Nógrád Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 177-200. szám)

2009-08-15 / 189. szám

4 2009. AUGUSZTUS 15., SZOMBAT KULTÚRA Ötven kép a ceredi művésztelep idei „kunsztja”- Még mindig vagyunk, s ez bizony manapság már fi­gyelemre méltó eredmény. E szavakkal - s a szokásos baráti vendégszeretettel - fogadott bennünket a Cered-Salgótarján nemzetközi művésztelep egyik ala­pítója, Sánta László festőművész, miközben arra invi­tált, hogy tekintsük meg a készülőben lévő műveket. Merthogy azok igenis vannak, köszönhetően az alko­tóknak - törzstagoknak, hazai és külföldi meghívot­taknak - akikkel tíz augusztusi napra ismét benépe­sült a ceredi telep. A résztvevőket a művészeti ve­zető, Fürjesi Csaba festőművész mutatta be, s ő tájékoztatott a programról, a további tervekről is. A legtávolabbról, Írországból két magyar hölgy érkezett. Krnács Ágota grafikus - aki ottjártunkkor éppen a műterem­ház falára kifeszített vázlatán dol­gozott - négy-öt éve él a szi­getországban, s a korábbi­akban is járt már Cereden, ahová szívesen tért vissza újra. Egy véletlen dublini találkozás révén „hozta ma­gával” a már tizenkét éve írországi lakos Tóth Tündét, aki egyébként - újra egy véletlen! - pásztói gyöke­rekkel rendelkezik. Bár egykoron bölcsészként vég­zett, most arról nevezetes, hogy grafikusként egy sajá­tos papírmegmunkálási módszert honosított meg második hazájában. Berlint - amely a képzőművészet területén is egyre inkább felzárkózik a világ élvonalá­ba - ugyancsak két magyar művész képviseli a művésztelep névsorában. Varga Mátyás szob­rász - aki nem más, mint a salgó­tarjáni alkotásairól, Radnóti- és Madách-szobráról is ismert Varga Imre fia - az Adalbert Chamisso- díjas Forgó Léda pedig Stuttgart­ban végzett drámaírói szakon, s különösen nagy feltűnést keltett 1956-os könyvével. Ugyancsak ketten érkeztek a szomszédos Szlovákiából: Josef Suchoza és Marek Ceglédy. Mindketten szob­rászok, az utóbbi installációkat is készít. Hazai magyar a somogyi festőművész, Orosz Lajos, a szin­tén festő Szemethy Orsolya Buda­pestről és a salgótarjáni kötődésű, korábban a szilaspogonyi mű­vésztelep élén állt Palik Eszter. A fenti lista egészült ki három „ősceredi” művésszel: Fürjesi Csabával, Sánta Lászlóval, vala­mint Kun Cecíliával Ők tucatnyi­an felkérnek további tizenkét al­kotót, s valamennyien két-két művel szerepelnek várhatóan ok­tóber Idén, az országos rajznap keretében Salgótarjánban a mú­zeumban rendezendő művészte­lepi kiállításon. Ez negyvennyolc alkotás, de a telepet működtető Ars Longa Művészeti Egyesület kér két képet a Somoskőújfalu­ban élő, a napokban hatvanéves, Kossuth-díjas festőművésztől, Föl­di Pétertől is. így jön össze az ötven mű, amely éppen azért annyi, mert a Nógrádi Történeti Múzeum ez év­ben emlékezik meg alapítá­sának fél évszázados évfor­dulójáról. Az ilyen különle­ges akciók, efféle „kunsz- tok” minden évben jellem­zőek a ceredi művészte­lepre, amely az idén is érte­lemszerűen képzőművé­szet-centrikus volt, de más művészeti ágaktól sem zár­kózott el. A kertben kikép­zett, rönkszínháznak neve­zett játszóhelyen a „társu­lat” felolvasó színházi keret­ben, mondhatni ősbemuta­tóként prezentálta Djordje Lebovic neves szerb író világ­fesztivál-díjas darabját, a „Világítótorony”-t Pintér Gábor rendezésében, Petyi János buda­Fürjesi Csaba természetesen alkotott is, nemcsak szervezett a telepen pesti és Bereczki Péter temesvári színművész közreműködésével. Az előadás a Zichy-kastély pódi­umszínpadán kerül majd színre. Egyébként ez évben a szokásos­nál is nagyobb volt a vendégjárás a művésztelepen, az augusztus 13-i zárónapra például nemcsak Budapestről, de Zalaegerszegről is érkeztek barátok, kollégák. A dunántúliak