Nógrád Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-29 / 23. szám

ÁRA: 125 FT ELŐFIZETVE: 88 FT 2010. JANUÁR 29., PÉNTEK XXI. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP lybCllf a Művelődési Házban l: 8-12-ig. a Fo ut 33. alatti VIP Ajándékboltban A NAP HIRE ] Szmogriadó a megyeszékhelyen Salgótafján. Szmogveszélyre fi­gyelmeztették a megyeszékhely lakóit csütörtökön, mivel a lég- szennyezés mértéke két egymást követő napon is meghaladta a tá­jékoztatási küszöbértéket. SzékynéSztrémi Melinda, polgár- mester arra kéri az embereket, hogy ne tartózkodjanak hosszú ideig a szabadban és a helyiségek szellőzését csökkentsék minimá­lisra. A szmoghelyzet további romlásának megelőzése érdeké­ben önkéntes önkorlátozó intéz­kedésekre kérik Salgótarjánban a lakosságot és az üzemi lég- szennyezőket: mérsékeljék a szi­lárd- és olajtüzelésű berendezé­sek használatát, álló helyzetben ne járassák az autók motorjait, illetve lehetőség szerint a közös­ségi közlekedést vegyék igénybe. IDŐJÁRÁS Fagyos, szeles, kissé enyhébb idő hószállingózással. ÜGYELETEK ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓ Szabó Andrea Telefon: (20) 235-75-66 TERJESZTÉSI ES HIRDETÉSI ÜGYELET: (32) 416-455 10023 Salgótarján. A Nógrádi Történeti Múzeumban kapott helyet az a kiállítás, amely az idén 88 éves város történetét, múltját eleveníti fel. A képünkön látható tárlatrész Salgótarján virágkorát örökíti meg, amikor is sorra jöttek létre a nagy iparvállalatok: a legidősebb ide te­lepedett bányavállalat a Szent István Kőszénbánya Társulat /Nógrádi Szénbányák/, a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat (1868) /Acél­gyár/, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár (1894) /SVT-Wamsler/, a Salgótarjáni Öblösüveggyár (1893). A látogatók megismer­kedhetnek egyebek mellett ezen időszak történetével, a vállalatok egykori termékeivel és az akkori termelési adatok is hozzáférhetőek. VISSZA A MÚLTBA Hét Határ: csatlakozni érdemes Egyedüliként Somoskőújfalu tagja az egyesületnek Somoskőújfalu önkormányzata - szűkebb hazánkból egyedüliként - két évvel ezelőtt csatlakozott a határ­menti kapcsolatok erősítését célzó Hét Határ Egyesü­lethez. Megyénkből más település azóta sem kapcso­lódott a szervezethez. Somoskőújfalu. A Hét Határ Hatá­ron Átnyúló Önkormányzati Szövetség a Kárpát-medencében Egyesület ötletét 2007-ben két európai parlamenti képviselő, magyar részről dr. Becsey Zsolt, szlovák oldalról pedig Bauer Edit fogalmazta meg. Még abban az évben a két képviselő és kilenc hazai önkormányzat életre hívta az egyesületet, amelynek mára 113 önkormányzat - ebből har­minc szlovák, hét ukrán és négy szerb - valamint 13 európai par­lamenti képviselő a tagja. So­moskőújfalu - Nógrád megyéből először, és azóta is egyedüliként - 2008. február 22-én csatlako­zott a szervezethez. Az egyesület alapvető célja, ha­zánk határai mentén a települé­sek közötti szorosabb együttmű­ködés elősegítése, ezáltal az Eu­rópai Unió előírásainak, elvárá­sainak is megfelelő régiófejlődés, az esélyegyenlőség, a versenyké­pesség növelésének előmozdítá­sa. Az együttműködés kiterjed az önkormányzati feladatkörök mindegyikére. Az egyesület köz­vetlen politikai tevékenységet nem folytat, tagjai között fideszes képviselő ugyanúgy megtalálha­tó, mint szocialista.- Furcsának találom, hogy megyénkből egyedül Somoskő­újfalu csatlakozott az egyesület­hez, míg a szlovákiai oldalon több önkormányzat is tagja an­nak - fejtette ki Lichner András, polgármester, hozzátéve: (Folytatás a 4. oldalon.) Egy hősi tett emlékezete Szabó Andrea Balassagyarmat 1919. január 15­én a cseh intervenciós csapa­tok, átlépve a demarkációs vo­nalként kijelölt Ipoly folyót, megszállták a fontos vasúti cso­móponttal rendelkező Balassa­gyarmatot, azért, hogy a Cseh- Tót Köztársasághoz csatolják. A krónikák szerint 1919 január­jában Balassagyarmaton a ha­talom birtoklásáért egymásnak feszülő politikai erők harca szinte lehetetlenné tette a cseh intervenciós csapatokkal szem­beni ellenállás megszervezését. Mégis megmozdult a város. Bár akadtak az új rendnek is támo­gatói, a polgárok döntő többsé­ge számára elfogadhatatlan volt az idegen megszállás. Az elke­seredett köztisztviselői kar és a vasutasok élére álltak az ese­ményeknek. A politikai viszálykodásokon felülemelkedve, 1919. január 27- én a vármegyeházi gyűlésen a vármegyei főjegyző, Pongrácz György és egy mozdonyvezető, a szociáldemokrata Schuch István kézszorítása két társadalmi ré­teg, két eltérő látásmód, politikai felfogás szövetkezését jelentette a közös cél érdekében. Titkos ké­szülődés után a gyarmati vas­utasok, a hozzájuk csatlakozó polgárok, a Balassi Bálint Gim­názium tanárai és diáksága, s a Vizy Zsigmond által irányított katonai egység január 29-én tíz halálos áldozat és sebesülések árán is visszafoglalta a várost, így az Magyarország része ma­radt, s a hősies cselekedet által (Folytatás a 3. oldalon.) Sokak örömére, nem kevesek bosszúságára ismét belepte a hó kis hazánkat tegnap. Az időjósok szerint még február első felében is számíthatunk az égi áldásra és a kemény mínuszokra. HULL A HÓ Megújul a játszótér Karancskesa. Egy sikeres pályá­zatnak köszönhetően 11,3 mil­lió forintot nyert a község önkor­mányzata a közelmúltban. Mint azt Kurunczi István, a település polgármestere lapunknak el­mondta, az összegből a játszóte­ret szeretnék felújítani. „Rovarok" a színpadon Salgótarján. A KiViSzI Színházi Műhely feldolgozásában, Tas- nádi István-Moldvai Márk-Jeli András: Rovarok című darab­ját tekinthetik meg az érdeklő­dők január 29-én, pénteken a József Attila Művelődési és Konferencia Központban. Az előadások 15.30 és 19 órakor kezdődnek. A színházi műhely tagjai minden érdeklődőt sze­retettel várnak! Kétszázmillióval indult a nap... Két telitalálatos is volt a Skandináv lottón ezen a héten, ennél szerencsé­sebben aligha kezdődhe­tett volna a csütörtök: il­lett a szokásos év elejei sajtótájékoztatóhoz, ame­lyet a Szerencsejáték Zrt. miskolci területi igazga­tósága hívott össze. A múlt év történéseiről, il­letve a várható idei új­donságokról számolt be az újságíróknak Veres István igazgató. Miskolc. Szerencsés évet zártunk a válság ellenére - mondta Ve­res István -, hiszen a Szerencse- játék Zrt. összesített és területi árbevétele alig maradt el a ko­rábbi évtől. Tavaly az öt észak­magyarországi megye lottózói­ban 30 milliárd forintot hagyott a lakosság, míg nyereményként 12,8 milliárdot fizettek ki. Nóg- rádban az összes árbevétel meg­közelítette a két és fél milliárd fo­rintot, a nyeremények viszont meghaladták a 900 ezret. Az elmúlt év jelentősebb ese­ményei közül kiemelkedik, hogy halmozódás után 2,2 milliárdot ért az öttalálatos szelvény, emel­lett még öt alkalommal találták el az ötöst. A hatos lottón 13, a Skandináv lottón 18 alkalommal volt telitalálatos, loker ugyan ennyiszer nyert. A Luxor legna­gyobb nyereménye 53 millió fo­rint volt, totón 18 alkalommal volt 13+1-es. A Kenő egy db 10/10 találata százmilliót ért, a Puttó csúcsnyereménye elérte a 8 milliót. Az elmúlt évben öt új sorsjegyet vezettek be. A nógrá­diak nyereménye arányos volt játékkedvükkel: (Folytatás a 2. oldalon.) A legjobb ABBA az A3BA óta

Next

/
Thumbnails
Contents