Nógrád Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 150-176. szám)
2010-07-23 / 169. szám
6 GAZDASÁG 2010. JÚLIUS 23., PÉNTEK A BUX index 2010. július 22-én Változás: -0,12% | tSJ0,íNe*fcrk+<> tőzsde nyitása /| 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTES 2010. 07. 22. Részvény Utolsó ár(R) OTP 5 218 2,21 16 109 TVK 3 405 2,09 39 Danubius 4 115 1,60 10 ANY 740 1,23 3 Econet 100 1,01 26 VESZTESEK forrásáét Részvény Utolsó ár (R) Változás (%) Millió R KEG 169-5,05 37 Richter 44 410-1,09 278 Mol 19 790-1,05 3136 Pannergy 802-0,86 9 Mtelekom 675-0,73 599 A BUX index az elmúlt napokban 23000 22909 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.22.) EUROBÚZA 2010. augusztus ________42 OOP TA KARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 34 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember______41500 TA KARMÁNYÁRPA 2010. augusztus________32000 OL AJNAPRAFORGŐ 2010. október 90 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. július 22-én 1 1$1CHF i 1 f 284,46 Ft 221,49 Ft -2,49 Ft -1,75 Ft 212,83 Ft +0,54 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) hű ÍÍK? Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB1 6,50" 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank14,50 Raiffeisen Bank1 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ *FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.22.) ■■■ Vételi Eladási | Allianz Bank 278,72 293,02 Budapest Bank 276,24 293,33 CIB Bank 274,61 297,49 Citibank 274,81 297,71 Erste Bank 276,92 292,88 K&H Bank 276,55 292,49 MKB Bank 277,58 291,82 OTP Bank 276,32 290,49 Raiffeisen Bank 278,28 290,80 Hulladék, mégis drágul papírcsomagolás A fogyasztónál csapódik le az áremelkedés A hulladék papír árának változása (konkrét üzletkötések minimum- és maximumárai, euró/tonna) 2009. ápr-2010. ápr. VG-GRAF1KA Forrás: CUWID Rendkívüli módon, mintegy nyolc-tízszeresére drágult másfél év alatt Európában a hulladék papír. Emiatt jelentősen emelkedik a belőle készülő, a termékek csomagolásához használt hullám- kartonok és -dobozok ára. A hazai gyártókat az alapanyag drágulása mellett az európainál jóval magasabb energiaköltségek is sújtják. Munkatársunktól A hulladék papír árának „látványos megugrása” tovább gyűrűzik a belőle készül termékek csomagolásához használt kartonok és dobozok árában. A magyarországi gyártóknak a magas energiaköltségekkel is meg kell birkózniuk. Ők is kénytelenek emelni az áraikat, ami végső soron a termékek árában, így a fogyasztóknál csapódhat majd le. Hullámkarton csomagolóanyagokat többek között az élelmiszer-, az elektronikai, a bútor-, valamint a háztartásvegyipar használ nagy mennyiségben. A Magyar Hullámtermékgyártók Szövetsége Egyesülés (Ma- husz) közleménye szerint az európai hullámkartonpiacon az elmúlt másfél évben a legnagyobb nehézséget az alapanyagul szolgáló papírhulladék hiánya, illetve annak árának emelkedése okozta (ez többek közt a válság miatt visszaesett fogyasztásnak köszönhető, hiszen a kevesebb eladott termék után kevesebb papírhulladék keletkezik). Szintén gondot okoz, hogy a világszerte bővülő termelési kapacitások következtében a kereslet is megnőtt a hulladék papírok iránt. Mindez azt eredményezte, hogy az eltelt közel másfél évben belföldön megháromszorozódott, európai szinten pedig 810-szeresére nőtt, majd a márciustól májusig terjedő időszakban további 50 százalékot emelkedett a hullámtermékgyártás alapanyagához elengedhetetlen hulladék papírára. Például 2009 májusában az áruházi hulladék ára Európában tonnánként 10-30 euró, 2010 májusában viszont már 90-95 euró volt. A hulladéktartalmú papírok ára májusról júniusra ráadásul az árfolyamváltozás következtében további közel két százalékkal nőtt Magyarországon. A hazai viszonyokat vizsgálva az említett tényezők mellett az is kiderül, hogy a gyártási költségek Magyarországon gyorsabban emelkedtek, mint más európai országokban, a villamos energia ára hazánkban a legmagasabb. Ez a Mahusz szerint egyértelműen gátolja a hazai gyárak versenyképességét. Pa- nyi László, a Mahusz elnöke, egyben a Dunapack Zrt. vezér- igazgatója szerint a már most is magas és folyamatosan emelkedő papírárak komoly megoldandó feladat elé állítják a hullámtermékgyártó iparágat. Mivel nincs elég hulladék papír, ezért a hazai papírgyártásnak importra van szüksége ahhoz, hogy a hullámtermékgyártók piaci igényét kielégítsék. „Megoldás lehetne, ha a magyar hatóságok jobban segítenék a hazai hulladékhasznosítókat abban, hogy a korlátozott mennyiségű hulladék papír hozzájuk kerüljön” - hangsúlyozta. Az iparág égető problémája megoldásra vár. A jelenlegi helyzetben a sokszor több tízszázalékos költségnövekedést sajnos a késztermék vevőire - azaz a hullámtermékek vásárlóira - kell továbbhárítani - tette hozzá. Hopka Imre, a Dunapack Zrt marketingigazgatója is megerősíti azt, hogy a Magyarországon keletkezett papírhulladék sok esetben nem