Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)
2010-03-31 / 74. szám
2 ROMHÁNYI NAPLÓ BÚCSÚ, egy igaz embertől Termán Sándor, a romhányiak Sanyi bácsija, az elmúlt év augusztus 6-án, végleg itt hagyott mindenkit. Nem sokat találkoztam vele, de tiszteltem szerénységét, felkészültségét, Romhányhoz való ragaszkodását, nyílt őszinteségét, aktivitását, a művészetébe vetett hitét. Beszélgetésünk során sokat tanultam tőle. Romhányban született, 1928. július 28-án. Hosszú évekig, 16 évig a közigazgatásban dolgozott Diósjenőn, majd a Rétsági Járási Tanácson, ezután a romhányi Építési és Kerámiagyár személyzeti osztályvezetője volt. Mindig érdekelte a filozófia, a művészet és a néprajz. Szívügye volt, a romhányi kő, a szobrászkodás, őseitől örökölte a kőfaragó mesterséget A rideg, romhányi kőbe ujjai nyomán lélek költözött. Sok kőszobra őrzi emlékét, a faluban, az ország számos településén. Határainkon túl, az erdélyi Székelyudvarhelyen, Ukrajnában, ahol művészeti táborok résztvevője, szervezője volt. A romhányi csata évfordulója alkalmából, 2007. január 22-én, az ünnepi önkormányzati ülésen megkapta a „Romhányért” emlékgyűrűt. Lelkes tagja volt a helyi Rákóczi Szövetségnek. Halála napjáig alkotott, túrákat vezetett a kétbodonyi erdei iskolába táborozó gyermekeknek. Végleg itt hagyott mindenkit, de a romhányiak, az alkotásai, szobrai őrzik emlékét Romhány szegényebb lett egy nyíltszívű, őszinte, igaz emberrel, s gazdagabb egy legendával.-szenográdiDdUlCZ LdSZlUlItU, dZ óvoda vezetőjét arra kértük, hogy mutassa be intézményét, a közösségükre jellemző Ancsel Éva idézettel kezdte: „Mégis csak van valami, amitől változik az ember. Attól, ha van valaki, aki olyannak szereti és fogadja el, amilyen.”- Óvodánk 2009. szeptemberétől, a kétéves korú kisgyermekeket is befogadó Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Többcélú Intézményként működik. Gyermeklétszámunk jelenleg 73 fő, közöttük öt bölcsődés korú gyermekkel, akik az egységes óvoda-bijlcsődei csoportba járnak. Intézményünk saját Helyi Nevelési Programmal rendelkezik, amelyet egyedivé tesz a sajátos, helyi szokásokra épülő jeles napjaink, hagyományőrzésünk (hagyományőrző programunk szellemében helytörténeti és népi eszközök gyűjteményének kiállítását is megrendezte óvodánk, ápolva ezzel a múlt örökségét), valamint az érzelmi-esztétikai élményszerzésre irányuló tevékenységeink. Nevelési céljaink: A gyermekek^ élmény gazdag környezetben az egyéni fejlődési ütemük tiszteletben tartásával önálló személyiségekké váljanak. Változatos tevékenységek biztosításávafsokolda- lú, kreatív személyiség fejlesztése. A természet szeretet és óvás iránti igény, a környezet esztétikája iránti fogékonyság megalapozása. A művészetek eszközeivel a pozitív érzelmek fejlesztése. A hátrányos helyzetű gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése gyermekközpontú, a különbözőséget elfogadó légkörben, különös tekintettel az eltérő fejlődési ütemükre. A nevelő testület rugalmas alkalmazkodása a gyermekek egyéni jellemzőihez. Fontosabb nevelési jeladataink: Az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amely segíti szocializációjuk fejlődését, az „én tudat” alakulását, a gyermek társas szükségleteit. A hagyomány- ápolás során szerzett