Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-08 / 58. szám

5 2008. MÁRCIUS 8., SZOMBAT NEMZETKÖZI NŐNAP egyenjogúság? Magyarországon a nők a munkavállalás és a médiában való megjelenés terén szenvednek leginkább hátrányt. Állásinterjúkon gyakran elhangzik a kifogásolható kérdés, hogy férjezett-e a jelentkező hölgy, és készül-e gyereket szülni. KIVÁLTSÁGOSOK ÉS JOGFOSZTOTTAK Weöres Sándor Rongyszőnyeg ciklus - 145 A nő: tetőtől talpig élet. A férfi: nagyképű kísértet. A nőé: mind, mely élő és halott, úgy, amint két-kézzel megfogadhatod; a férfié: minderről egy csomó kétes bölcsesség, nagy könyv zagyva szó. A férfi - akár bölcs, vagy csizmavarga ­a világot dolgokká széthabarja, s míg zúg körötte az egy-örök áram, címkék között jár, mint egy patikában. Hiába száll be földet és eget, mindég semmiségen át üget, mert hol egység van, részeket teremt, és névvel illeti a végtelent. Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér, alkot s rombol, de igazán nem él s csak akkor él - vagy tán csak élni látszik - ha nők szeméből rá élet sugárzik. A nő: mindennel pajtás, eleven, csak az aprózó észnek idegen. A tétlen vizsgálótól összefagy; mozogj és mozgasd s már királya vagy: ő lágy sóvárgás, helyzeti erő, oly férfit vár, kitől mozgásba jő. Alakja, bőre hívást énekel, minden hajlása életet lehel, mint menny a záport, bőven osztogatva; de hogyha bárki kétkedőén fogadja, tovább-libeg s a legény vérig-sértve letottyan címkéinek bűvkörébe. Valóság, eszme, álom és mese úgy fér hozzá, ha az ő köntöse; mindent, mit párja bölcsességbe ránt, ő úgy visel, mint cinkos pongyolát. A világot, mely észnek idegenség, bármeddig hántod: mind őnéki fátyla; és végső, királynői díszruhája a meztelenség. Tizenötezer nő vonult ki száz évvel ezelőtt New York utcáira, hogy jog- fosztottsága ellen tilta­kozzon. Az üvegplafon, amely a nőket akadályoz­za a társadalmi érvénye­sülésben, ma is létezik. Rados Virág Ahány nemzedék, annyi kihívás a női egyenjogúság megteremtéséért. Az elavult női szerepek béklyóit csak együtt oldhatná fel férfi és nő. Egyszerre lettünk pályakezdők ugyanazon a munkahelyen. Őt egy év múlva kinevezték cso­portvezetőnek, nekem ez három­ba telt. Ő mindennap fél ötkor letette a lantot, én rendszeresen gályáztam este tízig. Mostanra úgy érzem: elég volt! Van pozí­cióm, megállók a lábamon - nem dolgozhatok egész életemben ké­ső estig. Ákos viszont szinte repül felfelé, és továbbra sem kell túl­óráznia. Ő átmegy majd az üveg- | plafonon - én kiszállok az üveg- § liftből. Egyszerűen nem éri meg. J Ráadásul az sem biztos, hogy si- I kerül. Egyik férfi kollégám jó­indulatúan megsúgta: lehetek. én akármilyén penge a szakmá­ban, a munkahelyi döntéshozók szemében akkor is csak egy nő maradok.” A tehetséges és ambiciózus Rita létező dolgokról beszél, ami­kor üvegplafont és -liftet említ. Igaz, jelképekről van szó, ame­lyekkel szociológusok modelle­zik a nők karrierlehetőségeit. Az üvegplafonról egy-két évtize­de írnak már a szakemberek. Azt a határt szimbolizálja, ame­lyet a nők elérhetnek, de ame­lyen nem juthatnak túl. Pedig jó ideje szerepet vállalnak műsza­ki, jogi, orvosi, pénzügyi vagy banki területen. Holott a képes­ségeik, munkatapasztalataik fel­jogosítanák őket rá, hogy a fér­fiakéval azonos karriert fussa­nak be - mondja Acsády Judit szociológus. A magyarországi és a nemzet­közi adatok szerint a nők fontos pozíciókat töltenek be a közép­vezetői rétegben, ám a felsőveze­tők körében alig akad néhány társuk. Az olyan karrierek, mint amilyen az Egyesült Államok külügyminiszteréé, Condoleezza Rice-é, világszerte nagyon ritkák. Ő túljutott az üvegplafonon, azaz az üvegliftben utazva (a rang­létrán való felrepülés metaforá­ja) átkelt azon a vonalon, amely fölé csak rendkívül kevés nő emelkedik. Az üvegplafon tehát nem más, mint a láthatatlan tár­sadalmi diszkrimináció. A bajok forrása a sztereotí­piákban, társadalmi előítéletek­ben, a részben elavult nőiszerep- felfogásban keresendő. De tény, hogy az elmúlt 200 év történel­me az emancipáció története is. A női egyenjogúságért való küz­delem azoknak a törekvéseknek Az emancipáció azt jelenti, hogy a nőnek joga van képezni magát, részt venni a döntésekben, a hatalom gyakorlásában. a része, amelyekét emberjogi harcoknak nevezünk. Ha nem akarunk feudális társadalomban élni, amelynek tagjai kiváltsá­gosok és jogfosztottak csoportjá­ra különülnek, el keli fogadnunk ezeket a változásokat - hang­súlyozza a szociológus. Az emancipáció fogalma ná­lunk ráadásul olyan pejoratív ár­nyalatot kapott, hogy eredeti je­lentését szinte már el is veszítet­te. Az ugyanis az adott társadal­mi csoport jogfosztottságának megszüntetése. Hogy a nőnek joga legyen munkát vállalni, képezni magát és részt venni a döntésekben, a politikában, a hatalom gyakorlásában, a kul­turális életben. Magyarországon az emanci­pációt sokan a nemi szerepek rovására képzelik el. Holott nincs mitől félni. Antropoló­giailag a nők és a férfiak egy­aránt alkalmasak a racionális és érzelmi, a gyakorlatias és az intuitív gondolkodásra, ma­gatartásra - mondja Acsády. Lehetnek kedvesek, és mutat­hatnak erőt is. Magyarország tagja annak a CEDAW-egyezménynek, amely ENSZ-bizottság a nők elleni diszkrimináció eltörlésére ala­kult. Ötévente minden tagország köteles jelentést küldeni nekik. A legutóbbi magyar vizsgálatra adott válaszban a bizottság két dolog miatt fejezte ki aggodal­mát. Az egyik a munkavállalás­ban való diszkrimináció, a má­sik a nők megjelenítése a médiá­ban. E két területen a legerőseb­bek hazánkban a nőkkel kapcso­latos sztereotípiák. Elég, ha az állásinterjúk ama kérdéseire gondolunk, hogy férjezett-e a je­lentkező, és készül-e gyereket szülni. A némelyik újság cím­oldalán díszelgő pucér hölgyek pedig azt sugallják: a nő nem több, mint szexuális tárgy. „Háromszor annyit dolgoztam, hogy elérjem, amit a velem egy­korú férfi kollégám - mondja Szabó Rita. - Ugyanazt az egye­temet végeztük el, hasonló ké­pességűek voltunk, azonos hév­vel lelkesedtünk a munkánkért. Virágot a virágnak: van, ahol a díszes, kötött csokor, másutt a tíz szál rózsa vagy a cserepes virág a divat A VÁGOTT VIRÁGBÓL készített csokorral az ajándékozó köny- nyebben kifejezheti érzéseit. Egyszerűbb is bánni vele, viszont múlandó örömet szerez a megajándékozottnak. Nem ágy a cserepes növény, amely sokáig kitarthat. Cserepes virágot ezért csak jó ismerő­söknek, csokrot azonban bár­kinek illik adni. * HA cserepesre esik a válasz­tás, érdemes tudni, hogy bár hosszabb ideig tart, ez az előny egyben hátrány is. A virágzásra például külön öröm várni. Az is lehet viszont, hogy a virá­gok elnyílásával ványadt kóró marad a cserépben. AKI A LEVELÉVEL DÍSZELGŐ csere­pest néz ki, annak érdemes megtudakolnia a boltostól, mi­lyen helyen érzi jól magát a nö­vény. Nem árt, ha a nevét is megkérdezi, mert jó benyomást kelt, ha az átadáskor okosan elmondja, hogy hívják az aján­dékot, és miként kell gondozni. a csokornak mindenki örül. Ha a férfi azt visz, akkor elegen­dő a meghatározó virágot kivá­lasztania, a többit már rábízhat­ja a virágboltos szakértelmére. Van, ahol a díszes, kötött cso­kor, és akad hely, ahol például a tíz szál rózsa a divat Virág­választáskor érdemes gondolni az illatokra is. A MELLÉKELT FELSOROLÁS azt mutatja be, mit jelképeznek a különböző virágok. a virág átadója a papírt csa­varja össze a csokor alján mar­kolatként (nehogy szúrjon a ró­zsa), vagy fogja a cserép aljához, hogy ne koszolja össze az asz­talt, ha leteszik. A celofán mutatósabb, és nem is kell azon­nal kinyitni, így protokollszem- pontból ez a helyes választás. Kisszótár Tulipán: szív formája miatt lángoló érzelmek és szerelem __________ Szegf ű: komoly szerelem, szeszélyesség___________________ Százszorszép: t ermészetessége miatt ártatlanság, viszonzott szerelem Sárga rózsa: szolid érzelmek, kiegyensúlyozott kapcsolat________ Fehér rózsa: megszokott, kiérdemelt szerelem, de szülői szeretet is____ Vör ös rózsa: lángoló és birtokló szerelem _____ Páfrány: el ragadtatás, elbüvölés Nőszirom: nőknek befogadás, férfiaknak odaadás_________.___ Begónia: á brándozás, vágyak, álmok Viola: hűség______________________ Nárcisz, gardénia: öröm Kardvirág: nagylelkűség Gerbera: bölcsesség___________ Gyö ngyvirág: boldogság___________ Mag nólia: nemesség______________ Orc hidea, kála: szépség ________ Sárga rózsa: kiegyensúlyozottság Elsőre tizenötezeren nő vonultak fel New York utcáin 1909. február 28-án tartották az Egyesült Álla­mokban, az amerikai szocialista párt felhívására. A nemzetközi nőnap ötlete egyébként a 20. század fordulóján merült fel a világszerte gyors iparosodás és gazdasági növekedés idején, amely a rossz munkakörülmé­nyek elleni tiltakozást is maga után vonta. Emlékezetes ese­mény volt a ruha- és textilgyári munkásnők tiltakozása 1857. március 8-án New Yorkban. A rossz munkakörülmények és az alacsony bérek ellen demonst­ráltak. A tüntetőket a rendőrség megtámadta és feloszlatta. Ezek az asszonyok két évvel később ugyanezen a napon megalapí­tották első szakszervezetüket március 8-Á az elkövetkező években mindig szerveztek hasonló tüntetést A legjelentő­sebb megmozdulás száz éve, 1908-ban volt, amikor 15 ezer nő vonult ki New York utcáira. Rövidebb munkaidőt, méltá- nyosabb bért és szavazati jogot követeltek. 1910-BEN Koppenhágában a II. Intemacionálé megtartotta az el­ső nemzetközi nőkonferenciát Ekkor alapították meg a nemzet­közi nőnapot A javaslatot a né­metszocialista mozgalom is­mert nőalakja, Clara Zetkin ter­jesztette elő. A következő évben a nemzetközi nőnapot több mint egymillióan fogadták el Auszt­riában, Dániában, Német­országban és Svájcban. Nem sokkal később több mint 140 munkásasszony veszítette életét New Yorkban a Háromszög ruhagyárbeli tűzvészben. Az ok a biztonsági intézkedések hiánya volt MAGYARORSZÁGON a nőnapot 1914-ben ünnepelték először.

Next

/
Thumbnails
Contents