Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-14 / 87. szám

2008. ÁPRILIS 14., HÉTFŐ 3 NÓGBÁ D MEGYE FOTÓ: GÓCS HÍRSÁV Tavaszi szél Bátonyterenye. Balogh Erzsé­bet amatőr alkotóművész Tava­szi szél című kiállítása nyílik meg a költészet napja alkalmá­ból április 15-én 16 órakor az Ady Endre Művelődési Köz­pontban. Az alkotásokat Hámoriné Babcsány Ágnes, az Erkel Ferenc tagiskola vezetője ajánlja a jelenlévők figyelmébe, a megnyitón az intézmény di­ákjai is közreműködnek. Kiállítás a könyvtárban Salgótarján. Varróné Marton Baba festő kiálh'tása nyílik meg április 15-én 16 órakor a Balassi Bálint Megyei Könyvtár Bóna Ko­vács Károly Galériájában. Az al­kotásokat Kovács József, a kazári Aba Sámuel Általános és Alapfo­kú Művészeti Iskola nyugalma­zott tanára ajánlja a jelenlévők fi­gyelmébe. A megnyitón Sándor Gergő mesemondó, Kakukk Kit­ti és Kecskés Regina énekesek és a kazári Aba Sámuel iskola tanu­lói is'közreműködnek. Pusztából mezőváros Balassagyarmat Április 17-én 17.00 órakor a Honismereti Kör soron következő rendezvényén dr. Szirácsik Éva, a Nógrád Me­gyei Levéltár főlevéltárosa tart előadást a Csillagházban a Koháry család Nógrád és Heves vármegyei birtokainak urbáriu­mai című kötetének bemutatóján. Emlékezés fenyőültetéssel Bátonyterenye. a szeretet, mint érték jegyében, Mikszáth Kál­mán prózájából olvastak fel rész­leteket a csütörtöki ünnepi ösz- szejövetelükön a Kastélykerti tár­salgó tagjai. A költészet napja al­kalmából tartott rendezvény ezt követő részében Kisterenye szü­löttje, Abonyi Lajos emlékére páf­rányfenyőt ültettek el a népszín­műíró emlékművénél. A magyar költészet nap­ján, április 11-én József Attila születésére emléke­zünk 1964 óta. Ezen a na­pon ünnepi műsorral vár­ták az érdeklődőket a me­gyeszékhelyen, a híres költő nevét viselő intéz­ményben. Salgótarján. 1905-1937. Akár meg is fordíthatnánk a két dátumot, ugyanis József Attila akkor született meg országosan elismert költőként, amikor Ba­latonszárszón kiállították róla a halotti bizonyítványt - kezdte ünnepi köszöntőjét Székyné dr. Sztrémi Melinda, a város pol­gármestere, hozzátéve: - Élet­művének elemzői szerint a kor- és pályatársak többsége csak ekkor döbbent rá, milyen kivé­teles életművet alkotott ez a mindaddig csak jó költőként számon tartott, zavarba ejtően sokféle hangot megszólaltató, ezért gyakran félreértett, posz­tumusz felfedezett zseni, aki­nek életútját kisgyermekkora óta váratlan veszteségek, lelki traumák, különös fordulatok szegélyezték. Mint mondta, József Attilának nemcsak rövid élete volt zakla- . tott, hanem most már hét évti­zedre kiterjedő utóélete is. An­nak idején ő kérdezte az utókor­tól éppen Ady Endre költői sor­sát faggatva:.„Meghalt? Hát ak­kor miért ölik naponta szóval, tettel és hallgatással is?” Mond­juk ki: József Attila szellemét is többször megölték a mögöttünk lévő évtizedekben. Csontjait több alkalommal áthelyezték, megesett, hogy titokban, a nyil­Szécsény. A Mozgáskorláto­zottak Egymásért Segítő Egye­sülete és Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása szervezésében egy vánosság teljes kizárásával. Esz­mevilágát és szellemi örökségét meghamisították és valóságos irodalomtörténeti bűvészmutat­ványokkal kísérelték meg az uralkodó hatalom ízléséhez és dogmáihoz alakítani mindazt, ami szellemiségben és eszmék­ben, költészetben és emberi ta­núságtételben hátrahagyott.