élményekkel és pozitív érzelmekkel a természeti- és emberi munkával létrehozott értékek tiszteletére és megbecsülésére nevelés. Kreatív tevékenységekkel, a mással nem helyettesíthető játék során észrevétlenül sajátítsanak el ismereteket. Pedagógusainkra a gyermek- szeretet, a kreativitás, a művészetek és kézművesség iránti érdeklődés, az új iránti nyitottság jellemző. Ez óvodánk arculatán is tükröződik. A szülőkkel, családdal, partnereinkkel nyitott a kapcsolatunk. Óvodásaink egyre változóbb szociális háttérrel érkeznek óvodánkba, ezért ránk egyre nagyobb felelősség hárul az egyéni képességfejlesztés területén és a gyermekvédelmi feladatok terén. Ezért is működtetjük 2007 óta az Integrálás Óvodai fejlesztő Programot /IPR/. Óvodapedagógusaink továbbképzéseken folyamatosan bővítik ismereteiket a gyermekek hatékony fejlesztése érdekében: nevelőtestületünkben 4 szakvizsgázott és 1 fejlesztő óvodapedagógus van. Intézményünkben kiemelten fontosnak tartjuk a gyermekek egyéni szükséglétéihez igazodó képességfejlesztést, ennek hatékony megvalósítására folyamatosan keressük a legjobb módszereket, eszközöket. A TAMOP. 3.1.4. projekt nyertes intézményeként a Kompetenciaalapú óvodai programcsomag bevezetése zajlik jelenleg óvodánkban, amelynek keretében az elsajátított újszerű tanulásszervezési technikákkal és módszerekkel még hatékonyabban hozzájárulunk azon képességek fejlesztéséhez, melyek nélkülözhetetlenek a sikeres tanuláshoz. Valljuk, hogy az élmények megnyitják, és ébren tartják a gyermekekben a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Aktív pályázati tevékenységünkkel pótoljuk mindazokat a forrásokat, melyekből kirándulásokat, bábszínházát, stb. szervezünk, melyek által a hátrányos helyzetű gyermekek is esélyt kapnak a környezet hatékonyabb megismerésére. Ezen túl még az esztétikus-gyermekbarát óvodai környezet kialakításához bútorokat, berendezéseket, fejlesztő játékokat, eszközöket vásároltunk és vásárolunk. A mozgékony és nehezen kezelhető gyermekek mozgásigényének kielégítésére jól felszerelt tornatermünk, mozgásfejlesztő eszközeink adnak lehetőséget. Óvodánk kezdeményezésére létrejött a térség harmincnégy óvodájának társulásával a „Romhány és Térsége” Óvodaszövetség, melynek bázisintézménye lettünk. Továbbképzéseket, szakmai napokat szervezünk a környező települések óvodapedagógusainak, így aktív közreműködői vagyunk a térség óvodapedagógiai törekvéseinek és a koordinálói tevékenységben, a hatékony működés érdekében. Óvodánk 2010 februárjában regisztrálta magát a Referenciaintézmények sorába, mely szolgáltatás keretében a Kompetenciaalapú óvodai nevelést, az IPR -, és az Egységes óvoda-bölcsőde bevezetését és működtetését kínáljuk az idelátogató érdeklődő intézményeknek. Intézményünkben 2003. januártól minőségirányítás folyik. Nevesebb rendezvényeink a közelmúltban: „Víg szüret zajára” őszi projekt; Egészségnap kóstolóval és mozgással; Adventi készülődés, karácsonyi pásztorjáték; Ovifesztivál - rajzkiállítás; Szent György-napi mesemondó verseny; Helytörténeti kiállítás „Legyünk bátor jó vitézekTcí- mű emlékhéttel kapcsolódtunk a Rákóczi szabadságharc és a Romhányi csata 300. évfordulójára rendezett települési rendezvénysorozathoz. Óvodánkban 2010. január elején az