kapcsolatteremtési szándékkal jöttek, hiszen a zalai megyeszékhelyre is várják a cerediek műveit. Fürjesi Csaba a beszélgetés so­rán - azontúl, hogy látogatásunk­kor igyekezett a művésztelepre koncentrálni mondandóját - nem kerülhette meg a személyével kapcsolatos információkat sem. Elmondta, hogy a közelmúltban két hónapot töltött Berlinben, ahol június elején önálló kiállítá­sa nyílt a magyar nagykövetség galériájában. Nagy örömére a sok látogató között ott volt a salgótar­jáni származású, a német fővá­rosban élő neves gitárművész, Snétberger Ferenc is. Ráadásul a megnyitóünnepség keretében volt a premierje a „Fürjesi” című, a Magyar Képek Kiadói Kft. által megjelentetett reprezentatív al­bumnak is. Fürjesi Csaba a talál­kozások, ismerkedések, beszél­getések során nemcsak kapcsola­tait bővítette a szélrózsa minden irányából, de ezernyi benyomás­sal, élménnyel is feltöltődött. Rá is jó hatást gyakorolt az a békesség, nyugalom, amelyben százhetven­két náció él együtt. Toleránsak egymással szemben, példaszerű, ahogyan tiszteletben tartják ha­gyományaikat, szokásaikat, a pezsgő életöröm tekinthető a ber­liniek közös jellemzőjének. Ren­getegen közlekednek kerékpár­ral, a húsz metróvonal behálózza az egész várost, szinte ismeret­len a közlekedési dugó. A két vi­lágrendszer szembenállását szimbolizáló fal húsz évvel ezelőt­ti lebontása, s a két városrész új­raegyesítése óta Berlin folyamato­san fejlődik, gazdagodik. A jó öt­letek, kezdeményezések, támoga­tási formák a művészeti életben is termékenyítőleg vannak jelen. A képzőművészeti alkotások iránt piacképes kereslet nyilvá­nul meg, Fürjesi Csaba munkái iránt is érdeklődött két galéria, az egyik vissza is hívta egy novem­beri bemutatóra. E héten véget ért a XIV. Cered- Salgótarján nemzetközi művész­telep, s - mint lenni szokott - azonmód elkezdődött a jövő évi tervezgetése. Néhány már kör­vonalazódó program arra utal, hogy a tizenötödiket az eddig fel­halmozott értékekhez méltóan szeretnék megrendezni. Csongrády Béla Sándor Zoltán a polgármesteri hivatal nevében látogatta meg a salgótarjáni önkormányzat által is támogatott művésztelepet Sánta László festőművész, a ceredi művésztelep egyik alapító és állandó tagja Egy „világmegváltó” születésnapjára 1935. augusztus 15-én, tehát pontban ma hetvennégy évvel ezelőtt született Gerelyes Endre író. Sajnos már régen, alig harmincnyolc évesen távozni kényszerült a földi világból, műveiben, pálya- és kortársai tudatá­ban azonban tovább él. Különösen itt Salgótarjánban, pontosabban Zagyvapálfalván, ahol a Batsányi út 32. szám alatti ház falán 2000 augusztusa, Gerelyes End­re születésének 65. évfordulója óta emléktábla jelzi: gyermek- és ifjúkora jelentős részét itt, ebben a vasu­tasházban töltötte. A Zagyvapálfalváért Baráti Kör minden évben koszorúzási ünnepséget rendez az emléktáb­lánál. A minap tartott idei rendezvényen a kör elnö­ke, Losonczi Tamás olvasta fel Szakonyi Károly „Ring- ben” című visszaemlékezé­sét, amely először 1986- ban, a „Lancelot nélkül” cí­mű Gerelyes-emlékkönyv- ben látott napvilágot. Az írás címe arra utal, hogy Gerelyes maga is volt bok­szoló, önmagáról mintázta a „Kilenc perc” című novel­lájának - mellyel az „Élet és Irodalom” 1960. január 22-i számában berobbant az irodalmi köztudatba - főhősét, akit aztán filmen is eljátszott. „Készenlét, erő, bátorság” - ezek voltak Szakonyi szerint „külsőd­leges” személyiségjegyei. Indulatos, gyúlékony ter­mészetű, de sportszerű volt a „világmegváltó” vitákban, szellempróbáló párbajokban is. „Nem szenvedhette a. langyos szót, dühbe sodorta a partner kö­zönye, cinizmusa. Ő minden kér­dést kiélezett. Mindenkit színval­lásra késztetett. Szerelemről, há­zasságról, áj