Nógrád Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-06 / 30. szám

2010. FEBRUÁR 6., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE HÍREK Jenőiek a tévében DiÓSjenŐ. A helyi református templomban február 7-én, vasár­nap 11 órától tartanak istentisz­teletet, amelyre a Duna Televízió stábja is ellátogat A felvételt - a tervek szerint - február 28-án sugározza majd a csatorna. Változás a körjegyzőségben Hollókő. Az elmúlt év végén, a két település önkormányzata meg­szüntette a Hollókő- Nógrádsipek körjegyzőséget Január 1-el, Hol­lókő székhellyel megalakult a Hollókő - Felsőtold - Alsótold körjegyzőség. A három település jegyzője Füzessy Hajnalka. Vidékfejlesztésről Szécsény. Közéleti fórumot ren­deznek február 8-án hétfőn 17 órától a város művelődési köz­pontjában, ahol a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint idő­szerű kérdések lesznek teríté­ken. Részt vesz az eseményen Gőgös Zoltán, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium államtitkára, az est házi­gazdája pedig Borenszki Ervin, országgyűlési képviselő. Összejönnek Salgótarján. „Rendeletek válto­zása a mozgáskorlátozásban” címmel tart előadást Fenes Lajosné a Nők Klubja soron kö­vetkező előadásán február 8- án, hétfőn 14 órai kezdettel a József Attila Művelődési és Konferencia-központban. Még látogatható Salgótarján. A Tomkáné Balázs Mária festő alkotásaiból nyílt kiállítás február 12-ig, pénte­kig tekinthető meg a József At­tila Művelődési és Konferencia- központban. Picurka Gyerekház: esély a legkisebbeknek Az alakuló ülés résztvevői héttagú elnökséget választottak, s megkezdték a programok szervezését fot&gyurkó péter S. K. Dorogtláza. Megnyitották a Pi­curka Gyerekházat csütörtö­kön Dorogházán, az újtelepi fa­lurészen. Az uniós támogatás­sal kialakított létesítmény célja - tudtuk meg Farkasházi And­rás polgármestertől -, hogy az apróságokat felkészítse az óvo­dára. Legalább ilyen fontos szempont, hogy a logopédiától kezdve a gyógypedagógiáig olyan szolgáltatásokat tegyen helyben elérhetővé az em­berpalánták, s családjaik számára, amelyekhez má­sutt nehezen, vagy egyálta­lán nem jutnának hozzá. A si­keresnek bizonyult pályázatot Rezesné Andó Csilla írta, a ki­vitelezést pedig a Salgó-Sütép Bt. végezte el. A hivatalos áta­dó ünnepséget mások mellett Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, országgyűlési képvise­lő-jelölt és Lavajné Dóka Eva, a Bátonyterenyei Kistérség Több­célú Társulásának vezetője, a város polgármestere is meg­tisztelte jelenlétével. A központban számos felkészítő szolgáltatással várják az apróságokat NMH-információ Salgótarján. A fennmaradt do­kumentumoknak és a szorgos kutatóknak hála: 2010-ben 700 éves jubileumot ünnepelhet Salgótarján. Baglyaskő várát ugyanis bizonyíthatóan egy 1310-ben kelt oklevél említi elő­ször. Néhány évvel később vi­szont már Tarján faluról, mint templomos helyről is szó esik. Baglyaskő mellett számos más környékbeli vár (Fülek, Holló­kő, Somoskő, Salgó, Zagyvafő) is a Kacsics-nemzetség birtokát képezte. E történelmi tények cáfolják a település gyökérte- lenségéről elterjedt vélekedése­ket és alapot szolgáltatnak arra, hogy erősítsék az itt élők önbe­csülését, a nyolcvannyolc éves városhoz való kötődését. A február 4-én Salgótarjánban, a városházán megalakult emlék- bizottság arra törekszik, hogy a 2010-es jubileumi év apropóján