Nógrád Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 177-200. szám)

2009-08-22 / 193. szám

2009. AUGUSZTUS 22., SZOMBAT NO GRAD MEGYE 3 r „Életre váltotta a krisztusi tanítást” Sz. A. Balassagyarmat. A volt várme­gyeháza udvarán gyűltek össze az államalapító Szent István ki­rályra emlékezők augusztus 20- án délelőtt a gyönyörű nyári nap­sütésben. Csakúgy, mint az előző évek­ben, az ünnepi műsorban most is közreműködött az Ember Csa­ba vezényelte balassagyarmati dalegylet, az Unterwéger József Zsolt vezette Szent Felicián kó­rus, valamint az evangélikus egyház énekkara, amelynek kar­nagya Antal Gusztáváé. Csábi Ist­ván és Menyhárt Éva énekkel, Banda Ádám hegedűművész hangszeres muzsikával emelte az ünnep rangját. Medvácz Lajos polgármester külön is köszöntötte Bállá Mi­hály országgyűlési képviselőt, valamint a történelmi egyházak elöljáróit. A polgármester - Szent István jelentőségét méltat­va - nemzetünk fennmaradásá­nak több mint ezer évére tekin­tett vissza, s az államalapító te­vékenységéből a kereszténység, a magyarság eszméjét emelte ki, amely Istvánnál párosult a bá­torsággal, a szelídséggel, a len­dületes elszántsággal, a megtar­tó hittel, az alkotással.- Megértette a kereszténység hivatását, s meg is tudta értetni. Ma is ezekre az alapokra kell építeni hazát, nemzetet, csalá­dot, jövőt - hangsúlyozta Medvácz Lajos, aki arról is szólt: augusztus húszadikát a minden­kori politika átnevezte, tűrte és tiltotta, de a békét teremtő, irányt és mértéket mutató, egy­séget kovácsoló Szent István le­rakta a közösség, az állam, a kor­mányzás erkölcsi alapjait, s így maradhatott fenn alakja az em­beri szívekben.- Számára a jog és a törvények célja a jó és a rossz megkülön­böztetése, az igazság és igazság­talanság elválasztása volt, euró­pai életformát adott keletről ér­kező népének. Ma is bíznunk kell benne - fogalmazott a pol­gármester, aki eljátszott a gondo­lattal: vajon a ritkán mosolygó István mosolyogna-e, ha látná most nemzetét?- Isten csodája, hogy még áll hazánk - mondaná Petőfivel, de rövid időn belül újrakezdené az országépítést. Ma Magyarorszá­gon szilárd erkölcsi erővel fel­vértezett hiteles törvényhozó egyéniségekre van szükség - mondta Medvácz Lajos, aki a család, a munka, a magyar föld védelméről, az összmagyarság felemelkedésének szolgálatáról, nyelvünk őrzéséről, az irgalmas­ságról, az alázatról, az egymás iránti felelősségről is szólt.- Szent István közbenjárásá­val Isten tartsa meg Magyaror­szágot! - fejezte be beszédét a polgármester. Molnár Zsigmond református lelkész a külsőségek mögötti bel­ső tartalom hiányától óvott, Bartha István evangélikus lel­kész Luthert idézte: „ahol békét­lenség, civakodás és háború van, onnan máris eltűnt a mindenna­pi kenyér”.- Szent István életre váltotta a krisztusi tanítást - emelte ki NagyRichárd káplán. Az ünnepség végén a meg­szentelt kenyeret a város vezető­je szegte meg és kínálta az egy­begyűlteknek. Államalapítónk és a történelmi korszakok (Folytatás az 1. oldalról) A Rákosi-diktatúra idején az új kenyér, majd az alkotmány em­léknapjává tették. A Kádár-rend­szerben gyakorlatilag ugyanezzel a tartalommal maradt meg. A rendszerváltozás utáni első parla­ment a három nemzeti közül ezt nyilvánította állami ünneppé. Ta­lán azért, mert ennek vannak a legrégebbi, legmélyebb történel­mi gyökerei. Ez áll legközelebb a magyar szokásrendhez, szellem­hez. A polgármester beszélt arról is, hogy a magyarság megosztottsá­ga soha nem volt nagyobb, mint napjainkban.