etikáról, politikáról, közgazdaságról. Vagy arról, hogy szabad-e csalni nőt, férjet, életet! Van-e hitre méltó eszme, hogyan kell becsülni hazát, népet, ho­gyan kell, hogyan lehet szeretni az embereket. Jóé a pénz, ...kell- e autó, kell-e magánvagyon, kell- e tengernyi teher a szabad ember vállára? Az író vállára?” Ezek a morális kérdések köszöntek vissza a „Kövek között”, a „Töp­rengés az éjszakáról” és a „Ki vagy Te? - Ábel” című könyvei­ből, szépirodalmi és publiciszti­kai írásaiból és az utolsó, „Isten veled, Lancelot!” címmel papírra vetett parabolisztikus kisregé­nyéből is. Következetes etikai és esztétikai értékrendet képviselt, alapvetően a szándék és tett, az akarat és a magatartás, a csele­kedet és a passzivitás indítékai, összefüggései érdekelték. Ön­magát is folyton elemezte, szá­mon kérte. A Jó nála mindig a harcvállalás, a másokért való fe­lelősségvállalás jegyében szüle­tett. E szellemben perelt, „szállt ringbe” földijei, a nógrádi­ak érdekében is. „Ezt a kör­nyezetet érzem annak a ka- tapultnak, amely kihajított a világba és irányt szabott nekem..." - írta, igazán rá­szolgálván, hogy e „kör­nyezet” méltón gondozza életművét, őrizze, ápolja emlékét halála után évti­zedekkel is. A Zagyvapálfalváért Baráti Kör koszorúját Lisztóczki Lászlóné és Nagy Andrásáé helyezte el az emléktáblánál. Az ünnepségen jelen volt Ercsényi Ferenc önkor­mányzati képviselő, a Sal­gótarjáni Civil Kerék­asztalt dr. Diósiné Tara- csák Judit képviselte. A koszorúzó Nagy Andrásné a negyvenes évek végén együtt járt a helyi általános iskolába a későbbi íróval. A közelmúltban rende­zett hatvanadik osztálytalálko­zójukon tizennégyen emlékez­tek a hajdanvolt időkre, s a vég­leg hiányzó osztálytársak sorá­ban Gerelyes Endrére is. Cs. B. Gerelyes Endre (1935-1973) író Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Fogadok, hogy nem volt még ilyen peches hajótörött, mint én!” Szerencsés nyertesünk: Szabó András Bárna, Béke út 13. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését au­gusztus 21-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásár­lási utalvány szintén itt vehető át. 2 KÖR KÖZEPE 1 HAMIS, TALMI ¥ ÍZLIK ¥ DIÁNA, BECÉZVE ¥~ LOPA­KODIK ¥ FOHÁSZ JELLEG, TÍPUS ¥ ANGOL VILÁGOS SÖR RENDEZŐ, _RÖV_ AZONBAN, ELLENBEN KORRÖVID ÍTÉS UGYAN! r ► "T~ ¥ ¥ ”T~ __ UL UGYAN­CSAK <r ► ¥ HARMADIK HELYRE ► SZINTÉN NEM ► ¥ NYAKMELE GlTŐ TELEFON, RÖV. A PINCÉBE r ¥ ÉDEN EGYNEMŰI ► ÉNEKLŐ­HANG ►¥ VOLT, RÖV. ► TILTOTT TÉMA NAGY, ANGOLUL RÓKA KICSINYE KERES­KEDÉS BALKEZES ► ¥ LOMBOS NÖVÉNY ► T­KÉRDŐ­SZÓ ► FORRÓ ÉGÖVI ISKOLAI ÍRÓSZER r » SPORTIS­KOLÁNK RENDŐRI EGYSÉG ► ¥ EGY, NÉMETÜL ► „ISTEN OSTORA" ► DENEVÉR ► ¥ h I ■ ÉRKEZIK, RÖV. MENY­ASSZONY r RITKA FÉRFINÉV ETELKA, BECÉZVE ► ¥ KOCSMA ► . ¥ STRASSE, RÖV. SERTÉS­HÚS ► ) KORAI GYÜ­MÖLCS r ¥ ALMA EGYNEMŰI ► f/I /La HORZSOL, KARCOL W Sl KÁLÓ­KEFE LAKRÉSZ! ► ¥ A BÓR VEGYJELE ► m a ZSIGMOND, BECÉZVE TEST­RÉSZ ! ISTEN­SZOBOR Iwv LYX \ r AZ EGYIK MÚZSA COCA-...; ÜDÍTŐ ►¥ ¥ b ' A U CSIGAFAJ ERESZT, FOLYAT ► ¥ rH 1 V EZRED, RÖV. ► TANfT, OKTAT \\ r ¥ BORRA­VALÓ ÁTVESZ (SZOKÁST) ► ÁM w ELŐTAG: NÉPI ► ¥ TETEJÉRE, NÉPIESEN ► r-;­..................A CSORDULT IG ÉPÍTŐ­JÁTÉK 1 _J r ¥ MAGYAR KUPA, RÖV. ► I TILTÖSZŐ _______ r~ ÉRVÉNY­TELEN ¥ REJTEK­HELY, BÚVÓHELY IGEN, NÉMETÜL KIVÁLÓ, KITŰNŐ ELISMER, MEGGYÓN ► TÁPLÁLÓ ITAL ► ¥ DIRR-...; A LÖVÖL­DÖZÉS HANGJA L A ►¥-------­" 5; ; áj ä ¥ MM LM FECSKEFA RK! ROCK AND r ¥ ¥ NŐI NÉV LEP, BORÍT ► ¥ HOZZÁ­TAPAD YOKO ... ► RÉSZBEN PUFÓK! ► ¥ RÓMAI 1050 ► TONNA, RÖV. ► BAKI EGYNEMŰ BETŰI A MOLIBDÉN VEGYJELE GRAMM. RÖV. RÖVID KÖSZÖNÉS A RÁDIUM VEGYJELE r | f BEMUTATÓ RÓMAI EGYES ► ¥ ¥ ¥ LITER, RÖV. FAMEGMU NKÁLÓ KÉZI­SZERSZÁM L M ► ¥ ¥

Next

/
Thumbnails
Contents