Nógrád Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-24 / 170. szám

A környezetvédelem nem tüneti kezelés! Fontos társadalmi ügyért dolgozik a környezetvédelmi világnapon kitüntetett dr. Kecskeméti Sándor Aki a Mátra egyik legszebb részén születik, az vagy erdész szeretne lenni, vagy környezetvédő lesz. Előbb, vagy utóbb! Dr. Kecskeméti Sándor, az Észak­magyarországi Regionális Környezetvédelmi Köz­pont elnöke utóbb lett az, pedig repülőmérnöknek tanult. A környezetvédelmi világnapon átvett kitün­tetése kapcsán beszélgettünk. Dr. Kecskeméti Sándor (jobbra) átveszi az elismerést T. Németh László- Szuhán születtem, a Mátra egyik legszebb részén, így a ter­mészethez való kötődésem egy­értelmű - meséli elöljáróban. - Máig emlékszem, hogy nyaran­ta az erdőgazdaságnál fakiadó voltam, ezért már hajnalban kel­tem, hogy a kitermelésen lehes­sek. Anyám egy dunsztosüvegbe tett gyertyát, hogy lássam az utat.- Mégis repülőmérnök lett...- A természet és a szabadság összetartozó fogalmak. Csak azt hagytam ki a számításból, hogy repülőmérnökként csakis kato­nai pályára mehettem volna, ezért inkább visszajöttem Salgó­tarjánba, ahol tanítani kezdtem, a gépipariban. Később a Volánhoz kerültem főmérnökként, ami iga­zi kihívás volt számomra. Két év. múlva megszólított Szőcs Gyula, az acélgyár akkori igazgatója, hogy fiatal szakembereket keres, lenne-e kedvem átmenni hozzá. Persze, hogy volt, hiszen egy újabb kihívást jelentett az életem­ben: a legtöbb időt ennél a válla­latnál töltöttem el, először, mint a hideghengerműi tmk vezetője, majd az egész gyár karbantartó részlegét osztották rám. Ez a munka annyira kedvemrevaló volt, hogy ebből a szakterületből írtam a doktori disszertációmat is. De részt vettem a kisterenyei csőgyártó gyárrészleg beruházá­sában, máig emlékszem: 230 mü- lió forintba került. Itt kerültem először kapcsolatba a környezet- védelemmel, miután a revét- lenítés eredményeként keletkező veszélyes hulladékkal valamit kezdeni kellett. Pár év múlva már a főenergetikusi székben talál­tam magam, s csak halkan jegy­zem meg: akkoriban 4,5-5 ezer dolgozója volt az acélgyárnak! Természetesen a környezetvéde­lem is hozzám tartozott, hiszen akkor már törvény szabályozta a területet- Én még emlékszem, amikora hetvenes, nyolcvanas években azért szidtuk a gyárat, mertazon- nan kifolyó víz erősen szennye­zettnek tűnt, s a Tarján-patakot kifejezetten büdösnek találtuk...- Erre mondom sokszor: a lát­szat csal! Miért? Nos, a gyárban kétféle technológiához is hasz­náltunk savat, felületkezelési céllal. Egy ügyes berendezés szétválasztotta a fémet és a za­gyot. Az utóbbit mészhidráttal kezeltük, s a kicsapódott vegyü- let festette meg a kifolyó vizet, ami egyébként ártalmatlan volt, legalábbis akkor, amikor a tech­nológiát betartották. A baj akkor keletkezett, amikor tisztának lát­szó víz folyt ki a gyárból, mert az viszont erősen savas volt. A ve­szélyes zagyot pedig a salakhe­gyen kialakított tározóban he­lyeztük el, ahol a hulladékunk egyfajta gipszként teljesen elszi­getelődött a környezettől, s a fi- gyelőkutak soha nem mértek szennyezést.- S hogyan oldották meg a tör­vény előírásait más gyárakban, hiszen még előttünk vannak a pö­fögő gyárkémények...- Való igaz, a problémák más­hol is jelentkeztek, ezért a sikeres acélgyári környezetvédelmi beru­házások okán felkértek, hogy ala­kítsak egy regionális céget, amely hasonló problémák megol­dását segítené a régióban. Ez volt az Észak-magyarországi Környe­zetvédelmi Egyesülés, amelyet 1988-ban alakítottunk meg Eger­ben. Eleinte 20 üzem csatlako- zott, 1991-ben azonban már 85 tagvállalatunk volt Heves, Borsod és Nógrád megyéből. Büszkén mondhatom, országosan egye­dülálló kezdeményezés volt ez, még a miniszter is példálózott ve­le. Négy évvel ezután nyugdíjba kerültem, de a munkát nem hagytam abba. Azóta száznál is több cég és önkormányzat volt tagunk, s feladat is akadt bőven. A nógrádiak közül a romhányi kerámiagyár rekultivációját tar­tom egyik legnagyobb szakmai sikerünknek, amelynek munká­iba a műszaki egyetem diákjai is bekapcsolódtak.