Nógrád Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-22 / 117. szám
2010. MÁJUS 22., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE Elmarad Salgótarján. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester május 27-re meghirdetett fogadónapja elmarad. Ovisok napja Kazár. A Magtárházban a salgótarjáni kistérség óvodásainak mesés, táncos kavalkádjára került sor május 21-én. A kazári táncokat követően Molnár Katalin polgármester mondott köszöntőt, majd a kicsik mutatták be műsorukat. Ajándékokkal jutalmazták az óvodásokat Hetedikek lettek Szécsény. Az általános iskolák negyedik osztályosai részére meghirdetett Matekguru csapatverseny Kárpát-medencei döntőjét május 4-én és 5-én, Nyíregyházán tartották. A széc- sényi általános iskola kisdiákjai (Buga Lászlóné tanárnő tanítványai), Széles Lilla, Komár Bálint, Henzel Balázs, Ispán Róbert, Tácsik Péter és Mócsány Judit a hetedik helyen végeztek. Hangverseny Salgótarján. Május 21-én jubileumi hangversenyt adtak a gimnázium kórusai, szólistái, a Bolyai Kórus és a Cantabile Kamarakórus a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola aulájában. Tárlat nyílt Pásztó. Simon Imre képzőművész kiállítása nyílt meg a könyvtárgalériában. A június 15-ig megtekinthető alkotásokat Sisák Imre polgármester ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Nem adott elsőbbséget Salgótarján. Egy személy sérült meg a csütörtök délutáni balesetben Salgótarjánban, a Baj- csy-Zsilinszky úton. Egy 32 esztendős salgótarjáni nő az egyik bekötő útról kanyarodott ki a főútra, ám eközben nem biztosított elsőbbséget a neki balról érkező és egyenesen haladó autónak. A két jármű ösz- szeütközött, s a vétlen kocsi utasa - egy 14 esztendős lány - könnyű sérülést szenvedett. A bátonyterenyei kistérség küldöttsége a nívódíjjal G. E. Bátonyterenye. Hetedik alkalommal tartották meg a közelmúltban a Területfejlesztők Ví- kendje elnevezésű rendezvényt Lajosmizsén, ahol a Bátonyterenyei Kistérség Többcélú Társulása képviselői területfejlesztési nívódíjat vehettek át A Kistérségek Fejlesztéséért Túdományos Egyesület által alapított és odaítélt elismerést a bátonyterenyei társulás az elmúlt évben végrehajtott leghátrányosabb helyzetű fejlesztési programja kapta. A díj megítélésénél figyelembe vették a program aktualitását, annak szakmai kidolgozottságát és mozgósító erejét. A F bátonyterenyei kistérségben végzett munka jó példája annak, hogy külső segítség bevonásával, a helyi szereplők összefogásával hogyan lehet felépíteni egy programot, amelyre mintaként tekinthetnek mindazon kistérségek, ahol hasonló fejlettségbeli és szerkezeti problémák érzékelhetőek.- Örömmel konstatáltuk, hogy az elismerés olyan régióba került, ahonnan korábban kevés pályázati anyag érkezett és amelyben még területfejlesztési nívódíjat nem ítéltünk meg. Bízunk abban, hogy a díj az észak-magyarországi régió többi szereplőjét is jótékony versenyre inspirálja - hangsúlyozta Schweriner János, az egyesület elnöke. Az elismerést Lavajné Dóka Éva, a Bátonyterenyei Kistérség Többcélú Társulása elnöke vette át, aki elmondta:- Büszke vagyok munkatársaimra, akik azon fáradoztak, hogy ez a program elkészüljön. Úgy gondolom, hogy bebizonyítottuk milyen fontos az összefogás, az egyéni települési érdekek háttérbe helyezése, hiszen minden polgármestertársam belátta azt, hogy a támogatást nem szabad elaprózni. A programunk középpontjában a gazdaságfejlesztés és a felnőtt szakképzés beindítása áll és hisszük, hogy munkánk gyümölcse lassan, de biztosan beérik majd a jövőben. Érdemérmet főztek ki Karancslapujtő. Öt éve alakított főzőcsapatot Czakó Zoltánné, Szentpéteri Lórántné és Botos Lajosné, s az eltelt évek alatt sokakat együtt örvendeztettek meg a fakanalaik közül kikerülő, finomabbnál finomabb falatokkal. Megszámlálhatatlanul sok szóbeli dicséret mellett hivatalos elismerésben is volt már részük nem egy alkalommal, az eddigi legrangosabb díjat azonban nemrégiben a fővárosi Béke Hotelban „főzték ki”. A Nemzeti Gasztronómiai Szövetség rendezvényén az ország különböző részeiről érkezett szakácsok, séfek tudását honorálták, a lapujtői Duci csapat a „Magyar gasztronómiáért” érdemérmet kapta meg. BARÁTHI OTTÓ Áldott Pünkösd Gimnazistaként találkoztam először Balassi Bálint költészetével, van annak már jó ötven éve is. Mégis, azóta minden évben ilyenkor - a Pünkösdöt előző napokban - eszembe jutnak a híres