Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-22 / 69. szám
2008. MÁRCIUS 22., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE Locsolóbál Palotás. A helyi ifjúsági szervezetek locsolóbálra várják a mulatni vágyókat március 23-án, vasárnap 20 órától a művelődési házban. A jó hangulatot élőzene garantálja, s tombolát is sorsolnak. Sikeres nekifutás Salgótarján. Nagy sikerrel zárult a Tarjáni Tátika és Karaoke-show szervezőinek felhívása, az idei, 8. alkalommal csaknem ötven csoport jelentkezett a gálaműsorra. Ez azt jelenti, hogy több mint 200 iskolás gyermek vesz részt az április másodiki főpróbán, mely egyben válogató lesz. A megmérettetések alapján a zsűri várhatóan 15 produkciót választ ki a döntőre. A látványosnak ígérkező műsorban a sztárvendég a tinik kedvence, a NO THANX zenekar lesz, tagjai a zsűri feladatait is ellátják. A Tarjáni Tátika és Karaoke-show április 5-én ló órakor lesz a József Attila Művelődési és Konferencia-központban. Főszereplő a nyúl Salgótartján-Salgóbánya. Húsvéthétfőn tojásfestésre várják az Erdészházban azokat, akik menekülni szeretnének az ünnep elől és a négy fal közül - a gyerekek ezen alkalomból a húsvét egyik főszereplőjével, a nyúllal is közelebbi ismeretséget köthetnek. A vendégeket 9.00-től 16.00 óráig várják az Erdészházban. Elbújtatott csokinyulak, megőrzött szokások (Folytatás az 1. oldalról) Végül mindezt egy kis - már szintén szokásos - bújócskával fejelték meg: az óvó nénik soksok csokinyulat rejtettek el az udvaron, amit a gyerekeknek kellett megkeresni, egy kosárba gyűjteni, amiből aztán mindenki kapott egyet. Mellé, mintegy díszítésnek, ott volt a kis cserépben vagy tojáshéjban kizöldült zsázsa, aminek a magját ők tették földbe. Ezekkel és az összegyűjtött élményekkel tértek haza ünnep előtt a gyerekek. Szüleik már hagyományozásból, nagyszüleik viszont saját emlékeikből ismerik mindazt, ami húsvét táján szokás volt. íme, egy másik gyűjtemény egy más nemzedéktől: Holecz Istvánodnak, a rimóci Gyöngyösbokréta Hágyomány- őrző Egyesület vezetőjének nagyon fontos a régi énekek és táncok megőrzése. Margit néni - ahogy legtöbben ismerik.- felidézte, hogy lány korában még élt az a népi hagyomány, amely szerint virágvasárnap a legények barkát vittek a lányoknak, akik azt elvitték a templomba és megszenteltették. A növény csúcsát otthon a szentkép mellé tették azért, hogy Isten segítse őket a szeretett fiúval egybe. A vessző többi részét eltüzelték és a hamut az állatoknak adták azért, hogy megvédje őket a betegségektőí. Húsvéthétfőn az a legény, aki tetszett a lánynak hímes tojásokat kapott, amit ki kellett tennie az ablakba. Az elkövetkező héten, fehérvasárnap a lányok énekelve járták a falut és megnézték, hogy ki van-e téve a tojás, ha nem volt, azt jelentette, hogy nem tetszik a fiúnak.-Régen a legények házról házra jártak, az a „fehér- n é p ” volt a legkapósabb, akihez a legtöbben betértek. Nagyon vártuk őket, már az énekükről felismertük, hogy az alvégiek, vagy a vincésszögiek érkeznek - mesélte Margit néni. Mint mondta, akkor még a kútról locsoltak, ketten megfogták a lány kezét, egy legény a vizet húzta, egy meg öntötte. Ilyenkor ünneplőbe öltöztek, vasalt piros selyem szoknyát, tízpengős szélű, rojtos kendőt, lángszín kecelét és lakkos csizmát húztak. Szintén szokás volt a pataknál mosakodni. Nagycsütörtök este a falu apraja-nagyja a rimóci patakhoz gyűlt és megfürdött benne, még a lovat is abban mosták le, hogy ne betegedjen meg. Amelyik háznál lusta volt a lány, nem ment le a partra, fűzfavesszőt vittek neki, és azzal verték a dunnáját, miközben a következőt mondogatták: „Útyi cifra, házi lusta, nem mégy férhö1 Mari soha. Nem tudsz szőni, nem tudsz fonni, de tudsz a legénnyel szólni. ”- Ma már nem élnek ezek a szokások, de a Gyöngyösbokréta férfi tagjai még mindig énekelve jönnek locsolkodni, és a csoportban igyekszünk előadásainkkal megőrizni a hagyományokat - zárta szavait Holecz Istvánná.- A régi időkben a faluban élő összes férfi felkerekedett és végigjárta a települést, szinte minden házba betértek, meglocsolták a sógornőket, komaasszonyaikat, nászasszonyaikat, a lányoknak nem kellett attól tartaniuk, hogy elhervadnak - mesélte Vígh Józsefné, a mátrakeresztesi Mátragyöngye népdalkor vezetője, hozzátéve: - Akkor még jobbára vízzel öntöz- ködtek, csak az kapott kölnit, aki átesett a „víz- keresztségen". Mint mondta, már napokkal húsvét előtt elkezdtek sütni, főzni, így a vendégeket mindenféle finomsággal kínálták. Került az asztalra sonka, tojás, sütemény és ital is.