óvodapedagógusok a szülők és gyermekek segítségével képeket, tárgyakat, könyveket gyűjtöttünk a szabadságharcról, Rákóczi fejedelemről, és a Romhányi csatáról, a kuruc korról, tanultunk és hallgattunk énekeket, verseket. Rajzpályázatot hirdettünk a témával kapcsolatban, ahol nemcsak a gyermekek, de szüleik is részt vehettek. A gyűjtött képekből, rajzokból kiállítást rendeztünk. A Rajzpályázat résztvevői könyvjutalmat kaptak. A nagycsoportos óvodásokkal 2010. január 21-én „Legyünk bátor jó vitézek!”címmel dramati- kus játékot adtunk elő a szülőknek, vendégeknek és a többi gyermek csoportnak. Saját készítésű, kora hű jelmezekben, fakardokkal eljátszották, hogyan toborozták a legényeket Rákóczi zászlaja alá, a labancok fosztogatását, a kurucok és labancok csatáját. Főhajtás a fejedelem előtt Romhány lakossága 2010. január 22 - 23-án emlékezett az 1710. január 22-i romhányi csatára. A 300. évforduló alkalmából a községben élők fejet hajtottak, tiszteletüket fejezték ki II. Rákóczi Ferenc és hős katonái előtt. Mint az köztudott, a Rákóczi- szabadságharc 1703-tól 1711-ig tartott. A község vezetői úgy döntöttek, hogy 2003-tól, minden évben, nyilvános ünnepi önkormányzati ülésen emlékeznek meg a szabadságharcról. Molnár Sándorné, az önkormányzat oktatási és művelődési bizottságának elnöke, az ünnepi sorozat egyik szervezője erről a következőket mondta:- Az indulásnál két dolgot tartottunk fontosnak Egyfelől, hogy az itt élők érzelmileg közelebb kerüljenek a fejedelemhez, jobban megismerjék a szabadságharcot, II. Rákóczi Ferencet. Másrészt, hogy méltó módon felkészüljünk a romhányi csata 300. évfordulójának a megünneplésére. Az első alkalommal, 2003-ban, az ünnepi műsort a balassagyarmati Varietas Pódium Színpad adta. Ezt követően úgy döntöttünk, hogy helyi szereplők, iskolások, énekkarunk, a dalárda működjön közre az ünnepi önkormányzati üléseinken. A balassagyarmatiakat a 300. évforduló alkalmából megrendezett ünnepségünkre ismét meghívtuk. Ahogy haladtak előre az évek, úgy színesedett, bővült a megemlékezés köre. A fiatalok részére meghirdettük a történelmi vetélkedőt. Először Romhány és térsége iskolásai vettek azon részt. Később a megye más részeiről is bekapcsolódtak a diákok, sőt az ország különböző részéről, főleg onnan, ahol ápolják Rákóczi kultuszát, neveztek az iskolák. Az idei év vetélkedőjéről elmondhatjuk, hogy az már nemzetközi volt. Kiállításokat szerveztünk. Fontosnak tartom, hogy községünkben is megalakult a Rákóczi Szövetség, amely csatlakozott az országos szövetséghez. Elnökünk Hajdú István. A helyi Rákóczi Szövetség kezdeményezésére készült el Rákóczi harangja. Az öntéshez szükséges rezet a falu lakossága adta össze. Olyan nagy mennyiségű réz összejött, hogy a munkadíj egy részét is abból tudtuk kifizetni. Termán Sanyi bácsi - aki sajnos már nincs közöttünk - elkészítette II. Rákóczi Ferenc köztéri kőszobrát, amelyet 2008-ban a község főterén avattunk fel. Minden évben ismert szakemberek voltak az ünnepség előadói. Részt vettek az ünnepi önkormányzati üléseinken a lengyelországi testvértelepülések küldöttei is. Véleményem szerint a 300. évfordulóra egy szép, tartalmas ünnepélyt szerveztünk, amely messze .túlmutatott községünk határain. Az ünnepség keretében a Váci