- Azóta se szeri, se száma azok­nak az alapítványoknak, cégek­nek, amelyek az ön nevéhez kö­tődnek, s a környezetvédelem ügyét szolgálják- Rá kellett jönnünk, hogy a környezetvédelem nem tüneti kezelés, hanem az egyik legfon­tosabb társadalmi ügy. Érdemi lépések akkor történnek, ha a ci­vil szféra, a gazdaság és a poüti- ka összefog és egy jól meghatá­rozott koncepció mentén megte­szi a szükséges intézkedéseket. Civil oldalról a Zagyva védelmét karoltuk fel elsőként, majd taní­tói ténykedésem intézményét, a Stromfeldet segítettük, hiszen a diákság nélkül sem megy az ügy előbbre. Később a helyi civilek összefogásával megalakítottuk a környezet- és természetvédelmi szövetséget, amelynek irányító alakulata lettünk. Létrejöttek profi kivitelező vállalatok is, il­letve az uniós csatlakozás után a Zöld pont iroda befogadása is ne­vünkhöz fűződik. Innen már csak egy lépés volt a környezet- védelmi központ megalakítása, amelyet Persányi Miklós szak- miniszter adott át. Megkérdez­tem tőle: ugye a régióban nem tervez hasonló központokat? Azt felelte: nem, s támogatta, hogy mi legyünk az északi régió kör­nyezetvédelmi központja, egyfaj­ta koordináló intézménye. Már az első időszakban konferenciá­kat hívtunk össze a nagyobb vá­rosokban, szakemberek képzé­sében vettünk részt. Ennek a küldetés-, vagy hivatástudatnak a felébredése váltotta ki ben­nünk, hogy támogassunk óvodá­kat, iskolákat, hogy legyünk a környezetvédelmi világnapok fő szervezői, s hogy a megyei sajtó­ban megjelenő tudósítások, cik­kek révén segítsük az állampol­gárok eligazodását a környezet- védelem szempontjait figyelem­be véve. Ennek újabb kézzelfog­ható jele lesz a lapban hamaro­san elinduló környezetvédelmi sorozatunk is.- S hogyan állunk az utánpót­lással, a felsőfokú végzettségű szakemberekkel?- Nem túl jól, ezért sok éves előkészítő munka után, a Ká­roly Róbert Főiskola segítségé­vel szeptembertől megkezdjük a hulladékgazdálkodási techno­lógusok képzését. Munkatársa­im egytől egyig fiatalok, akik ma már önállóan valósítanak meg projekteket, így hát nincs okom aggodalomra. Úgy vélem, hogy a környezetvédelem társa­dalmasításának folyamatába minden szinten bekapcsolód­tunk, s ezt szolgálták azok az együttműködési megállapodá­sok is, amelyeket a közelmúlt­ban kötöttünk önkormányza­tokkal, intézményekkel, cégek­kel, s persze a sajtóval is. Meg­győződésem ugyanis, hogy mit sem érne a munkánk tudatfor­málás nélkül. Ebben pedig a médiának nagy a feladata és a felelőssége is. New York-i helyszínelők A times Square-En lelőnek egy nőt, aki az egyik élő kompozícióban pózolt. A lö­völdözés egy rablás alkalmá­val robbant ki. A nyomozók­ban feltámad a gyanú, hogy a lány „barátja” is részt vett benne. 21.00, VIASAT3 Dr. Csont furcsán fénylő csontvázat találnak a fészerben. Az el­ső ijedség után kiderül, hogy nem radioaktív. Az el­hunyt nő sztárszakács volt, ráadásul Brennan ismerőse. Az étterem-tulajdonos nő férjének és legjobb barát­juknak is volt indítéka. 21.20, RTL KLUB Sok minden kiderül a laborban Álomgyári feleség a napló körüli botrány to­vábbgyűrűzik. Mollyt meg­fosztják a szülői munkakö­zösségben szerzett posztjai­tól, és árulónak tartják. Él­határozza, hogy megleckéz­teti az internetes oldal szer­zőjét. Joanről kiderül, titkos viszonyt folytat. 