Nőgrád Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
2008-11-08 / 260. szám
m 2008. NOVEMBER 8., SZOMBAT 9 mmmmmmmmmmmmmmmmsmsm „...Szabad a pálya...” őszi rendezvénysorozat keretében az ÉMRMK Salgótarjáni, Bátonyterenyei és Szécsényi Kirendeltségének eseményei: Pályaválasztási Kiállítás 2008. november 10-én 10 órától 18 óráig Salgótarján Városi Sportcsarnok Állás- és képzési börze 2008. november 11-én 9 órától 13 óráig Salgótarján Városi Sportcsarnok Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A rendezvényeinken megjelenő kiadványainkkal szeretnénk mindazokat segíteni, akik pályaválasztási, pályamódosítási döntés előtt állnak, ezzel is növelve elhelyezkedési esélyeiket. JháryszakmákazÉszak-mor gyarorszrígi régióban” című kiadványunkban bemutatjuk a régió munkaerőpiaci jellemzőit, hangsúlyozva a munkavállalói kereslet-kínálat fő tendenciáit, a keresett szakirányokat és a legkeresettebb hiányszakmák leírását, követelményeit Célunk, hogy a tanulók számára vonzóvá tegyük, .kedvet csináljunk” e szakmák választásához. „GyakorlMképzőháyekNóg- rád megyében” című kiadványunk tartalmazza azokat a Nógrád megyei gazdálkodó szervezeteket, amelyek tanulószerződéses gyakorlati képzőhelyeket biztosítanak az iskolarendszerű szakképzésben résztvevő tanulóknak. Célunk, hogy a munkahelyi körülmények között megszerzett gyakorlati tudással hozzásegítsük őket a sikeres pályakezdéshez. „Hol tanulhatok?” című kiadványunkban bemutatjuk a továbbtanulási lehetőségeket Nógrád megye középfokú oktatási intézményeiben. Célunk, hogy segítsük a továbbtanulás előtt állókat életük fontos döntésének meghozatalában, hiszen ez egyben az első szakma megválasztását is megalapozza. „Válassz utat” című kiadványunkkal a tanulmányaikat befejező pályakezdő fiataloknak nyújtunk segítséget az álláskereséshez. Célunk, hogy akik a munkakeresés mellett döntöttek, elsajátítsák a sikeres elhelyezkedéshez szükséges ismereteket, készségeket. A kiadvány tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek az elhelyezkedés esélyét növelik. A középfokú iskolatípusokról Gimnáziumi képzés: Általános műveltséget nyújtó középfokú iskolatípus. A tanulók a negyedik évfolyam elvégzése után érettségi vizsgát tesznek. Felkészíti a tanulót a felsőfokú továbbtanulásra, illetve lehetőséget biztosít a középiskolai végzettséget igénylő szakmák elsajátítására és a középfokú végzettséghez kötött munkakörök ellátására. A jövőben egyre több szakma előfeltétele lesz az érettségi, így megnő a gimnáziumi képzés jelentősége is. A gimnáziumban legnagyobb részben a képzési idő 4 év, de létezik a ó osztályos (Váci Mihály Gimnázium, Bátonyterenye; Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola, Salgótarján) és a 8 osztályos (Balassi Bálint Gimnázium, Balassagyarmat; II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Szécsény) képzési forma is. A normál tantervű gimnáziumi osztályokban az alaptantervben előírt tantárgyakat azonos óraszámban tanulják a tanulók. Két idegen nyelv tanulása kötelező, a nyelveket szabadon választják meg a fiatalok. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy meghatározott óraszámban mélyebb ismereteket szerezzenek bizonyos tárgyakból. A speciális tantervű osztályokban a tanulók a kilencedik osztálytól kezdve magasabb óraszámban foglalkoznak az adott tantárgyakkal. Szakközépiskolai képzés: A 9-12. évfolyamokon az általános megalapozó oktatás (ennek keretében szakmai előkészítő ismeretek oktatása is) érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra készít fel. A 13. évfolyamtól kezdődő szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére, szakmai vizsgára való felkészítés történik. Világ-Nyelv program, nyelvi előkészítő évfolyam . Á közoktatási reform keretében a gimnáziumoknak és a szakközépiskoláknak lehető ségük nyílik arra, hogy a kilencedik évfolyamon úgynevezett nyelvi előkészítő osztályt indítsanak. A nyelvi előkészítő évfolyamon a tanulók számára kötelező tanórai foglalkozásoknak megfelelő heti 27,5 órás időkeret legalább 40%-át (legkevesebb heti 11 óra) intenzív idegen nyelvi képzésre, a maradék időkeret legalább 25%-át informatikai képzésre (heti 11 idegen nyelvi óra esetén legkevesebb heti 4 óra), a fenntartó többi időkeretet képességfejlesztésre kell fordítani. Az elmúlt években megyénk több középiskolája indított nyelvi előkészítő osztályt. A nyelvi előkészítő évfolyam intenzív nyelvtanulásra, az anyanyelvi és matematikai alapok megerősítésére, a tanulási készségek fejlesztésére ad lehetőséget. Mindezek nélkülözhetetlen feltételei a sikeres középfokú nyelvtudás megszerzésének, a sikeres középiskolai tanulmányok folytatásának. A nyelvi előkészítő esély a jó startra. A két tanítási nyelvű