Egyházmegye segédpüspöke, az ünnepi szentmise után, megszentelte II. Rákóczi Ferenc harangját. Megkoszorúztuk a Rákóczi-emlékmű- vet. Az ünnepi önkormányzati ülésünkön sok hazai és külföldi - svéd, lengyel - vendég vett részt. Mint már említettem, megrendeztük a történelmi vetélkedőt. Másnap, ja nuár 23-án, egész napos történelmi konferenciát tartottunk, amelyen ismert Rákóczi-kutatók voltak az előadóink. A megemlékezés nem zárult le, ami a legfontosabb, hogy az tovább folytatódik az itt élő emberek lel- kében, szívében. Sz. F. 2010. MÁRCIUS 31., SZERDA A község képviselő-testülete A megválasztást követő első hónapokban, talán még nem volt olyan nagy összhang, egyetértés a testület tagjai között, de rövidesen kialakult az a munkakapcsolat, amelyet röviden így jellemezhetünk: Tegyünk együtt, közösen, Romhányért! A polgármesterrel együtt felismerték, hogy mindenki egyet akar: a község fejlődését. A képviselő-testület tagjai: polgármester: Termán István, alpolgármester: Kis Tibor. A képviselő-testület további tagjai: Deáky Csaba Árpád, dr. Dobos Jánosné (ő 2006 végén, Sagyibó Sándor halála után került a testületbe), Molnár Sándorné Paulovits Klára, Balázs István, dr. lakubecz József, Kovács Balázs, Mede Zoltán, Varga Csabáné. Jegyző: Plebáné Szabó Marianna. Tájház A községben 2008-ban, nyílt meg a tájház, amelynek az épületében megtalálhatók azok a régi eszközök, amelyeket az elődök használtak, lakásberendezések, amelyek a letűnt korok életét idézik. Az épület melletti fészerben egykori mezőgazdasági eszközök, különböző mesterségek szerszámai sorakoznak egymás mellett. A tárgyakat a romhányiak adták össze, amik a padlásról, fészerből, pincéből, az udvar szegletéből, a szekrények mélyéről a 24. órában kerültek elő. A tájház, azon túl, hogy, a különböző tárgyakon keresztül, őrzi megidézi az elmúlt időket, egyfajta tisztelgés is az elődök előtt. Minden nemzedéknek kötelessége az elődök életének az ismerete. A tájházban lévő sok-sok tárgy közelebb hozza a mai fiatalokhoz a nagyszülők, dédszülők életét, s megőrzi azt az utókor számára. . Megelevenedik a romhányi csata Az 1710-es romhányi csata 300. évfordulójára rendezett ünnepi sorozat lezáró rendezvényére május 22-én kerül sor. Az egész napos program kiemelt eseménye lesz a komáromi Lovas Színház által megelevenített, romhányi csata, amelyet Pintér Tibor vezető színész rendez. Különböző kulturális műsorok, kiállítás, népi iparművészek bemutatója szerepel az egész napos színes, látványos programban. Hetvenéves az iskola A templom melletti iskola 70 évvel ezelőtt, 1940-ben épült. Abban az időben korszerű volt, megfelelt a kor követelményeinek. Az évek előrehaladtával azonban egyre szűkösebbnek bizonyult. Szertára, egyéb kiszolgáló helyisége nincs. Ma Romhányban a tanítást több épületben kénytelenek megoldani, mert a 70 éves iskolában egyszerűen nem tudják a gyermekeket elhelyezni. A község vezetői pályáztak egy új iskola építésére, amely a sport- csarnok mellett épült volna meg. A polgármester, de mondhatjuk, hogy a romhányiak legnagyobb bánatára, a pályázatuk nem szerepelt a nyertesek között. Mindenesetre az iskolában nem feledkeznek meg az elmúlt 70 évről, a jövő tanév programjában a hét évtized is helyet kap. Bemutatkozik az „Aranyalma”