22.15, TV2 Rejtélyes város a tévében sorozat Páratlan csemege a titokzatos kalandok kedvelőinek A floridai kisváros rej­télyét tárgyaló történet nem hasonlít korábbi sorozatokra. „Ez nem az X-akták” - szögezte le William Fichtner, az egyik főszereplő. A Rejtélyek városa forgatásakor a szereplők sem tudhatták, mi történik majd a következő rész­ben. Hátborzongatóan indul a történet. Hurrikán söpör végig a floridai kisvároson. A katasztró­fa rejtélyes következményekkel jár. Különös fények úszkálnak a tengerben, megmagyarázhatat­lan hangok hallatszanak, az em­berek viselkedése megváltozik. Homestead lakói próbálják meg­érteni, hogy mi történik velük, de csak egy biztos: senki és sem­mi sem az, aminek látszik. Russell Varon parkőr számára a hurrikán és rejtélyes következ­ményei egy hosszú utazás kez­detét jelentik az ismeretlenbe. Miután Varon szülővárosa szinte minden kapcsolatát elveszíti a külvilággal, furcsa események történnek. Lánya, Rose a vihar idején különös fé­nyeket lát az óceán fölött. Varon volt feleségét, Mariéit meztele­nül találják a vihar másnapján egy tóban, az asszony azonban nem emlékszik rá, mi történt vele. Hamarosan furcsa válto­zásokat észlel magán. Karantént rendel el a férje, Underlay seriff, és a katonaság is feltűnik a szí­nen. Russell sejti, hogy valami nincs rendben, de a sógora ma­gyarázatát, miszerint földönkí­vüliek keze van a dologban, bo­londságnak tartja. Nyomozásba kezd, és számos furcsaságra bukkan. A 2005-ben indult amerikai so­rozat az X-akták nyomdokain ha­ladva mesél egy családról, mely­nek tagjai akarva-akaratlanul A sorozat főszerepében Eddie Cibrian egy földönkívüli invázió leplezé­sét szolgáló titkos összeesküvés közepén találják magukat Az ide­genek azért érkeznek a Földre, hogy megvédjék az univerzumot a legkártékonyabb fajtól, tőlünk, emberektől. Igen, ez nem az a ki­mondott E. T.-szerű mese, hanem a VUágok harca. Ráadásul a had­műveletet tekintve egyedül a for­gatókönyvíró és a producer van képben, az epizódok tartalmát annyira szigorú titoktartás övezi. „A történet olyan, mint amikor az ember hagymát tisztít - magya­rázza Shaun Cassidy forgató­könyvíró. - Ahogy egyre több ré­teget hámozunk le, előtűnik, mi is rejlik benne.” A sorozat két legismertebb ar­ca a Russell Varont alakító Eddie Cibrian, valamint az Underlay seriffet játszó kiváló karakterszí­nész, William Fichtner. Az előb­bit a képernyőről, leginkább a Harmadik műszak című soro­zatból ismerhetjük. Legújabb hír, hogy megállapodott a Miami helyszínelők producereivel, és a nyolcadik szezonban Hollywood­ból érkező rendőrtisztet alakít majd. William Fichtner meg­annyi játékfilm mellékszere­pében volt látható. (Csontdará­ló, Pearl Harbor - Égi háború, A Sólyom végveszélyben, Arma­geddon). És persze ne feledkez­zünk meg A szökés című siker­szériában nyújtott alakításáról. Az RTL Klub hétvégi műsorán az autózásé a főszerep A Forma-1 sorozat ünnep a ma­gyar rajongók számára, ha a szá­guldó cirkusz Mogyoródon veri föl a sátrát. Idén is az RTL Klub műsorán tekinthető meg a ver­seny magyar kommentárral. Szombaton fél kettőkor az idő­mérő edzés és vasárnap egykor a futam. A márciusban indult so­rozat tizedik versenye a magyar- országi. Még hét futam van hát­ra, hogy novemberben Abu Dhabiban világbajnokot hirdet­hessenek. ■ Közvetítés a Forma-1 Magyar Nagyágról a Hungaroringről. Egy már biztos, két hete a Nür­burgringen megszerezte For- mula-l-es pályafutása első fu­tamgyőzelmét a Red Bull Racing versenyzője, Mark Webber, és ezzel ő is esélyes arra, hogy a bajnoki címért harcoljon. A közvetítések előtt mindkét nap az autós magazinoké a kép­ernyő. Szombaton a déli hírek után jelentkezik az Autómánia. Ellátja a nézőket az aktuális autósport-információkkal, vala­mint hasznos tanácsokat ad vá­sárláshoz, és az autók karban­tartásához. Vasárnap egy előtt látható a Magyar autósport-ma­gazin, amely a magyar rali-, gyorsasági, krossz- és gokartver­senyekről ad körképet. ■

Next

/
Thumbnails
Contents