Nógrád Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-06 / 30. szám
2 2010. FEBRUÁR 6., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Az 1989/1990-től eltelt húsz év csábít a visszatekintésre és szinte kötelez a vizsgálódásra is. Összeállításunk - a KSH adataira alapozva - bemutatja, hogyan teljesített Nógrád gazdasága, alakult társadalma, milyen Nógrád súlya az észak-magyarországi régióban és az országban. Sorozatunk negyedik részében a beruházásokat és vállalkozásokat - saját számítású mutatók alapján - elemezzük. Adalékok Nógrád megye rendszerváltás utáni történetéhez (4.) Beruházások és vállalkozások: a gazdaság lendítői lehetnének Baráthi Ottó Beruházásmutató: fele az országosnak A gazdaságban a beruházásokat a megújuló-készség és a versenyképesség fontos faktorának, a vállalkozásokat a gazdaság motorjainak is szokás nevezni. Jogosan, hiszen a jól strukturált, jelentős értékű gépi- és építési beruházások, a hatékonyan működő kis- és közép- vállalkozások az egész világon a sikeres nemzeti gazdaságok integráns részei, lendítői és előrevivői is. Vizsgáljuk meg először a beruházások alakulását a legismertebb fajlagos mutatón keresztül. A vizsgált időszak kitüntetett éveinek nógrádi adatai - különösen az országos százalékában - igazán informatívak, ha nem is üdvözítőek, az 1. táblázat szerint. Az adatokból ugyanis azt látjuk, hogy megyénkben a vizsgált időszak egyetlen kiemelt évében sem érte el az egy lakosra jutó beruházás teljesítményi mutatója az országos értéket, csupán 2000-ben közelítette meg azt. Az éves beruházási adatok erős hullámzása miatt érdemes az idősorokat számtani átlaggal „kisimítani”, és a középértékeket összehasonlítani. Ekkor azt a megdöbbentő információt kapjuk, miszerint a rendszerváltás óta eltelt időszakban Nógrád megyében az egy lakosra jutó beruházás évi átlagos értéke alig több mint fele volt az országosnak. Sajnálatos tény az is, hogy megyénk az összes beruházási érték tekintetében a vizsgált időszakban folyamatosan, az egy lakosra jutó mutató esetében néhány év kivételével (így például 1996-ban, amikor három megyét, 2000-ben, amikor egy megyét előzött meg) az utolsó helyen állt a megyék rangsorában. Továbbá: amíg részesedése az országos beruházási értékből 1985-ben 1,54 százalék volt, addig 1990-ben 1,20 százalék, 2008-ban már csak 0,66 százalék. A következtetés egyértelmű: Nógrád pozíciója romlott a beruházások tekintetében (is) a rendszerváltás utáni időszakban. Ezt támasztja alá a 2. táblázat, régiós és országos ösz- szehasonlításban, a K+F tevékenység végtelenül vérszegény adataival együtt. A KSH Nógrád megyei képviseletének egyik 2001-2007 időszakot elemző kiadványa rámutat arra is, hogy a Nógrádban megvalósult beruházások nem csökkentették a térségi különbségeket. Sőt, Nógrád az egy lakosra jutó beruházások tekintetében a 19. helyről az utolsó, huszadikra került. Az egy lakosra jutó fejlesztések összege a hét év átlagában 151 000 forintot tett ki, ami csak némileg haladta Nógrád az összes beruházási érték tekintetében folyamatosan az utolsó helyen állt a megyék rangsorában gye gazdasági szerkezete, az átlagkeresetek jóval az országos átlag alatt vannak, jellemző a tőkeszegénység, alacsony szintű a vállalkozási kedv és a kockázat- vállalási készség, erős a bizalmatlanság. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, aránya és tőkenagysága itt bemutatásra sem érdemes. A KSH legfrissebb elemzéséből a nógrádi vállalkozások struktúrája is kitűnik. Nógrádban 2009. szeptember 30-án 22 200 regisztrált vállalkozás volt, számuk egy év alatt 2,4 százalékkal bővült. A vállalkozások 32,2 százaléka egyéni vállalkozás, 12,5 százalék korlátolt felelősségű társaság, 9,2 százalék pedig betéti társaság volt. Továbbra is nagyon alacsony a vállalkozói aktivitás. Amíg országosan ezer lakosra 158 regisztrált vállalkozás jut, addig Nógrád megyében ennek alig több mint kétharmada, 107. Ez a legsajnálatosabb. Viszont pozitív közelítéssel: van hová fejlődnünk. (Folytatjuk) meg a hazai átlag felét (ahogy azt fentebb magam is számoltam az egész, 1990-2008 időszakra). A megyében a beruházások több mint harmada 2001-2007. években továbbra is az ipart célozta (nagyjából ez is igaz a közel két évtizedes korszakra is). Mellette az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (14,6 százalék), a szállítás, raktározás, posta, távközlés (13,7 százalék), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (12,6 százalék), valamint a kereskedelem, javítás (8,5 százalék) részesedése figyelemre méltó. Nyilvánvaló, a beruházások ilyetén alakulása következtében Nógrád megye versenyképessége sem javulhatott a vizsgált időszakban. Ezek után vegyük szemügyre a gazdaságban ugyancsak fontos szerepet játszó vállalkozásokat. Vállalkozások: van hová fejlődni A gazdaság átalakulásának, a piacgazdaság működésének és fejlődésének egyrészt feltétele, másrészt következménye a kis- és középvállalkozások léte és - életképes gazdaságban és társadalomban - folyamatos gyarapodása is. Erről a folyamatról és a