Nógrád Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 150-176. szám)
2010-07-13 / 160. szám
6 2010. JÚLIUS 13., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2010. július 12-én | Változás: -0,64% | Nyitóérték: Záróérték: 22 315 22449 22200 22100 Előző heti záróérték: 22 594 ......................T..... 15 .30, »Ke» Yorkéi1 tőzsde nyitása f\ 09.00 11.00 NYERTES 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT 2010. 07.12. Részvény Utolsó á (R) Fotex 399 4,17 28 ANY 738 2,50 10 TVK 3 065 1,99 3 Rába 905 1,68 46 Egis 20 380 1,64 138 VESZTESEK FORRÁS: BÉT KEG Utolsó ár {R) 226 VáüoásH MffiéR !-1,73 13 Richter 44 950-1,20 1091 Econet 104-0,95 2 Mól 20 310-0,92 2 239 Synergon 654-0,60 1 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áraszekció (folinl/tonna, 07.12.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. augusztus __________39 500 TA KARMÁNYBÚZA 2010. augusztus________31200 TA KARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember_______41100 TA KARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 26 500 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 82 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. július 12-én /Ft $/Ft CHF/Ft f f i 280,25 223,04 209,13 +0,04 Ft +1,97 Ft-0,04 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó | Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank'4,50 Raiffeisen Bank 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ *FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.12.) mmmmm Vételi Eladási | Allianz Bank 272,46 286,43 Budapest Bank 271,15 287,92 CIB Bank 268,27 290,63 Citibank 268,53 290,91 Erste Bank 271,63 287,27 K&H Bank 271,63 287,27 MKB Bank 273,00 287,00 OTP Bank 272,85 286,85 Raiffeisen Bank 273,60 285,90 Települések csődközeiben adósságcsapda Forrás nélküli feladatkiszabások, nagy működési költségek A kormány elsőként valós képet szeretne kapni az önkormányzatok eladósodottságáról, s azt követően dolgozza ki a megoldási javaslatait. De az már most tudható, hogy a települések, megyék hitel- állománya megháromszorozódott az elmúlt négy esztendőben. VG-összeállítás Hitelt csak szigorúan meghatározott feltételek mellett tudnak az önkormányzatok felvenni, viszont a kötvénykibocsátás lehetősége gyakorlatilag korlátlan, így számos helyen ehhez a módszerhez folyamodtak. Ez utóbbinak az is az előnye az éppen regnáló helyi politikai elit szempontjából, hogy a türelmi idő miatt az igazi terheket csak a következő politikai ciklusban kell elkezdeni fizetni. Eddig alig több mint egy tucat település lett fizetésképtelen az elmúlt időszakban, s ezek többnyire alig né- | hány száz lelkes falvak voltak, s f az ő problémájuk nem kapott túl ijj nagy nyilvánosságot. Ez év ele- | jén azonban egy városban, Szi- § getváron is kénytelenek voltak megkezdeni az adósságrendezési eljárást. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor pénzügyi gondnokot neveznek ki, válságköltségvetést és programot kell készíteni a hosszú távú megoldásra. Az eddigi kormányok inkább tűzoltó módszerekhez folyamodtak, különböző pénzügyi kereteket hoztak létre a bajba jutott települések megsegítésére, ahelyett, hogy generális megoldást találtak volna. Ehelyett még szigorúbb feltételeket kellene szabni a hitelfelvételre, s korlátozni a kötvénykibocsátás lehetőségét. Szabó Gellért egyetért azzal, hogy a községek vannak igazán nagy gondban, tehát elsősorban az ő problémáikra kell a kormánynak megoldást találnia. Elenyésző részük a polgármester vagy a képviselő-testület rossz döntései, a többség azonban rajta kívül álló okok - az alulfinanszírozottság, a forrás nélküli feladatkiszabások, a működési költségek nagysága - miatt került bajba. A Magyar Faluszövetség elnöke szerint Szigetváron többek között a fürdő építése miatt került nehéz helyzetbe az önkormányzat. A baranyai településhez hasonló gödörbe kerülhetnek mások is ugyanakkor nem lenne célszerű egy a bankokéhoz hasonló általános konszolidáció, hiszen minden település története más és más, különböző okok vezettek ide. Ezért Szabó Gellért szerint a helyzet feltérképezése után a tárcának egyedi döntésekkel és a jelenleginél sokkal több pénzből kell segíteni a rászoruló önkormányzatokat, többek között a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása elnevezésű költségvetési keretet kellene megnövelni, amelyből tavaly 1300 önkormányzat kapott forrást. Az év elején robbant a bomba, hogy egy kisváros, Szigetvár is csődbe vagy legalábbis csődközeli helyzetbe jutott. Csaknem hárommilliárd forint a hitelállománya (beleértve a kötvénykibocsátás