- Ez a megosztó politika - mondta - a városban is megje­lent, s példaként hozta fel a Fi­desz külön szervezett rendezvé­nyét. Hozzátette: melyik szekér akar úgy haladni, hogy két fogat két irányba húzza? Lavajné Dóka Éva végül Tóth Kálmán Ki volt na­gyobb? című versével zárta be­szédét. Az új kenyér megáldása után a „Bátonyterenyéért”, „A város szolgálatáért” kitüntetéseket, va­lamint a közoktatási közalapít­vány díjait adták át. Tizennyolc órától Peller Anna előadóművész műsorát láthatta a közönség, közreműködött a Palóc népdalkor, a Bányász dalkör, nem utolsósorban a Bányász fúvósze­nekar. Egyszerre a kézben kard és kereszt M. J., SZ. P. P. _____________ Pá sztó. A dél-nógrádi város romkertjében csütörtökön dél­előtt Sisák Imre, a város polgár- mestere a ciszteri kolostor rom­jainál tartott szentmisén köszön­tötte az egybegyűlt hívek sokasá­gát. A szentmisét Hulitka Róbert pásztói káplán celebrálta a meg­szentelt több mint nyolcszáz éves falak között. A délutáni ünnepi kenyérszegésen a város első em­bere a Szent István-i hagyaték mának szóló üzenetét közvetítet­te több száz érdeklődő előtt.- Mi, pásztóiak a Jóisten ke­gyelméből duplán átélhetjük ál­lamalapító Szent István kirá­lyunk ünnepét és üzenetét. Hi­szen azon a megszentelt helyen állunk most, amelyet 1190-ben Pásztón III. Béla király kiváltság- levele alapján a cisztercita szer­zetesek a Boldogságos Szűz Má­ria mennybevételének tiszteleté­re építettek. A mai pásztóiak pe­dig a magyar állam fennállásá­nak ezeréves évfordulóján Szent Istvánhoz hasonlóan 2000. au­gusztus 10-én a Boldogságos Szűz oltalmába ajánlották váro­sukat. Amint 1038. augusztus 15-én Szent István felajánlása nyomán Magyarország „Regnum Marianum”, tehát Má­ria országa lett, úgy erősítettük meg mi, mai magyarok itt, váro­sunkban az Istenbe vetett hitün­ket és kértük Szűz Mária oltal­mát Szent István egyszerre volt rettenetes és mélyen alázatos, kegyetlen és kegyes, egyszerre tartotta kézben a kardot és a ke­resztet - folytatta ünnepi kö­szöntőjét a polgármester. - Mit üzen nekünk, magyaroknak az államalapító 2009. augusztus 20-án? Azt, hogy hazánkban a gazdasági válságnál is mélyebb társadalmunk erkölcsi, etikai és ideológiai válsága. Csakis az Is­tenbe vetett hit vezetheti ki or­szágunkat a jelenlegi válságból. Ehhez azonban minden ember­nek fel kell építeni a Jóisten se­gítségével a szívében a „Szentlé­lek templomát”. A földi és az égi kenyér ünnepén azt kívánom, hogy minden magyar ember asz­talára bőséggel jusson a ma megszentelt és megszelt kenyér­ből - zárta szavait Sisák Imre polgármester. Gaál István-filmnapok Pásztó. Jelentős eseménysoro­zattal emlékezik a két évvel ez­előtt elhunyt Gaál István Kos- suth-díjas filmrendezőre az a vá­ros, ahol gyermek- és ifjúkora jó részét töltötte, s amely díszpol­gárává választotta. Pásztó város önkormányzata, a Pásztói Mú­zeum és a Gaál István Egyesület szervezésében augusztus 24-26-a között Gaál István-film- napokat rendeznek. Hétfőn 11.30 