Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)
2009-09-26 / 223. szám
A BUX index 2009. szeptember 25-én 20800 20700 20600 511 CM Változás: -2,25% Záróérték: 20327 ... ______ 1 i 20 400 Nyitóérték: 20661 20300 20200 9A mn "r-'.h".,--------n tl ozo napi záróérték: 20 796 19.38. a New Yorkfr tőzsde nyitása /i pont/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.09.25. Részvény umfcőárfR) Vátoras(%i Müttóft ' Rába 775 4,72 289 Pannergy 740 0,68 24 VESZTESEK forrás: bét Résaény UtofeááríFtt tátarisM MNKnFr Mól 15 610-4,75 2 327 KEG 659-4,63 51 Danubius 3 510-3,17 2 FHB 1305-2,61 250 OTP 5 265-2,13 13 390 Égis 19470-1,91 132 TVK 2 810-1,74 7 Econet 62-1,58 6 A BUX index az elmúlt napokban 2021 09.17 09.18 09.2109.22 09.2309.24 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 09.25.) BíaStfh» Új «Mdbnaiial ár EUROBÚZA 2009. december _______27 700 TA KARMÁNYBÚZA 2009. december 25000 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. november______25 500 TA KARMÁNYÁRPA 2009. december 25 500 OLAJ NAPRAFORGÓ 2009. október 48 510 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. szeptember 25-én. /Ft $/Ft CHF/Ft wm * f i 270,87 184,43 179,21-0,18 Ft +0,78 Ft-0,08 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 08.17-től) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 5,10 5,30 Budapest Bank*** 4,75 9,00 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,00 6,25 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 3,75 3,75 Raiffeisen Bank 4,70 4,90 UniCredit Bank 6,50 6,50 * AIAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. * * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. * * ‘AKCIÓS. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 09.25.) Véteti Etadásíl Allianz Bank 264,06 277,60 Budapest Bank 262,91 279,17 CIB Bank 260,07 281,75 Citibank 260,09 281,77 Erste Bank 263,39 278,57 K&H Bank 263,22 278,38 MKB Bank 264,22 277,78 OTP Bank 263,79 277,31 Raiffeisen Bank 263,84 275,72 Óvatosabb adósjelöltek devizahitel Továbbra is a kedvező kamatozású termékeket keresik A pénz számít továbbra is, ám a korábbinál jóval népszerűbbek a forintalapú hitelek. A magyarázat egyszerű: szigorítottak a devizakölcsönökön is Óvatosabbá váltak a devizahitelekkel szemben a magyarországi lakossági ügyfelek is az elmúlt időszakban, ám nincs szó arról, hogy a potenciális adósok túlnyomó része kizárólag a forintkölcsönöket keresné. VG-összeállítás Igaz ugyan, hogy az újonnan folyósított kölcsönökön belül jelentősen növekedett a forintalapúak aránya, áttörésről mégsem lehet beszélni. Ráadásul - mutattak rá többen is - a pánikszerű reakciók eltűntek a piacról, ehhez hatékonyan hozzájárult a forint- árfolyam kilengéseinek csökkenése. A CIB Banknál sem tapasztalnak ilyen egyértelműen elutasító hozzáállást az ügyfelek részéről. Tavaly ősz óta annyi változott a piacon, hogy míg 2008- ban száz új ügyletből háromnégy ügyfél választotta a forintalapú konstrukciókat, mostanra az új folyósítású ügyletek közel harmada már forintalapú. Ebből is következik azonban, hogy az ügyfelek mintegy kétharmada még mindig a deviza- (euró-, svájcifrank-) alapú hiteleket választja. Ezen az arányon a közeljövőben az változtathat a forinthitelek javára, hogy elindul az új támogatott lakáshitel- konstrukció, és az MNB-alapka- mat csökkentéseinek hatására a piaci kamatozású forintalapú kölcsönök törlesztőrészletei is egyre inkább versenyképesek lehetnek a devizaalapú hitelek törlesztőrészleteivel. Hasonló tapasztalatokról számoltak be az Erste