összegét is), ehhez jönnek a cégei tartozásai - amelyekért készfizető kezességet vállalt az önkormányzat - további egymil- liárd forint értékben. Mindez az elmúlt évek jó szándékú, de gazdasági megalapozottság nélküli fejlesztések következményeként alakult ki. A városvezetés ugyanis nem tudott ellenállni annak a csábító ajánlatnak, hogy ezekben az években még uniós támogatással sok forrást lehet szerezni, ezért presztízs- beruházásokba fogott, s nem gondolt arra, hogy önerő is szükséges, másfelől üzemeltetni kell a létesítményeket. így például strand épült a tervezett 800 millió forint helyett több Kötelezettségállomány (AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL, 2009. DECEMBER 31-ÉN) kötvény: 473,5 Mrd Ft (91 számlék fejlesztési, 9 százalék működési célú, 10 millió - 12 milliárd) HOSSZÚ LEJÁRATÚ HITEL: 410,9 Mrd Ft RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK: 404,9 Mrd Ft mint másfél milliárdból, PPP- konstrukcióban tanuszoda készült, amelyből azonban a vállalkozások kihátráltak, így 15 esztendeig évi 100-120 millió forintjába kerül a városnak a fenntartása. így nem csoda, hogy az önkormányzat adósságspirálba került, ám 2009 végén, ez év elején már nem tudott újabb hitelt felvenni. A helyzetet jelzi, hogy februárban csak olyan költségvetést tudtak elfogadni a városatyák, amelynek a kiadási oldala 2,9 milliárd forint, a bevétel azonban csak 1,9 milliárd. Ezek után nem maradt más hátra, mint az adósságrendezési eljárás megindítása. A pénzügyi gondnok bevonásával válságköltségvetést készítettek, amelyben fájdalmas takarékossági döntéseket hoztak. Felfüggesztettek néhány nagyberuházást - a belvárosi rekonstrukciót, a kistérségi iskolabővítést, útkarbantartásokat beszüntették az összes nem kötelező feladat ellátását, így leállították a civilszervezetek, egyesületek támogatását. Emellett tárgyalásokat kezdtek a hitelező pénzintézetekkel az adósság átütemezéséről. A megbeszélések most is folynak, a hónap végére kell az eljárásnak egyezséggel befejeződni. Ennek részeként konszolidációs programot állítanak össze, amelynek egyik legfontosabb eleme az intézmények alapos átszervezése a következő években. Rodek Gyula alpolgármester szerint van esély a megoldásra, senkinek sem érdeke, hogy az önkormányzati vagyon felosztásával padlóra kerüljön a város, hiszen all ezer itt élő emberért mindenki felelősséggel tartozik. Az alpolgármester úgy véli, ahhoz, hogy másutt elkerüljék a hasonló bajokat, olyan kont- rollmechanizmust kellene kiépíteni az önkormányzatok fölött, amelynek révén elkerülhetővé válik, hogy naiv, lelkes, de hozzá nem értő képviselők bevigyék az erdőbe a településüket. Nem lesz áramszünet a meleg miatt kánikula Az idei eddigi rekordfelhasználást tegnap mérte a Mavir Lassan, de azért nőnek az árak az agráriumban A napi áramfelhasználás 6000 megawatt körül tetőzött hétfőn a légkondicionálók használata miatt, de van elegendő tartalék a villamosenergia-rendszerben - közölte a Magyar Villamos- energia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir). A magas importnak is köszönhetően ugyanis 2000 megawatt tartalék áll rendelkezésre. Ezen a nyáron eddig június 10-én volt a legmagasabb, 5832 megawattos napi csúcsteljesítmény, ekkor 25 foknál valamivel magasabb átlaghőmérsékletet mértek. Az eddigi nyári rekord 2007-ben volt, helyenként 40 fokot meghaladó hőségben 6320 megawatt. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a kánikulai napokon 26 fokos napi átlaghőmérséklet fölött minden további 1 fok emelkedés 60-100 megawatt terhelésnövekedést jelent. Ha folytatódik a meleg, ma és holnap minden bizonnyal újabb csúcsot dönt az áramfelhasználás. A rendszerirányító Mavir feladata többek között a villamosenergia-rendszerben a termelés és a fogyasztás egyensúlyának fenntartása a változó körülmények között. ■ ■ Ma és holnap ifjabb csúcsot dönthet a terhelés. | A Mavir szerint bírja majd a terhelést a rendszer a légkondikkal is Májusban 0,6 százalékos terme- lőiár-csökkenést mért éves alapon a Központi Statisztikai Hivatal az agráriumban. Kivárás jellemzi a piacot, a következő hónapokban azonban kiderül, milyen az idei gabonatermés, ez megmozgathatja az árakat. A kukorica markánsan drágult a búzához képest, miközben a gabonafélék ára átlagban 0,9 százalékkal esett vissza, a növényi termékeké pedig nagyjából stagnált. Á vágóállatok és állati termékek körében ismét nagyobb az árcsökkenés, éves alapon 1,6 százalékos. Míg a vágósertés ára esett éves alapon (281 forintra), addig a tej tavaly ilyenkorhoz képest 14 százalékkal drágult. ■