belföldön hasznosul. „Ismert tény, hogy az utóbbi időben a nyugat-európai fogyasztás hozzávetőleg 7-10 százalékkal csökkent, és a gyártó- kapacitás nőtt, míg ezzel párhuzamosan a kínai, illetve távol-keleti termelők fogyasztási igénye 8-10 százalékkal növekedett. Ez is a hulladék papír árának felfutásához vezet - mondta a szakember. Hosszabb távon előrevetíti a hulladékpiac és közvetve a hullámtermékek árhelyzetét az az előrejelzés, amely szerint 2014-ig 50 millió tonnával nő a begyűjtési igény a kínai felvásárlás miatt - tette hozzá. Matolcsy György: a pénzügyi függetlenség útjára léptünk Magyarország elindult a pénzügyi függetlenség felé - hangsúlyozta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) ülésén. Elmondta: Magyarország akkor lesz képes a jövőbeni stratégiáját megvalósítani, ha képes lesz tágítani mozgásterét a pénzügyi függetlenség megteremtésével. Ennek során az országnak az államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) mért szintjét a jelenlegi 80 százalékról 70, majd 60 százalék alá kell csökkenteni, ezzel párhuzamosan az uniós partnerekkel egyeztetve az ország az államháztartási deficit idei 3,8 százalékos tervezett mértékét a következő években 3 százalék alá mérsékeli a GDP- hez képest. Elmondta azt is, szükség van egy monetáris politikára is. Megjegyezte: a Nemzeti Bank (MNB) jelenleg nem él kellőképpen a monetáris politika eszközeivel, a monetáris élénkítés lehetőségeivel. ■ Békési: képtelenség A VOLT PÉNZÜGYMINISZTER, Békési László szerint az nem ßggetlen, aki valamilyen hitellel kapcsolatban van, márpedig Magyarországon szinte alig van vállalat, amely ne függne hitelezőtől Hosszú távú beruházási hitelek nélkül épeszű vállalkozás nem is tud működni, és nemcsak nálunk - hangsúlyozta. A közgazdász szerint, ha az megtörténik, amiről Matolcsy György beszélt, akkor az államháztartás nem tudja finanszírozni a nyugdíjakat, a béreket az is teljes ellentmondás, hogy a pénzügyi függetlenség megteremtésével bővíthető a mozgástér. Az nem mozgástér, hogy nem teszünk eleget a hitelfeltételeknek. Ha ugyanis a hitelforrások megszűnnek, senki nem fog állampapírt venni, és akkor a kormány nem tudja finanszírozni növekvő kiadásait. Ennek a hazárdjátéknak az égvilágon semmi értelme nincs - tette hozzá Békési László, aki a Hom-kormány idején a reformok halogatása miatt lemondott posztjáról Ellátási gondok is lehetnek siGRAY Mária, a Rondo flullámkartongyártó Kft ügyvezetője úgy véli, hogy a nyáron várható további 50 eurós tonnánkénti papír- áremelkedés és a lerövidült rendelésállomány miatt félő, hogy a gyártók csak akadozva tudják majd kiszolgálni a vevőiket „A Nyugat- Európában elindult fellendülés következtében a papírgyáraknak több hónapos rendelésállományuk van, ellátási gondokról is hallunk. Fontos, hogy a megrendelők időben jelezzék igényüket, mert a gyártók úgy látják, hogy a jelenlegi helyzetben kiszámíthatatlanok a folyamatok” - mondta a szakember. Közpénzből többé nem mentenek meg cégeket Obama reformja Védi a fogyasztót, a bankvilágot és a tőzsdét regulázza az elnök új törvénye Az amerikai elnök szerdán Washingtonban aláírta a pénzügyi reformról szóló törvényt, amely a nagy depressziónak nevezett 30-as évekbeli gazdasági válság óta a Wall Street legátfogóbb szabályozási reformját jelöli ki. Csaknem két évvel azután, hogy a megingott helyzetű vezető amerikai bankok az összeomlás szélére sodorták a világ pénzügyi rendszerét, a washingtoni törvényhozás felsőháza, a szenátus az előző héten, az alsóház, a képviselőház pedig júniusban fogadta el a törvényszöveg végső változatát. A reformcsomag - amelynek az az alapvető célja, hogy a bank- és a pénzügyi szféra működésének megszigorításával megelőzhető legyen a 2007-2009-eshez hasonló pénzügyi krízis - az elnöki aláírással emelkedett törvényerőre. Az eseményt a nemzetközi kereskedelmi központként működő Ronald Reagan-épületben tartották. Obama kiemelte: a reformok az amerikai történelem legerősebb pénzügyi fogyasztó- védelmi lépéseit helyezik kilátásba. Új szövetségi intézmény létesül, egyetlen célja lesz, az, hogy az emberek - és nem a nagybankok, a hitelezők, a befektetési házak - érdekeiről gondoskodjon. „Ez nemcsak a fogyasztók, hanem az egész gazdaság számára kedvező lesz” - hangsúlyozta. Többé nem fognak nagy cégeket az adófizetők pénzéből megmenteni. Ezentúl nem engedélyezik a kockázatos jelzáloghitel-alapú pénzügyi műveleteket. A történelmi jelentőségű reformcsomag elfogadásával több mint egyéves vita zárult le. A bankszektor által erősen kifogásolt reformok között szerepel, hogy a felügyelő hatóságok nagyobb hatalmat kapnak a bajba jutott cégek felszámolásához. A bankok profittermelési lehetőségeit megnyirbálva korlátozni fogják a kockázatos pénzügyi műveleteket. Ezzel a demokraták nem sok barátot szereztek a tőzsde szívében, a Wall Streeten. ■ Obama szignálja történelmi pénzügyi törvényét. Javíthatja népszerűségét