Banknál is, szerintük azért, mert jelenleg (is) sokkal kedvezőbb a devizahitel, mint a piaci kamatozású forintkölcsön. Azok az ügyfelek - tették hozzá -, akik most vesznek fel hitelt, már az elmúlt egy év ese- ményeinek/tapasztalatainak ismeretében dönthetnek, így eleve azon ügyfelek fordulnak devizahitelekért, akik kevésbé tartanak tőlük. Az OTP Banknál közöltek szerint pedig az ügyfelekre inkább a „csak drága hitelt ne” mentalitás jellemző. Az ügyfelek továbbra is a kedvező kamatozású termékeket keresik, azzal együtt, hogy az árfolyamkockázat beépül a döntéseikbe. A válság következtében csökkenő igénylések is a növekvő kamatok és a szigorodó feltételek következménye inkább, mint a devizahitelek iránti ellenérzésnek. Ezzel együtt a piaci szereplők közül többen is újabb, piaci alapú forintkonstrukciók bevezetőA devizahitelek aránya* Fogyasztási **87,8 Egyéb 72,3 Lakás célú 62,2 Folyószámla 1,5 ‘LAKOSSÁGI HITELEKEN BELÜL, 2009. IŰLIUS, SZÁZALÉKBAN •A FOLYÓSZÁMLAHITELEKEN KÍVÜL FORRÁS: PSZÁF sét tervezik: a CIB Bank október 1-jétől új, a piacon egyedülálló lakáshitellel jelentkezik, kiemelten kedvező feltételekkel, de tervezi új termékek bevezetését az FHB Jelzálogbank is. Sőt, akad szereplő, amely már előállt saját konstrukciójával: az Axa Bank Europe SA magyarországi fióktelepe tegnap jelentette be, hogy átlátható, forintalapú, piaci kamatozású jelzáloghiteit vezetett be Hazai Hitel néven. A kölcsön kamatlába éves kamat- periódusokban változik oly módon, hogy a bank a kamatot az első 12 hónapos kamatperiódusban nem akciós jelleggel rögzíti, a továbbiakban pedig a 12 havi Budapesti Bankközi Hitel Kamatlábhoz (Bubor) mint referenciakamathoz köti. A Hazai Hitel- a devizakölcsönökkel szemben- nem tartalmaz árfolyamkockázatot, nincs eltérés a folyósítási és a törlesztési árfolyam között - mutatott rá Szekeres Tibor, az Axa csoport Magyarország országigazgatója. Az állami szférában érdemes dolgozni merces Jobban keresnek a magyar vezetők, mint a csehek és a szlovákok A magyarorszagi allami szféra vezetőinek átlagbére, illetve jutalmai is magasabbak, mint szlovák és cseh kollégáiké, ugyanakkor a magánszférát is figyelembe véve a magyar menedzserek az utolsó helyen állnak - állapította meg a Merces munkaerő-piaci vállalat. Az m A magánszférában a magyar vezetők kevesebbet keresnek, mint cseh és szlovák társaik. azonos szférákat tekintve a magyarországi állami szféra vezetőinek átlagjövedelme kevéssel megelőzi szlovák társaik 470 ezer forintos átlagbérét, és mintegy 20 százalékkal meghaladja cseh kollégáik javadalmazását. Az éves jutalmakkal szintén a magyar állami tulajdonú cégek bánnak a legbőkezűbben, hiszen itt 1 millió 79 ezer forint az átlag, míg ez az összeg Csehországban 804 ezer forint, Szlovákiában pedig 553 ezer forint. A Merces felmérése szerint A jutalmak is magasabbak ugyanakkor valamennyi - állami és magántulajdonú társaságban dolgozó - cégvezetőt figyelembe véve Csehországban fizetik ki a legnagyobb, 801 ezer forintos átlagfizetéseket, míg Szlovákiában az átlag 666 ezer forint, Magyarországon pedig 585 ezer forint. A kutatás eredményei alapKong az ürességtől a krízisalap kasszája A KRÍZISALAPBA EDDIG mindössze 8 millió forint érkezett a havi 2 millió forintnál magasabb bruttó bérű csúcsvezetők befizetéseiből, miközben számításaik szerint legalább 20 milliónak kellett volna érkeznie - írta a Blikk. A lap emlélkeztet: a miniszterelnök kérte a havi 2 millió forintnál magasabb bérű vezetőket, hogy az e feletti összeget utalják a