katona-költő szép sorát „Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje, / Mindent egészséggel látogató ege, /Hosszú úton járókat köny- nyítő szele!" Hiszik vagy sem, ma is magam előtt látom a hatvani házunk udvarán álló kerekes kút mögött illatozó óriási orgonabokor lila és fehér fürtös virágait, a kertünkben bólogató bazsarózsákat Az 1960- es években - hiszen ezeket az időket idézem - a Pünkösd még nem volt piros betűs ünnep a naptárban. Ha jól emlékszem, 1993-ban kapta vissza rangját, vált újra munkaszüneti nappá a Pünkösdhétfő, s pirosodott ki ünnephez méltó módon a kalendáriumban is. Pünkösd történetét itt nem tudom részletesen felidézni, ám arra érdemes utalnom, hogy a kezdetekben a Szentfóldön a zsidó nép a húsvét szombatját követő ötvenedik napon a befejezett aratást ünnepelte. Később ez a nap a híres Sínai-hegyi, Mózes-féle kőtáblás törvényhozás ünnepévé vált Ebből alakult ki a kereszténység Pünkösdje, amikor a Szentlélek eljövetelét ünnepli a keresztény ember, vallási felekezettőlfüggetlenül, mára Krisztus utáni második századtól kezdve, s magát a keresztény egyház megalapítását is erre a napra tették. A Pünkösd ünnepéhez számos szertartás, szokás kapcsolódott, amelyek közül igen sok máig is fennmaradt Legtöbbször a tavasz ígéretét imitálják, a meg ájulást ünnepük, szimbolikus megjelenítéssel, kaleidoszkópszerű koreográfiával. Gyakran a termést, a termékenységet dicsőítik, a szaporodást - mint a gazdagság forrását - éltetik A gyarapodás, a jólét ma is nap jaink még beteljesületlen nagy álma. Ezekben a nehéz időkben még talán távolinak tűnik a felemelke dés, a jólét, de én bizakodom, nem elérhetetlen. Ebben a hitben kívánom: virágozzanak örömünkre a szép, piros pünkösdi rózsák, s színesedjen hozzájuk lelkünk is! Áldott legyen e Pünkösd! Egyházközségi nap Somoskőújfalu. A salgótarjáni főplébánia szervezésében, a Somoskőújfalui plébánia udvarán egyházközségi napot tartanak május 24-én, Pünkösd hétfőjén 15 órától 19 óráig. A részvevőket rigófüttyös éneklés, játék, zene, tánc és éneklés várja. A programokat rossz idő esetén a sportcsarnokban rendezik meg. Akadálymentesítés NÓgrádsipek. Az önkormányzat 5,3 millió forintot nyert a polgármesteri hivatal akadály- mentesítésére. A munkálatok elkezdődtek, amelynek keretében akadálymentesítik az ügyfélszolgálati irodát, a mozgás- korlátozottak részére parkolóhelyet építenek. A város múltja térképeken át Sz. A. Balassagyarmat. A múzeumi világnap alkalmából sokakat vonzó, érdekes tárlat nyílt meg a Palóc Múzeumban „Balassagyarmat térképei - A térképészet eszközei” címmel. A Harth Tamás történész, főmuzeológus által rendezett kiállítás harmincöt dokumentumot tár a közönség elé az 1773- ban keletkezett első ismert belterületi térképtől kezdve a postautak térképein át az uradalmi földek helyszínrajzi vázlatain, a katonai felmérések vonatkozó szelvényein, a kataszteri térképeken keresztül egészen a 2005-ös digitális technikával készült ortofotó térképig - megrajzolva ezzel Balassagyarmat múltját. Dr. Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatónője köszöntőjében az 1977-től megünnepelt múzeumi világnapra emlékezett, amely felhívja a figyelmet a múzeumok sajátos, értékőrző szerepére, s azt is elmondta: idén a helytörténeti, kisebbségi gyűjteményekre fókuszált az emléknap, s ebbe a vonulatba szervesen illeszkedik a balassagyarmati tárlat Medvácz Lajos polgármester a Palóc Múzeum értékeiről, a város kultúrájában betöltött rangos szerepéről beszélt. Dr. Hausel Sándor, a Nógrád Megyei Levéltár főlevéltárosa arról szólt: a térkép a várostörténetben pótolhatatlan értéket jelent, mivel a település pillanatnyi arculatát, térbeli szerkezetét és a birtoklási viszonyokat is képes megmutatni - így válik használati tárgyból történeti forrássá.- Láthatjuk, hogy vámházak, mészárszékek, kaszárnya, lovaglóiskola tűntek el, s az Ipoly-meder módosulásait is nyomon követhetjük - emelte ki a főlevéltáros. Ferencz Endre, a Balassagyarmati Körzeti Földhivatal vezetője a terkepészeti eszközöket bemutatva az 1856-ban megindult magyar földmérés történetéről is árnyalt képet adott. Előadásában az 1964-ben készült legszaba- tosabb balassagyarmati térképről éppúgy szó esett, mint a jelenlegi digitális térképről, de a látogatók bepillantást nyerhettek a térképészeti eszközök, a teodolit, a szintezőműszer és az elektronikus távmérők világába is. Területfejlesztési nívódíj
