Nógrád Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 177-200. szám)
2009-08-15 / 189. szám
2009. AUGUSZTUS 15., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE Nagyboldogasszony Ma az egyház a Boldogságos Szűz Mária mennybemenetelét ünnepli, amit a magyar népnyelv egyszerűen csak Nagyboldogasszonynak nevez. Azt a hitigazságot, dogmát ünnepli ma az egyház, hogy a Boldogságos Szűz Mária halála után nem úgy halt meg, mint akárki közülünk. Az ő testét nem érte romlás, hanem a mennyei dicsőségbe testestől-lelkestől felvétetett Isten a mindenség királynőjévé tette. Ezt a dogmát XII. Pius pápa 1950. november 1-jén hirdette ki ünnepélyesen. Máriát tulajdonképpen rajta kívül álló okok tették Boldogasszonnyá. Nem csak testileg volt lézus anyja, hanem abban az értelemben is, ahogyan Jézus anyjának nevezett mindenkit, aki az Atya akaratát cselekszi. Ilyen értelemben mi volt a Boldogasszony titka? Első a szív titka, mert onnét indulnak ki a vágyak. Az embernek vannak vágyai: az emberi jólét, testi gyönyörök, gazdagság. A Szűzanya vágya ennél nagyobbra tört. Isten akarata szerint szeretni, benne megtalálni szíve boldogságát. Vakmerő vágy? Szentlélek sugallta vágy. Minden emberi szívből ezt a vágyat akarja kicsiholni Isten lelke. Az én lelkemből sikerült már? Sikerülnie kell. Isten életébe kell beleoltódnom, mint ahogy a Szűzanya igent mondott Istennek. Az „én” igenemet is várja az Isten. A második a tett. Csak a tett teszi a vágyat nemessé. Tett nélkül a vágy hiú ábránd, dé- libábkergetés csupán. Mi legyen az a tett? A felelet Szent Pál apostol szavaival: Krisztushoz tartozni. Mindent úgy teszek mint aki Krisztushoz tartozik. Engedem, hogy Krisztus lelke munkálkodjon, dolgozzon bennem. Pál apostol magáról mondta, hogy Krisztus él benne. A mai napon imádkozunk és kérjük a Szűzanya pártfogását magyar hazánkra, családjainkra, városunkra Salgótarjánra a következő szavakkal: Szűzanyám, vezess a te utadon! Veled akarok menni, mert ez a bizonyítékaz őszinte tiszteletemnek és szeretetemnek. Berki József teológus MEGYÉNKBEN, TUDOMÁSUNK SZERINT, HÁROM TEMPLOM VISEU A NAGYBOLDOGASSZONY NEVET SZIRAK. A falu központjában álló római katolikus templomot 1931- ben szentelték fel Nagyboldogasszony tiszteletére. Két mellékoltára van, festett fa főoltárát nagyméretű olajfestmény díszíti. Tornyában két harang lakik. NÓGRÁD. A 250 éves nógrádi Nagy- boldogasszony templom jelenleg felújítás alatt áll. Különösen figyelemre méltó az eredeti, XVIII. századi berendezése. így a főoltár a Mária mennybemenetele képpel, copf ta- bernákulummal és térdelő angyalokkal, a rokokó kartusokkal díszített szószék és a két mellékoltár. A jobb oldali oltárképen a magyar szentek ábrázolása látható, a bal oldali, úgynevezett tót oltáron Nepomuki Szent János, Szent Flórián, Szent Borbála és Borromei Szent Károly alakja fedezhető fel. BARNA. A plébániát 1799- ben alapították a műemlékjel- legű, késő barokk stílusú templom 1809 és 1822 között épült, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. A főoltár mögött értékes, Mária mennybemenetelét ábrázoló, nagyméretű festmény látható. Gondolatok az ünnepre Elérkeztünk az év legnagyobb Mária-ün- nepéhez. A magyar nép minden nagy Má- ria-ünnepet, Boldogasszonyt illet egy jelzővel: Gyertyaszentelő (Jézus bemutatása a templomban, február 2.), Gyümölcsoltó (Jézus fogantatása, március 25.), Sarlós (Mária látogatása Erzsébetnél, az aratás ünnepe, július 2.), Kisasszony napja (Mária születésnapja, szeptember 8.) és a legnagyobb, a Nagyboldogasszony, augusztus 15, amikor Mária mennybevételét ünnepeljük. XII. Pius pápa hirdette ki 1950-ben azt a dogmát (hittételt), amely kimondja, hogy Máriát szent fia, Jézus testestül-lelkestül felvette a mennybe, azaz nem látott romlást a teste. A mai szép ünnepen együtt imádkozhatnak velünk az acélgyári templomban a délelőtt 10 órai szentmisén, amelyet Katona Imre atya, a főplébánia új káplánja mutat be. Ezt a szentmisét a városi tévé közvetíteni fogja augusztus 15-én (aznap) délután 15.00-tól. Nagyboldogasszony ünnepe kötelező ünnep. E napon a magyarság kettős ünnepet ül: Mária mennybevételét ünnepeljük, valamint arra emlékezünk, hogy Szent István király ezen a napon halt meg, és halála előtt néhány nappal felajánlotta az országot az istenszülő szűz oltalmába. Szűz Mária így lett Magyarország pátrónája, ahogyan a régi magyar himnuszban is énekeljük: Boldogasszony, Anyánk, régi nagypátrónárík. Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, Ne feledkezzél el szegény magyarokról! Az, hogy - Vörösmarty Mihály szavaival élve - „annyi balszerencse közt oly sok viszály után megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán” (Szózat) a Boldogasszony hathatós közbenjárásának köszönhető. Az ő keze ma is az országon van, közel ezer éve. Minden évben ezrek zarándokolnak el a nagy Mária-ünnepe- ken nemzeti kegyhelyünkre, Mátra- verebély-Szentkútra, százezrek vesznek részt a csíksomlyói búcsún minden pünkösdkor. Ez azt bizonyítja, hogy - mint ahogyan Mária nem vette le a kezét az országról, úgy - mi sem feledkeztünk meg róla, nagyasszonyunkról. Felsorolni is sok lenne azt a sok Mária- éneket, köszöntőt amely ezer év alatt keletkezett a nép ajkán. Legelső fennmaradt versünk Mária fájdalmát idézi (Ómagyar Mária siralom - XIII. század), a barokk nagy alakja, Zrínyi is így köszönti Máriát a Szigeti veszedelem első énekében: „Van kötve koronád holdból és szép napból” - utalva ezzel a mennyben megkoronázott Máriára. Szent Pio atya mondta hazánkról: „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!” - A nagy szent szava egyszer valóra válik: Magyarország ismét felemelkedik majd. A mi dolgunk az, hogy a magunk és a jövő számára kérjük továbbra is a szent szűz oltalmát: Nagyasszonyunk, hazánk reménye, bús nemzeted zokogva esd. Nyújtsd, irgalom, jobbod feléje, botlási- értó, meg ne vesd! Mi lesz belőlünk, Hogyha elhagysz? Bús árvaságunk sírba hervaszt... Minden reményünk csak Te vagy! Szent Szűz Anyánk, Szent Szűz Anyánk, ó el ne hagyj! Veszelovszki Balázs Óvoda konyhájának felújítása Ságújfalll. A községben a napközi otthonos óvoda konyháján főznek az óvodásoknak, általános iskolásoknak, s onnan biztosítják a szociális étkeztetést is. Napjainkra szükségessé vált a konyha és az ebédlő berendezéseinek a felújítása. Egyfelől a berendezések már elavultak, korszerűtlenek, elhasználódtak. Másrészt az iskolában emelkedik az étkezést igénybe vevő tanulók száma. A konyha ma már nehezen tudja a növekvő igényeket kielégíteni. Az ön- kormányzat pályázat útján 7,3 millió forintot nyert a konyha és az ebédlő felújítására, korszerűsítésére. Korszerűsítenek Szügy. A község önkormányzata sikeresen pályázott a hivatali infrastruktúra fejlesztésére. A faluban ezzel szeretnék elérni, hogy a körjegyzőségük hivatalában korszerű közigazgatási rendszer, elsősorban az elektronikus ügyintézés feltételei megteremtődjenek. Lehetővé kívánják tenni, hogy az ügyfeleknek ne kelljen a hivatalba bemenni, nyomtatványok kitöltésével foglalkozni. Ügyeiket egyszerűbb formában, otthonról a számítógép felhasználásával is elintézhetik. A körjegyzőséghez tartozó valamennyi településen (Szügy, Csesztve, Nógrádmarcal) élők számára hozzáférhető lesz a rendszer. Piliny. a község önkormányzata pályázatot nyújtott be a polgár- mesteri hivatal épületének nyílászáróinak cseréjére. A munkák megvalósítására az Északmagyarországi Regionális Fejlesztési Tanácstól 3 millió 645 ezer forintot nyertek, melyhez az önerő 192 ezer forint. A korszerűsítéssel minden valószínűség szerint kevesebb lesz az épület fűtési számlájának végösszege. Tartozásrendezési akciót indított a Tarjánhő Kamat- és költségmentes módon fizethetik meg tartozásukat a Tarjánhő Kft. azon fogyasztói, akik év végéig megállapodást kötnek az adósságuk rendezéséről a céggel. A szolgáltató érzékelte a válság okozta pénzügyi nehézségeket, ezért jutott erre a humánus elhatározásra - tudtuk meg Kiss József ügyvezető igazgatótól.- Mostanság számos gazdasági lap foglalkozott azzal, hogy a lakosság egyre nagyobb része - nyilván a pénzügyi és gazdasági válságkövetkeztében - képtelen fizetni a közműdíjakat. Hogyan alakul a Tarjánhő idei kinnlevősége? - kérdeztük elsőként.- A Tarjánhő Kft. lakossági kinnlevőségei jelentősen nőttek az elmúlt fél év során. A 30 napon túli tartozás 2008.12.31-én a lakossági felhasználók 22 százalékánál állt fenn, de ez a szám mára 28 százalékra emelkedett. Az emelkedés számokban kifejezve fél év alatt 10 millió forint volt. Tartós (90 napon túli) tartozást 340 ügyfelünk (9 százalék) esetében tartottunk számon 2008. év végén, ami 2009. június 30-ra 420 főre (11 százalék) emelkedett, mintegy 10 millió forint értékkel. Látható tehát, hogy a féléves kinnlevőség-növekedés szinte teljes mértékben „tartós” tartozássá alakult.- Bár jogilag általában érvényesíthető a kinnlevőség behajtása, a Tarjánhő szerződése alapján akár jelzálogjog bejegyzése is, de lehetséges-e humánusan kezelni a problémát?- Cégünk eddig is a tartozások „békés” rendezésére törekedett, hiszen számtalan részletfizetési konstrukciót dolgoztunk ki és ajánlottunk a hátralékos felhasználóknak. Azonban a 100 000 forintot meghaladó tőketartozás esetén már elindítjuk a jogi eljárást (fizetési meghagyást), és ha a tartozása tovább növekszik, végrehajtási eljárást - biztosítékként pedig - végre- hajtásijog-bejegyzést kezdeményezünk az adós ingatlanára. Cégünk 10 év után, 2009 tavaszán kezdeményezett először ingatlanárverést 2 felhasználó esetében, akiknek csak a tőketartozása 600, illetve 900 ezer forintra rúgott. Ők évek óta nem fizettek távhődíjat, az ingatlanukat terhelő más jogosultak általi zálogjog- és végrehajtásijog-be- jegyzések mértéke pedig már meghaladta a lakások piaci értékét. Az eljárások jelenleg még folyamatban vannak, és a Tarjánhő Kft. - ha ennek van reális esélye - még mindig kész az árverésen kívüli egyezségre.- Mi a mostani „tartozásrendezési akciójuk” lényege és mit várnak ettől?- Tartozásrendezési akciónk 2009. augusztus 10-től 2009. december 31-ig tart. Ezen időszak alatt lakossági felhasználóink kamat- és - jogi eljárás esetén - költségmentesen fizethetik meg tőketartozásukat. A tartozáskiegyenlítés történhet egy összegben, vagy részletekben is. A hátralékrendezési módszereinket (többszöri fizetési felszólítás, valamint fizetési megállapodás kötése) igyekeztünk a gazdasági válság okozta új körülményekhez igazítani. A hagyományos részletfizetési megállapodás mellett bevezettük a szociális részletfizetési megállapodás kötésének lehetőségét is, amelynek lényege, hogy a hátralékos felhasználó - szociális helyzetének figyelembevételével - vállal egy fix havi távhődíj-fizetési összeget, melyből elsődlegesen a tárgyhavi számlái, a maradványösszegből pedig a hátraléka kerül kiegyenlítésre. Fontos, hogy a felhasználó tartozása minimum a meglévő szinten maradjon és tovább ne növekedjen! A „nagy adósoknak” - akiknek a tőketartozása meghaladja a 175 000 forintot - személyes konzultációs lehetőséget biztosítunk a vevőszolgálati osztályvezetővel, melynek keretében egyedi, személyre szabott hátralékrendezési megoldást próbálunk együttesen kialakítani. Megújítottuk a fizetési felszólítások formáját is. Ez év augusztus 10-től az írásbeli „sablon” fizetési felszólítás mellett bevezettük a „telefonos” megkeresést. A hátralékkezelő ügyintézők telefonon tájékoztatást adnak a fogyasztó aktuális tartozásáról és a Tarjánhő Kft. által kínált hátralékrendezési megoldásokról. A hívásokat a nyilvános 20/426- 6436 telefonszámunkról kezdeményezzük, valamint a közeljövőben szeretnénk megoldani a beszélgetések rögzítését is. Továbbra is célunk a humánus hátralékkezelés, aminek érdekében ügyintézőink minden segítséget megadnak és készségesen együttműködnek a felhasználóinkkal. Bízunk benne, hogy a megújult tartozásrendezési módszereink hatására év végéig egyre több felhasználónk visszakerül a „jó fizető fogyasztó” körébe. ▲