vállalkozások struktúrájáról is tájékoztat a 3. táblázat rendezett információ- halmaza. Az adatok olyannyira „olvashatók”, „ízlés szerint” vizsgálhatók és értékelhetők, hogy jómagam alább csak néhány - a fenti információkon is túlmutató - tendenciára hívom fel a figyelmet. Nógrád megyében a vállalkozások növekedése az egész vizsgált időszakban - az országos és régiós tapasztalatokhoz hasonlóan - dinamikus volt, jóllehet a növekedés üteme differenciáltan alakult. Amint látható is, 1992 és 2000 között 35,5 százalékkal, míg az ezredforduló utáni időszakban már közel 50 százalékkal nőtt a vállalkozások száma. A társas vállalkozások száma 1992 és 2000 között - alacsony szintről - igen dinamikusan, több mint 50 százalékkal nőtt, míg az egyéni vállalkozások - hirtelen felfutás és magas bázis után - csak szerény mértékben (15,8 százalékkal) gyarapodtak. Ennek oka - többek között -, hogy az 1980-as évek végétől a gomba módra szaporodó egyéni kisvállalkozások többsége családi kényszervállalkozásként jött létre. Egy részük kellő tőke nélkül, vállalkozási, üzleti (szak)ismeretek híján rövid idő alatt csődbe ment, felszámolásra került, s miközben újak is alakultak, óriási volt a kisvállalkozások fluktuációja. Az 1990-es évek második felében jóval visszafogottabbá vált az egyéni vállalkozások alapítása, miközben megnőtt a készség a társas vállalkozások alapítására. Az ezredforduló utáni években megfordult az előző tendencia. Amint a táblázatból is látható, ebben a periódusban a társas vállalkozások alig több mint 25 százalékkal, míg az egyéni vállalkozások 60 százalékot is meghaladóan növekedtek. Nézzük ezek után Nógrád pozícióját: amíg Nógrád megyében az ösz- szes vállalkozás száma 2000 és 2008 között 50,7 százalékkal emelkedett, addig Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 76,2, Heves megyében 44,4, országos szinten pedig 42,7 százalék volt a vállalkozásgyarapodás ütemének mértéke. Az összehasonlítás ez esetben nem is kedvezőtlen Nógrád számára, ám a felzárkózáshoz „édeskevés” volt a vállalkozási kedv relatív növekedése. A vázolt folyamatok eredményeként alakult ki 2008. évre a társas és egyéni vállalkozások aránya Nógrádban, és eltérő - itt nem részletezett - tendenciák eredményeként országos szinten. Ez pregnánsan kifejezésre is jut a 4. táblázatban. Látható, az országban 2008-ban már több mint tíz százalékponttal magasabb a társas vállalkozások aránya, mint nálunk, jóllehet 1992-ben még egy picit felénk billent a mérleg nyelve. Napjainkra pedig megyénkben már az egyéni vállalkozások egyenesen „túlsúlyosak” lettek. Ugyanakkor megfigyelhető, a fejlettebb megyékben és régiókban - miként láthatóan az országos szinten is - relatíve magasabb a társas vállalkozások részaránya. Sajnálatos, hogy az előző kedvezőtlen arányokon túl, kifejezetten rossz Nógrád megye pozíciója a vállalkozás-sűrűségi mutatót tekintve is, az 5. táblázat adatai szerint. Amint az szembetűnő, az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma Nógrád megyében 1992-ben huszonnéggyel, 2000-ben negyvenkettővel, 2008-ban pedig már negyvenhattal kevesebb az országos átlagnál, ami megyénk gazdasági pozíciójának - bizonyos értelemben pedig versenyképességének is - fokozatos romlásáról árulkodik. A társas vállalkozások alacsony arányának és a vállalkozói aktivitás hasonló színvonalának számos közös összetevője ismeretes, megyénk jószerivel „állatorvosi ló” is lehetne, hiszen szinte mindegyik „betegségtünet” mutatkozik a térségben. Például: még mindig kedvezőtlen a me1. táblázat Az egy lakosra jutó beruházási teljesítményérték, folyóáron (Forint) MEGNEVEZÉS 1990 1995 2000 2005 2008 Átlag Nógrád megye 14832 33562 ! 202527 164291 122450 107532 Magyarország 27060 77075 S 202948 336512 385561 205831 Nógrád az ország %-áhan 54,8 43,5 : 99,8 48,8 31,8 52,2 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH. SAJÁT SZERKESZTÉS 2. táblázat Beruházás, kutatás-fejlesztés, 2008 MEGNEVEZÉS Nógrád ÉszakMagyarMagyarmegye ország ország Gazdasági szervezetek beruházásai, millió Ft 25 581 337063 3870338 Egy lakosra jutó beruházás, Ft 122450 274043 385 561 K+f-ráfordítás, millió Ft 255 9153 266388 K+F-ráfordítás a GDP százalékában 0,1 0,4 1,0 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYEI STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE, 2008, KSH 3. táblázat A regisztrált gazdasági szervezetek számának alakulása Nógrád megyében MEGNEVEZÉS Társas Egyéni vállalkozás Összes 1992 2000 2008 ve&én 2 025 8645 10 670 4 451 10 009 14 460 5 571 16 221 21 792 2000. év 1992. év %-ában 219,8 115,8 135,5 2008. év 2000. év %-ában 125,2 162,1 150,7 2008. év 1992. év %-ában 275,1 187,6 204,2 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH. AJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS 4. táblázat A társas vállalkozások aránya Év Nógrád megyében Az országban 1992 19,0 18,7 2000 30,8 37,6 2008 25,6 36,0 ti E 2 sas 5. táblázat Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma Év Nógrád megyében Az országban 1992 48 72 2000 65 107 2008 77 123