középiskolák az általános műveltség megszerzésén túl a felsőfokú továbbtanulást, vagy az érettségi vizsga után közvetlen munkába állást egyaránt segítik. (Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó - francia nyelv, Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola Salgótarján - angol nyelv) A szakiskolában a 9-10. évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás ennek keretében szakmai előkészítő ismeretek oktatása folyik. All. évfolyamtól kezdődő szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére, szakmai vizsgára való felkészítés történik. A szakképző intézményekben oktató szakmákat az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza. E jegyzékben meghatározásra került az egyes szakmák elsajátításának ideje. Ez a képzési idő fél évtől három évig terjedhet. Az OKJ-ben kerül meghatározásra az is, hogy milyen iskolai és szakmai végzettség, előképzettség, szükséges az adott szakmai képzés megkezdéséhez (pl. 8. osztály elvégzése, a 10. osztály elvégzése, érettségi vizsga). A kiadványt készítette: Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Salgótarjáni Kirendeltség és Szolgáltató Központ Alapvető tudnivalók a tanulószerződésekről, a gyakorlati képzés szabályairól Magyarországon a szakképzésre vonatkozó adatokat az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza. Az OKJ-ben megtalálható többek között a szakképesítések megnevezése, azonosító száma, a szakképesítések köre, a szakmacsoport, a jegyzékbe kerülés éve, a szakma kizárólag iskolarendszerben oktatható-e, a maximális képzési'idő, a FEOR szám, valamint a vizsgakövetelmény meghatározására feljogosított miniszter. Minden oktatási intézmény a szakképzés megszervezésekor az OKJ alapján köteles eljárni. A szakképzés elméleti és gyakorlati képzésből áll. Ez történhet teljes egészében a szakképző iskolában, valamint az iskola és a gyakorlati képzést biztosító gazdálkodó szervezet között megosztva. A gazdálkodó szervezetnél folyó képzés esetében a tanuló foglalkoztatása - néhány esettől eltekintve - csak tanulószerződéssel történhet. A tanulószerződést a gyakorlati képző köti a tanulóval, a kamara felügyeletével. A dokumentum rögzíti a gyakorlati képzés feltételeit, a tanuló, illetve a gyakorlati képző szerv jogait és kötelességeit. A tanulószerződés kötelezően előírja a tanuló havi rendszerességű pénzbeli juttatását, melynek tb-vonzata is van, ezért a diák biztosítottnak számít, illetve ezzel összefüggésben a szerződés szerint eltöltött idő szolgálati időnek minősül. A tanulószerződés jelentése, jellemzői: A gazdálkodó szervezet és a tanuló (16. életévét betöltött) közötti gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli szerződés alapján a tanuló gyakorlati képzését a gazdálkodó szervezet, szakmai elméleti képzését pedig a szakképző iskola végzi. A tanulószerződés csak közös megegyezéssel módosítható. Megfogalmazza a gazdálkodó szervezetés a tanuló részére vonatkozó jogokat, kötelességeket. A gazdálkodó szervezet részéről a legfontosabb kötelesség, hogy „a tanuló számára egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen egészséges és érvényes szakmai követelményeknek megfelelően gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.” A tanuló részéről a legfontosabb kötelesség, hogy „a gazdálkodó szervezetnek a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtsa, a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítsa, ne tanúsítson olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.” A tanulószerződés előnyei a gazdálkodó szervezetek számára: A cégek saját nevelésű szakembereket tudnak képezni. Jó eséllyel biztosíthatják a szakmai utánpótlást. A pénzbeli juttatással és a szolgálati időnek számító tanulóévekkel motiválhatják a tanulóikat. A diák szempontjából a differenciálásra lehetőséget adó díjazási rendszer és a "nyugdíjas évekhez történő" beszámíthatósága a legerősebb ösztönző erő arra, hogy munkáját, tanulmányait magasabb színvonalon végezze. A tanulószerződés, mivel közvetlenül a tanuló és a gazdálkodó szervezet köti, csak általuk módosítható. A megkötött tanulószerződéssel rendelkező tanulók szakképző iskolai felvétele a szerződés jogi státuszára való tekintettel biztosított. Fontos tudnivalók a tanulói jutta- tásokróh A szakképzésről szóló törvény 44.§ (1) bekezdése alapján a tanulót pénzbeli juttatás illeti meg. A pénzbeli juttatás mértékét a szakképzési törvény 44.§ (2) bekezdése határozza meg. „A tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább 20 százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével - emelni kell. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerinti illetékes szakképző iskolát” Hiányszakmák esetén: A törvény értelmében, ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, a 44. §-ban meghatározott pénzbeli juttatáson felül - adóterhet nem viselő járandóságként- havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben olyan szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt, amelyben a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztosítható (a továbbiakban: hiány-szakképesítés). A hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben szabályozott regionális fejlesztési és képzési bizottság javaslata alapján a miniszter- a szakképesítésért felelős miniszterek véleményének figyelembevételével - teszi közzé az OKJ-ről szóló rendelet mellékletében. A törvény szerint a hiány-szakképesítést választó tanulók kiegészítő pénzbeli juttatására vonatkozó rendelkezés 2007. szeptember 1. napjától lépett hatályba, és csak a tanuló- szerződést kötött tanulókra vonatkozik. Az Észak-magyarországi régióban jelenleg az alábbi szákmák tekintendők hiányszakmának: Sakteptsüés megrwesse ÖKJ 1. Gépilwjfcsolé 31521»1000 00 00 2. Hegesztő 31 521 11 0000 00 00 1 Kőműves 31 582 151000 00 00 Összegzésként tehát arról van szó, hogy az érvényes kifizetendő havi legkisebb „ösztöndíj” a szakképzési évfolyam első félévében a minimálbér húsz százaléka (hiányszakmák esetén + 20%), a sikeresen teljesített félévzárást követő félévekben pedig az előző félévhez képest mindig szükséges emelni. Az adható juttatás adóterhet nem viselő felső határa továbbra is a minimálbér 50 %-a (kivéve a hiányszakmákat, ahol a minimálbér 70%-a). A juttatást 29 % tb terheli a foglalkoztató oldaláról. A tanuló részéről, mivel társadalombiztosítási szempontból ellátottnak minősül, a bruttó juttatásából levonandó az egészség- (6%) és a nyugdíjbiztosítási járulék (9,5%, melyből 8% magánpénztári tagdíj) összesen 15,5%-os összege. Más levonás tanulószerződéssel foglalkoztatott diák „ösztöndíját” nem érinti. A tanulónak továbbá biztosítandó kedvezményes étkeztetés, mely szerint a képző hozzájárulása nem lehet kevesebb a tanuló esetében sem, mint a dolgozói esetében. A jogszabályok alapján a tanuló számára szükséges biztosítani továbbá: védőeszközöket, tisztálkodási eszközöket, munkaruhát, orvosi alkalmassági vizsgálatot (foglalkozás egészségügyi orvosi szolgálatnál, üzemorvosnál, nem azonos az iskolaorvosi vizsgálattal), felelősség- biztosítást és-munkavédelmi oktatást. (Nem kötelező, de adható a jó munkára jutalom, vagy akár szociális támogatás is.) A képzés szabályos folytatásához elengedhetetlen dokumentumokra van szükség. Ezek a következők:- szakmai és vizsgáztatási követelmények /iskola biztosítja /,- gyakorlati oktatás központi programja / iskola biztosítja /,- gyakorlati oktatás helyi programja / a gyakorlati képző készítheti a központi program alapján, tartalmazza a képzés egész időszakára vonatkozó ütemtervet, képzési tervet/,- foglalkozási napló / a gyakorlati képző készítheti a központi program alapján, tartalmazza heti, esetleg havi bontásban az aktuális gyakorlati program szerinti állapotokat, az osztálynapló gyakorlati megfelelője/,- tanulói munkanapló / az iskola biztosítja a tanuló számára, aki magával hordja azt gyakorlati helyére, vezetése a tanuló kötelessége, a képző legalább havonta hitelesíti, gyakorlati érdemjeggyel ellátja, az ellenőrző könyv gyakorlati megfelelője / és- munkavédelmi napló/ a tanuló munkavédelmi oktatásának meglétét igazolja, melyet rendszeresen meg kell tartani /. Ezeken túl szükséges a tanuló jelenlétét naponta vezetni, hiányzásait nyilvántartani. Történhet jelenléti ívvel, tanulói munkanaplóval és más egyéb dokumentálható módon is. A gazdálkodó szervezet a képzés költségeit (a tanulóra vonatkozó) szabályos bizonylatolás és könyvelés alapján elszámolhatja a szakképzési költségei között. A Nemzeti Szakképzési és Felnőtt- képzési Intézet felé elkészítendő éves szakképzési bevallásnál az alábbi költségek számolhatóak el:- a tanulónak adott pénzbeli juttatás és annak járulékai,- a kedvezményes étkeztetés költségei,- munkaruha, védőruha,- tisztálkodási eszközök,- útiköltség térítés,- kötelező felelősségbiztosítás,- a rendszeres orvosi vizsgálat,- anyagköltség,- adminisztrációs költség,- a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatott dolgozó díjazása, tb és egyéb járulékai, útiköltség térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll,- csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszközök stb. beszerzése, karbantartása és- alapképzés célját szolgáló tanműhelyek bérleti és közüzemi díjai. Fontos kiemelten megjegyezni, hogy az együttműködési megállapodással történő gyakorlati képzés esetében is (az ösztöndíj kivételével) minden egyéb juttatás, dokumentáció biztosítása kötelező a tanuló számára!