a lakosság különböző rétegei - ki­vált a fiatalok, a diákok - minél jobban megismerjék a megye- székhely múltját és az elődök ál­tal évszázadok során létrehozott értékeket. Az emlékbizottságban helyet kaptak önkormányzati ve­zetők, képviselők, Fülek, Hollókő és Szécsény polgármesterei, a Bükki Nemzeti Park, a Karancs- Medves Tájvédelmi Körzet és az Ipoly Erdő Zrt szakemberei, kul­turális, oktatási, művészeti intéz­mények, szakmai és a civil szer­vezetek delegáltjai. Az alakuló ülés résztvevőit Eötvös Mihály alpolgármester köszöntötte, majd Baglyasalja Barátainak Köre részéről Szilasi András alelnök szólt kezdemé­nyezésük céljairól és részletesen ismertette a már kialakult elkép­zeléseket. Természetesen lesz­nek úgymond direkt megemlé­kezések, események is, de fontos alapelvként említette, hogy az egyébként is tervezett rendezvé­nyekhez kapcsolódjon az évfor­duló tartalma, szellemisége. Az emlékbizottság saját sora­iból héttagú elnökséget válasz­tott. Az elnök Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester lett, az al­elnöki funkciót Szilasi András, a titkárit Nagyné Hajdú Györgyi, a József Attila Művelődési és Kon­ferencia-központ igazgatója tölti be. Az elnökség további tagjai SzirácsikÉva múzeumigazgató, Cs. Sebestyén Kálmán levéltáros, Pál József író és Csongrády Béla, mint az emlékév sajtófelelőse. A vita során Agócs József Fü­lek polgármestere felvetette, hogy a hatékonyabb munkavég­zés érdekében alakuljanak ki­sebb létszámú szakbizottságok. A javaslatot az emlékbizottság elfogadta. A sok - már az alaku­ló ülésén megfogalmazódott - öt­let koordinálását, a program kör­vonalazását a közeljövőben ösz- szeülő elnökség fogja megtenni. Balassagyarmati panteon vetélkedő Szabó A. Balassagyarmat A város öt kö­zépiskolájából ötvenhat kilen­cedikes diák vetélkedett a Ma­dách Imre Városi Könyvtár ku­polatermében az 1919. január 29-i helyi eseményekből, a Civitas Fortissima történetéből. Első feladatuk rövid szónoklat volt, amelynek győztese a diák és a felnőtt zsűri egyöntetű vé­leménye alapján Puszta Márk, a Balassi Bálint Gimnázium tanu­lója lett. A következő fordulók­ban keresztrejtvény, szöveg ki­egészítés, illetve események és évszámok egymáshoz rendelé­se volt a tanulók feladata. Az el­ső helyezett a Balassi Bálint Gimnázium csapata lett, a má­sodik és harmadik helyezése­ket a Szent Imre Keresztény Ál­talános Iskola és Gimnázium tanulói érték el. A felkészítő ta­nárok Zentai József és Meloné Varsi Ágnes voltak. Halmosi Anna, a Polgármes­teri Hivatal humánszolgáltatási osztályának közoktatási és köz­művelődési csoportvezetője ér­tékelte a diákok teljesítményét és adta át a díjakat. A vetélkedő után a versenyzők a városháza falán lévő emléktáblához vonul­tak, ahol Puszta Márk, a szónok­verseny győztese elmondta be­szédét, majd koszorút helyeztek el, leróva tiszteletüket 1919. ja­nuár 29. hősei előtt. Tető alatt a rétsági járóbeteg­ellátó központ (Folytatás az 1. oldalról.) A projekt közvetlen célja 200 szakorvosi és 120 nem szakorvo­si órában, otthoni szakápolással kiegészítetten működő közfinan­szírozott járóbeteg-szakellátás nyújtására alkalmas infrastruk­túra megteremtése. Az érintett települések lakos­ságszámát figyelembe véve az egészségügyi reform által célul kitűzött húsz perces hozzáférés a térség lakosságának 68 száza­lékát érinti majd, de javul hat olyan