Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)

2010-03-31 / 74. szám

2010. MÁRCIUS 31., SZERDA

3

ROMHÁNYI NAPLÓ

Az időskor magánya, amelyet a törődés enyhít

Az infrastruktúra fejlesztésétől kezdve az intézmények működtetésén át, a különböző közösségekkel való kapcsolattartásig nagyon sok fokmérője van annak, hogy egy adott település vezetői mennyire törődnek az ott élőkkel. Ebbe a körbe tartozik az idősekről való gondoskodás. Romhányban a település vezetői nem hagyják magukra a munkában megfáradt idős embereket. Odafigyelésükben, törődésükben, az emberi léptékű életfeltételek megteremtésében, akarva- akaratlanul is a humánum mellett benne van a köszönet, az idősek több évtizedes munkájának elismerése. A szociális szolgáltató központ, amely arra hivatott, hogy az idős emberekkel törődjenek, négy feladatot lát el. Ezek: a bentlakásos szolgáltatás, az időskorúak nappali ellátása, a szociális étkeztetés és a házi gondozás.

A községben pályázati pénzből valósították meg a bentlakásos idősek otthonát, amelyet 2005. december 1-jétől vehetnek igénybe az arra rászorulók. Kezdetben tizenhat embernek tudtak ellátást biztosítani. Később ez a szám tizennyolcra emelkedett. A fenntartó 2008-ban ugyancsak pályázati pénzből akadály mentesítette, korszerűsítette az épületet. Urbánné Dobrocsi Zsuzsanna az intézmény vezetője, megmutatta az akadálymentesített fürdőt, a vécét, a gondozottak szép, tiszta szobáit, a közösségi teret.

Az idős kor talán legfájdalmasabb betegsége a magány, s a leghatékonyabb orvossága a szeretet. Az otthon léte oldja az ott lakók szorongató lelki betegségét, a magányt, amely a legtöbb esetben különböző biológiai betegségek forrása is lehet. A gondozók törődése, szeretete, amely az idős emberek felé sugárzik, az

orvosság, amely lelki megnyugvást ad.

„Az idős embert, még akkor is, ha már önmagát nem tudja ellátni, nehéz kiszakítani abból a környezetből, ahol felnőtt. Ragaszkodik a közösséghez, a községhez, ahol életének nagy részét leélte, nem megy el a távoli területeken lévő hozzátartozókhoz, az otthonba kéri a felvételét. Nem beszélve azokról, akiknek nincs hozzátartozójuk”- mondta az otthon vezetője.

Az ott élőknek olyan életfeltételeket biztosítanak, amelyek valóban meleg otthont jelentenek számukra. Mivel töltik idejüket az ott lakók? Ezeknek az embereknek az életét átitatta a munka. Ma már koruknál fogva, kevés munkát végeznek, a hölgyek közül vannak, akik kézimunkáznak. Az otthon lakóinak a nappali ellátást igénybe vevőkkel együtt az átlagéletkor a 88 év. A két csoport a napi programjukat együtt tölti. Különböző heti- és napilapokat olvasnak. Megyénk életéről a Nógrád Megyei Hírlap írásaiból tájékozódnak. Örülnek, amikor a településükről, vagy az őket érintő kérdésekről szóló újságcikkekre bukkannak. Azoknak, akiknek a látása annyira megromlott, hogy nehezebben megy az olvasás, a gondozók olvasnak fel. Szeretnek tévét nézni, különösen a különböző sorozatok tartoznak a kedvenceik közé. Az óvodások, iskolások többször műsorral kedveskednek nekik. A község háziorvosa, dr. Bornemisza Éva, heti két alkalommal meglátogatja az otthon lakóit. Amennyiben

valakinél hirtelen valamilyen komolyabb probléma merülne fel, a doktornő hívásra megjelenik. Lelki megnyugvást jelent számukra, hogy a falu lelkipásztora is rendszeresen megjelenik közöttük. Misét tart, gyóntat, s lehet áldozni. Termán István polgármester is többször felkeresi a házat. Legutóbb a nőnap alkalmából kívánt jó egészséget az idős embereknek.

Az étkezést az óvoda konyhájáról oldják meg. Hétvégeken, ünnepnapokon a panzióból szállítják az ételt. Az otthon 18 lakója és a nappali ellátást igénybe vevő 16 idős ember nap mint nap átéli, érzi az otthon melegét,

amely átjárja a lelkűket, amely nyugalmat, biztonságot jelent számukra az életük alkonyán. A nappali ellátást igénybe vevők közül az intézet autója hozza és viszi azokat, akik távol laknak, vagy koruknál fogva már gyalog nem tudnak az otthonba bemenni.

A szociális étkezést nagyrészt a koruk és megromlott egészségi állapotuk miatt egyedül élők veszik igénybe. Számuk 18-20 között változik. A gondozónők naponta autóval viszik ki az ebédet.

A szociális szolgáltató központ negyedik szakfeladata a házi gondozás. Erről Urbánné

Dobrovics Zsuzsanna a következőket mondta: - „A segítségre szoruló, otthonukban élő embereknek nyújtunk segítséget. A gondozók segítenek a házi és ház körüli munkákban, bevásárolnak, kiváltják a gyógyszereket, ha szükséges segítenek a tisztálkodásban. Fontos a segítségnyújtás, de ezeknek az embereknek még fontosabb a gondozók jelenléte, akikkel beszélgetni tudnak, akiknek kiönthetik lelkűket, így nem érzik a kiszolgáltatottság magányát. Az idős embereknek a mi jelenlétünk a kapocs a külvilág felé. Az emberi kapcsolatok ápolása mind a négy szakterületünkön egyformán fontos, A házi gondozást 10 személy részére biztosítjuk.”- Hány ember látja el a cseppet sem könnyű, ugyanakkor szép és nemes feladatot?- A dolgozói létszámunk 12 fő, amelyben benne vannak a takarítók is - kaptam a pontos választ.

Romhányban megfogják a munkában megfáradt idős emberek kezét. Azok munkáját, akik nap mint nap foglalkoznak velük, a felelősség, a szeretet hatja át, amely kézsimogatás- ban, mosolyban, vigasztaló szóban, törődésben van jelen, mert ők tisztelik, szeretik az időseket. Az otthon vezetője búcsúzóul egy Márai Sándor idézetet mondott, ami átjárja a ház szellemiségét: „Ha szív, szem, szellem hanyatlani kezd, ne legyints, a fiatalság fénye kialszik, az öreget őrizd, melegítsd”.

szenográdi

A gyermekközpontú iskola

Az iskolafenntartó társulási formában működő romhányi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában öt település: Romhány, Szente, Kisecset, Kétbodony,

Szátok gyermekei tanulnak. A tanulói létszám 230, amelyből a bejárók száma 60. A hat alsó tagozatos osztály közül az első és negyedik, az ugyancsak hat felső tagozatos osztály közül a 6. és 8. évfolyamokon van párhuzamos osztály. Az iskolának van egy napközis csoportja.

A pedagógiai programjuknak fontos eleme a tehetséggondozás, felzárkóztatás, az, hogy a rájuk bízott 230 gyermek önmagához képest a lehető legjobban fejlődjön. Az oktató-nevelő munkában mindig is a megújulásra törekedtek. Az idei tanév elején bevezették a kompetencia alapú oktatást. Erről Sagyibó Sándorné, az iskola igazgatója a következőket mondta: Régi mondás: „Nem az iskolának, az életnek tanulunk.” - A kompetencia alapú oktatásnak tömören ez a lényege. Alkalmazható ismereteket adunk a gyermekeknek. A tanulás folyamatában a tanítás helyett a tanulásra, az ismeret önálló megszerzésére helyezzük a hangsúlyt. Fontos a tanulók aktivitása, cselekedtetése. Olyan ismereteket, készségeket sajátítanak el a diákok, amelyek biztos alapot nyújtanak számukra a hosszú távon történő tanuláshoz. Megváltozott a tanítás módszere: a frontális, azaz az osztálymunka helyett a differenciált foglalkozás, a csoportmunka került az előtérbe. Az ismeret- szerzés folyamatában a tanulók aktívan vesznek részt. Természetesen, az új módszerek jóval több energiát igényelnek a kollégák részéről is. Iskolánkban matematikából, szövegértésből, idegen nyelvből és szociális kompetenciából vezettük be az új módszert. A másik új vonás iskolánk életében, hogy részt veszünk az észak-magyarországi régióban a

területi együttműködések társulások hálózati tanulás projektben. Szeretnénk megpályázni a referencia intézményt.

