Nógrád Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 126-150. szám)
2008-06-30 / 150. szám
SPORTTÜKÖR 2008. JÚNIUS 30., HÉTFŐ Egy osztállyal feljebb is az élmezőnyhöz szeretnének tartozni kosárlabda nb ii - Öt év után ismét az NB I/B-ben szerepelhetnek a salgótarjáni kosárlabdázók Az idei szezonra vonatkozó célkitűzésének „fontosabbik” felét gond nélkül teljesítette a Wamsler SE-Salgótarján kosárlabdacsapata, amely a 2007-2008. évi NB Il-es pontvadászat bronzérmeseként harcolta ki a magasabb osztályú szereplés lehetőségét. A megyeszékhelyi gárda - a később törölt TFSE elleni találkozókat nem számítva - harmincnégy mérkőzést vívott a siker felé vezető úton, s mindössze kétszer maradt alul, igaz, a Szolnok elleni idegenbeli kudarc a szintén célba vett bajnoki cím elvesztését jelentette a mieink számára. A mögöttünk hagyott szezonról Dávid Krisztiánnal, az együttest működtető Beszterce KK elnökével, valamint Dániel Tamással, a csapat menedzselésében is szerepet vállaló Basketball Group Bt. ügyvezetőjével, a gárda edzőjével beszélgettünk. A Wamsler SE-Salgótarján bronzérmes csapata. Állnak (balról): Stefan Svitek, Kenyeres Róbert, Kovács Péter, Moravszki András, Hartvich Tamás, Kiss Károly, Fekete Csaba, Kolarics Dániel Juhász Béla, Dániel Tamás edző. Guggolnak: Kovács Gábor elnökségi tag, Dávid Krisztián, az egyesület elnöke, Zsivera Gábor, Vágvögyi Dávid, Szabó Zoltán, Borisz Maljkovics, Siska János.- Már az előző idényben is a magasabb osztályba lépés reményében vágott neki együttesük az NB Il-es pontvadászatnak, seztacéí kitűzést nyilván az idei szezonban sem adhatták alább. Dávid Krisztián: - Valóban az NB I/B osztályba jutás egyértelmű céljával vágtunk neki a 2007/2008-as szezonnak, ehhez próbáltuk alakítani játékoskeretünket, és az egész működésünket ennek a célnak rendeltük alá. Dániel Tamás: - Számomra egy kicsit csalódás volt, hogy tavaly nem sikerült kivívnunk az NB J/B-s szereplés jogát, de ezen a csalódottságon hamar túltettük magunkat és megpróbáltunk okulni az elkövetett hibákból. így, ugyan nem a nyitányra, de kora őszre egy bombaerős gárdát sikerült összeállítani. Olyan játékosok szerepeltek a csapatban, akik a legmagasabb szinten is megáll- ták és megállják a helyüket, talán elég, ha csak Hartvich Tamás, Borisz Maljkovics, vagy a 170-szeres csehszlovák válogatott Stefan Svitek nevét említem. A játékoskeret ilyen léptékű megerősítése azért volt fontos, mert nem akartunk még egyszer hibázni, így gondoltam, inkább lőjünk ágyúval verébre. Mint kiderült, erre az úgymond humán erőfölényre szükség is volt, hiszen az alapszakaszban folyamatos ellenszélben kellett haladnunk célunk félé: budapesti csoportban, budapesti csapatokkal szemlien, fővárosi játékvezetők ténykedése mellett kellett hoznunk az eredményeket- És hozták is, mégpedigjobbára fölöttébb magabiztos teljesítménnyel. D. K: - Az őszi szezon kimondottan jól kezdődöd számunkra, hiszen annak ellenére, hogy a Salgótarjáni Városi SportcsarA számok tükrében Középmagyarországi régió, A-csoport nők felújítása miatt minden mérkőzésünket idegenben játszottuk, sorra nyertük a találkozókat és szerintem nem ritkán közönségszórakoztató játékot produkáltunk. D. 1: - Az igazi rangadókra pedig különösen összekapta magát a társaság. Két meccset had emeljek ki. Az egyik a PEKOSI elleni összecsapás, amikor gyakorlatilag a Budaörs teljes NB I/B-s együttesét küldték pályára ellenünk, amitől mi annyira megijedtünk, hogy harminchét ponttal vertük meg őket saját otthonukban. Különösen jóleső érzés visszagondolni az arrogáns VSTR Hungária negyvenhét pontos idegenbeli megleckéztetésére is.- Aztán a tavaszt is féligmeddig idegenben kellett lejátszaniuk. D. K: - Sajnálatos módon a sportcsarnok felújítási munkálatai nagyon sokat csúsztak. Az első határidő szerint már november végén használhattuk volna a létesítményt, de mint tudjuk, ebből semmi sem lett, úgyhogy végül a Madách-gimnázium tornatermében kellett rendeznünk hazai mérkőzéseinket. Talán ez lehetett az egyik, ami kezdetben megzavarta játékosainkat, de a bajnoki szezon végére a pálya adottságait nagyon jól kihasználtuk, és ebből taktikai előnyt tudtunk kovácsolni. Jó példa erre a Szolnok elleni elődöntő visszavágója.- Nyilván az sem segítette a gárda szereplését, hogy menet közben meghatározó játékosok távozásából, hosszabb-rövidebb kieséséből adódó problémákkal is meg kellett küzdeniük. D. K.: - A szezon során, sajnos, többször is változott játékoskeretünk. Először Siska János hagyta el csapatunkat, aki az NB J/A- s Nyíregyháza meghatározó játékosa lett. Később Borisz Maljkovics fogadott el egy ki-, hagyhatatlan külföldi munkalehetőséget. Az ő távozásával gyakorlatilag „eszét vesztette” a csapat. A már említett sportcsarnok-felújítás miatt sok mérkőzés pályaválasztói jogát kellett fölcserélnünk, ezért a szabályok szerint a Maljkovics helyére igazolt Kolarics Dániel tavasszal csak kevésszer léphetett pályára. Hasonló gondok miatt jó néhányszor Svitek játékáról is le kellett mondanunk. Részben ennek, részben pedig egyéb okoknak - például Hartvich és Fekete betegsége, Kovács sérülése - tudható be, hogy a tavaszi szezonban kicsit szár- nyaszegettebb játékot produkáltunk. Per sze továbbra is nyertünk, még ha nehezebben is, s csupán a BEAC/TFSE elleni csúcs- rangadókon nem sikerült begyűjtenünk a két pontot. Csakhogy a háttérben zajló, a szabályokat megkerülő manipulációk miatt jogtalan hátrány ért minket - és a többi NB Il-es csapatot -, ennek az eredménye lett a két óvás. A budapesti szövetség soha nem ismerte el, hogy hibázott, de úgy gondolom, hogy a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének határozata, melyben kizárta a TFSE-t a rájátszásból, önmagáért beszél. Egyetlen szépséghibája van a dolognak: már szeretnénk erről hivatalos papírt is látni, mert ebben az esetben a nem csekély óvási összegeket visszakaphatnánk.- A kimagasló alapszakaszbeli szereplésnek köszönhetően igen kedvező pozícióból várhatták a rájátszást, ahol a visszalépések miatt mindössze egyetlen párharcot kellett sikerrel megvívniuk a vágyott magasabb osztályba kerüléshez. D. I: - A tervek szerint teljesített alapsza- kasztkövetően úgy készültünk a rájátszásra, hogy mindenképpen be kell biztosítanunk az NB I/B-s tagságot Az első körben a már említett visszalépések miatt erőnyerők voltunk, a négy közé jutásért pedig a nagyon rutinos és nagy játékerőt képviselő Szegeddel kerültünk szembe, akiket valami hallatlanul koncentrált játékkal győztünk le idegenben, amivel el is döntöttük a továbbjutás kérdését Ezzel meglett az NB VB, de mi mentünk tovább az aranyért A magyar kosárlabdában uralkodó kusza viszonyoknak köszönhetően a döntőbe jutásért azon a Szolnoki Főiskolán kellett volna túljutnunk, melynek fiatal, tehetséges játékosai hetente tizet-tizenkettőt edzenek és A-cso- portos körülmények között készülhetnek egész évben. Ennek ellenére én most is azt mondom, hogy nekünk sokkal jobb csapatunk volt, mint a szolnokiaknak, amit azonban az idegenbeli meccsen nem tudtunk bizonyítani. Elsősorban két dolog okozta a vesztünket, az egyik, hogy nyolc-tíz ziccert hibáztunk, ami érthetetlen és ugyanilyen felfoghatatlan, hogy legalább ennyi léjjéshi- bát is fújtak ellenünk, ami viszont nevetséges. Mindezek legalább 15-20 pontot jelentettek, tehát egy egál közeli eredmény helyett szaladtunk bele a huszonnyolc pontos vereségbe. A tetemes hátrány ellenére a visszavágón megpróbáltunk csodát tenni, ami majdnem sikerült, de néhány apróbb momentumon elcsúsztunk. Csalódottságunk ellenére a bronzérmet minden gond nélkül begyűjtöttük a szintén NB I/B-s játékosok sorát felvonultató Debreceni Egyetemmel szemben.- Összességében hogyan értékelnék a mögöttünk hagyott szezont? D. K.: - Ahogy már elhangzott alapvető célunkat, az NB VB-be jutást magabiztosan teljesítettük, az aranyérem megkaparintá- sában azonban a nagyon rosszul sikerült szolnoki nyitó negyed megakadályozott minket A végül megszerzett harmadik helyet először csalódásnak véltem, aztán rájöttem, hogy a legfontosabbat teljesítettük és legalább egy bronzérem bekerült a vitrinbe. Némi vigaszt az is nyújtott, hogy az aranyérmet a minket búcsúztató szolnoki csapat szerezte meg. Véleményem szerint a döntő párosítását nézve a megfelelő helyre került a legfényesebb medál. D. T.: - A magam részéről természetesen a cél elérésével és gyakorlatilag az egész évvel is elégedett vagyok, s ami a leginkább fontos ebben a sikerben számomra, hogy olyan csapatot tudtunk összekovácsolni, melynek tagjai tényleg mindent megtettek egymásért, a sikerért. így új lehetőséget kapott a helyi kosárlabda, minőségi labdajátéksport és egyáltalán Salgótarján, hogy ez legyen az egyik kitörési pont a szürkeségből, a lesajnáltságból. Ezt az erőt, lendületet kell továbbvinnünk, amihez egyértelmű segítséget ígértek eddigi és folyamatosan csatlakozó új támogatóink. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy köszönetemet fejezzem ki mindazoknak, akik nélkül ez a siker nem jöhetett volna létre, vagyis a Wamsler SE-nek, az MVM Erbe-nek, az önkormányzatnak, a Létesítmény és Sport Kht-nak, a Styl-Építő Zrt.-nek, az Archimex Kft.-nek, az Eger- Logisztika Kft.-nek, a Credithillnek, a Filterteam Bt-nek, a Korrekt Security-KS Juniornak, a Tarján Food Kft-nek, a Coca Cola-nak, az SKC Consulingnak, a Fenstherm Kft-nek, Dóra Ottónak, a városi televíziónak, Focus Rádiónak. Külön köszönet a Nógrád Megyei Hírlapnak a folyamatos korrekt tájékoztatásért- Hogyan tovább? D. K.: - Első lépésként szeretnénk benevezni az NB I/B-csoportba. A salgótarjáni kosárlabdát erre a szintre juttató, városunkban egyedülálló összefogást fenn akarjuk tartani, mert úgy tűnik, működik. Ez minden salgótarjáni érdekeke és a kosárlabdában résztvevők akarata. Nem szabad megfelejtkeznünk az NB I/B osztállyal járó utánpótlás-nevelési kötelezettségekről sem. Ennek elősegítésére részvételünkkel megalakult a Salgótarjáni Kosárlabda Iskola, ami hivatalosan az NB J/B-s csapat utánpótlásbázisa lesz. Az új alapokra helyezett utánpótlás-nevelés mellett várhatóan egy értékeit megtartó, de nagyobb kihívásokhoz megerősített felnőtt csapattal fogjuk megkezdeni az NB I/B-s szereplésünket. A játékoskeret átalakítása folyamatban van, de ezt a témát egyelőre hagynám jótékony^ homályban. Szép feladatok előtt állunk, öröm lesz őket megoldani. D. I: - A konkrét célok kijelölésével azért egyelőre várunk, hiszen még nem látjuk pontosan a teljes hátteret és játékosállományt Azt azonban már most is nyugodtan kijelenthetem, hogy nem a kiesés ellen akarunk játszani és nem is a középmezőnyben szeretnénk tengődni. Sok olyan kísérő- programmal, marketingfogással is készü- lünk, amelyek által még inkább népszerűvé tehetjük ezt a sportágat városunkban. Kifejezetten szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen NB I/B-s szereplésünket két Eb-középdöntővel vezethetjük fel. Ettől nagyobb reklámról nem is álmodhattunk volna a kezdésre, de ez nyilván kötelez is minket, aminek mi eleget is fogunk tenni. , Horváth Péter 1. Wamsler SE-SL 28 28 0 2386-1747 56 otthon 14 14 0 1129- 839 28 idegenben 14 14 0 1357- 946 28 Rájátszás az NB II bajnoka címért. Negyeddöntő: Wamsler SE-Salgótarján - 2F Vízügy Szeged 93-71 és 94-71. Elődöntő: Wamsler SE-Salgótarján - Szolnoki Főiskola- Olaj KK 61 -89 és 79-56.3. helyért: Wamsler SE-Salgótarján - Debreceni Egyetem KE II. 82-88 és 90-68. A bajnokság végeredménye: 1. Szolnoki Főiskola Olaj KK, 2. EKF-Hész Gépszolg Eger, 3. Wamsler SE-Salgótarján, 4. Debreceni Egyetem KE II. Kik szerepeltek? Fekete Csaba (283 pont/30 mérkőzés - 9,4-es pontátlag), Hartvich Tamás (916/33 - 27,8), Horváth Tamás (48/11 - 4,4), Kenyeres Róbert (45/22 - 2,1), Kiss Károly (498/32 -15,6), Kolarics Dániel (110/12 - 9,2), Kovács Péter (36/14-2,6), Lőrincz Gábor (0/1 - 0), Borisz Maljkovics (230/20-11,5), Moravszki András (215/29 - 7,4), Murányi Tamás (62/13 - 4,8), Papp Gábor (0/2 - 0), Siska János (55/5 -11), Stefan Svitek (279/19-14,7), Szabó Zoltán (311/34-9,1), Vágvölgyi Dávid (13/10-1,3). Bajnokságokra hangolva atlétika. A közelmúltban az összes korosztály számára lebonyolították a Budapest-bajnok- ságot. A felnőtteknek és a fiatalabbaknak is az ÚTÉ atlétikai stadionban rendezték meg a versenyt és a 11 nógrádi induló már a magyar bajnokságokra is hangolt. A felnőtteknél két tarjám indult ötezren, közülük Egri Balázs a 7. lett, míg csapattársa, Hatházi Péter tőle bő egy perccel elmaradva ért célba. A junioroknál Viktor Ákosnak (Vitalitás SE) egyéni rekordja is kevés volt az éremszerzéshez, az ifjúsági korúak között induló öt gyarmati kalapácsvető közül Jakus Csaba dobta legtávolabb a szert, és szerzett bronzérmet. Ugyanitt az elsősorban nyolcszázas Molek Dávid (SAC) egy felkészülési 400 métert futott és elsőre 56 másodperc alatt tudta teljesíteni a távot. A fiatalabbak viadalán rendezték meg a Simek Fe- renc-emlékverseny első fordulóját is. Itt Papp Ildikó csupán gyenge rajtja miatt maradt el egy még szenzáctósabb időtől, de már ez is biztató egy hónappal a magyar bajnokság előtt.- A rajtnál kicsit hátul maradtam, és bár végig egyedül futottam, ennek ellenére nem éreztem nehéznek a futást - mesélte Ildikó. - Ez az eredmény ismét meghozta a kedvem a pályaversenyekhez, hiszen ezek jelentik az igazi erőpróbát. Eredmények. Férfiak. Felnőttek. 5000 méter: 7. Egri Balázs' (Salgótarjáni AC) 15:24,83 perc ... 14. Hatházi Péter (SAC) 16:32,30. Juniorok. Kalapácsvetés (6 kg): 4. Viktor Ákos (Vitalitás SE, Balassagyarmat) 39,60 méter. Ifjúságiak. 400 méter (Majercsik Mihály-emlékver- seny): 15. Molek Dávid (SAC) 55,78 mp. Kalapácsvetés (5 kg): 3. Jakus Csaba (Vitalitás SE) 55,89 méter. 4. Tömöri Gergely (Vitalitás SE) 54,11. 5. Vetró Gergely (Vitalitás SE) 49,97. 6. Barna Balázs (Vitalitás SE) 44,32. 7. Jakus Dávid (Vitalitás SE) 39,44. Simek Ferenc-emlék- verseny, 1500 méter: Telek Patrik (SAC) 5:18,90 perc. Nők. Simek Ferenc Emlékverseny, 1500 méter: Papp Ildikó (SAC) 4:46,73. B. L. Visszatért a sikerkapitány kosárlabda. A posztjáról nemrég leköszönő Sztojan Ivkovics helyett a jövőben Mészáros Lajos irányítja a férfi kosárlabdaválogatottat, amely legutóbb éppen az ő vezetésével vett részt Európa-bajnokságon. Az 1999-es franciaországi Eb-n harminc év után szerepelt újra a magyar csapat a kontinens legjobbjai között, amely a selejtezősorozat legfontosabb győzelmét 1998 decemberében a nógrádi megyeszékhelyen aratta a világ- és Európa-bajnok orosz válogatottal szemben. A később szakmai alelnökként tevékenykedő Mészáros Lajos hamarosan visszatérhet legnagyobb edzői sikerei egyikének helyszínére, hiszen az augusztusban kezdődő Eb-középdöntő sorozat két találkozójának - szeptember 3-án Finnország, 6-án pedig Bulgária válogatottja az ellenfél - is a felújított Salgótarjáni Városi Sportcsarnok ad otthont. Az új szakmai igazgatótól - akinek munkáját Horváth Imre szövetségi edző- ként segíti - a szövetség azt várja, hogy a nemzeti csapat bent maradjon az A-cso- portban.