krízisalapba. ján Magyarországon a belföldi magántulajdonban lévő vállalatok cégvezetőinek munkáját értékelik legkevésbé, az ő havi átlagbérük 443 ezer forint; ami néhány tízezerrel elmarad az állami tulajdonú cégeket irányítók 478 ezer forintos átlagfizetésétől, és alig 55 százaléka a külföldi tulajdonú cégek első embereinek havi 796 ezer forintos átlagjövedelmének. A magyar tulajdonú cégek vezetői a szomszédokkal történő összevetésben sem vigasztalódhatnak: havi átlagbérük csak 84 százaléka szlovák társaik 525 ezer forintos fizetésének, és csupán 69 százaléka a csehországi vezetők 634 ezer forintos jövedelmének. A külföldi tulajdonú vállalatok vezető pozícióiban elért átlagjövedelmek Csehországban a legmagasabbak, az átlagjövedelem itt meghaladja az 1 millió forintot, míg Magyarországon 23 százalékkal kevesebb, 796 ezer forint ez az átlag, Szlovákiában néhány ezerrel még kevesebb, 789 ezer forint. ■ Hivatalosan Svájc sem adóparadicsom tegnap óta Svájc hivatalosan lekerült az adóparadicsomok úgynevezett szürke listájáról, miután együttműködik a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) szabályainak megfelelő adóügyi információcserében. Svájc pénteken már a párizsi székhelyű szervezet honlapján közölt úgynevezett fehér listán szerepelt, azon országok között, amelyek gyanús pénzügyi tranzakciók esetén készek együttműködni más országok hatóságaival. Ezzel az alpesi ország csatlakozott ahhoz a tíz országhoz, amely az OECD áprilisban közzétett szürke listájáról az elmúlt hónapokban átkerült a fehérre. Ausztriát és Monacói a hét elején vették át az együttműködő országok táborába. Az OECD csütörtökön kiadott közleményében jelezte, hogy Angel Gurria főtitkár üdvözli a svájci hatóságok „nagyon jelentős előrelépését”, amelynek következtében az ország másnap elhagyhatja a szürke listát. m Svájc nem hivatkozhat többé banktitokra, ha adatokat kérnek tőle. Svájc csütörtökön írta alá az OECD szabályai szerint megkövetelt 12. együttműködési megállapodás közül a utolsót Katarral, azt megelőzően pedig Ausztriával, Dániával, az Egyesült Államokkal, Finnországgal, Franciaországgal, a Feröer-szigetek- kel, Luxemburggal, Mexikóval, Nagy-Britanniával, Norvégiával és Spanyolországgal. A megállapodások értelmében Svájc nem hivatkozhat többé a banki titokra, amikor egy aláíró állam egy adóelkerüléssel gyanúsítható vállalkozásra vagy személyre vonatkozó információk kiadását kérelmezi. A svájci hatóságok ugyanakkor többször jelezték, hogy a kérelemnek világosan meg kell jelölnie a gyanús személyt és az érintett bankot is. ■ Számvevőszék: kockázatokat hordoz a büdzsé Nemcsak a válság alakulása jelent kockázatot a következő évek várható gazdasági növekedésére, hanem a hazai társadalmi-gazdasági és alkalmazkodási tényezők is, közöttük a nagy ellátórendszerek helyzete - véli az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2010-es büdzséről készített jelentésében. A számvevők kifogásolják egyebek között, hogy az előterjesztő egyes törvényi előírásokat ismét nem a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor, hanem később, a fejezeti indokoló kötetek részeként teljesíti. Kritikával illetik azt is, hogy a törvényjavaslat nem mutat be olyan, a döntéshozatal szempontjából fontos összegzéseket, mint a többéves kihatású döntések, kötelezettségek számszerűsítése és azok évekre, fejezetekre bontott hatásának kimm tatása. Kifogásolják továbbá, hogy az általános indoklás nem tér ki egyebek között a foglalkoztatás és a bérdinamika várható alakulására. ■
