Nőgrád Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
2008-11-08 / 260. szám
2008. NOVEMBER 8., SZOMBAT 7 SALGÓTARJÁNI LAP Salgótarján középtávú fejlesztési programjának második pillére Az élhető város Ahogy azt korábbi számunkban jeleztük, hétről hétre bemutatunk egy-egy elemet a Salgótarján gazdasági programjában szereplő fejlesztési elvek közül. A Fejlődő város pillérével már megismertettük az olvasókat, most a második, az Élhető város következik. Salgótarján. Ez a pillér számos területet foglal magába. Az első tárgyalandó téma ezen belül a városrehabilitáció, amelynek megvalósítási alapjait az elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) tartalmazza. Az IVS-t 2008 tavaszán fogadta el a közgyűlés, augusztustól pedig már az akcióterületi tervek kiemelt projekt szintű kidolgozása zajlik. Az IVS első megvalósuló fejlesztése a városközponti funkcióbővítő rehabilitáció, melynek fő feladata a parkolókapacitás bővítése. Része a tervnek egy háromszintes, 250 férőhelyes mélygarázs építése a Pavilonsor előtti tér alá. Emellett további felszíni parkolók kialakítására is szükség van, ezért a közgyűlés már döntött a központban több mint 300 parkolóhely kiépítéséről. A rehabilitáció további céljai: pezsgő belvárosi élet kialakulása, ahol a szabadidő értelmes elköltésére van lehetőség. Ez a városközponti funkcióbővítő rehabilitáció több milliárd forintos fejlesztési támogatást jelentene Salgótarján számára. Élhető város nem képzelhető el fejlett közlekedési infrastruktúra nélkül. Ezért része Salgótarján programjának a közlekedés tudatos fejlesztése is. Az Észak-Dél irányú közlekedésbiztonsági kerékpárút tervei elkészültek, egy megvalósítási pályázat kiírása esetén Salgótarján kész projektet visz a döntéshozók elé. A 21-es számú főút teljes négynyomúsítása sokat számítana Salgótarján fejlődése szempontjából. A közelmúltban Heves megyében 2 szakaszra megítélték a támogatást, a kormány ígérete szerint teljes hosszában várhatóan 2013-ra lesz négy sávon járható a főút. 2008. október 1-jén teljes hosszában átadták a tehermentesítő utat, végére érve ezzel egy 6,5 milliárdos beruházásnak. Számos út szorul felújításra Salgótarján belterületén, melyek között vannak állami és önkormányzati tulajdonban lévők is. Ez utóbbi több mint 100 kilométert tesz ki, a felújításokat azonban pusztán önerőből az önkormányzat nem tudja kivitelezni. A pályázatok kiszámíthatatlanok, támogatási intenzitásuk alacsony. Ezzel foglalkozó szakemberek szerint, ha így halad a rendszer, akkor több mint 50 évente kerül felújításra egy-egy útszakasz. Eredmények mégis vannak: tavaly 2214 méterre sikerült forrást találni, idén pedig 1541 méterre. A 81-es számú vasútvonal korszerűsítése elengedhetetlen, ugyanakkor a kormányzat hozzáállása nem biztató. Ennek ellenére Salgótarján önkormányzata minden eszközt megragad, hogy egy határon átívelő összefogással, Hatvan és Losonc között megújult pályán és szerelvényekkel működjön a helyközi utasszállítás, és a megyeszékhelyen HÉV-szerű forgalom valósuljon meg. A Gazdasági Programban a környezetvédelem témáját is meghatározták. Erről a területről már sikeres és egyelőre még döntésre váró pályázatokról számolhatunk be: Elnyert pályázatok: • Illegális hulladéklerakók felszámolására összesen 6 045 300 forint áll a város rendelkezésére, melyből 17 salgótarjáni illegális szeméttelepet fognak megszüntetni. A munkálatok már folynak. • A térségi állati hulladék begyűjtése és kezelése egy 100 milliós beruházás eredményeképp valósulhatott meg, melynek háromnegyedét finanszírozta a pályázati forrás. A területen egy komplexebb kihasználás céljával kialakítottak egy állatmenhelyet is, összefogva civil szervezetekkel és a VGÜ Kft.-vel. Döntésre váró pályázatok: • Pályázott a város a Svájci- Magyar Együttműködési Program keretében, melynek sikere esetén a térségi lerakó területén hulladékudvart hoznának létre, megvalósulna a házi és ipari komposztálás és annak begyűjtése, valamint 140 szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítására is lehetőség nyílna. Ez egy több mint egymilliárd forintos beruházás lenne Salgótarjánban. • A Kelet-Nógrádi Térség Hulladékrekultivációs Programja, amely értelmében 15 település társult annak érdekében, hogy rekultiválják régi hulladék- lerakóikat. Az élhető város pillérében a következő tárgykör a városi közműszolgáltatás fejlesztése. Itt meg kell említeni a garzonház energiatakarékos korszerűsítési munkálatait, amely 2006-ban fejeződött be, de a városközpont rehabilitációjában folytatódni fog. A csatornázás témája szintén megérdemel egy bekezdést: 2006-ra a város nagy részén kiépült a csatornahálózat. A többi területtel viszont így hátrányban indulunk a pályázatokon, mert magának a városnak jó a csatornázottsági aránya. Fejlődés mégis van ezen a területen is, 2008 nyarán egy kombinált csatornatisztító jármű beszerzésével, melynek értéke 63 millió forint. Novemberben rendszerbe áll egy új gázmotoros erőmű, valamint elkészültek a tervek a Tarjánhő Kft.-n keresztül egy biomassza-erőműre. A cég nyertes pályázata esetén 7 városi intézményben korszerűsítik a fűtésrendszert. A városrehabilitáció lényeges eleme az infrastruktúra-fejlesztés. Ennek része a játszóterek kérdése, melyek építése idén új lendületet kapott, a decemberi közgyűlésre pedig komplex játszótérprogrammal készül a városvezető koalíció. Az infrastruktúra-fejlesztés része a sportcsarnok felújítása, a tehermentesítő út megépítése, a körforgalmak felújítási munkálatai és a távolsági buszpályaudvar modernizációja is. A közelmúltban elkészült a hárompályás légtartá- sos teniszsátor és elkezdődött az Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat akadálymentesítése is. A két beruházás összesen közel 56 millió forintba kerül. Fontos szerepe van Salgótarján életében a humánerőforrások újrateremtésének, azon belül is a versenyképes tudás felélesztésének. Áz önkormányzat oktatáspolitikát érintő első lépéseként a közoktatás fejlesztése érdekében átalakította az intézmények struktúrarendszerét. Az idei már a második tanév az összevonások után. A működés így gazdaságosabbá vált, de az is látszik, hogy további csonkítást nem bír el az intézményhálózat. Nógrád megye szakképzésének fejlesztése érdekében 5 önkormányzat társulásával létrejött a Térségi Integrációs Szakképző Központ (TISZK). A hozzá kapcsolódó pályázatokon elnyert összegből Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Szécsényben, több szakközép- iskolában nyílik mód jelentős fejlesztésre. Salgótarjánban a Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola meglévő tanműhelyének gyökeres átalakításával újítható meg a műszaki képzés. Az önkormányzat a Pénzügyi és Számviteli Főiskola megmentése érdekében, annak működési hiányának csökkentésére 3,5 évre szóló keret-megállapodást kötött, melynek értelmében maximum 42 950 000 forint támogatást biztosít a 2008/2009-es tanévben. Ezzel azonban a PSZF körüli munka nem áll meg, hiszen bővíteni szükséges az iskola arculatát, például a műszaki képzés vonalán. A szellemi élet része a kultúra és a közművelődés is. Régi-új rendezvények várták a kikapcsolódni vágyókat az elmúlt esztendőkben. Készül az önkormányzat középtávú kulturális koncepciója, amely a novemberi közgyűlésén kerül tárgyalásra a közművelődési rendelet módosításával együtt. Az új programok közül érdemes kiemelni a Tóparty fesztivált, amelynek megrendezését a Salgó Vagyon Kft. a jövő évre is vállalta. Különleges színfolt a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház immár másfél éves működése és a Beszédes Esték sorozat, de említést érdemel a jövőre 25 éves dixielandfesztivál és a városi színház alapjait lerakó Vertich Színpad Stúdió, amelynek Jaj apu, szegény apu című darabja bekerült a József Attila Művelődési és Konferencia-központ bérletes előadásai közé. Az önkormányzat egyébként két felnőtt bérletes előadássorozatot támogat éves szinten 9 millió forinttal. Sokak nagy örömére nyitotta meg kapuit 2008 júniusában az Apolló Mozi, amely nemcsak arculatában újult meg, hanem szolgáltatásában is. A Salgó Vagyon Kft. által üzemeltetett intézmény beállt a premierfilmek vetítői közé, így Salgótarjánban is a legaktuálisabb produkciókat nézheti meg a közönség. A jövőben a mozi további fejlesztése várható. A sport szerepét nem lehet elégszer hangsúlyozni, legyen szó egészségmegőrzésről, vagy éppen a humánerőforrás salgótarjáni megteremtéséről. „A sport legyen a szenvedélyed...!” - ezen mottó jegyében készült el Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának Sportfejlesztési Koncepciója. Több mint 10 millió forinttal növekedett a diáksport és tömegsport támogatására fordítható ösz- szeg, és az önkormányzat felvállalta az élsport szponzorálását is: az SBFC futballcsapata és a Wamsler kosárlabdacsapata is bírja a hivatal anyagi és szellemi támogatását. A Létesítmény és Sport Kht.-n keresztül pedig a városi csapatok további 80 millió forintnyi kedvezményhez jutnak például ingyenes létesítményhasználaton keresztül. Egy év szünet után idén ismét volt ugrógála, melynek létrejöttét a város 2 millió forinttal támogatta. Tavaly indult útjára a Botos Bokszgála, amely idén is népes publikumot vonzott a Fő térre. Ennek hozadékaként sikerült hazacsábítani a Botos fivéreket, akik nekiláttak a boksztehetségek felkarolásához. Immár három éve rendezik meg Salgótarjánban az országúti kerékpárosok mezőnyversenyét, de idén a természetjárók országos találkozójának is a megyeszékhely adott otthont. Új kezdeményezés volt tavaly télen a Fő téren felállított műjégpálya. A létesítmény 2 millió forintba került az önkormányzatnak, amelyért jégórákat vásárolt a kisdiákoknak, akik így ingyen sportolhattak. Idén november 30-ára ismét felépítik a pályát, amely egészen 2009. január 30-áig fogja színesíteni a társasági életet. Örömteli átadásra is sor került 2008-ban. A Gagarin tagiskola udvarán áprilisban szülői összefogás eredményeképp néhány hét alatt elkészült egy röplabdapálya. Salgótarjánban sok a munka- nélküli és az alacsony jövedelemből élő polgár, ezért a szociális terület nagy odafigyelést igényel. 2006. december 31-étől kerültek kiszervezésre kistérségi szintre az egyes szociális és gyermekjóléti feladatok. így határozatlan időre a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működtetett Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ koordinálja a következő területeket: házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális információs szolgáltatás, pszichiátriai betegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása, támogató szolgálat. Az idősek nappali ellátása 2007. március elsejével került a Kistérségi Többcélú Társulás feladatkörébe. Az „Aranykor” Idősek Klubjában és a „Várkapu” Idősek Klubjában tavaly férőhelybővítés történt. A Nógrád Megyei Önkormányzattal kötött szolgáltatási szerződés értelmében az időskorúak átmeneti ellátását 10 férőhelyen a baglyasaljai városrészen (Petőfi út 92-94.) található ingatlanban biztosítják. A Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása a Forgách út 88. szám alatti ingatlanon a fogyatékos személyek részére 12 férőhelyes ápoló-gondozó célú lakóotthont alakított ki. A Félsziget Napközi és Lakóotthon 12 fogyatékos személy részére biztosít teljes körű-, 20 férőhelyen pedig nappali ellátást. A hajléktalanok számára meglévő átmeneti szállók renoválására, bővítésére is fordított a közelmúltban az önkormányzat. 2007-ben több mint 9 millió forintos felújítás történt az acélgyári úti férfi átmeneti szállóban, a hősök úti női átmeneti JÁTSZÓTEREK EPITESE 2006 Rokkant telep Beruházás összege: 6.430.000 Ft Nyugati városrész Beruházás összege: 3.539.000 Ft Gorkij lakótelep Beruházás összege: 8.794.000 Ft 2008 Zagyvaróna, Csalános út Beruházás összege: 610.000 Ft Fáy András krt. Beruházás összege: 1.072.000 Ft Pályázati elbírálás alatt: Dolinka 10.511.000 Ft Vásártér 4.901.000 Ft Arany János út 3.576.000 Ft Összesen: 18.988.000 Ft szálló felújítására pedig folyamatban van a pályázat benyújtása. Kialakították a hajléktalanok nappali melegedőjét és éjjeli menedékhelyét, amely 15- 15 fő ellátására alkalmas. Ezek működtetése az Egészségügyi Szociális Központ keretein belül történik. A gyermekek és családok átmeneti otthona és a helyettes szülői hálózat is kistérségi szinten, pályázati forrásból valósul meg. A tervek szerint az ellátási szervek 2009. év első félévében kezdik meg működésüket a Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ szervezeti keretei között. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás programjába 15 település kapcsolódott be, 300 készüléket osztva szét. Salgótarjánban 180 idős igényelte és kapta meg a szolgáltatást. A Foglalkoztatási Kht. közbenjárásával van megszervezve a közcélú, közhasznú és közmunkaprogram, sok munkanélkülinek adva ezzel lehetőséget. Idén szeptemberig 702 fő kiközvetítése történt meg, melyből 502 fő került alkalmazásba, az önkormányzat jelentős anyagi ráfordításával. Minden kiközvetítettet a szociális segélyezettek közül választottak ki. Hosszú távra ez azonban nem jelent megoldást, ahhoz a szociális törvény alapos újragondolására, felülvizsgálatára, módosítására lenne szükség. A szociális és egészségügyi ellátási területhez még két dolog tartozik: az „orvos kérdés” és a lakásprobléma. Óriási gond Salgótarjánban az orvoshiány. Ennek megoldása érdekében folyamatos tárgyalások, egyeztetések zajlanak, elkezdődött a kidolgozása egy motivációs rendszernek és nagyon szoros a város együttműködése a megyei kórházzal. LEKI támogatás segítségével a Május 1. úton jövőre megnyitja kapuit egy új gyermekorvosi rendelő, a beruházás teljes bekerülési költsége 25 millió forint. A kórházzal folytatott együttműködés részeként 2008. február 1-jétől a megyei intézménybe költözött a háziorvosi ügyletet, ezzel is szolgáivá a betegek nagyobb biztonságát. A lakáshelyzet kezelésére új megoldási tervet állított össze az önkormányzat. A Salgó Vagyon Kft. pályázatot nyújtott be a Habitat for Humanity szervezethez, mellyel kapcsolatban megkezdődtek a tárgyalások és kilátásba került tíz ingatlan jövő évi megépítése Forgáchon. A nemzetközi szervezet programjának lényege, hogy könnyűszerkezetes lakásokat állítanak fel nehéz sorsú családoknak, de kizárólag a család kétkezi munkájának közreműködésével. A kolóniák helyzete égető gond Salgótarjánban, mellyel a korábbi vezetés 14 éven keresztül nem mert szembenézni. A jelenlegi városvezetés azonban kész a probléma kezelésére. 578 kolónialakás van a városban, ebből 81 üres, befalazott. A lakók 46%-a nem rendelkezik érvényes jogviszonnyal, az éves 140 milliós tartozás közel fele itt keletkezik. A kolóniaházak bontási munkálatai elkezdődtek, eddig 57 ingatlant számoltak fel. A lakók elhelyezéséről gondoskodik a város és a bérleti díjak szabályozásával, a támogatási rendszer újragondolásával igyekszik rendbe tenni az ágazatot érintő anyagi nehézségeket is.