település lakosságának helyzete is, ahol az emberek 23 százaléka él. A közeli ellátás megteremtésével a jelenlegi igénybevételi adatok alapján számításaink szerint az intéz­ményben kialakítandó új szak­mastruktúrával az itt élő lakos­ság 91 százaléka közelebb kerül a járóbeteg-ellátáshoz. Ezen kívül prevencióval, ellá­tásszervezéssel és házi szakápo­lás bővítésével - az ország fej­lett térségeihez hasonló - esé­lyeket teremtenek az itt élők szá­mára. A hideg tél ellenére nagy ütemben folyik az építkezés Rétságon. Már állnak a falak, körvonalazódik az épület. Már elkezdődtek a tárgyalások az orvostechnológia eszközök be­szerzése terén, amelynek érde­kében hat másik épülő rendelő­vel működnek együtt, az így el­érhető előnyösebb tárgyalási pozíciót kihasználva. Ezzel pár­huzamosan elindult az új intéz­mény üzemeltetésének szemé­lyi feltételeit előkészítő tárgya­lássorozat is. Úgy tűnik tehát, hogy a kivitelezőkön nem fog múlni az, hogy a rétságiak az év vége felé birtokba vehessék az intézményt, amely az egész­ségügy ellátás javításán túl, mintegy hatvan munkahely lé­tesítésével is hozzájárul a tele­pülés munkaügyi helyzetének javításához. Igazi baloldali képviseletet! Salgótarjáni választókerület. Tóth Imre vagyok, a Zöld Baloldal országgyűlései képviselő-jelöltje. Salgótar­jánban születtem 19474)an. Jelenleg Karancsalján élek, három gyermekem és három unokám van. A salgótarjáni Acélárugyárban tanultam ki a csőszerelő szakmát Az IKV Salgótarjáni Távhőnél dolgoztam csoportvezetőként. 1985- től vállalkozóként dolgozom, víz-, gáz- és fűtés- szerelőként A közéletben nagyon régóta részt veszek. Segítem a sportolókat, iskolákat, óvo­dákat és a rászoruló embereket Munkás családból származom. Fiatal korom óta kötődöm a baloldali értékekhez. Azért kerül­tem közel a Zöld Baloldal politikájához, mert ami 2002 óta kormánypolitika címén folyik, az nem ne­vezhető baloldalinak. Szerintem a baloldal akkor követ jó taktikát, ha szélesebb összefogásra törekszik a sze­génység, a hajléktalanság, a létbizonytalanság ellen. Meg kell állítani a szélsőséges jobboldal előretörését Tapasztalom, hogy a korrupció tömegesen átszövi az egész társadalmat A munkának és a munkásnak már nincs becsülete. Salgótarjánban és környékén meg­Tóth Imre szűntek a nagy ipari vállalatok (síküveggyár, öblös- üveggyár, stb.), ami nagy mértékben növelte a munka- nélküliséget, amelynek következtében nagyon sok kényszervállalkozás jött létre. Jelen gazdasági helyzetben a meglévő vállalkozások is nehe­zen tudnak talpon maradni. A térségben legfon­tosabb feladat a munkanélküliség visszaszorí­tása és a munkahelyteremtés. A fiatalokról és az idősekről való gondosko­dás alapvető társadalmi kötelesség legyen!. Véd­jük meg a nyugdíjak reálértékét! A nyugdíjkor- 1 határt nem szabad megemelni, amíg a fiatalok­nak nincs munkalehetőségük. Törvényt köve­telünk a bankok kizsákmányoló működése el­len! Olyan gazdaságpolitikát kezdeményezünk és támogatunk, amelynek középpontjában a dolgozó em­ber áll, növeli az ország versenyképességét, segíti a műszaki fejlődést, a multik ellenében a hazai munka­helyteremtő vállalkozásokat részesíti előnyben. A Zöld Baloldal célja: nyugodt, élhető ország, biztonságot adó munkahelyekkel, erős közbiztonsággal és jól működő mezőgazdasággal. választás 2010 A múlt üzenete: emlékév Salőntariánhan

Next

/
Thumbnails
Contents