- Nekem is két lányom van, így nálunk is sokan megfordultak régen, de ma már szinte csak a rokonokhoz, ismerősökhöz térnek be a fiatal fiúk - fájlalta Vígh Józsefné, aki elmondta, hogy Mátrakeresztesen főleg az Locsolóvers-mondó verseny és ételszentelés is szerepel a már elhíresült Hollókői hús- véton, amely a világörökségi falu szezonnyitó eseménye. Vasárnap 9.30 órakor, hétfőn 8 és 9 óra között szabadtéri szentmisével indul az események sora. A megye hagyományőrző együtteseinek bemutatói és a közbeiktatott, kútvízzel locsolás színesíti egyebek mellett az ünnepet, de népdalénekes szólisták koncertjeire is várják a vendégeket. idősebbek betartják még a böjtöt, amikor nem lehet vigadozni, így a népdalkörrel sem vállalnak ilyenkor szereplést. Bablena Ferencné, Piroska néni, a rimóci hagyományőrző csoport tagja felidézte, hogy lány korában mit jelentett a böjt: csak szombaton, a feltámadási körmenet után ettek kocsonyát, sonkát és kolbászt. Szintén szokás volt, hogy vasárnap délután a keresztanya és a keresztlánya kölcsönösen komatálat vittek egymásnak, ez cifra törölközőbe kötött hímes tojást rejtett. A tojásfestés a következőképpen történt: faggyút melegítettek és egy toll végével mintát rajzoltak a héjra, majd krepp-papírt áztattak langyos, ecetes vízbe és az ebből kioldott festékbe mártották negyed órára a tojásokat.- A piros, a kék és a tüdőszín volt a leggyakoribb, de zöld is akadt köztük - mondta Bablena Ferencné, hozzátéve: - Még ma is vannak a csoportban, akik tojást és tányért festenek, igyekszünk megőrizni mindazt, ami mára szinte feledésbe merült. FINOMSÁGOK A TARJÁNI PIACON Nagy sikere volt csütörtökön a salgótarjáni vásárcsarnok elé megfürdetett ételosztásnak. A sok száz pár virsli, a rengeteg gyümölcs is mind egy szálig elfogyott. Körkép a salgótarjáni piac 12. heti áraiból élő ponty 795 Ft /kg csirkemell-fiié 1250-1389 Ft/kg rövidkaraj 1059 Ft /kg sertéscomb 959 Ft /kg füstölt kolbász 750-1299 Ft /kg tojás 28-34 Ft/db termelői tej 160 Ft/liter csalamádé 350 Ft/kg alma (golden) 299 Ft/kg banán 399-450 Ft/kg eper (250 g) 299-350 Ft/cs. kelkáposzta 249-299 Ft/kg saláta 160-180 Ft/fej hónapos retek 160-180 Ft/cs. újhagyma 130 Ft/cs. paradicsom 399-599 Ft/kg TV-paprika 70-100 Ft/db vöröshagyma 149 Ft/kg termesztett gomba 460-540 Ft/kg menü a bisztróban 580 Ft Az árak tájékoztató jellegűek! A Tárjánf tavasz rendez- vénysorozaton belül május 28-án mutatja lie a Vertich Stúdió a József Attila Művelődési és Konfe- j rencia-központban Arthur Lee Kupit: Jaj apu, szegény apu, a szekrénybe be- j akasztott tégedet az anyu, s az én pici szívem ojy’ szomorú című darabját Susán Ferenc rendezésében. S hogy miért az abszurd darabra | esett a stáb választása? Erről T. Pataki Lászlót, a Vertich Színpad vezetőjét, főrendezőjét kérdeztük.- Sokféle művet próbáltunk és vittünk színpadra az elmúlt négy esztendőben, a Brémai muzsikusok mesejátékától a történelmi Zsarnokölőn keresztül Szép Ernő Májusáig. Ezen darabok mellé egy ízig-vérig abszurd darabot választott Susán Ferenc, s úgy éreztem, teljes mellszélességgel a választás mellé tudok állni, hiszen ezzel a művel fiatal színészeink és a stáb is megmutathatja, mire vagyunk képe- i sek. Szinte mint egy vizsga! Maga a darab kiváló, a szakma is is- í meri, játszották már Magyarországon, Kopit pedig a legjobb abszurd szerzők egyike. A mű - amelyet 1962-ben írt - nagyon is aktuális: az anyai szeretet dik- tatórikussága tönkreteszi fia életét. Úgy gondolom, az egy oldalú, beteges I szeretet ma szintén tetten érhető életünkben. Bízom benne, hogy a közönség is fmegszereti ezt a darabot és az előadásmódot, hiszen nem csak a színészek és í a rendező, de a zenei betétek szerzője, I a jelmez- és díszlettervező is helybeli. 1 Úgy gondolom, ez garancia arra, hogy j sikerül magas színvonalon színpadra I vinni ezt a darabot, s egy lépcsőfokkal I ismét feljebb léphetünk az alternatív f színházzá válásban. Támogatók: Salgótarján önkormányzata, La Fiesta Étterem, Firka Dekor, Nógrád Megyei Hírlap, Polár Stúdió, József Attila Művelődési és Konferencia-központ Egy magasabb szint felé