A megújulásra törekvés meL lett az iskolának megvannak azok a hagyományai, amelyek a közösség, a hovatartozás érzésének kialakításában fontos szerepet játszanak. Minden év tavaszán megrendezik a Rákóczi-na- pokat, a gyermeknapot, ebbe a körbe tartoznak az évenként visszatérő tanulmányi és sport- versenyek, a szakkörök, az iskolagaléria kiállításai, a táborozások, az iskolai ünnepélyek. Az Életfa Alapítvány, a szülői szervezet az iskolával közösen minden év őszén megrendezi a hagyományos jótékonysági bált. Sagyibó Sándorné azt mondta, hogy a mostani bál bevételét digitális tábla vásárlására fordítják.

Az iskola diákjai eredményesen szerepelnek a különböző tanulmányi versenyeken. Két megyei tanulmányi versenynek ők a szervezői. Az országos Lotz Já- nos helyesírási versenynek a Nógrád megyei lebonyolítói. Minden évben iskolájukban kerül sor a megyei rajzversenyre. Az első forduló a beérkezett pályamunkákból rendezett kiállítás, ahol zsűri minősíti a tanulók

munkáját. A második fordulóban a gyermekek helyben készített munkáját értékelik. Az idén március 26-án lesz a megyei rajzverseny, amelyre több mint 100 diákot várnak.

Ha már a tanulmányi versenyről esett szó, megérdemlik azok a diákok, akik az elmúlt tanévben jó eredményükkel öregbítették iskolájuk hírnevét, hogy a nagy nyilvánosság is megismerje nevüket: Diósjenőn, a Benedek Elek mesemondó versenyen az első osztályos Zagyvái Balázs II. lett. A 3-4. osztályosok között Kaliczka Orsolya volt az első. A megyei komplex művészeti versenyen, amelyre Ságújfalun került sor, a 3-4. osztályosok korcsoportjában Szőcs Kinga IV. lett A 4. osztályos Hugyecz Mirtilla a megyei KRESZ-verseny II. helyezettje. Salgótarjánban, a megyei komplex művészeti versenyen a 8. osztályos ízőcs Adrienn a III. helyen végzett. A megyei történelmi levelező versenyen, a 8. osztályos Hangács Regina a legjobbnak bizonyult. Nevéhez még egy megyei első hely kapcsolódik, a Boronkay német nyelvi verseny. A Bendegúz országos döntőn Balázs Gábor IV. helyezett volt. Az idén Kökény Martin ott lesz az országos Lotz János helyesírási versenyen. Az idei tanévben megrendezett térségi rajzversenyen a 8. osztályos Ferencsik Flóra és a 2. osztályos Szabó Panna korcsoportjukban II.-ok voltak. Romhányból ketten is: Karinczki Gabriella és Karinczki Patrícia a képzőművészeti főiskolán tanulnak. Az alapokat az iskola rajzóráján, szakkörén sajátították el. A romhányi diákok megállják helyüket a középiskolákban is. Az egyszerű kijelentő mondat mögött nagyon komoly, tartalmas, felelősségteljes iskolai munka húzódik meg, amely az ott tanító pedagógusok munkáját dicséri.

Az iskolában működik a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola kihelyezett tagozata. A gyermekek a szolfézsismeretek elsajátítása mellett fu- volázni, furulyázni és zongorázni tanulnak. Hajdú Éva tanárnő énekkara az iskolai, községi ünnepélyek állandó szereplője.

Az iskola vezetése, az ott tanító pedagógusok nagy súlyt fektetnek a diákok nyári táboroztatására. Részt vesznek a községben megrendezésre kerülő angol nyelvi táborban. Romhány lengyelországi testvértelepülésének iskolájával jó kapcsolatot ápolnak. Évenként felváltva, Lengyelországban, illetve hazánkban közös tábort szerveznek. Ez év nyarán a lengyel és a romhányi diákok a Balatonnál táboroznak. Jövőre a lengyelek látják vendégül a romhányiakat. A község vezetői jó kapcsolatot ápolnak a Lengyel - Magyar Baráti Társasággal, így újabb táborozásra nyílik lehetőség minden évben, hogy a romhányi gyermekek közül néhányan lengyelországi táborozáson vessenek részt. A negyedik választási kínálat a képzőművészeti tábor. S természetesen a művelődési ház által szervezett, nyári tábornak is az iskola tanulói az élvezői.

Sokoldalú, tartalmas a romhányi általános iskolában az oktató-nevelő munka, amelynek tárgyai, alanyai a gyermekek, akik elsajátítják azokat az ismereteket, melyekre később építeni tudnak, hogy megállják helyüket a rohanó, bonyolult világunkban.-szeno-