Nógrád Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-23 / 18. szám

6 GAZDASÁG 2009. JANUÁR 23., PÉNTEK HÍRSÁV Fitch: két százalékkal eshet hazánk GDP-je két százalékkal csökkenhet az idén a magyar gazdaság teljesítménye - áll a Fitch nemzetközi hitelminősítő legfrissebb elemzésében. Hazánk ugyanakkor még egészen jól teljesíthet a balti országokhoz képest: Lett­ország és Litvánia GDP-je öt százalékkal eshet az idén. Végre egy jó hír: Svájc gyengébb frankot akar A jelenleginél jóval gyen­gébb frankra van szüksége a svájci gazdaságnak - kö­zölte tegnap az alpesi ország nemzeti bankja. A pénzintézet beavatkozni is kész a nemzetközi deviza­piacokon a frank gyengítése érdekében. Svájc GDP-je az idén akár egy százalék­kal is visszaeshet. USA: 27 éve nem volt ennyi új munkanélküli A vártnál bő negyvenezer­rel több, 589 ezer új mun­kanélküli regisztrálta magát a múlt héten az Egyesült Államokban - derül ki a tegnap publikált adatokból. Utoljára 1982-ben volt példa ilyen sok új jelentkezőre. A tartósan munkanélküli­segélyből élők száma immá­ron eléri a 4,6 milliót. A BUX-index 2009. január 22-én 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Utolsóé» Ifi) Változás« Mii RFV 1850 +2,20 0,07 Raba 724 + 1,97 13,12 Gspark 584 +1,56 0,25 Egis 11860 + 1,36 399,56 Emasz 22400 +0,44 4,47 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény ltasöw>R! Változás« IWfdft Phylaxla 9-10,00 3,96 AAA 78-8,23 0,23 Hűmet 20-4,76 2,99 OTP 2 350-3,33 9121 Fotex 300-3,22 8,8 A BUX-index az elmúlt napokban 12800 12600 12485 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. január 22-én. /Ft $/Ft CHF/Ft i i i 282,42 216,58 187,34-1,16 Ft -2,45 Ft -5,03 Ft Lakást keres magának a család. Nálunk azonban még a válság miatt sem csökkentek az ingatlanárak, hiszen öt éve stagnálás jellemzi a piacot. Előnytelen alkuk a piacon ingatlan A devizahitelesek egy részének gond a növekvő részlet Mind több a kényszer- eladás a hazai ingatlan- piacon: azok válnak meg - általában jócskán a pia­ci ár alatt - a lakásuktól, házuktól, akik nem bír­ják fizetni a megemelke­dett hiteltörlesztést. Hampl Márta Mind több ingatlantulajdonos nem győzi a hiteltörlesztést, és kénytelen ezért piacra dobni la­kását vagy házát - értesült la­punk. Elsősorban a jenhitelesek kerültek ilyen helyzetbe (esetük­ben a havi törlesztőrészlet akár hetven százalékkal is nőhetett az elmúlt fél évben), ugyanakkor a svájci frank alapú kölcsönnel ren­delkezők körében is egyre többen válnak meg kényszerből ingatla­nuktól. „Tömeges hitelbedőlésről egy­előre korai lenne beszélni, az ugyanakkor tény, hogy mind több lakástulajdonos kénytelen fize­tésképtelenség miatt túladni ingatlanán” - erősítette meg la­punknak Murányi Ákos, a Duna House ingatlanközvetítő elemző­je. A szakértő nem derűlátó ami az előttünk álló időszakot illeti, úgy véli ugyanis, hogy a „jene­sek” és a „frankosok” után az „eurósok” következnek, várha­tóan már a következő hónapok­ban. És valóban, a válság kirobba­nása óta a forint húsz százalékkal gyengült az euróvál szemben. A spekulánsoknak áii a piac Az elmúlt időszakban jelentő­sen emelkedett azoknak a kész­pénzben bővelkedő spekulán­soknak a száma, akik agresszív árletörésre használják ki a hely­zetet. A hitelüket fizetni nem tu­dó lakástulajdonosok ugyanis minél előbb pénzhez akarnak jutni, így számukra előnytelen alkukba is belemennek. „A dön­téskényszerben lévő tulajdono­sok akár harminc-negyven szá­zalékkal alacsonyabb áron is ké­az MSZP azt kéri a bankszövet­ségtől, javasolja tagjainak, hogy a csoportos létszámleépí­téssel elbocsátott embereknek adjanak 12 hónapos morató­riumot lakáshiteleik törleszté­sére. Juhászáé Lévai Katalin szocialista képviselő ismerteté­pesek eladni lakásukat, az al­kalmi vételre vadászók pedig ki is használják ezt” - véli Kühne Kata, az Otthon Centrum ügy­vezetője. Vonzó lett az albérlet is Az egekbe szökő törlesztő­részletek ugyanakkor a korábban kényszermegoldásnak tekintett lakásbérléssel szembeni előítéle­teket is jócskán átformálták. „A bizonytalan gazdasági hely­zetben egyre többen választják a kivárás módszerét: ingatlan- vásárlás helyett inkább albérletbe költöznek az emberek” - mond­ta el érdeklődésünkre Kühne Ka­ta. A szakértő szerint a bérleti piac élénkülése mindazonáltal nem fogja feltornázni az árakat, a főbérlőknek ugyanis továbbra is se szerint egy éven keresztül nem kellene lakáshitelt törlesz­tenie az adósnak, de ez nem járna hátránnyal számára, és ha újra találna munkát, foly­tatná a hitelek visszafizetését. A Magyar Bankszövetség várja a szocialisták írásos javasla­ti az érdekük, hogy minél rövi- debb idő alatt találjanak megbíz­ható bérlőt a lakásukba. A piaci át­lagot túlszárnyaló bérleti díjak mellett ez azonban nagyon nehéz. Nem mozdulnak az árak Mindennek ellenére a válság nem forgatta fel fenekestül az in­gatlanpiac árait. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint ennek az az oka, hogy Magyar- országon immáron öt éve stagná­lás jellemzi az ingatlanpiacot, így a válság már nem tudja hova le­törni az árakat. Ráadásul a keres­let és a kínálat ár-érték arányo­san lőtte be az ingatlanárakat az elmúlt években, és ennek köszön­hetően nálunk nem alakult ki úgynevezett ingatlanár-buborék, mint például Amerikában. tát, de máris jelezték, az ötlet vélhetően sok tisztázandó kér­dést vet feL Leginkább azt, hogy hány embert érinthet, illetve a moratórium alatt ki finanszíroz­za a bankokat, különösen a je­lenlegi nehéz helyzetben, amer lyet forrásszűke jellemez. Tízezer embert raktak ki a multik csak a Dunántúlon három hónap alatt Feszített Dél-, Közép- és Nyugat- Dunántúl munkaerő-piaci hely­zete - jelentette be tegnapi tájé­koztatóján Tukacs István „vál­ságügyi” kormánybiztos. El­mondása szerint e régiókban koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, a leépítések ugyanis jobbára a multinacioná­lis cégeknél jelentkeznek, ame­lyek sok embert foglalkoztatnak, és akár teljes kistérségek egyet­len nagy munkaadói. ■ A kis- és közepes cégek odafigyelnek dolgozóik szociális helyzetére. A kormánybiztos beszámolója szerint az elmúlt negyedévben a három régióban összesen tíz­ezer ember csoportos létszám- leépítési szándékát jelezték. A Közép-Dunántúlon négyezer, Dél-, illetve Nyugat-Dunántúlon pedig 3-3 ezer főt bocsátottak vagy bocsátanak el. Döntően a piacaikat elvesztő elektronikai, elektrotechnikai, valamint hír­közléssel foglalkozó cégek és be­szállítóik jelezték elbocsátási szándékukat. A kormányzatnak a koncent­ráltan jelentkező leépítések ese­tében csekély a mozgástere - tet­te hozzá Tukacs. Mint elmondta: míg a magyarországi kis- és kö­zépvállalkozások tulajdonosai, vezetői cégük túlélése érdekében hozott döntéseiknél figyelembe veszik, hogy miként alakulnak dolgozóik szociális viszonyai, il­letve miként tarthatják meg a ta­pasztalatot és a tudást, a multi­nacionális cégeknek nincsenek ilyen szempontjaik. ■ M. S. Létszámleépítés a Dél-Alföldön is egy hónap alatt több mint öt­ezer fővel nőtt az álláskeresők száma a dél-alföldi régióban - közölte a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ főigazgató ja. A Bács-Kiskun, Csongmd és Békés megyét átfogó régióban tavaly decemberben 72448-ra nőtt a nyilvántartott álláskere­sők száma - mondta Nagy Ágnes. A főigazgató hozzátette: a térségben már megjelentek a Közép-Dunántúlról érkezett munkanélküliek is, akik egy-egy autógyár vagy beszállító lét­számleépítése miatt vesztették el a munkájukat, és tértek haza. Moratóriumot javasolnak a lakáshitelekhez a szocialisták Megmentenék térségünket a nagy nyugati bankok válság A pénzintézetek azt szeretnék: Kelet-Közép-Európa is kapjon a stabilizációs pénzekből „Ötven évig harcoltunk azért, hogy ezek az országok kikerülje­nek a kommunizmusból. Most pedig, amikor dúl a válság, nem hagyhatjuk őket magukra” - in­dokolta a Financial Times neves brit pénzügyi lapnak Herbert Stepic, az osztrák Raiffeisen ve­zérigazgatója, hogy miért erköl­csi kötelessége az uniónak meg­segíteni a kelet-közép-európai térség országait A lap értesülé­sei szerint a Raiffeisen és nyolc banktársa (köztük az Erste és az UniCredit) intenzív lobbizásba kezdett Brüsszelben azért, hogy a kelet-közép-európai régió or­szágai - az euróövezet tagjaihoz hasonlóan - részesülhessenek a pénzügyi rendszer stabilitásá­nak fenntartását szolgáló támo­gatásokban. Egyelőre mind az unió, mind az Európai Központi Bank azon az állásponton van, hogy csak az eurót használó országokat kell megsegíteni. így az eurózónán kívüli országok nem kaphatnak azokból a pénzekből, amelyek a banki hitelezés újraindulását, az adósokra rakódó terhek csökke­nését, egyáltalán: a pénzügyi rendszer stabilitását segítik. A ki­lenc bank viszont úgy látja: a ke- let-közép-európai pénzügyi szek­torban is nagyon nagy a baj, és ha az uniós intézmények nem nyúl- nak a térség hóna alá, sorozatos J bankbedőlések, pánik és össze- 1 omlás lehet az eredmény. ■ M.S. Németország is dupláz újabb tankmentő csomagon dolgozik a német kormány - értesült a Handelsblatt. Az üz­leti újság úgy tudja: a német állam 300-400 milliárd euró- nyi problémás pénzügyi esz­közt (például bedőlt hitelt) ven­ne át a pénzintézetektől. A né­met parlament tavaly október­ben 500 milliárd eurós mentő csomagot fogadott el, ám ez nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a bankok állapo­tán javítson. az elmúlt napokban Francia- ország és Nagy-Britannia is be­jelentett egy második bank­mentő csomagot. A kelet-közép-európai bankoknak is szükségük lenne pénzügyi segítségre

Next

/
Thumbnails
Contents