer termelővel szerződő integrátor csődvédelmet kér­jen - mondta el a bábolnai társaság vezérigazga­tója. Szaxon J. Attila emlékezte­tett: a hat finanszírozó bank egyike, a Raiffeisen a megálla­podás aláírására kitűzött idő­pont előtt egy nappal kért felszá­molási eljárást a társaság ellen, ezt azonban az utolsó utáni pil­lanatban tilatkozásuk nyomán visszavonták. Szaxon J. Attila lapunk érdek­lődésére elmondta: a szerződés a feltétele annak, hogy újra meg­nyíljon számukra az a több mint 30 milliárd forintos hitelkeret, amely ahhoz szük­séges, hogy ki tud­ják fizetni a velük kapcsolatban álló termelőket. Ennek feltételéül azt szabták, hogy az év végéig legalább hárommilli- árd forint értékű tőkebevonást hajtson végre befektető - jelen­leg ehhez a legközelebb a szlo­vák Agroferttel folytatott tárgya­lásokon állnak -, ugyanakkor részvényeik 75 százaléka+egy szavazat is fedezetül szolgál. A 37 éve alapított, tavaly 94 milli­■ A cég most már tud fizetni a termelőknek. Szaxon J. Attila: 30 milliárdról van szó árd forintos árbevételt elérő IKR Zrt. 2008 végén került nehéz helyzetbe. Másfél milliárd forin­tos káruk származott abból, hogy a túlfűtött piacon magas áron szerződtek le a repcére, ám a terményt jóval alacsonyabb áron tudták értékesíteni. Egy banki ügyleten ugyanakkor 3,8 milliárdot buktak. A csőd elkerü­lése érdekében tavaly tavasszal moratóriumi megállapodást kér­tek hat finanszírozó bankjuktól, miközben a kormány 80 százalé­kos garanciát nyújtott 6,2 milli­árd forint hitelkeretre. A morató­riumi megállapodás idén május­ban született meg, ám életbelé­péséül a részvényóvadéki megál­lapodást szabták. ■ Gy. M. Nő a repce ára a szerződés teszi lehetővé az IKR-nek, hogy a termelők által leszállított árut kifizessék - emelte ki Vámosi Gábor. A bá­bolnai cég kereskedelmi igazga­tója elmondta: a repce tonnán­kénti ára 90 ezer forint, ez 20 ezerrel több a három hónappal ezelőttinél, s ellensúlyozhatja az időjárás miatt rossznak ígér­kező termést. Eddig 250-300 termelő, partnereik tizede jelez­te, nem tudja teljesíteni a szer­ződött mennyiséget Tőlük 95 százalékos teljesítés alatt a pia­ci és a szerződött ár különböze­iét várják eb termelőnként 400 ezer-1 millió forint közötti összeg.

Next

/
Thumbnails
Contents