- Az Óda, az Eszmélet, A Du­nánál, a Hazám költője az, akit most ünnepelünk - hangsúlyoz­ta Székyné dr. Sztrémi Melinda, hozzátéve: - Fejet hajtunk azok előtt az értékek előtt, amelyek József Attila műveiben és szelle­mében örökké érvényesek ma­radnak. A polgármester kifejtette: van­nak megfoghatatlan dolgok, a költészet is ilyen. Egyszerre lágy és kegyetlen, őszinte és mesesze­rű, valós és valótlan, érthető és átláthatatlan, vagyis emberi mér­tékekkel kifejezhetetlen. A költő nem különb, mint a többi ember, más. Nagyobb távlatokban gon­dolkozik, mert gondolkozni és csalódni született, Jűszen ő érzi át legjobban az emberi lét szo­morú halandóságát, múlandósá­gát. Visszavonhatatlan, áthágha­tatlan fal választja el a világtól, méghozzá az a zsenialitás, ami­vel értünk küzd, s ez legjobban fáj neki. A költő sorsa felfogni minden fájdalmat, észrevenni és megszenvedni az összes rosszat, amit a világ elfelejt.- Mit is jelentenek számunk­ra a versek? - tette fel a kérdést Székyné dr. Sztrémi Melinda - Általában az jut róluk eszünk­be, hogy vár ránk három hosz- szú memoriter és még hozzá sem kezdtünk. Nem az, hogy egy embere legtitkosabb gondo­éve kezdődött a „Palóc nők az egyéni vállalkozás útján” pro­jekt. A program keretében 35 munkanélküli nőnek, a vállal­kozásuk megteremtéshez Salgótarján városvezetői koszoruznak latait, vágyait, félelmeit olvas­hatjuk. A tehetség egyszerre a legáldottabb és legátkozottabb ajándék, amit ember valaha is kaphat, mert a művész gyakran képtelen elviselni azt a lelki si­várságot, amely körülveszi őt, megváltoztatná a világot, de egymaga tehetetlen, és ettől a tudattól sosem szabadulhat. Ugyanakkor meglátja az arany csillogását a hamu alatt, s hal­lani képes az énekszót dübörög­jön bár kegyetlenül körülötte az élet, és tudja, hogy amit most lát, csak percnyi tünemény, mégis örökké él emlékezeté­ben.- Különös, kegyetlen gépezet a világ, szükségünk van olya­nyújtottak elméleti felkészü­lést. A három részből álló fel­készítő sorozat április 15-én 11.00 órakor záró fórummal ér véget. nokra, akik minden szerencsét­lenség ellenére képesek meglát­ni a szépséget, ami sokszor lát­hatatlan. Szükségünk van köl­tőkre, hogy szeressenek, aggód­janak értünk, hogy utat mutas­sanak, meghaljanak velünk és megsirassanak bennünket. És nekik is szükségük van ránk, mert az ember barátok nélkül árnyék csupán - zárta beszédét a polgármester. Az ünnepség keretében elhe­lyezték az emlékezés koszorúit a József Attila-domborműnél és Radnóti Miklós szobránál, majd Szarka Gyula, a Ghymes együt­tes alapító tagjának Alku című zenés játékát láthatták az ér­deklődők. A tanácskozást dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, a társulás elnöke nyitja meg. A fórumon összefoglalják a végzett mun­kát, beszámolnak az eredmé­nyekről, a projekt résztvevői értékelik a számukra nyújtott képzés programját. Szemétügy Legfeljebb két évvel ezelőtt még afféle szerény hulladék­börze volt a lomtalanítás: aki kidobott valamit, az sokszor ha­za is vitt ezt-azt - legnagyobb eredményként pedig a lakosság megszabadulhatott a fölösle­gessé vált kacatjaitól. Ezek egy része talán árokparton, erdő­szélen végezte volna, kinek-ki- nek környezettudatos életmód­ja szerint - mára azonban a ré­gi béke helyett nyakunkra tele­pedett a zajos valóság. Nagy üzlet ugyanis a szemét! Biztosan a kezelése, a szállítá­sa, az ártalmatlanítása is, de most nem erről van szó. Salgó­tarjánban a mindig ráérő ele­mek eléggé egyszerű, kisipari módszerekkel váltják apró­pénzre a tavaszi lomtalanítás­kor kínálkozó lehetőségedet. Szinte félelmetes miattuk a le­rakóhelyek megközelítése, hi­szen a kidobni való holmikkal felpakolt embereket valósággal megtámadják a naphosszat a konténerek környékén tanyázó bandák, hogy elsőként ők csap­hassanak le a hulladékra. Mie­lőtt valaki szándékosan félreér­ti - sok ilyen van -, nem az a baj, hogy akad, akinek érték a más szemete - ez inkább szór morú. A gond az, hogy a külön­féleképpen átlényegülő hulla­dék válogatás közben szétszó­ródik, porol, piszkol és zajt kelt, ha nem éppen füstöl... A mindig ráérő elemek például a háztar­tási gépeket szétszerelik - per­sze csak úgy, a maguk módján, baltával - a kábelekről leégetik a burkolatot, hogy a színes fé­mekhez férjenek. Az áprilisi szellő aztán szétmorzsolt hun­garocellt kerget az árokpart­okon, nejlonzacskók lengedez­nek a fákon, a konténerekből kiszórt szeméttel pedig a köz- tisztasági alkalmazottak vív­hatnak szélmalomharcot - köz­pénzen. Szóval nincs ez jól sehogyan sem - bár, amíg fontosabb ba­jokra sincs megoldás, mit akar­hatunk az ilyen egyszerű sze­métügyekben? Palóc nők az egyéni vállalkozás útján Herman Ottó emlékére versenyeztek Nógrád megye. Szombaton ren­dezték meg a megyeszékhelyen a Herman Ottó Nógrád megyei bi­ológiaversenyt, a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Di­ákotthon szervezésében - tudtuk meg Simon Tibor igazgatótól. Az elméleti résznek a Gagarin álta­lános iskola adott otthont, az ebéd utánra időzített terepi verseny pe­dig az eresztvényi madárparkban és a salgóbányai Erdészházban zajlott - utóbbi helyszínen la­punk főszerkesztő-helyettese, Fa­ragó Zoltán előadása alapján ké­sőbb tesztet töltöttek ki a verseny­zők. A megmérettetésen a megye minden részéből érkeztek diákok Salgótarjánba, kísérő-és felkészí­tő tanáraikkal együtt. Költészet és festészet (Folytatás az 1. oldalról) ekkor lett neve vüágszerte ismert­té. 17 magyarországi templom freskóját, oltárképét festette meg, amelyek művészpályájának leg­nagyszerűbb alkotásai és méltók az egyetemes művészettörténet nyilvántartására is. Nos, az ő em­lékére megalakult fővárosi baráti körnek tagja Nagy Márta is, aki a tárlaton felsorakoztatta kiváló port­réit, melyek természetszerűleg az irodalomhoz, a költészet napjához is kapcsolódnak. A Lyukasóra cí­mű televíziós irodalmi műsor alak­jait láthatjuk a falakon: a most ki­lencven éves Mészöly Dezsőét, Gyurkovics Tiborét, Lator Lászlóét, Faragó Lauráét, Kubik Annáét és Ráckevei Annáét Emellett megje­lennek a jól ismert balassagyar­mati arcok is: többek között Cseh Marcellné, az Ipoly Unió Környe­zetvédelmi és Kulturális Egyesület elnöke, Markó István kereskedő, dr. Kalas Gézáné tanítónő, Buttler Mária bárónő vagy Pál István tereskei dudás tekintete szegező- dik a szemlélőre. A sokoldalú mű­vésznő palóc népszokásokat ábrá­zoló tűzzománcai is láthatóak a ki­állításon. Csillag Péter Nagy Már­ta a harsogásban megbújó észre- vétlenségét, szerénységét, ugyanakkor a lelkében megőrzött gyermeki lelkesedést, a kis világ, a kis dolgok általa ábrázolt meleg­ségét, a lélekben hordozott menny­országot egyaránt kiemelte.- A figurális művészet legszebb hagyományait viszi tovább a mű­vész. Portréiban a tekintet és a kéz adja meg a karaktert, s egyben ez ad figuráinak életet Nagy Márta mindent észrevesz, megragad, gyermeki lelkülettel magába fo­gadja a jelenségeket, majd átfor­málja azokat és visszaadja nekünk - fogalmazott a méltató, aki stílu­sosan egy József Attila-versidézet- tel fejezte be megnyitóbeszédét. ■Szabó A. Falumegújulás, díjjal TápíÓgyÖrgye/Kazár. A 2007. évi Falumegújulási-díjat Kazár nyer­te el az elmúlt tíz évben végzett eredményes tevékenységéért. Az ün­nepélyes átadás április 18-án, pénteken lesz Tápiógyörgye község­ben. A szép siker megünneplésére Kazárról külön buszt indít az ön- kormányzat. Emberi mértékkel kifejezhetetlen költészet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents