Nógrád Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-125. szám)

2008-05-15 / 111. szám

4 NÓGRÁD MEGYE 2008. MÁJUS 15., CSÜTÖRTÖK Egységes társadalmi egészségbiztosítás szükséges Dr. Németh György, a Magyar Orvosi Kamara Nógrád Megyei Területi Szervezete elnökének meghívására dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, illet­ve dr. Gyenes Géza, a MOK titkára, valamint a Ma­gyar Orvosok Szövetségének elnöke tartott fórumot zömében háziorvosok számára a finanszírozás jelen­legi helyzetéről, a kamara eddig elért eredményeiről és céljairól. Szabó Andrea Balassagyarmat. Dr. Németh György és dr. Éger István elő­adása után dr. Gyenes Géza ar­ról szólt: a kamara céljai ugyan világosak, de presszionáló ér­dekérvényesítő képessége cse­kély. Az alapellátásban dolgo­zók szerződésbontással való fe­nyegetése valójában jelzés a kormány felé, hiszen ha 4500 orvos bontja fel szerződését, a szaktárca kénytelen tudomásul venni: őket helyettesíteni nem lehet, egy felelős kormány nem meri vállalni a kockázatot, hogy mintegy ötezren felmondják az alapellátást. Céljuk az, hogy 2009-es költségvetésük meg­duplázódjon.- Az új egészségügyi minisz­ter mondata, miszerint „kell a magyar egészségügy humánerő­forrás kérdéseivel foglalkozni” már bíztató, hiszen csakis a biz­tos egzisztencia és a tisztázott jogi körülmények csábítják a há­ziorvosi pályára a fiatalokat - fejtette ki dr. Gyenes Géza, aki azt is elmondta: még Molnár La­jos minisztersége idején szűnt meg a kötelező kamarai tagság, s ekkor 14 570 orvos lépett be a szakszervezeti jogosítványokkal is bíró Magyar Orvosok Szövet­ségébe, amely az érdeksérelme­ket szakszervezeti szinten kísér­li meg orvosolni.- Kétezer-kétszáz háziorvos tagunk van, 170 egészségügyi intézményben vagyunk érdé-’ keltek. Januártól sokat tettünk például az ügyeletéi ellátás biz­tosítása kérdésében, az ügyele­ti óradíjak terén. Egyeztettünk az önkormányzatokkal, a kollé­gákkal. Az alapbérharc a sztrájkkultúra hiánya miatt nem valósulhat meg, pedig az uniós országokban van példa egészségügyi sztrájkra - hang­súlyozta az elnök, akinek sza­vait követően több hozzászólás sérelmezte azt: felelőtlen a kor­mány, az orvosok mintegy negy­ven éve tűrnek és hallgatnak, megalázóak a 350-850 forintos ügyeleti órabérek. Az is felme­rült, hogy vegyes az orvostársa­dalom hangulata, s csakis ösz- szefogással, egységes kiállással lehet elérni céljaikat. Dr. Éger István, a Magyar Or­vosi Kamara elnöke lapunknak külön interjút adott.- Mint tudjuk, a népszavazás következtében megszűnt a vizit­díj. Hogyan sikerül kompenzálni a kiesett összeget?- Kasszaszinten teljes kom­penzációra kerül az összeg. 2002 óta ekkora pénz nem ke­rült a háziorvosi kasszába, kö­zel négymilliárd forintnyi külső pénz, amelyet több támogatási pontból összerakva kapnak meg a háziorvosok. Pénzhez jutnak a TAJ-szám ellenőrzésért havonta, kapnak egy bizonyos összeget forgalom után és a szakmai szor­zójuk alapján - nem a plusz­szakvizsgájuk, hanem az erede­ti háziorvosi alapszakvizsgájuk után. A szorzóemelés is jelent átlagosan mintegy negyvenezer forintot havonta, valamint az alapdíjukból is hozzájutnak pra­xismérettől függetlenül 65-75 000 forint közötti növekmény­hez. Ebből körülbelül öszszera- kódik egy átlagos praxis vizitbe­vétele.- Mi a céljuk a szerződésbontá­sokkal?- Négy pontból álló követelé­sünk legégetőbb pontja-a vizit- díj-kompenzáció volt. Negyvenöt napot adtunk erre, 15 nap alatt el is értük. Ezen túlmenően 2009-től a praxisok finanszíro­zásának további javítása szük­séges annak érdekében, hogy az abban dolgozók legalább egy közalkalmazotti méretű bért ki tudjanak fizetni maguknak, hi­szen hiába vállalkozók, közfi­nanszírozás terhére közszolgál­tatást végeznek. Az amortizáci­ós költségekről is tárgyalunk, s a praxisjogot, mint jogi rend­szert, működtetésének törvényi hátterét is rendbe kell tennünk, mert ezer sebből vérzik.- Milyen a kamara és az új egészségügyi miniszter kapcsola­ta?- Dr. Székely Tamás személyi­sége óriási elmozdulás a koráb­bi liberális tárca vezetőjének személyiségétől. Közbékére tö­rekvő szakember, aki tudja, mit miért akar. Őt is ugyanaz nyom­ja persze, mint az elődeit. Még nem tudjuk, milyen mandátu­mot kap, mekkora mozgástere lesz. Nagy kérdés, hogy mennyi­re hajlandó az általa is ismert és megalapozott szakmai indokok, a szakma érdekében lobbizni a kormány felé. . - A többpénztáras rendszer nem jön létre. Milyen reformokat látna viszont célszerűnek?-Az egészségbiztosítást valódi egészségbiztosítássá kellene ala­kítani. Kell tudnia egészségnye­reséget tervezni, egészségpoliti­kai, illetve népegészségügyi cé­lokat kitűzni, programokat hir­detni és egyben kezelni kell tud­nia a közpénzünket, amit beadunk erre a célra. De e rend­szer sem tud csodát tenni, csak ha a költségvetés minden körül­mények között legalább a valós bekerülési költségek szintjéig garantálja a bevételét. Ezt pedig csakis az egységes társadalmi egészségbiztosításon keresztül lehet megvalósítani, nem pedig annak a szétdarabolásával. Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke „Testvérei vagyunk minden élőlénynek" Sz. A. Terény. A madarak és fák napját j méltón ünnepelte meg a kis cserháti község. Stílusosan lét­rejött a madarak lakóhelyéül szolgáló a terényi madárodúte- lep. A Bükki Nemzeti Park 2007- ben hirdette meg „Fészkelődé” című odúpályáza­tát, amelyre Terényből érkeztek a legszebb pálya­művek - köszönhe­tően természetesen a szülőknek, peda­gógusoknak és a fa­lucska önkormány­zatának. Tizennyolc odút állítottak ki a szabadtéri színpa­dot körülvevő akácosban. A leg­szebb odúkat Nógrád megyéből a terényi Molnár Zsófia és Mol­nár Bence, Babai Dénes és Koplányi Kornél készítették, de a szécsényi Pifka Máté és az etesi Zsélyi Dávid is jeleskedtek az óvó- és etetőhelyek megalko­tásában. A legcsodálatosabb pá­lyaművek a felsőtárkányi Nyu­gati Kapu Oktató- és Látogató Központban tekinthetők meg. Fáy Dániel polgármester kö­szöntő szavaiban elmondta: az odúkban 108 honos madárfajt fi­gyelhetnek meg majd az érdek­lődők, s a helyi tananyagba is be­építik a tapasztaltakat. A község vezetőjének szavait követően a terényi óvodások és iskolások, valamint a balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános. Iskola és Gimnázi­um adott ünnepi műsort, amely az 1902-től ünnepelt madarak és fák napjára emlékezett vissza, középpont­ba állítva a gondo­latot: „testvérei va­gyunk minden élő­lénynek”. Duska Jó­zsef, a Bükki Nem­zeti Park igazgatója szívet melengetőnek találta a kis falu természetszeretetét, s felhívta a figyelmet arra: a földön minden apró jószágnak helye van. Duska József és Fáy Dániel együtt leplezték le a táblát, amely jelzi: Terény otthont ad a madaraknak, s együttműködé­si tervezetet írtak alá a Cserfa Egyesület és a nemzeti park kö­zött. Csak gyorshajtókat kaptak lencsevégre Schveiczer Krisztián Nógrád megye. Az objektív fele­lősség elvének életbe lépését követő hét napban közel három­száz felvétel készült az utak mentén szűkebb hazánkban, valamennyi a megengedett se­besség túllépése miatt - tájé­koztatta lapunkat Dankóné Nagy Éva alezredes, rendőrségi szóvivő. A felvételek közül sza­bálysértési eljárásra 198 alkal­mas, közigazgatási eljárásra pe­dig 123-at adtak át. Emellett to­vábbi 25 vár feldolgozásra, amely folyamatosan zajlik. Az első hét csúcstartója - a megen­gedett 50 kilométer/óra helyett - 109-cel hajtott, ami több mint százszázalékos sebességtúllé­pésnek felel meg. Ez várhatóan 130 ezer forint közigazgatási bírságot és valószínűleg sza­bálysértési feljelentést is.von maga után. Szentimrések gálaműsora NMH-információ Balassagyarmat. Az elmúlt hét végén, pénteken vette kezdetét az immáron negyedik alkalom­mal megrendezett Szent Imre szabadtéri színházi napok elő­adássorozata. A nyitónapon 16 órai kezdettel a művészeti okta­tásban részvevő tanulók évzáró gálaműsor keretében mutatták be saját kis produkcióikat. Az évente hagyományosan meg­rendezett gála rengeteg érdeklő­dőt vonzott, akik nyitottak a színházra, zenére, táncra, s kí­váncsiak arra, hogy a diákok milyen módon tudják - vezetőik közreműködésével - képviselni e művészeti ágakat. A Szent Im­re Keresztény Általános Iskola és Gimnázium nemcsak a ke­resztény-konzervatív értékrend- szer közvetítésére és a nevelőis­kola megvalósítására fektet nagy hangsúlyt, hanem arra is, hogy a személyiségfejlesztés a művészeti oktatás keretében is érvényesüljön, hiszen - Németh László szavait idézve - „min­denki tehetséges valamiben”. A gálaműsor bevezetőjeként Knyazoviczki Barbara előadásá­ban hallhatták Reményik Sándor: A sors-váró madár című versét A bevezetőt követően az iskola báb­csoportjainak (a Hópelyhecskék és Hópelyhek) előadásait láthat­ták. Mindkét darab (A róka-ku- ruzsló és A juhász, aki sohase ha­zudott című) a Hunyadi Má­tyás-emlékév al­kalmából került színpadra Ban­da Bernadett irá­nyításával. A tör­ténetek játékos formában nyúj­tottak útmuta­tást a gyermekek számára a he­lyes döntésekhez. A következőkben a népi gyer­mekjátékszakkör kis diákjai mu­tatták be Hugyeczné Giebiszer Bea vezetésével a János úr készül és a Danykáné című összeállítá­sukat. A gyermekek körében nagy népszerű­ségnek örvende­nek az ilyen típu­sú játékok, hi­szen olyan han­gulatot, dallamot, természetdarab­kákat próbálnak adni, ami a fiatal és a felnőtt lelkét is egyaránt gazdagabbá és fino­mabbá teszi. Műsoruk végén a rendezvény- sorozat ötletgazdája és megvaló­sítója, Meló Ferenc, az iskola igaz­gatója mondott köszönetét Lesné Párizs Máriának, aki a diákok ru­háinak elkészítésével emelte az előadások színvonalát. Idén mutatkozott be Röffler Ferenc táncoktató vezetésével az iskola moderntánc-csoportja. A hip-hop tánckoreográfiák tanu­lása kedvelt kihívás a „táncos lá­bú” csemeték számára. Zárás­ként a Nyüzsgők színjátszó cso­port előadását, Varga László: Ku­tyabaj című állati játékát tekint­hették meg az egybegyűltek, Orosz Gábor rendezésében. A színház lehetőséget ad arra, hogy mások olvasatával, fantáziá­jával - ha csak közvetett módon is - találkozzunk, élményeket sze­rezzünk. A színház játék. A játék­hoz sok munka kell, de ha ez a munka a játék örömét adja, nem is érezzük többé munkának. A gá­laműsor minden résztvevő számá­ra élményt, szórakozást nyújtott. A színházi napok következő előadására május 16-án, pénte­ken 19 órakor kerül sor A mi Don üuijoténk bemutatójával, majd május 23-án az egri BOSZIK elő­adásában a Pál utcai fiúkat te­kinthetik meg, végül május 30-án az Emil és a detektívek zenés da­rabbal zárul a IV. szabadtéri szín­házi napok rendezvénysorozata. május ló., 19 óra: A mi Don Quijoténk május 23., 19 óra: A Pál utcai fiúk május 30., 19 óra: Emil és a detektívek

Next

/
Thumbnails
Contents