Nógrád Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 229-254. szám)
2008-10-20 / 245. szám
2008. OKTÓBER 20., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Nyílt nap a Környezetvédők Házában A környezetvédelmet érintő jeles nap közeledik: a Földünkért világnap, amely nemzetközi esemény eredményeként született meg. Magyarországon 1992 óta ünnepeljük. Ebből az alkalomból nyílt napot hirdet a salgótarjáni Környezetvédők Háza minden érdeklődő számára. A kezdeményezést az az ötlet adta, hogy Földünk védelméről az emberek sokat olvasnak, hallanak, de sokkal kevesebbet tesznek érte. Ez részben annak tudható be, hogy egymásnak ellentmondó információkhoz jutnak, illetve a környezettudatos gondolkodás nem meghatározó még cselekedeteink irányításában. A Földünkért világnap, mint jeles környezetvédelmi nap, ösztönző lehet abban, hogy tudatosabban elgondolkodjunk és cselekedjünk az élhető környezet alakítása érdekében. A Környezetvédők Flázában tevékenykedő szakmai és civil szervezetek ezen a napon akciót hirdetnek minden korosztály számára, hogy közvetlenül ismerkedjenek épített és természeti környezetünk problémáival, megoldási lehetőségeivel. Kiemelten fontos a gyermekek figyelmének felkeltése arra, hogyan vigyázzanak a környezeti értékekre. Ezért a programokat elsősorban a fiatalok figyelmébe ajánlják: filmvetítés, játékos vetélkedők, szakmai beszélgetés, környezetvédelmi totó, puzzle, rejtvények várják az ifjúságot. A szervezők nemcsak egy napra korlátozzák a környezetvédelmi jeles nap ünneplését, hanem felhívással fordultak a megye iskoláihoz, hogy csaüakozzanak a „Cselekedjünk hasznosat a Föld védelméért!” akcióhoz. Olyan tevékenységek dokumentálását várják írásban vagy fotón, amely a mindennapi életből igazolja, hogy rendszeresen, kis odafigyeléssel sokat tehetünk környezetünk megóvásáért. Sok szeretettel várja az érdeklődőket október 21-én 9-14 óráig a Környezetvédők Házában az Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ és a Szövetségben Nógrád Megye Környezet- és Természetvédelméért Közhasznú Egyesület. Mi, gyáriak, tartsunk össze! Mj. ______________________ Sa lgótarján. Zagyvarónán szinte nincs olyan család, amely valamilyen módon ne kötődne a hely, a környék életét megpezs- dítő, egykori ötvözetgyárhoz, az országos iparmezőn is jelentős kenyéradóhoz. A városrész ennek révén vált ismertté széles körben. További szempontokat is lehetne persze felsorakoztatni, miért érdemes időnként emlegetni, felidézni ezt a múltat, sőt ide kell sorolni még egy fontosat: a Zagyvaforrás Egyesületét és a tagjaihoz hasonlóan gondolkodókét. A civil szervezet ugyanis olyan közösség, amely igyekszik minden értékre felhívni a figyelmet, s tenni is valamit ezekért. Ezért szeretné megteremteni a hagyományát annak, hogy a „gyáriak” rendszeresen összejöjjenek, emlékezzenek. A gondolat mentén szombaton délelőtt a zagyvarónai művelődési házban tartották meg az első találkozót. Rider Katalin önkormányzati képviselő köszöntötte a jelenlévőket, majd Földi László egyesületi elnök fogalmazta meg a kezdeményezés célját, s érintette azt is, miért tartják fontosnak az összejöve„Ennyi maradt az ötvözetgyárból” címmel kiállítás nyílt a tárgyi emlékekből Szabó János, a szervezőbizottság elnöke az üzem egykori szerepéről, fontosságáról beszélt teleket. Szabó János, a szervező- bizottság elnöke bevezetőjében vázolta, milyen szerepet töltött be az üzem Zagyvaróna, a megye életében, s érzékeltette, melyek voltak az akkori munkásélet jellemző vonásai. Mint tudatta, Bükkszéktől Pásztóig huszonhárom településről jártak ide dolgozni, a leírások szerint nagyon jó fizetésekért, a gyár hosszú időn át nyereségesen működött. Az alkalmazottak a szakszervezet jóvoltából csomagokat is kaptak. Ugyanakkor adtak is: például több óvodát támogattak munkával. Volt üdülési lehetőségük a gyáriaknak, sőt külföldre, a lengyel tengerpartra is eljutottak. Solymár András kohómérnök, aki osztályvezetője volt az üzemnek, emlékbeszédében elevenítette fel a meghatározó jelentőségű ipari tevékenység évtizedeit. A szervezők azonban nem csak a szóbeli visszatekintéssel éltek: a művelődési ház egyik kisebb helyiségében az „Ennyi maradt az ötvö- zetgyárból” című kiállításon tárgyi emlékeiket is megmutatták. Felvillantva egyebek mellett a szocialista brigádmozgalom célját és eredményeit, a teljesítményekért adott kitüntető címeket, ajándékokat, a termelésről szóló leírásokat. Filmünnep a Mázli falujában (Folytatás az 1. oldalról.) Hegedűs Bálint írta a történetet, amely szerint egy határ menti kis falut nagy szerencse ér, ezzel azonban, úgy tűnik, nem tud élni, majd mégis meghozza a boldogulást, a gazdagodást a közösség számára. Csakhogy ezek után egyfajta belső bomlás feszíti az életet, végül áldozatok árán csak eljön a Kánaán Ógyarmaton... A főszerepet Lukáts Andor kapta, ő, valamint Lázár Kati a is részt vett a szombati ősbemutatón. A producer Hidasi Dalma, a rendező pedig Keményffy Tamás, akit az esemény kapcsán az anyagi háttérről is kérdeztünk.- Magyar-német-francia koprodukcióban készült a Mázli, vagyis egyrészt a külföldi források, másrészt a Magyar Mozgókép Alap, a Nemzeti Kulturális Alap Program, a Magyar Televízió támogatásával. Költsége mintegy egymillió euró. Az igen kifejező história a mai magyar mindennapok többféle jellemzőjét is feltárja, a legfőbb gondolatát, üzenetét, így fogalmazta meg a rendező:- Szórakoztató történeten keresztül akar görbe tükröt tartani az emberek elé, tehát ez egy szatíra, társadalomkritikus felhanggal. Elsősorban az a célja, hogy bemutasson egy érdekes cselekményt, amelyre nyilván másként reflektálnak a nézők. Ki-ki a vér- mérséklete szerint gondol bele, mi miért alakul a bemutatott módon, s eszerint kaphat mélyebb rétegeket is a mondanivalója. Nagyon fontos volt, hogy egy kis közösségben játszódjon, mert ezekben sokkal inkább megvan az összetartó erő, az egymásrautaltság és ez fontos mozgatója a filmbeli eseményeknek. Keményffy Tamás azt is elárulta: - Óriási szerencsénk van, mert megtaláltuk Cserhát- szentivánt, ami gyakorlatilag egy kis idillikus, paradicsomi környezet és a stáb minden tagja beleszeretett... Már annak idején a helyszínt kereső ember is nagy lelkesen hozta a fotókat... A színészek pedig a mai napig visszajárnak a faluba és környékére. Több mint egy hónapig tartott, míg forgattunk és a csapat tagjai lent éltek, már-már falurészként voltunk jelen. Úgy éreztük, be is fogadnak - mondta a rendező, s hozzátette: - Azt akartuk, hogy a budapesti díszpremier előtt legyen egy igazi bemutató a film „otthonában.” Jozipovics György, a település polgármestere az esemény, illetve felvetésünk kapcsán úgy nyilatkozott: jelenthet előnyöket a vonzó kis falunak, hogy filmen - már nem első ízben - örökítették meg. Ami pedig a sokatmondó, megjelenített történéseket illeti, a film eszközeivel, érdemes lenne tovább folytatni a kisebb településekre nem jellemző hazai, társadalmi visszásságok felsorakoztatását, karikírozását. Egészen jó lett” - állapította meg Babiák Béláné, aki statisztaszereppel vett részt a csapatmunkában. A hatvanhat éves Sándor Józsefné - aki szintén statisztált - a családtagokkal nézte meg a Mázlit, s ez például azért is élmény volt számukra, mert jó érzés volt találkozni a színészekkel és másokkal, akik fontosnak tartották, hogy a kész film itt találkozzon először a közönséggel. SZÁZESZTENDŐS ASSZONYT KÖSZÖNTÖTTEK Somoskőújfalu. Otthonában köszöntötték a százesztendős Balogh Dezsőnét, Margit nénit a helyi önkormányzat képviselői az elmúlt hét péntekén. A jó szellemi egészségnek örvendő asszony születése napján visszaemlékezett élete jelentősebb állomásami, mesélt családjáról, jelenlegi szokásairól is. Margit néni - aki mostanra már kerekes székbe kényszerült - nagyon hiányolja a mozgást és az olvasást. Rádiót azonban rendszeresen hallgat, a vasárnapi szentmise-közvetítéseket sohasem mulasztja el, de a legfrissebb híreket is figyelemmel kíséri. Forrás: MTI Ezt csináltuk, ilyen a városunk A város középtávú fejlesztési programjának célkitűzéseit, legfontosabb elemeit mutatta be elsőként az önkormányzat elmúlt kétévi munkáját mérlegelő előadásában Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester a József Attila Művelődési és Konferencia-központ-1 ban pénteken. Nélkülözhetetlen ehhez az innovációs központ, az úgynevezett virtuális tudás- f centrum, a vállalkozói klub, s mert gyökerek nélkül nem lehet jövőt 3 építeni, kiállítóhely lét- Székyné rehozása is. A magas tu- dr. Sztrémi Melinda dástartalmú, a hagyományos ipari szektor, valamint az alacsony képzettségű munkaerő hármas egysége alkotja az ipar- fejlesztési stratégiát. Az önkormányzat autóipari programjának ismertetése során a városvezető azt is elmondta, hogy elengedhetetlen ehhez a műszaki, felsőfokú szakképzés Salgótarjánban, valamint Bátonyterenye partnersége is. A polgármester képek, ábrák segítségével egészítette ki a szóban elmondottakat, köztük azt az információt, amely szerint a városban kevés a zöldmezős, beruházásokra alkalmas hely, ugyanakkor alulhasznosított területek nagy számban találhatók. E tekintetben a jövő útja részben az, hogy a szomszédos településekkel újabb, zöldmezős részeket tárjanak fel, s barnamezős ipari parkokat alakítsanak ki. Külföldi kapcsolatokról szólva hangsúlyozta: a protokolláris mellett a gazdasági kapcsolatoknak nagyobb szerepet kell kapni, s megemlítette az erre mutató, közelmúltbeli, illetve legutóbbi eseményeket, találkozókat. Az idén tavasszal elfogadott városfejlesztési stratégiáról szólva jelezte, hogy novemberben konkrét anyagát viszik a közgyűlés elé a városrehabilitációról. Cél a pezsgő belvárosi .élet feltételeinek megteremtése, amelyhez szükség van a parkolási gondok orvoslására is. Ezért tartják fontosnak újabb felszíni parkolóhelyek kialakítását, továbbá a három- szintes mélygarázs megépítését, amelyhez a talajmechanikai vizsgálatokat már elvégez- ; ték, s ezek kedvező eredményt hoztak. Az élhető város programja nem nélkülözheti a funkcióbővítő városközponti fejlesztéseken kívül a szociális rehabilitációt, a közlekedés korszerűsítését, de a környezetvédelmi lépéseket sem. Ez utóbbi magában foglal kistérségi hulladékgazdálkodási rendszerfejlesztést, ide sorolandó az illegális hulladéklerakók felszámolása, térségi állati hulladék begyűjtése és kezelése létesítmény működtetésével. A környezettudatos magatartást népszerűsíti a közelmúltban megnyitott vadaspark. Ha városrehabilitáció, akkor fejlődő közműszolgáltatás, ami hatvanhárom milliós csatornatisztító gépjármű beszerzését és új - novemberben várható - gázmotoros erőmű rendszerbe állítását jelentette, jelenti. Részletesen szólt a polgár- mester arról is, hogy mely utakat milyen forrásból újíttattak fel, s melyek várnak erre pályázati támogatás híján. Ezután a játszóterek építését vette számba a beruházási költségekkel, s elmondta, hogy elbírálás alatt áll az a pályázatuk, amelynek sikeressége révén három újat létesítenének összesen csaknem tizenkilenc millióból. Visszatekintett a sportcsarnok átadásra, emlékeztetett a tehermentesítő út közvilágításának kiépítésére, majd a humánerőforrások újrateremtéséről tájékoztatott. A továbbiakban a gondoskodó város partnerségi programját, a Salgó- tarján-kártya bevezetését mutatta be, a partnerségi és a civil kapcsolatokkal, végül pedig a városfejlesztési elképzeléseket vázolta.