órakor a Pásztói Múzeum­ban tartják a megnyitót, ame­lyen Sisák Imre polgármester és Sára Sándor Kossuth-díjas film­rendező mondja el gondolatait. A Gaál István emlékére rende­zendő képzőművészeti kiállítást Keserű Katalin művészettörté­nész nyitja meg. A filmvetítések sora 13 órakor a „Keresztelő”-vel kezdődik a Gaál István-emlék- szobában. A következő két na­pon is 13 órától lesznek a vetíté­sek, amelyek keretében rangos filmszakemberek is vendéges­kednek Pásztón. „Szent István álmánál nagyobbat álmodni nemigen lehet” Salgótarján. Államalapító Szent István ünnepén a róla el­nevezett téren nagy királyunk szobrának megkoszorúzásával kezdték az emlékezést és tisz­telgést a salgótarjániak.- Az ünnep mély és varázsos rendhagyás - idézte Márait Székyné dr. Sztrémi Melinda, a város polgármestere, az ese­mény szónoka, s folytatta:- Ezen a napon mi is hasonlí­tunk egy kicsit ahhoz a család­hoz, amelyben olyan gyerme­kek ünnepelnek együtt, akik kü­lönböző módon bántak és bán­nak az örökséggel, ülik is ma­gunktól megkérdezni, hogyan, mire használtuk a ránk bízott, szellemi és lelki értékeket- Aki sohasem keresi meg a századok rontásában is csorbí­tatlan maradt gondolatokat, az saját életében is csupán a törté­nelem meddőhányóját gyarapít­ja. Ez a tiszta forrás utáni vágy, a hamis csülogás nélküli igaz­ság alakítja mindannyiunk éle­tét ma is, amikor erőt kívánunk meríteni az államalapító, fiatal király lendületéből. Magyaror­szág - nemzedékek közös erőfe­szítésének hála - szép ország lett, ha most kifosztva, legyen­gítve, reményvesztetten áll is előttünk - mondta a polgármes­ter, s szólt arról is, hogy Szent István államalapítása helyfogla­lás is volt Európában. Nyelvün­ket és kultúránkat megőrizve a nyugati civilizáció, a nyugati ke­reszténység részévé váltunk. Szent István álmánál nagyob­bat álmodni nemigen lehet. Ta­lán ezért ismeri el őt mind a nyugati, mind a keleti keresz­ténység a maga szentjének. Ma­ga a pápa mondta róla: „Én apostoli vagyok, ő azonban apostol.” Aki apostolnak nevez­tetett Krisztus földi helytartója által, minden bizonnyal többet tett annál, minthogy saját nép­közösségét átmentette a jövőbe. Székyné dr. Sztrémi Melinda megfogalmazta továbbá: István király népének múltjából emel­kedett ki és vált európai szintű uralkodóvá. S mi itt, ma, döb­benten nézzük, mi történik távo­li múltunk máig ható, bölcs eredményeivel. A globalizá­ciónak nincsenek nemes lelkű királyai, világegységet árnyaltan bemutató művészei, alkotói. Na­ponta szavakba öntjük, milyen országra vágyunk, azt akarjuk, hogy ezer év múltán is Magyar- országnak hívják ezt a helyet, melyen Árpád és népe hazát szerzett és melyen István álla­mot szervezett Rend, biztonság, közös felemelkedés is, amit sze­retnénk, s hogy legyen a tiszta lehetőségek hazája Magyaror­szág. A megyeszékhelyi Szent Ist- ván-ünnepen, a Fő téren, gyer­mekeknek is szerveztek szóra­koztató programokat, a szabad­téri színpadon pedig a Vertich Színpad Stúdió, Szekeres Adri­enn, a Nógrád táncegyüttes lé­pett fel, koncertet adott az Alma együttes és a Magna Cum Laude. A város polgármestere és alpolgármesterei is tisztelegtek Szent István emléke előtt FOTÓ: GYURIÁN TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents