Nógrád Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-23 / 18. szám
2010. JANUÁR 23., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE MADACH-ÜNNEP IS A MAGYAR KULTÚRA NAPJA Salgótarján. A városban évek óta rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg a Himnusz megírásának évfordulójáról, Madách Imre születésének január 21-i és a várossá válás január 27-1 dátumáról. A Madách-hagyomány Ápoló Egyesület pénteki ünnepi összejövetelén mutatták be Ravasz István mártírköltő „Töredékek egy Álomról”című verseskötetét és az egyesület tízéves történetét összefoglaló kiadványt. Ez követően került sor Varga Imre Madách-szobrának megkoszorúzására. Ezen az ünnepségen Mizser Attila, író, költő, a Palócfóld főszerkesztője (kis képünkön) mondott beszédet. A magyar kultúra napi városi ünnepséget péntek este a József Attila Művelődési és Konferencia-központban tartották. Az ott történtekre január 25-i, hétfői lapszámunkban térünk vissza. Rock az óra körül Salgótarján. Hol van már a legelső rock and roll szám..? Bili Haley és együttesének zenéje jó ideig vezette a slágerlistákat, s az utóbb hibásnak jelzett fordítás szerint „Rock az óra körül” címet kapta. Főleg így is maradt meg a műfaj híveinek emlékezetében. Amikor ez befutott - 1954-ben - ki gondolt volna arra, hogy a rock a könnyűzene nagy öregje lesz? Népszerűsítője, művelője, salgótarjáni „örök- ifja,” a Saigon zenekar frontembere, Oláh Zoltán, azaz Szürke, ekkor még meg sem született. Márpedig a ma születésnapos énekes éppen ötven éves. És szürkének egyáltalán nem mondható zenei pályát tudhat maga mögött... Olyannyira, hogy ő és a meg-megújuló „Sai- gon-család” a mai napig kitartott a rock and roll örökzöldjei mellett, koncertjeik egyszerre nosztalgia-estek és jó bulik. Oláh Zoli január 23-án, szombaton este a salgóbányai táborban a hozzá legközelebb álló barátaival, zenésztársaival szűk körben ünnepel. BORVACSORA ES KALO-TÖRTENETEK Salgótarján. Vince nap előestéjén, vagyis a szőlészek, borászok számára fontos jelzőnapon szervezte meg a tavaly ősszel elindult borkurzus záró vacsoraestjét a Galcsik Fogadóban a Tarján Borház. A teltházas rendezvény fényét emelte két kiváló Eger-kör- nyéki borász: Káló Imre és Vincze Béla jelenléte. Káló Imre mély magyarságtudatból fakadó történeteit nagy élvezettel hallgatta a közel száz főnyi hallgatóság, Vincze Béla pedig négy hónap után először vállalt közszereplést. A borkurzus szervezője, Telek András bejelentette, hogy a hazai borkultúra megismertetése folytatódik, indul a 8. kurzus Salgótarjánban. „Őrjöngő röptűnk, mondd, hová vezet?" (Folyttaás az 1. oldalról.) Szobrai, kisplasztikái mellett a grafika területén is kiváló alkotásokat hoz létre. A Madách-ünnepségen elsőként a Madách-díjakat átnyújtó Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke mondott beszédet, aki Madách szellemi hagyatékáról szólva elmondta: ahhoz, hogy az igazsághoz eljussunk, legalább egyszer az életben meg kell szabadulnunk minden készen kapott véleménytől, és alapjaitól kell újjáépítenünk ismereteink teljes rendszerét.- Az ember, amint Madách kifejti, küzdelemre született. Küzd életéért, létéért és mi küzdünk a haladásért, az igazságért. Küz- denünk kell a terméketlenséggel, a szegénységgel, az erkölcseink elégtelenségével és gyakran embertársaink elvakultsá- gával - fogalmazott az elnök, kiemelve: Madách legfőbb érdeme, hogy szülőfalujának és az elmaradott Nógrád megyének sok évszázados mozdulatlanságában is alkotott.- Az író tudatosan választotta magányában az európai gondolkodás és világszemlélet magyar- országi képviseletét, világirodalmi értékű remekművet, szellemi iránytűt adva az emberiség egymást követő nemzedékeinek. Madách egyik jegyzetében azt írja, hogy „ha a hitet elveszítjük, mi az élet, mi a vigasztalódás, mi minden?” Ha hiszünk abban, hogy a világ megismerhető, jobbá tehető, akkor mindnyájan egy kicsit Isten első emberi teremtményének érezhetjük magunkat - zárta gondolatait Becsó Zsolt, akinek szavait követően Hrubík Béla, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség országos elnöke megrázó erejű vízióját mondta el korunkról Ádám bőrébe bújva:- Ádám joggal tehetné fel a kérdést: vajon mi van távolabb az embertől? Egy-egy galaxis, vagy a másik ember fájdalma és nyomora? - vetette fel az író, aki jelenünkről úgy fogalmazott: Ismét a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavát tűzhetjük a zászlónkra, amelyeket később átvarrnak, főleg itt Közép-Euró- pában, a gyűlölet, megalázás, és kiszolgáltatottság jelszavára a nemzeti nacionalizmusok jegyében. Nyelvtörvényeket alkotnak a többségi nemzet védelmében, embereket aláznak meg nemzeti hovatartozásuk miatt. A modernkori falanszterben, az egységesült Európában a csoportérdekek, a piac, a termelési mutatók hálójában vergődő társadalmak, a gazdasági válság és kiszolgáltatottság: ezek az új eszmék. A család, mint a társadalom alapsejtje, felbomlóban van. Ami összeköti őket, az a mobiltelefon, az internet és a skype, falansztert általány-díjszabás alapján. Pedig még felhallatszik a távolból Ádám egyre halkuló szava: „Mi ország ez, mi nép, melyhez jövénk? Egyet bánok csak: a haza fogalmát. Megállóit volna az tán, úgy hiszem, ez új rend közt is.” - idézte Madáchot Hrubík Béla, aki az utolsó színről szólva addig a következtetésig jutott el: az ember legnagyobb tragédiája maga az ember, aki „a nyolcadik napon, végignéz azon, amit Isten teremtett, és elpusztítá azt.” Az idei Madách-díjakat dr. Máté Zsuzsanna és Matúz Gábor vehette át. Dr. Máté Zsuzsanna irodalomtörténész, esztéta érdemeit dr. Andor Csaba, a Madách Irodalmi Társaság elnöke méltatta. Máté Zsuzsanna elsőként szentelt külön kötetet a filozófus Ma- dáchnak Babits gondolatmenetét folytatva. Bene Kálmánnal közösen írt könyve Madách verseit elemzi a „Madách Imre lírája - irodalomesztétikai és filológiai nézőpontból” című munkában. A Szegedi Tüdományegye- temen tanító szerző kezdettől fogva aktívan részt vesz a Madách Szimpóziumokon, minden évben előadásokat tart, tanulmányai, könyvismertetései jelentek meg, hat kötetet és közel ötven tanulmányt tudhat magáénak. Matúz Gábor balassagyarmati születésű újságíró, szerkesztő-műsorvezető laudációját Csábi István előadóművész mondta el. Matúz Gábor kommunikáció szakos diplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerezte.- 1999-ben „Ötödik évszak” címmel megjelent novelláskötete már arról árulkodott, hogy ígéretes alkotói pálya előtt áll. Televíziós pályafutását az MTV délelőtti műsorainál és az Ablak című közéleti szolgáltató magazin műsoraiban kezdte. A Magyar Televízió szerkesztő-műsorveze- tőjeként találkozhattunk nevével A Hét, az Éjjeli menedék, a Gyorssegély - A szeretet negyedórája című műsorokbamDo- kumentumfilmjei az Isten titkosszolgái, a Tűzhalál, 1969, az Igazságot Magyarországnak!, a Hóhér, vigyázz! lelenleg az Echo TV „Napi Aktuális” szerkesztő-műsorvezetője, valamint a Közép-európai Média Intézet ügyvezető igazgatója. Az önkormányzati támogatás többszörösét szerezte meg a „Legbátrabb város/Civitas Fortissima” című dokumentum-játékfilmnek az elkészítéséhez, amellyel valóban méltó emléket állított az 1919. január 29-ei Civitas Fortissima eseményeknek. Az ünnepségen „Nem adhatok mást, csak mi lényegem” címmel részletek hangzottak el a Tragédia első és tizenharmadik színéből Lukács Sándor Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész elgondolkodtató, értő tolmácsolásában. Az emberiség, a nemzet jövőjén is eltöprenghetett a hallgatóság az Űr-jelenet kínzó kérdése kapcsán: „Őrjöngő röptűnk, mondd, hová vezet?” Kozák Katalin és a 7határ együttes a magyar népzene és a különböző népek zenei motívumaitól ihletett sajátságos világzenéje és Szalai- Lovász Emőke műsorvezetése is hozzájárult ahhoz, hogy az ünnepség ismét méltó legyen a megye legrangosabb kulturális eseményéhez. In Memóriám Serfőző Tamás „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam. Készen vár már rám az igazság koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, sőt nem csak nekem, hanem mindazoknak, akik sóvárogva várják az Ő eljövetelét ” (Timóteus 4,7,8) Pál Apostol Timóteushoz írott levelében olvashatjuk a fenti sorokat, amelyek buzdítást adnak az embernek a rendületlen erőfeszítésre. A temetési szertartásokon is sokszor elhangoznak ezek a sorok, méltatva az elhunyt életútját. A hozzátartozók lelkében, volt szeretteik korától függetlenül mérhetetlen fájdalmat indítanak el az Apostol szavai, de különösen igaz ez akkor, ha egy ember korán távozik el az árnyékvilágból. A család, a szociális munkások, közvetlen munkatársai, az időskorú ellátottak, barátai, ismerősei fájdalommal és megrendüléssel fogadták a szomorú hírt, a rideg és megváltoztathatatlan valóságot, Serfőző Tamás 2010. január 14-én tragikus hirtelenséggel távozott közülünk. 2009. november 12-én Romhányban ünnepeltük a szociális munka napját, ahol végre ismét köszönthettük őt. A Salkaházi Sára-díjak átadását követően beszélgettünk arról, hogy újult erővel végzi munkáját szeretett intézményében a bátonyterenyei Ezüstfenyő Idősek Otthonában. Most pedig néhány hét elteltével kényszerű búcsút kell vennünk tőle. Élete az idősellátás területén dolgozó munkatársak, de mindannyiunk számára példaértékű, emlékezzünk hát pályafutása fontosabb eseményeire. Serfőző Tamás a Nógrád Megyei Tanács Kórházában kezdett dolgozni 1968. július 29-én, ahol húsz évet és négy hónapot töltött, egy évig műtőssegédként, majd ideg- és elmeápolói munkakörben. 1988. december 1-jén nevezte ki a Nógrád Megyei Tanács VB egészségügyi osztályának vezetője a Mizserfai Szociális Otthon igazgatójának. Az idősellátás iránti társadalmi igények folyamatos bővülése szükségessé tette egy új, 200 férőhelyes idősek otthona megépítését Bátonyterenyén. Az 1998-ban megépült Ezüstfenyő Idősek Otthona igazgatói feladatainak ellátásával Serfőző Tamást bízták meg. Vezetése alatt Bátonyterenyén túl két telephelyen közel 430 férőhelyen biztosítottak magas színvonalú otthont nyújtó ellátást az idős emberek számára. A szakmai munka eredményét igazolja, hogy a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése javaslata alapján az ágazati minisztérium ezen intézményt jelölte ki Nógrád megyében módszertani intézménnyé, amely feladatot kiemelkedő színvonalon láttak el az ő vezetése alatt. Serfőző Tamás az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővítette szakmai ismereteit. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán 1980-ban szociális szervező diplomát kapott, majd 1999-ben szociális menedzseri szakirányú szak- képzettséget szerzett. 2002. november 25-én a Nemzetei Család- és Szociálpolitikai Intézet szakvizsgabizottsága előtt „jól megfelelt” eredménnyel szakvizsgázott. A 2008-as évben kiemelkedő szakmai ismereteire tekintettel kapott megbízást Nógrád Megye Önkormányzatától a Salgótarjánban, Baglyasalján kialakítandó idősek otthona működési feltételeinek megteremtéséhez. Az építési beruházás során feladatát képezte az intézmény rendszerbe állításához szükséges szakmai kontroll gyakorlása, amelyet nagy lelkesedéssel végzett. Több évtizedes pályafutása alatt nem csak az idősellátás terén, de a szociális munka valamennyi területén elismert szaktekintély volt Nógrád megyében. A feltörekvő nemzedékből számtalan fiatalt segített ahhoz, hogy a szociális szakmát megismerje és megszeresse. A Szociális Igazgatók Magyarországi Egyesülete Nógrád Megyei Tagozatának - megalakulása óta - vezetőségi tagja volt, a kollégák építettek véleményére, szakmai tudására, ismereteire a non-profit területen is. Megálmodója és aktív szervezője volt az évente megrendezésre kerülő szociális intézményi ellátottak Mátraverebély-Szentkúti találkozójának, a Szűz Anya tiszteletére szentelt Nemzeti Kegyhelyen. Kimagasló munkájának elismeréseként Nógrád Megye Önkormányzata 2001. évben Salkaházi Sára-díjban részesítette. Munkáját rendkívüli felelősségérzettel és szociális érzékenységgel végezte. Az idős emberek iránti tiszteletét Pál Apostol szavaival fogalmazhatjuk meg: „Mert az egész törvény egy mondatban teljesedik be, mégpedig ebben- Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. ” (Galata levél 5,14) Kedves Barátunk, emléked örökké megőrizzük. Sisák Imre a Nógrád Megyei Közgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága nevében ★ * ★ Serfőző Tamást 2010. január 23-án, szombaton 13.30 órakor kísérhetik el utolsó útján a salgótarjáni új temetőben.
