Nógrád Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

2009-04-07 / 81. szám

6 2009. ÁPRILIS 7., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2009. április 6-án 12 600 ^Változás: 0,59% 12 400 12 200 Záróérték: 12127 12 000 11800 \ ............ Nyitóérték: 12131 1 | 11600 11400 11700 Előző heti záróérték: 12 056 15.30, | tí Ntív YOm t tőzsde nyitása l\ pontoz /óra 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYÉKI ESEK 2009. 04 6. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Pannergy 725 3,27 1 OTP 2 210 2,31 13865 Richter 27 890 2,16 2 080 Danubius 3 900 1,69 2 Émász 23 400 1,69 35 VfcSZIfcSEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Fotex 255-3,77 53 Mól 11235-2,13 4013 Econet 54-1,81 4 Synergon 422-1,63 5 TVK 2 225-0,66 2 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 04.06) Úi elszámolási ár EURÓ BÚZA 2009. május 32 000 TAKARMÁNYBÚZA 2009. május 28 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. május 31000 TAKARMÁNYÁRPA 2009. május 28 300 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. május 66000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. április 6-án. /Ft $/Ft CHF/Ft i 4 1 292,83 -2,95 Ft 216,38 -3,30 Ft 191,78 -1,98 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.06) Vételi Eladási Allianz Bank 288,36 303,14 Budapest Bank 287,86 305,66 CIB Bank 284,16 307,84 Citibank 283,18 306,78 Erste Bank 287,40 303,96 K&H Bank 284,78 301,18 MKB Bank 288,11 302,89 OTP Bank 286,26 300,94 Raiffeisen Bank 288,62 301,60 Feladják a kisebb utazási irodák idegenforgalom Egyre kisebb nyereséggel tudnak számolni a szezon előtt Sorra zárnak be a kisebb utazási irodák. Kérdés, a válság tehető felelőssé ezért is, vagy más van a háttérben. VG-összeállítás Egyre több kisebb utazási iroda adja vissza engedélyét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hi­vatalnak (MKEH). Csak az elmúlt két hónapban 21 vállalkozás ha­gyott fel az utaztatással, legtöbb­jük a csökkenő kereslet és a ma­gas adóterhek miatt nem bírta a versenyt, mások új piacokban lát­nak nagyobb lehetőséget. Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásköz­vetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke hangsúlyozza, nem tö­meges megszűnésről van szó, mindössze átalakul a piac. Azok az utazási irodák, amelyeknek a portfoliója nem alkalmazkodik a megváltozott piaci igényekhez, nem maradnak fenn. Az elmúlt hónapokban főleg vidéki, kisebb forgalmú egységek zártak be. A februári adatok szerint összesen 1116 utazási iroda működött Ma­gyarországon, ezek 80 százaléka 10 fő alatti mikrovállalkozás - tette hozzá Molnár Gabriella. Megpróbáltunk több céget is el­érni a nyilvántartásból töröltek közül, de a változásokról sehol sem akartak nyilatkozni. A tendencia már a február vé­gi Utazás kiállításon is érezhető Az elmúlt hónapokban főleg vidéki, kisebb forgalmú irodákra került lakat volt: az idei forgalom fellendítése érdekében a társaságok nem ri­adtak vissza a 40 százalékos ked­vezményektől sem. Vezetők sze­rint a tőkeszegény irodák 5-10 százaléka is bezárhat az idén, hi­szen a nagyok leszorított áraival kevés kisebb vállalkozás tud ver­senyezni. Az utazók pedig kivár­nak, s nem ritka, hogy az indulás előtt néhány nappal foglalnak. Mindazonáltal vannak olyan helyek, amelyekre a jelenlegi gazdasági helyzetben is megéri utaztatni: Molnár Gabriella sze­rint a nagyon olcsó és a nagyon drága utakra most is van keres­let. A 200-300 ezer forint közöt­ti üdülések iránti igény azonban jelentősen esett. „Az idén a közeli célállomá­sokra könnyebben lehet utaso­kat szerezni” - véli Kurucz Já­nos, a Vista Utazási Irodák Kft. ügyvezető igazgatója. A cég ezért az idei szezonra a környék­beli országok ajánlatait külön katalógusba rendezte. A Vista vezetője úgy látja, az utazási iro­dák már a korábbi években is nagyon csekély nyereséghá­nyaddal dolgoztak: listaáron 20- 25 százalékkal kalkuláltak, de ebből mindössze 3-10 százalék realizálódott. A csökkenő forgalom mellett azok vannak igazán bajban, akik a költségeiket már nem tudják hova szorítani, s a korábbi évek­ben nem takarékoskodtak. A vi­szonteladók ugyan nem vállal­nak jelentős kockázatot, az uta­zásszervezők 5-12 százalék kö­zötti jutalékaiból élnek, ám szá­mukra nagyon fontos, hány ve­vőt érnek el, költsenek-e mar­ketingre, s mindez megtérül-e. Kurucz János szerint az idén az utaztatók kizárólag a törzs­utasaikra támaszkodhatnak, to­vábbi vevőre nem sok esély van. A szakember a főszezon végén számít jelentősebb konszolidá­cióra a hazai piacon. Válságreakciók az utazásban az lakosság közel fe­le véli úgy, hogy a válság mi­att változtat utazási szokásain - derült ki a DZT és az IPK International felméréséből A gazdasági helyzet hatását vizs­gáló tanulmány szerint a ma­gyarok pesszimistábbak az át­lagnál- 59 százalékuk változ­tat utazási szokásain a válság hatására. A magyaroknál ér­zékenyebben csak az olaszok és a britek, valamint a spanyo­lok reagálnak. Az előbbiek 57, utóbbiak 64 százaléka változ­tat utazásán a válság hatásá­ra. A 14 ország átlagát tekint­ve 6 százalék egyáltalán nem tervez utazást, 35 százalék pe­dig módosít a szokásain. Lehet euró az elvárások teljesítése nélkül is? A gazdaságnak az euróöve- zethez történő csatlakozás nél­küli eurósítását javasolja Ma­gyarország és más kelet-közép- európai államok számára az IMF. A valutaalap most kiszivár­gott ötlete egy március elején ké­szült tanulmányban szerepel. A régiós szintű „vál­ságkezelő alap” létrehozásával is számoló programot sem az EU, sem az érintett kormányok nem fogadták egyöntetű lelkese­déssel, így az lekerült a napi­rendről. Egyes, a tanulmányban foglalt gondolatok viszont ennek ellenére aktuálisak lehetnek. A jelentés szerint eurósítás nélkül egyes térségbeli orszá­gokban nagyarányú megszorí­tó intézkedéseket tesz szüksé­gessé az adósságterhek kezelé­se, és ez óriási politikai ellenál­lásba ütközhet. Ebből kiindul­va javasolja az IMF az euró egy­oldalú bevezetését, mint ahogy azt például Montenegró is tette 2002-ben. Az eurósítás szükségességét a kelet-közép-európai országok óriási külső finan­szírozási igényeivel indokolja a most ki- szivárgott jelentés. Az IMF elemzői ugyanakkor hang­súlyozzák, óriási különbségek vannak az egyes térségbeli országok helyzete között: míg Magyarország és Lettország, il­letve Ukrajna, Románia és Szer­bia már megállapodott a valuta­alappal, addig Csehországnak vagy Lengyelországnak példá­ul nincs rövid távú finanszíro­zási igénye. ■ VG ■ Az IMF szerint túl nagy áldó* zatot követel az euró átvétele. Euróöröm Szlovákiában. Pozsony a hagyományos úton vette át a pénzt

Next

/
Thumbnails
Contents